Mit tanulhat a közgazdaságtan a fizikától?
· PT49M34SÖsszefoglaló
A Zöld Egyenlőség ezen epizódjában Köves Alexandra Dr. Bükki Tamás Aila fizikussal beszélget arról, hogyan tanulhatná meg a közgazdaságtan a fizikától a paradigmaváltás és a rendszerszemlélet fontosságát egy élhetőbb, fenntarthatóbb világ megteremtéséhez, eltávolodva a…
Ebben az epizódban
Egy másik gazdasági gondolkodásra történő átállás azt követeli meg tőlünk, hogy szinte mindent feladjunk abból, amit addig igaznak hittünk és fejest ugorjunk valamibe, amiről még azt sem tudjuk, hogy hogyan működik.
Egy ilyen mélyreható gondolati változást a fizikusok már megéltek.
A fizikában létrejövő paradigmaváltás az elmúlt évszázadban arra késztette a tudósokat, hogy alapjaiban kérdőjelezzék meg azt, amit a világról gondolnak.
Valami ilyesmire lenne szükségük a közgazdászoknak is, ha egy valóban fenntartható világot szeretnének.
De hogyan lehet elfogadni azt, hogy átmenetileg nincsenek betonbiztos kapaszkodók?
Hogyan lehet úgy építkezni előremutatóan, hogy még több a kérdés, mint a válasz?
Erről beszélget Köves Alexandra Dr.
Bükki Tamás Aila, író, fizikussal.
Talán nem túlzás azt mondani, hogy a fizikusok alatt az elmúlt évszázadban megremegett a föld.
Minél többet tudtak, minél mélyebbre ástak, annál távolabb kerültek attól a világképtől, ami addig gondolkodásuk alapját képezte.
Idén Krausz Ferenc és kutatótársai azért kaphatták meg a Nobel-díjat, mert képesek voltak az elektronok mozgását néhány tized attoszekundum (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) alatt megfigyelni.
Azonban mikor a fizikusok már ilyen mértékben tudnak szubatomi szinteken szemlélődni, felborul az a logika, amit évszázadokon keresztül igaznak hittek.
Rájönnek, hogy a részek összessége nem ugyanaz, mint az egész; az objektív valóság megismerési lehetőségeinek komoly korlátai vannak; és a dinamikus, nem lineáris mintákat kezdik el keresni a lineáris ok-okozati összefüggések helyett.
Így aztán a felvilágosodás óta velük élő karteziánus szemléletet felváltja a rendszerszemlélet.
Egy sor dolgot még mindig nem tudnak megmagyarázni, de ettől függetlenül képesek kvantumszámítógépet létrehozni.
De miért lehet ez fontos üzenet azoknak, akik a társadalomban szeretnének változást látni?
Mit jelent a hozzávetőleges tudás?
Miért fontos, hogy a kapcsolatokra és ne az egyes egyénekre koncentráljunk?
Az adásban ezekről a kérdésekről beszélget Köves Alexandra Dr.
Bükki Tamás Aila, író, fizikussal.
Említett entitások
Témák
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből
- Búcsú a Zöld Egyenlőségtől: korkép és kórkép
A Zöld Egyenlőség podcast utolsó adásában a szerkesztők, Köves Alexandra és Gébert Judit, az ökológiai közgazdaságtan gondolatait járják körül az elmúlt öt év tükrében, beszélgetv…
- Az őshonos és hagyományos tudás jelentősége környezeti értékeink megőrzésében
Ebben az epizódban Köves Alexandra Lenti Attila politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel beszélget az őshonos tudás jelentőségéről a környezeti értékek megőrzésében, kül…
- Nem állunk nyerésre. Jöhet-e valahonnan változás?
Négy zöld podcaster, Gébert Judit, Köves Alexandra, Nagy Réka és Tomaj Zsófi beszélget arról, hogyan élik meg a környezeti témákban tapasztalható visszafejlődést, és honnan jöhet…
- A biodiverzitás-védelem piaci megoldásai: lehet a felelőtlenséggel kereskedni?
Az Európai Bizottság a karbonkereskedelem mintájára pénzügyi megoldásokat dolgoz ki a biodiverzitás védelmére. Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget arró…
- Merre tovább globális környezeti politika?
Az epizódban Glied Viktor és Gébert Judit a globális környezeti politika aktuális helyzetét és a klímacélokra gyakorolt hatásokat tárgyalja, különös figyelmet fordítva Donald Trum…
- Hol vannak a technológiai fejlődés korlátai?
Gébert Judit és Köves Alexandra Nick Bostrom Mély utópia című könyvéről beszélget, mely a technológiai fejlődés korlátait és az emberi élet értelmét vizsgálja egy utópisztikus, te…
- Beszélnünk kell az erdőkről!
Gálhidy László ökológus és Gébert Judit beszélgetnek az erdők állapotáról, a természetközeli erdőgazdálkodás jelentőségéről, a klímaváltozás hatásairól és arról, hogy mit tehetünk…
- Utazni vagy turistának lenni: van különbség?
Az epizódban Szűcs Péter íróval beszélgetnek az utazás fogalmának átértelmezéséről. Szó esik arról, hogyan lehetne a turizmust fenntarthatóbbá tenni, megőrizve az utazás élményeit…
- Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan? – Könyvbemutató
Gébert Judit könyvéről, a "Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan?" című kötetről beszélgetnek, összevetve a konvencionális és az ökológiai közgazdaságtan eltérő megoldásait a…
- Amikor az innováció nem a haszonról, hanem a társadalmi jóllétről szól
Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TinLab) projektvezetője beszél a társadalmi innovációkról, azok céljairól és…