Zöld Egyenlőség

Segíti vagy rontja a fenntarthatóságot az esztétikai szépséghez való viszonyunk?

· PT40M1S

Összefoglaló

Ebben az epizódban Köves Alexandra beszélget Dull Andrea környezetpszichológussal, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanárával a szépség és fenntarthatóság összefüggéseiről. Vizsgálják, hogy az esztétikai szépséghez való viszonyunk segíti vagy rontja a…

Ebben az epizódban

Azt, hogy környezetünk esztétikája jelentős hatással van jóllétünkre, senki sem vitatja.

Azonban az, hogy ennek a fenntarthatósági átmenetben milyen szerepe lehet, már nem egyértelmű.

Egyrészt a szépség élvezete arra sarkallhat bennünket, hogy megvédjük környezetünket, másrészt azonban a fenntarthatatlan fogyasztói társadalom is a szépség iránti áhítatunkra épít.

Szépnek látjuk az érintetlen környezetet, de az érintetlen környezetben az ember által alkotott építményt is.

Élvezzük a szépet, de mivel mindenki a szépet akarja élvezni, akik megtehetik, kisajátítják maguknak.

Vagy annyira sokan zarándokolunk el a széphez, hogy már nem lesz szép.

A széteső, öregedő szép dolgokat időnként értékeljük, időnként azonban újabbra cseréljük, mert már esztétikai látványnak nem elég jó számunkra.

A szépre önkéntelenül is vigyázunk, de amint a szépsége sérül, már nem fordítunk rá kellő figyelmet.

Mindez azt jelenti, hogy a széphez fűződő viszonyunk legalábbis ellentmondásos a fenntarthatóság tekintetében.

Ebben az adásban Köves Alexandra beszélget Dull Andrea környezetpszichológussal, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanárával a szépség és fenntarthatóság összefüggéseiről.

John de Graaf, amerikai dokumentumfilm-rendező, híres környezetvédő aktivista beszélgetéseiben és írásaiban sokszor emlegeti, hogy hogy a fenntarthatósági átmenetben a szépség (beauty) talán a legfontosabb hívószó lehetne.

Abból indul ki, hogy az emberek alaphelyzetből élvezik a szépet maguk körül, és valójában szépnek leginkább azt tekintik, ami közel áll az érintetlen természethez.

Így, ha a fenntarthatósági átmenetet a szépség megőrzése, helyreállítása, létrehozása köré építenénk, akkor – ahogy ő fogalmaz – meg tudnánk menteni a világot.

Míg ez a keretezés kifejezetten jól hangzik, a szépség iránti igényünk ugyanakkor számos fogyasztással kapcsolatos fenntarthatatlanságot is mozgat.

Így nehéz eldönteni, hogy az emberek esztétikához fűződő viszonya vajon hogyan hat a fenntarthatóságra.

Mi van az ember által alkotott szépséggel, amit olyan helyekre is építünk, amik önmagukban is gyönyörűek?

És azzal, hogy lecserélünk dolgokat, mert azok már nem szépek?

Egyáltalán mi miatt látunk szépnek valamit?

És a szépséget megélhetjük a virtuális világban is?

Hogyan látja mindezt egy környezetpszichológus?

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből