ZsugaZsonglőrök

29. ETF kezdőknek – Mi ez, mennyit hozhat, és mire figyelj?

· PT1H13M38S

Összefoglaló

A Zsugazsonglőrök legújabb, 29. részében Németh Ádám pénzügyi edukátorral beszélgetnek az ETF-ekről, mint befektetési lehetőségről. Kitérnek arra, miért lehetnek ezek az eszközök vonzóbbak az egyedi részvényeknél, milyen stratégiát követnek olyan befektetési legendák, mint…

Röviden

Műsor
ZsugaZsonglőrök
Megjelenés
2025. 04. 21.
Hossz
1 óra 14 perc
Szereplők, említett nevek
Németh Ádám, Sanyó Ádám, Diószegi Dániel
Témák
etf, befektetés, pénzügyi edukáció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Miért elengedhetetlen az ETF-ekről beszélni? 05:02 Kriptóról ETF-re váltás – kevesebb stressz, több logika 08:43 Mi az a
  2. — Aktív vs.
  3. — Hogyan válassz ETF-et, ha még kezdő vagy? 51:48 Mennyi pénzt lehet keresni ETF-ekkel? 👥 Vendég: Németh Ádám – befektető

Ebben az epizódban

Jack Boggal indította ezt az indexőrületet az első alapjukkal.

Szóval kicsit haza is beszélt.

Neki volt egy olyan híres idézete, hogy ahelyett, hogy a tűt keresnénk a szénakazalba, vegyük meg a szénakazlat.

Egy bekötött szemű majam a New York Times tőzsde rovatába random dárs nynyilakat dobálva simán össze tudna állítani egy épp annyira jól teljesítő portfóliót, mint a portfólió kezelők többsége.

Azt szoktam mondani, hogy mi így befektetőként, vagy hát az átlag hétköznapi kisbefektető az ilyen aranyhal, hogy az elmúlt maximum öt évre emlékszik.

Ugye a befektetésnek nem szabad izgalmasnak lennie, szóval nagyjából annyira kéne izgalmasnak lennie, mint a száradófestéget nézni a falon. és az ETF-ben segít, hogy hogy ezt megkönnyítse.

Akkor lenne reális vásárolni, amikor minden zuhan, de közben pont fordítva gondolkodik az ember, hogy hát akkor keressük, hogy hova menekítsük a pénzünket. [Zene] Sziasztok!

Ez itt a Zsugazsonglőrök és a mai epizódban egy számomra nagyon kedves befektetési formáról fogunk részletesebben beszélni a lusták befektetéséről az ETF-ről és megnézzük, hogy ETF-ek vagy más néven az indexalapok, index követő alapok micsodák is, hogyan tud az átlagember nyerni vele?

Tehát olyan kérdésekre fogjuk keresni a választ, hogy miért lehet hosszútávan okosabb döntés, mondjuk az ETF, mint az egyedi részvényvásárlás, vagy mondjuk miért ajánlják olyan nagy befektetők, mint Warren Buffett, vagy Jack Bogle szintén az átlag embereknek ezeket a ETF befektetési formákat, és hogy ne csak egyedül zsonglőrködjek itt a mai adásban, ezért itt van velem Német Ádám, aki szintén pénzügyi tartalomgyártó YouTube-on. találkozhattok vele, hírlevelekben találkozhattok az írásaival, és ő is évek óta segít embereknek így a pénzügyekben eligazodni, úgyhogy már megadom a lehetőséget, hogy be is köszönj.

Jó, sziasztok, üdvözlök minden kedves hallgatót és nézőt.

Igen, hogy itt szerintem vágjunk is bele rögtön ebbe a témába.

Nekem igazából az a kérdés így feléd, hogy nyilván én tudom, meg valószínűleg te is tudod, hogy hát tök jók ezek az ETF-ek, hosszú távon legyőzik a az aktív alapokat, vagy a legtöbb olyan befektetőt, aki próbálja okosba megtalálni a nyerő részvény kombinációkat.

Hogy te hogyan jutottál arra, hogy számodra mondjuk ez a befektetési típus stílus az, ami leginkább így így megtetszett és mondjuk alkalmazott?

Igen, hát én egyetem alatt kezdtem el így ismerkedni a befektetésekkel, akkor részvényelemzést kezdtem el így tanulni szabadidőmben, amúgy gazdasági karon végeztem, és ott már tetszett ez a fundamentális elemzés, meg keressük meg akkor az elulértékelt papírokat vagy cégeket.

És tanulmányaim alatt utána így elkanyarodtam a kriptovaluták felé, hogy hát magasabb hozamok, főleg ugye piaci átlagnál magasabb hozamok, és akkor mekkora lehetőség, de milyen áron?

Hogy ott azért a volatilitás vagy a kockázat az jóval magasabb.

És hát utána eltelt pár év egyébként így kriptóba.

Én még a szerencsésebbek közé tartozom, mert hosszú távon haviendszerességgel vásároltam.

Szóval nem az volt, hogy na akkor földbe állt valami és akkor feladtam, buktam és kész.

De utána elkezdtem visszafele, vagy elkezdtem így érdeklődni, hogy oké, akkor ez most egy kockázatos piac, viszont azt a hoamot, azt mibe lehetne mondjuk visszaforgatni, hogy a kockázatomat csökkentsem.

És ez idő alatt nagyon sok új könyvet meg videót néztem, és akkor így alakult ki az a kép, hogy oké, hogy magasabb hozamokat értem el a múltban, de ez így egy szárió volt, hogy a kockázat az úgymond így bejött.

Viszont ez nem mindig lesz így.

És akkor a az ETF-ek azok így a részvényeknél kevésbé kockázatos dolognak tűntek.

És akkor elkezdtem így ezekkel is foglalkozni.

Ezt tavaly augusztusban kezdtem el így az ETF-ekbe én is aktívan fektetni.

És akkor hát összességében ennyi, hogy hogy nekem ami nagy így váltás volt, az mindenképpen az, hogy feladni úgymond az egómat, hogy oké, akkor most az ember mondja, hogy átlag hozzámok, és mindenki az átlagosnál jobbat akar elérni. viszont láttam azt, hogy erről majd később is beszélünk, hogy akik mondjuk aktívan kezelnek egy alapot, ők se tudják mindig túlteljesíteni az átlagot, és akkor én meg nem biztos, hogy heti hát egy teljes munkaidőt ebbe bele akarok forgatni, és akkor így kötöttem ki így az ETF-eknél.

Ha ha jól értem, akkor a amikor még kisebb volt a vagyon, akkor bátran mertél kockázatot vállalni kriptóval, kisebb összeggel, nagyobb nyereség, és akkor ha jól lett volna, hogy a vagyonod nőt úgy egyre inkább próbálod végülis így a kockázatodat azzal csökkenteni, hogy mondjuk ha már nagyobb vagyon összejött, akkor a megtartása az fontosabb és szerű hozam mellett, mint mint mondjuk annak kriptóknál, vagy valami ilyesmi.

Igen, igen, valami ilyesmi, mert azért a kriptóban azért 80-90%-os zuhanás az nem ritka, hogy nekem is volt olyan, ami két nap alatt kinullázta magát, és akkor elbuktam.

Hát én akkori egyetemista a pénzekkel csak ilyen pár száz Ft-ot, de hogyha az embernek nő a portfólja és nagyobb pénzt rak így a az adott eszközökbe vagy befektetésekbe, akkor egyre fájdalmasabb ez a volatilitás, ez az árfilamingadozás. és még fiatal vagyok, szóval ETF-eknél is majd beszélünk, hogy milyen típusú ETF-ek vannak, de ott is még egy kockázatosabb ETF-ekbe fektetek, de kevésbé kockázatosak, mint a kripto.

Szóval így csökkentettem igazából a kockázatomat, vagy a portfóliom kockázatát az ETF-ekkel, és ahogy majd nő a portfólióm, úgy csökkentem, vagy úgy tervezem csökkenteni a későbbi kockázatokat is.

Hát ilyen konzervatív befektetőként ezt jó hallani, mert amúgy nem zárkózom el én se a kriptótól, de azt azt például amikor valakinél látom, hogy nem akár 50% fölött van, mondjuk így a teljes portfóliában a a kripto, azért azért fú azt azt így nem feltétlen tartom egészségesnek, hogy jó egy nem tudom 5-10%-ban lehet gondolkodni, de hogy azért ember legyen a talpán, aki ilyen 50 vagy akár 80%-os beeséseket ki tud húzni úgy, hogy hogy mondjuk ne adja el és ne realizálja ezt, mert végül is ez a legnagyobb veszély benne, meg az, hogy nehéz látni a fundamentumát, hogy hogy mi van.

Ezért benne van a kriptóban, ami azért sok tekrészvénybe is, hogy azért a hype, ez az őrület, a média is viszi, hogy vesznek az emberek Teslát, merthogy izgalmas, meg hát az van a fő oldalon mindig.

És a kripto is kicsit ilyen, hogy mindenki a kriptóról hall, és akkor ne azt vegyünk, és ne costót, vagy ne éppen ETF-eket, amiket azért ritkán éljeneznek így YouTube videókban, hogy milyen izgalmasak, kivéve most, mert most pont az ETF-ekről lesz szó, szóval ez egy ilyen ritka kivétel lesz.

Á meg egyébként én pont azt tapasztalom, hogy az elmúlt időben, hogy az amerikai piacon már szerintem ez régebben elindult ez a folyamat, de már Magyarországon is azt látom, hogy hogy egyre több akár ilyen pénzügyi influencer a az ETF-eket promózza, vagy igazából mutatja be, hogy azok miért lehetnek jó befektetési alternatívák és kéknek.

Szóval én emlékszem, mondjuk mikor az első cikket írtam még 2019 vagy 20 táján, akkor nagyjából a Google-be nagyjából volt az én cikkem meg mondjuk még rajta kívül egy-kettő, és most meg már szerintem ha beírjuk akár a YouTube-ra, akár a Google-re, akkor a magyar tartalmak között is, mármint ezt most a magyar tartalmakra mondtam, hogy rajtam kívül akkor mondjuk kettő volt.

Most csomó megjelenik, aminek tökre örülök, mert mert egyébként én például az egyik legjobb befektetés leges az átlagemberá, hogyha már alapból részvénybefektetések népszerűsödnek, akkor tök jó, hogyha az ETF-ek felé és az emberek is ismerkednek, mert az idehoza még mindig szerintem a befektetési kultúra az nem egy amerikai szint.

Jó nagyon hosszú az az út még.

Igen, igen, de igen, fejlődik az biztos így az évek során.

Igen, hogy nyilván így a hogyha most a teljes magyar lakossághoz nézzük, akkor ellenyésző valószínűleg azoknak a százaléka, akik mondjuk ilyen típusú befektetést csinálnak.

Viszont azok, akik mondjuk eddig részvényalapú befektetésben gondolkodtak, és mondjuk eddig csak nem tudom egyedi részvénybe, vagy valamilyen más, nem tudom, akár osztalékkövető stratégia, vagy ilyesmiben gondolkodtak azok közül, szerintem most nagyon sokan így az ETF is ott ott ott van így a palettán, hogy amúgy lehet, hogy az egy jobb alternatíva.

Úgyhogy ez mindenképp pozitív az elmúlt évek változásának.

Na de akkor nézzük meg azt, hogy egyébként mi is ez az ETF, meg egyébként honnan ered, miért jobb, mihez képest jobb.

Ugye itt alapvetően nekem a Warren Buffettnek a a a fogadása jut eszembe.

Ugye mindig van egy ilyen a pénzügyi szférában ez a nagy ellentét, hogy az aktívan kezelt befektetési alapok, vs a passzívan kezelt befektetési alapok, és hogy melyik a jobb, hogy hogy tényleg legyen egy szakember, aki kezeli azt az alapot, és ő kiválogatja azokat a részvényeket vagy értékpapírokat, ami akkor majd garantálja a te hozamodat, aki beleteszed a pénzedet az ő alapjába, vagy legyen valami passzív, külső valami alapján döntsük el, hogy hogy mi az.

Nem tudom, neked van tapasztalatod, vagy volt tapasztalatod mondjuk akár aktív alappal, vagy hogy látod ezt a hát nekem az aktív alappal csak az, hogy na magamnak összerakosgatom, hogy láttam azt, hogy mennyi energia megy bele, hogy kezdetben amikor elkezdtem a befektetésekkel ismerkedni, akkor is ez a fundamentális elemzés, az nagyon tetszett, hogy oké, keressük meg az alulértékelt cégeket. egyébként már akkor is így a kockázatosabb cégek érdekeltek, hogy én így a Peter Lynchnek a munkásságát fogyasztottam, főleg, hogy neki volt ez a Garp stratégiája, ez a growth, ez a at a reasonable price, hogy egy növekedési céget akart alulértékelten venni.

Vagy hát nem is, hogy alulértékelt, hanem mondjuk azt, hogy racionális áron.

És egyébként így aktív alapokkal én nem fektettem aktív alapba. talán így hát úgy aktív alapban, hogy nyugdíjbiztosításon keresztül, de az is egy rövidebb időszak volt.

Igen, de de szerintem ez mindenki vagy hát az emberek egy része így kezdi az ismerkedését a befektetésekkel.

Ez egy drága lecke, amit amit az ember megtanul, és utána akkor elmegy Igen.

Jobb termékek irányába, mert ugye az költség csak spoiler alert, a nyugdíj biztosítások nagyon drágák, szóval ahhoz a modnak a 3-4%-át elviszik.

Szóval, hogy egyébként az aktív aktívan kezelt alapok azok így ez volt a tapasztalatom vele, és ott nagyon jó tanulság volt az, hogy tényleg az az 1 k 3 akár 4% éves díj, hogy az a pár százalék, amikor így azt mondjuk, hogy hú, csak 1% a az éves díj, az hosszú távon mennyit számít.

És szerintem a fő különbség, ugye itt kitértünk arra, vagy feltettük a kérdést, hogy mik az ETF-ek. egyébként ezt exchange traded fund, hogy egy tőzsdén kereskedett alap a rövidítésnek így a a az egésze, hogy ezt jelenti.

És ezen belül vannak az aktív és a passzívak.

És amit akartam mondani, az az, hogy itt az aktív alapoknál nagyon veszélyes az, hogy oké, ott van egy csomó alap, ott vannak az alapkezelők, ott van egy csomó elemző, de őket nyilván ki kell fizetni.

És az, hogy ott vannak ezek a az alapkezelők, plusz az, hogy valaki fogja a kezünket, ennek van egy díja, és ahogy nő a pénzünk, ahogy nő a portfóliónk, ez a díj évről évre egyre többe kerül nekünk.

Így az az előnye, hogy oké, hogyha valaki teljesen bizonytalan, akkor főleg rossz piaci helyzetekben, akkor azért valaki fogja a kezedet, csak egyre drágább vagy egyre nagyobb pénzekért fogja a kezedet, mert nyilván egyre többet fizetsz neki ezért.

És egy passzív alapnál ott pedig vannak indexek, erre is majd kitérünk, de ott mi abba úgy be tudunk fektetni, hogy egyébként mi választjuk ki, hogy mibe fektetünk, és emellett hosszú távon kitartunk.

És ennek nincsen díja, szóval ezt a díjat megspóroljuk, vagy nagyon alacsony, nem tudom, vagy igen, úgy mondanám, hogy nincsen, hogy igen, nagyon alacsony kezelési díl van, így jóval alacsonyabb, hogy itt mondtad ezt a 2 3 4%-ot, az ETF-eknél meg általában 1% alatti jóval.

Hát sőt ilyen 10%-ot nyilván egy ilyen Igen, ismertebb ETF az az általában 11%, ami így az aktív alapoknál igen. amit el elmondasz, hogy valóban a költség egyre drágább.

És amúgy az a csalóka, hogy a százalék az mindig ugyanannyi.

Tehát mondjuk azt mondják, hogy 2%, de hogy pont a kamatos kamat miatt egyszerűen az egyébként összegben az egy az egy durván növekvő költség lesz, ahogy ahogy egyre tovább tartod mondjuk egy ilyen aktív alapban és már 1% év évtizedes távlatban rengeteget tud számítani. illetve ugye a másik kérdés, ami mindig fel szokott merülni, az az, hogy oké, itt vannak ezek a szakemberek, akiknek fizetjük ezt a költséget, kvázi azért, hogy hogy egy olyan portfóliót állítsanak össze, ami elvileg megveri a piacot, legalábbis a piac hozamát, amit magától hozna, de hogy vajon megtörténik-e ez?

És hogyha a számok mögé nézünk, akkor akkor azt látjuk, hogy hogy igazából ez nem történik meg, mert mondjuk a egy évtizedes távlaton egy befektet, mondjuk egy aktívan kezelt befektetési alapoknak kábé az ilyen 80%-a nem tudta felülteljesíteni a mondjuk az S&P 500 indexnek a teljesítményét, ami azért elég beszédes.

Itt egyébként az, hogy a nettó hozamokban, hogy bruttó, az az, hogy a díjak levonása előtt még lehet, hogy egyébként az alapok többsége túl teljesít, mert nyilván rengeteg ember dolgozik ezeken, és ez nem egy egyszerű munka, hogy én is, amikor tanultam ezt a részvényelemzést, láttam azt, hogy amúgy mennyi energiának bele kell mennie abba, hogy valaki magabiztosan bármilyen piaci környezetbe kitartson mellett a cég mellett, mert nyilván amikor én olcsón akarok venni egy jó céget, akkor nagy mínuszok alatt vagy közben kell vásárolni, mármint hogy az árfolyam esik nagyokat, hogy oké, azt látjuk, hogy 20% zuhant az árfolyam.

Viszont én tudom azt, hogy a cashfow meg minden azt mutatja, hogy ez hosszútávon ez egy tök értékes cég lesz.

És akkor ezt kell nagyon sok embernek abban az alapban végeznie, hogy ez tényleg egy hatalmas munka.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „29. ETF kezdőknek – Mi ez, mennyit hozhat, és mire figyelj?”

Miről szól ez az epizód: „29. ETF kezdőknek – Mi ez, mennyit hozhat, és mire figyelj?”?

A Zsugazsonglőrök legújabb, 29. részében Németh Ádám pénzügyi edukátorral beszélgetnek az ETF-ekről, mint befektetési lehetőségről. Kitérnek arra, miért lehetnek ezek az eszközök vonzóbbak az egyedi részvényeknél, milyen stratégiát követnek olyan befektetési legendák, mint… Az epizód a ZsugaZsonglőrök című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „29. ETF kezdőknek – Mi ez, mennyit hozhat, és mire figyelj?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Németh Ádám, Sanyó Ádám, Diószegi Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „29. ETF kezdőknek – Mi ez, mennyit hozhat, és mire figyelj?”?

Fő témái: etf, befektetés, pénzügyi edukáció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „29. ETF kezdőknek – Mi ez, mennyit hozhat, és mire figyelj?”?

Megjelenés: 2025. 04. 21.. Hossz: 1 óra 14 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/zsugazsonglorok/29-etf-kezdoknek-mi-ez-mennyit-hozhat-es-mire-figyelj

Több epizód a ZsugaZsonglőrök-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból