ZsugaZsonglőrök

27. Újra itt az infláció. Kell félnünk? Hogyan védekezzünk?

· PT1H13M43S

Összefoglaló

A ZsugaZsonglőrök podcast legújabb adásában Wallner András pénzügyi szakértővel beszélgetnek az inflációról. Januárban Magyarországon 5,5%-os inflációt mértek, ami ismét aktuálissá teszi a témát. A vendég elmondja, hogy az ingatlan és az arany értéktartása nem mindig igaz, és a…

Röviden

Műsor
ZsugaZsonglőrök
Megjelenés
2025. 03. 23.
Hossz
1 óra 14 perc
Szereplők, említett nevek
Wallner András, Orbán Viktor, Magyar Péter, Sanyó Ádám, Diószegi Dániel
Témák
infláció, pénzügyek, befektetés, ingatlan, arany
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Miért fontos foglalkozni az inflációval? 04:45 Milyen most a magyar inflációs helyzet? Kell-e aggódnunk idén? 14:30 Inga
  2. — Hogyan tudunk védekezni az infláció ellen? Miben tartsuk a pénzünket? 29:38 Mikor jó megoldás az állampapír, mint befekt
  3. — Ingatlan, mint befektetés - Teremt-e értéket az infláción túl? 01:00:45 Arany, mint befektetés – Tényleg olyan értékálló
  4. — Részvények, kötvények, shortolás – Kinek való és kinek nem? Tetszett az adás? Akkor hallgasd meg a kapcsolódó epizódokat

Ebben az epizódban

Ugyanakkor, hogyha valakinek van 10 millió Ftja, és azzal a lehető legrosszabb dolgot csinálja, hogy otthon a párnacihában tartja, hogy egyébként azt még mindig rengeteg magyar háztartást teszi.

Ő nem fogja érzékelni, hogy elveszített nagyságrendileg 1 millió Ftot ebből?

Ez olyan, mint a a szobatárs, aki ha vettél egy öt csomagos túródit éjszakasútyonban egyet elvesz belőle és te csak arra az tetszik.

Amit egyébként piaci szinten vártak, hogy Trump hatalomra kerülése az egy az egy inflatórikus folyamatot indíthat el a világban.

Ugye a magyar ember két dologra szokta mondani, hogy az az soha nem veszíte az értékéből, hogy az ingatlan és az arany.

Üdvözlök mindenkit a legújabb zsugazsonglőrö adásban.

Ezúttal egy nagyon aktuális témát hoztunk, ugyanis januárban újra egy magasabb inflációs 5,5%-os inflációs értéket kaptunk a KSH-ról.

Úgyhogy azért most a hírportálokon, ahogy nézzük, ez eléggé hot topic.

És éppen ezért arról fogunk beszélni, hogy egyébként ez mit is jelent az életünkben.

Kell-e félnünk az inflációtól mondjuk idén az elkövetkezendő egy évben.

Hogyan tudunk védekezni ellene?

És és egyébként milyen más veszélyek vannak, amikre nem is gondolunk, és szintén az infláció hatása.

És hát ehhez most hoztam egy vendéget, vagyis hát nem is hoztam, mert mert jelentkezett szerencsére itt a amikor a búcsúval az utolsó adásunk után rámírt Walner András.

Hát akiről azt érdemes tudni, hogy hát azért te is így a láthatóan a pénzügyekben, nem csak szakmailag, de de így a az életedben talán hobbiként is, vagy szeretsz vele nagyon sokat foglalkozni és hihetetlen karrierutat jártál be a Black Rocknál, Morgan Stellyél, emel emellett szoktál a Corbinuson is eladni, és hát elég sokat foglalkoztál a kamatlávakkal, meg akár olyan termékekkel is, amikről igazából még én se tudnék annyira sokat beszélni.

Derivatív termékekre gondolok itt.

Úgyhogy igazából már így ugye párszor beszélgettünk és és ebből látszott, hogy hogy ez egy érdekes adás lehet és neked nagyon sok gondolatod van a KSH-val és az inflációval kapcsolatosan.

Úgyhogy igazából szerintem beszélgessünk erről. illetve hát azért így megkérdezném tőled, hogy mit gondolsz a mostani helyzetről, vagy milyen érzés így így idejönni a stúdióból és erről beszélgetni?

Hát én jelentkeztem, de végül is te hívtál meg, úgyhogy köszönöm a meghívást.

Ez így ki kívánkozott belőlem.

Nagyon érdekes erről beszélgetni.

Akik ismernek, tudják, hogy eleve sokat beszélek, és és hogyha pénzügyi témákról van szó, akkor bármennyit képes vagyok.

Hát mi is vagy két kétszer találkoztunk és az olyan másfél óra volt, ahol így már a végén na jó, most már menni kell, menni kell, de ilyen organikusan ment.

Ha azt felvettük volna, már kész lenne a podcast.

Becsületünkre legyen mondom, hogy mindketten sokat beszéltünk, tehát nagyon nagyon be lehet.

Ja igen igen ezt igen, nyilván Gil a főleg a a Morganes munkámat annak idején valaki úgy jellemezte, hogy András olyan termékekkel foglalkozik, amik nem is léteznek.

Tehát ezeket magyarul leginkább úgy lehet hívni, hogy ezek ezek egzotikus kamatlábderivatívák voltak, ami különböző bonyolult logikai baraméterek szerinti lényegében pénzügyi szerződések voltak.

És szerintem ami a te figyelmedet elkapta, amikor először beszélgettünk, hogy én említettem, hogy nekem először az első területn a Morgannél azok az inflációs derivatívák voltak, amit tehát én imádtam.

És ugye ahhoz, hogy valaki inflációs derivatívákat elemezzen meg árazzon, ahhoz nem kell inflációs szakembernek lenni.

Valamennyit segít, de nem az a legfontosabb.

Ugyanakkor engem az egész infláció, mint jelenség is érthetetlen módon egyszerűen csak egyszerűen csak mindig nagyon érdekelt, úgyhogy úgyhogy nagyon izgalmas, hogy ma erről fogunk beszélgetni.

Igen, és szerintem most sokakat is érdekel ez a téma, már csak abból adódóan is, hogy azért egy nagyon magas inflációs környezetből tudtunk megpihenni tavaly 2024-ben, azért előtte folyamatosan két számjegyű inflációk voltak.

És most azért, mikor már így épp épp egy kicsit kezdtük volna megszokni ezt az alacsonyabb inflációs környezetet, most a januárban megint azt látjuk, hogy hogy emelkedik, és azért távol vagyunk a két szemjegytől, de de azért mondjuk kellemetlen mondjuk azt az 5,5%-ot látni.

És nyilván így így azért táplálkozva a régi félelmekből jogosan merül fel mindenkiben az, hogy most kell aggódnunk idén.

Mennyivel most erről fogunk beszélgetni? egyáltalán, hogy az az infláció, amit tapasztalunk, az az egyenlő azzal, amit amit mondjuk a KSH minden hónapban meg éves átlagban ki szokott hozni általában különböző jelentéseiben.

Itt két nagyon különböző kérdésről beszélünk.

Az egyik, hogy kell aggódnunk, az az ugye lényegében azt jelenti, hogy hogy szerintem vagy szerintünk az infláció emelkedik, vagy magas lesz-e majd.

A másik pedig, hogy az inflációt magát hogyan hogyan számolják.

Tehát ha nem bánod, akkor röviden beszélnék az elsőről, tehát mármint, hogy az infláció számolásáról.

Lényegében azt nézik meg, hogy vesznek egy úgynevezett reprezentatív fogyasztói kosarat, és ennek az ár árváltozását nézik meg.

Ez a nagyon egyszerűsített magyarázat.

Tehát például tegyük fel, hogy ennek a stúdiónak a fogyasztási kosara, ugye ez két személy, te és én, hogyha a KSH velünk tartana mindenhova egy hónapban, és megnézni, hogy mennyi pénzt költünk és mire, akkor ugye kijönne, hogy víz, gáz, villany, alatt esetben lakbér, benzin, étterem, mit tudom én micsoda, vidám park, mennyit költünk, és ezekből kialakítana átlagos súlyokat.

És aztán utána egy hónappal később megnézni, hogy ugyanezekre a tételekre, amikre költünk, ezeknek az ára hogyan változott, illetve a mi költési szokásainkan változnak.

Most az egyszerűség kedvéért egyébként ezt hívják indexszámításnak a statisztiká, amit én rettenetesen szerettem szintén.

Tehát tegyük föl, hogy hogy most azok a a mi költési súlyaink azok időben állandóak, akkor azt nézik, hogy ha mi mondjuk a pénzünk 5%-át költöttük Vidámparkra, és az egy hónap alatt 2%-kal emelkedett, akkor az összesített kosárba ennek a súlya marad 5%, de 2%-kal ez az elem följebb megy, és egyszerűen csak ugyanolyan súlyokkal ezt az átlagot újraszámolják.

Tehát elnevezik, hogy eredetileg mi elköltöttünk 100 egységet, bármennyit is költöttünk, azt visszanormálják 100-ra.

És utána a következő hónapban megmérik, hogy ugyanez a költés, ugyanezeknek a termékeknek a megvásárlása ugyanakkora mennyiségben az mennyivel kerül többe?

És ki hogy ez mondjuk a következő hónapban 1008 egység, akkor 0,8% lesz az infláció egy hónap alatt.

Amit fontos tisztázni, és amit sokan nem szoktak tudni, hogy az inflációt jellemzően év per év alapon jelentik.

Tehát amikor azt mondják, hogy 5,5% volt a a januári infláció, az nem azt jelenti, hogy egy hónap alatt 5,5%-ot mentek föl az árak, hanem januárban, az előző januárhoz képest 5,5%-kal emelkedtek.

Ugye vannak havi inflációk, meg negyedéves inflációk is, de ezeket szét kell szálazni.

Tehát a a mostani az azt jelenti, hogy a 2024 januárjához képest most 2025 januárjában 5,5 század lett az a az a reprezentatív kosárnak az értéke ennyivel ennyivel nőtt igazából.

De hát igen, ez a reprezentatív kosár és akkor itt jön az, hogy hogy az ember mennyire érzi, vagy mit érzékel ahhoz képest, ami a reprezentatív kosár.

Meg gondolom, hogy ilyen valaki, akinek olyan a háztartási költségei, hogy nagyobb részt mondjuk élelmiszer, rezsi, ezeket tartalmazza, akkor mondjuk egy olyan időszakban, mint ami eddig is jellemző volt, akkor ő mondjuk neki igazából az inflációja magasabb lesz.

Azoknak meg, akiknek mondjuk ez alulsúlyozott, és olyan olyan dolgok vannak benne, nem tudom, a új autóár vagy vagy bármilyen más nagyobb érték, ami éppen abban az időszakban nem annyira nőtt, nekik meg meg kisebb lesz az inflációjuk.

Tehát talán ebből adódnak ezek a megélések, megérzések, amik különböznek ahhoz képest.

Vannak szubjektív és vannak objektív torzítások is ebben a ebben az indexben.

Tehát a kezdeném a szubjektívvel.

Ettől nem leszek feltétlenül népszerű, de először is ugye sokszor fölmerül, hogy a hogy a KSH torzít, hazudik satöbbi.

Ezt egyébként minden országban szokták mondani.

Én én abszolút elhiszem a hivatalos adatokat, tehát sajnálom.

Én én én ebben a táborban vagyok.

Ami nagyon fontos, hogy az ember hajlamos arra, hogy azt nézi, ami fáj.

Tehát bemegy a bemegy a boltba, azt látja, hogy fölment mondjuk mit tudom én 20%-kal a tojás ára, és azt mondja, hogy all the pain.

De amikor ő ugyanígy például repülővel utazik, akkor nem tűnik neki föl, hogy ugyanannyiba kerül, vagy kevesebb egy repülőjegy, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt adott esetben.

Bár meg szerintem a gyakorisákon is múlik.

Tehát mondjuk az élelmiszer az olyan, amivel tényleg akár naponta találkozol, és emiatt naponta érzed mondjuk azt a fájdalmat, hogy hogy nő a a az ára.

Míg míg mondjuk vannak olyanok, hogy igen, a a nyaralás, ami mondjuk évente nem valakiknek csak egyszer fordul elő, vagy lehet, hogy akár több évente egyszer, az az kevésbé világított ilyen receptként, hogy na ez megint nőtt.

Ugyanakkor nekem az a megfigyelésem, hogy ha például az élelmiszerelár nem megy föl érdemben, de mondjuk az autóára változik, az ugyanolyan közfelháborodást tud kiváltani.

Tehát ezzel semmi gond nincsen.

Az ember ugye alapvetően az életben is azt nézi, hogy mi az, ami mi az, ami nincs rendben.

Igen, talán a magyar néplélek meg különösen így van bedwotozva, de más országok is.

Na most az objektív torzítás viszont az, hogy ez az úgynevezett reprezentatív fogyasztói kosár, ez igazából senkit se reprezentál.

Tehát ugye, hogyha mondok egy példát, hogyha van két adásunk és az egyik az 60 perc hosszúságú, a másik 70 perc hosszúságú, akkor átlagosan 65 perces egy adás, de egyik adásunk se volt 65.

Az egyik az hosszabb volt, a másik rövidebb.

Tehát ugye nyilván minél tábolabb van egymástól földrajzilag életkorban élethelyzetben, vagyoni helyzetben, kulturálisan két ember, annál jobban különbözik az ő fogyasztói kosaruk.

Tehát például ha adott esetben neked nincsen kocsid, akkor az autó ára az téged szinte egyáltalán nem érdekel.

Ha nem dohányzol, akkor a cigarettaára zéró hatással van a te életedre, majdnem zéró.

Ha ha nincsen autód, akkor is hat rád a benzinárának a változása, de sokkal kevésbé.

Ha magas a jövedelmed, akkor nem fogsz nem fogsz tísz annyit enni, mint akinek 10ed akkor a jövedelme.

Tehát a a teljes béred vagy bevételed egy viszonylag kis hányadát költöd élelmiszerre.

Tehát neked az élelmiszer a fogyasztói kosatban nem annyira fontos, mint mondjuk annak, aki aki ugye éppen hogy csak kijön a például a nyugdíjából, vagy a vagy az alacsony jövedelméből.

És ezek nem ezek nem szubjektív torzítások, hanem objektív torzítások, mert hogyha én az összes jövedelmet élelmiszerre költöm, és az élelmiszer mondjuk 40%-ot megy föl egy év alatt, akkor az én inflációm ténylegesen 40%-os.

Erre a statisztika válasza az, hogy nagyon sokféle fogyasztójárindex van.

Tehát Magyarországon nem tudom, hogy hányféle van.

Amerikában ilyen több 100zá-as nagyságrend van.

Ugye állami szinten is van, és aztán fogyasztói csoportonként, ipari szektoronként és így tovább.

Valószínűleg Magyarországon is azért elég sokféle ilyen árindex van.

Van, van nyugdíjas fogyasztói árindex is.

Ha nincs, akkor is viszonylag könnyen lehet számolni meglévő adatokból.

És ugyanígy vannak különböző szektorárindexek, de nem lesz fiatal belvárosi autót nem használóm Ühüm.

Külön ezeket legfeljebb csak közelíteni lehet.

A másik, ami nagyon érdekes, és ezt nem szokták tudni, és hát lehet, hogy ezzel nem fogok segíteni a a KSH-nak és egyéb intézményeknek, hogy vannak hivatalos torzítások is az árindexekben.

Tehát például, hogyha kijön egy új mobiltelefon generáció, most szándékosan nem mondok márkát a biztonság kedvéért, aminek mondjuk tízszer akkora a teljesítménye, mint az előzőnek, és kétszer annyiba kerül, akkor a fogyasztói árindexben, ha ez a telefon mondjuk a reprezentatív termék, ez nem kétszeres árral fog bekerülni, hanem mondjuk másfélszeres árral.

Tehát figyelembe veszik azt, hogy egy eszköznek a technikai adottságai vagy más paraméterei objektívan sokkal erősebbek lettek, és ezzel legalábbis bizonyos mértékig visszakorrigálják az árváltozást.

Ennek különböző, tehát ennek van matematikai regressziós hátterei is, tehát azért ezt ezt elég komolyan megtámogatják, de van amikor ezt egyszerűen csak úgymond ilyen expert judgement alapon, tehát szakértői becsülésekkel csinálják.

Nyilván nincsen, hogy tisz annyit tud a telefon, és akkor kijön, hogy akkor mostantól fel annyiba kerül a telefon, de az áremelkedése részét kiveszik belőle.

Tehát ezért objektíven kevesebb lesz bizonyos szempontból a fogyasztói árindex, mint ami a tényleges áremelkedés.

Amúgy egyébként szerintem sokaknak volt kritikája, meg őszintén szólva nekem is, hogy hogy valóban, hogyha az ember mondjuk két éve megvett egy telefont, az került X-be, és mondjuk most jelenleg már lehet azt a modellt nem is tudja megvenni, és csak egy drágábbat tud, de akkor ezek szerint ezzel is számol a a mondjuk a KSH- statisztika, amikor inflációról beszélünk.

Viszont akkor van egy másik kritikám, ami ami fölmerül ben, vagy inkább kérdésként, hogy hogy egyébként mennyire jogos vagy nem, hogy például ezzel nem számolnak. ugye ez a a lakhatás és leginkább ugye az ingatlan értéknövekedés, mert jelenleg hogyha most nézzük a magyar inflációt, akkor a a lakbérrel számol, tehát valamennyi azt pont néz néztem, hogy hogy alacsony súllyal, de hogy mondjuk a az albérletnek az árnövekedését azt az beleveszi, de mondjuk a lakóingatlan vásárlását meg nem.

És ezen gondolkoztam, hogy ez vajon egyébként mennyire korrekt, mert ha belegondolok, azért ez egy bárki életében, akinek mondjuk még nincs ingatlana, és élete során vesz egy ingatlant, az egy nagyon nagy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „27. Újra itt az infláció. Kell félnünk? Hogyan védekezzünk?”

Miről szól ez az epizód: „27. Újra itt az infláció. Kell félnünk? Hogyan védekezzünk?”?

A ZsugaZsonglőrök podcast legújabb adásában Wallner András pénzügyi szakértővel beszélgetnek az inflációról. Januárban Magyarországon 5,5%-os inflációt mértek, ami ismét aktuálissá teszi a témát. A vendég elmondja, hogy az ingatlan és az arany értéktartása nem mindig igaz, és a… Az epizód a ZsugaZsonglőrök című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „27. Újra itt az infláció. Kell félnünk? Hogyan védekezzünk?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wallner András, Orbán Viktor, Magyar Péter, Sanyó Ádám, Diószegi Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „27. Újra itt az infláció. Kell félnünk? Hogyan védekezzünk?”?

Fő témái: infláció, pénzügyek, befektetés, ingatlan, arany.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „27. Újra itt az infláció. Kell félnünk? Hogyan védekezzünk?”?

Megjelenés: 2025. 03. 23.. Hossz: 1 óra 14 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/zsugazsonglorok/27-ujra-itt-az-inflacio-kell-felnunk-hogyan-vedekezzunk

Több epizód a ZsugaZsonglőrök-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból