ZsugaZsonglőrök

39. Tíz dolgozóra hat nyugdíjas? Ezért lesz kevés az állami nyugdíjad

· PT1H1M41S

Összefoglaló

A Zsugazsonglőrök podcast legújabb adásában a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát és az elöregedő társadalom problémáit tárgyalják. Az adás elején Ádám személyes japán utazásának élményeit osztja meg, kiemelve az ország olcsóságát és a defláció, valamint az elöregedő…

Röviden

Műsor
ZsugaZsonglőrök
Megjelenés
2025. 11. 21.
Hossz
1 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Magyar Péter, Orbán Viktor, Sanyó Ádám, Diószegi Dániel
Témák
nyugdíjrendszer, elöregedő társadalom, japán utazás, defláció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro: Strukturálisan rossz rendszerek 02:32 - Japán élménybeszámoló: Olcsóság, defláció és az elöregedő társadalom műkö
  2. — A magyar valóság: Átlagbér vs.
  3. — Így értéktelenedik el a pénzed: Nyugdíjindexálás és a svájci modell hiánya 34:55 - Demográfiai bomba: Hány aktív dolgozó
  4. — Generációs szakadék: Hogyan fizetsz albérletet nyugdíjból? 42:04 - A 3 pilléres rendszer és a magánnyugdíjpénztárak (MNY
  5. — A Fekete Doboz: Hogyan számolják ki a várható állami nyugdíjadat? 01:00:21 - Zárás és előzetes a következő részből 🎙️ A

Ebben az epizódban

strukturálisan a rendszerek mindenhol rosszak, egyszerűen nem fenntarthatók.

És tekintve azt, hogy hát nem túl jó számokat produkálunk a >> születés >> Igen, a születésszámban.

Szerintem lesz nyugdíj állami, csak ennek olyan magas társadalmi költsége lesz, hogy vagy az lesz, hogy nagyon magas korhatárral kell számolni, tehát akkor visszacsökkented a nyugdíjasok számát egy fenntarthatóbb számra gyakorlatilag, vagy azt mondod, hogy oké, megkapjátok ezt a nyugdíjat, de nem tudom, a helyettesítési rátája, tehát hogy a fizetéshez képest, utolsó fizetéshez képest mennyi nyugdíjat kap valaki, az nem ilyen 70-80% lesz, hanem mondjuk 40, tehát hogy hogy fogsz mondjuk 200 26000 Ft-ból egy abbérletet is fizetni, és még nem is éhen halni.

Tehát hogy >> igen, ez a legjobb kérdés. >> Na, üdvözlök mindenkit itt a Zsugazsonglőrök adásában.

Szokásos módon itt ül velem Ádám. >> Sziasztok!

Én pedig Dani vagyok, és hát köszöntjük a hallgatókat, akikről én azt látom, hogy nem mindannyian követnek vagy iratkoztak föl.

Állandóan amikor feltöltek a Spotifyra egy új részt, akkor elkezd nyomasztani a Spotify, hogy ilyen hallgatottság mellett 2500 követője szokott lenni egy podcast csatornának, és hát nekünk kábé a fele van kicsivel több, úgyhogy légyszi kövessetek be, iratkozzatok föl, ha tetszik, >> és ma a nyugdíj témát fogjuk előhozni, és nem azt a nyugdíj, amit a legjobban szerettünk.

Szóval kivételesen nem fireről lesz szó, hanem a klasszikus >> állami nyugdíj >> állami nyugdíj.

Igen, kevésbé pozitív téma azért így, ahogy készültem föl erre az adásra eléggé nyomasztott, de mielőtt átbeszéljük azt, hogy egyébként mi a helyzet nyugdíjunkkal, dolgozni kell-e majd nyugdíjasként, mondjuk egy 20-as, 30-as, 40-esnek?

Mennyi nyugdíjra számíthat? vagy egyáltalán, hogy tud valaki felkészülni arra, hogy hogy az állami nyugdíját legalább úgy ki tudja egészíteni, hogy azt egy boldog, békes, német nyugdíjas típusú békés időkben tudja eltölteni.

De mielőtt erről a nyomasztó témáról beszélnénk, Ádám Japánba járt, és hát az egy, amiket már így beszéltünk, sok sok mindenben más, mint Magyarország.

Én majd gondolkoztam azon, hogy kéne egy szponzor ehhez az adáshoz, és így hát nem lett szponzor, de hogy amúgy a japán turisztikai ügynökség, illetve a fintech cégek így közösen támogathatnák ezt az adást, mert nagyon pozitív élményem volt Japánban.

Így immár ötödször jártam ott, és már tudom is, hogy hatodszor is vissza fogok menni, pont azért, mert annyira jó ország.

És ö feleségem már beszélgettem erről, hogy hogy lehetne ezt jól keretezni, hogy milyen is japán turistaként.

És nekem az volt így a fő konklúzióm, amivel ő nem értett egyébként egyet, de majd mindjárt elmondom, hogy miért, hogy Japán olcsó.

És és én továbbra is ragaszkodok ehhez, hogy japán olcsó, mert és ez a fontos, a repjegyen kívül bármi olyan költsége, ami az embernek felmerül, ha egy nyugat-európai nyaraláshoz hasonlítja, akkor olcsóbb lesz.

Ezek ilyen >> Igen, igen. példákat kaja, szolgáltatás. >> Igen, pontosan ezt akartam mondani.

Tehát én a Numbeón is megnéztem, hogy tényleg én csak én éreztem azt, hogy Japán olcsóbb, de nem nem csak én éreztem így, hanem a számok is ezt mutatták.

Tehát aki szereti az ázsiai konyhát, mondjuk vesz egy nagy tár ráment, ami így Pesten is lehet kapni, ugye több ilyen fusion étteremben, és akkor nem tudom, Pesten az ilyen 3500 Ft körül van.

Nezapánban, Tokióban is, meg Tokón kívül is ilyen 2000-2500 Ft-ból le lehet hozni. >> Na igen, erre tudom azt mondani, hogy jó, jó, jó, rámen.

Az itt egy különlegesség, náluk ez az alap.

Olyan, mintha rántott hús lenne. >> Na akkor a rántott húshoz miért? >> Na de ezt akartam mondani, hogy ha rántott húst eszel a Váci utcában, akkor az meg még sokkal többe fog kerülni, de még hogyha egy sima kis vidéki étterembe, és akkor is szerintem 3500 Ft alatt nem fogod megúszni. >> Sajnos.

Sajnos még vannak olyan piacok, ahol nem tudom ilyen kilósra Igen, igaz van.

Meg a nálam a hentesnél is egész jó áron van. >> Na tök jó.

Akkor akkor a hentesed az japán szerintem. >> Igen. >> Little Japan.

Igen, de tényleg az, hogy a az ételek nagyon olcsók, a belépők borzasztóan olcsók, tehát tényleg az, hogy nem tudom nagyon vannak egyébként ingyenes alternatívák is, tehát mondjuk valaki fel akar menni a Toky Sky tree, ami egy ilyen óriási, nem tudom 500 m magas kilátó, az mondjuk 7-8000 Ft, tehát az drága, de van egy alternatív opció is, hogyha valaki el akar menni az ottani fővárosi önkormányzatnak az épületére, ami csak 48 emellett magas, akkor a 48. emeleti kilátóról is ingyen kinézhet, és nem kér érte pénzt az önkormányzat, és és tök cukik szerintem.

És szerintem azért 160-70 m magasról is majdnem olyan jól lehet látni a várost, mint 500 m magasról.

Úgyhogy na igen, ez az egyik ága a dolognak.

A másik, amért azt mondom, hogy olcsó, azért, mert azért mondom, mert szerintem szerintem Japánban nem működik a kapitalizmus. >> Hm.

Mármint, hogy így az a vicc, hogy ha valaki elmegy mondjuk a reptérre, akkor tudja, hogy a reptéren, nem tudom, minden kétszer annyiba, vagy másfélszor annyiba kerül.

Na ez japánban úgy néz ki, hogy kedvencem a a az ü, >> ha csak kétszer annyiba kerülne, nem tudom, én a Lisz Ferenc repülőtérére mindig kiakadok, hogy úgy megyek neki a bármilyen utazásomnak, hogy á jó, nem csomagolok magamnak szendvicset, majd veszek valamit, hiszen már most már keresek annyit, hogy ne fájon annyira, és akkor így megérkezem, és így mi?

Na de lényeg az, hogy a Japánban ez úgy nézett ki, hogy kedvencem a kis fé literes vagy 550 ml víz, amit árulnak.

Ha ezt meg akarod venni Tokyó belvárosába, akkor ez 220 Ft.

Ha ezt meg akarod venni egy kis boltban a vidéki városba, 220 Ft, hogyha ezt automatából akarod megvenni, mert mindenhol ugye van automata, nem tudom hány millió ilyen italautomata meg egyéb automata van Japánban, 220 Ft.

És ha a reptéren akarod megvenni, akkor ugyanúgy 220 Ft.

És egyszerűen nem értem. >> Nem húzzák le a turistákat. >> Nem, nem húzzák le a turistákat.

De a kedvencem az, hogyha mondjuk elmész olyan városokba, ahol amúgy tudják, hogy csomó turista van, ott is a kisboltban nincsenek átárazva a dolgok.

Ugyanúgy tehát nem a tehát jó, vannak különbségek, van, hogy mondjuk 10 Fttal drágább meg ilyenek, meg van, hogy akciós és akkor 10 Fttal olcsóbb, de hogy én egyszerűen ezt nem értem.

És bármi, amit akartam vásárolni, nem azt mondom, hogy hogy hogy price fixing volt a a jó szó a szó jó értelmében, hanem egyszerűen én nem értem valahogy így így alakult.

De egyébként annyira kíváncsi lennék, hogy vajon erre van valami szabályozás, vagy ez egy ilyen kimondatlan társadalmi, nem tudom, szerződés, vagy egy ilyen bizalom alapú dolog, hogy hogy jó, nyerekezem valamennyit, de egyébként nem nem fogom túlárazni, csak azért, mert nem tudom, nagyon forgalmas, ami fura, mert amúgy tényleg szembe megy a kapitalizmussal.

És és egyébként tök jó, hogy behoztad a társadalmi szerződést.

Szerintem Japánban így a 90-es évek óta kialakult egy ilyen hoztunk egy grafikát, ugye ez ez szerintem most most jön az a pont, hogy hogy picit beszéljünk arról, hogy miért is ilyen olcsó Japán.

És hát van egy grafikon arról, hogy hogy alakult ott az infláció az elmúlt 25 évben, és hát az elmúlt három évet leszámítva Japánban nem volt infláció.

Tehát konkrétan az árszínvonal majdnem pontosan ugyanolyan, mint 2000-ben volt. >> Igen.

Egy nagy egyenes vonalat látok.

Ezt majd >> kirakjuk a a nézőknek, vagy ugye a hallgatóknak, nézőknek is. >> Igen, igen.

És >> na nagyjából így azt nézem, hogy itt itt a végén egy kicsit emelkedett most így 2024-től talán. >> Így van.

Ugye a a Orosz válság vagy az orosz-ukrán háború óta ott is lett infláció.

Ez a hatalmas 3%-os infláció egyébként. >> Igen.

Akik hallgatnak, csak hogy lássák, hogy van egy magyar vonal, ami a 100%-ról indul, és a most jelenleg a 350-nél tart így 2000 óta, és van a Japán, ami 100%-ról indul, és szerintem valami 102-nél tart, vagy >> 112.

Hát a magyar vonal annyira a skálát feldobja, hogy ott már nem lehet látni, hogy az 102 vagy 112.

Ú tehát gyakorlatilag az történt ugye Japánban, hogy a a 90-es években, amikor összeomlott ott a az egész japán csoda meg az ingatlpiac, akkor volt egy, nem azt mondom, hogy elszegényedés, de végül is egy relatív elszegényedés.

Tehát ezzel szoktak viccelődni, hogy Japán a 80-as évek óta, a 2000-es években él, és ugye most már ez látszik egyébként.

Tehát tehát a helyieknek a vásárló ereje az borzasztóan visszaesett.

A gyakorlatilag ugyanúgy gyengült, mint a forint.

Tehát a forint, nem tudom, a dollárhoz képest egy ilyen 70-80%-ot gyengült, mondjuk 20 év alatt, a ilyen az 5060-at.

Tehát, hogy ugyanúgy nagyon leromlott a japán vásárlóerő, és egyébként a fizetések is stagnálnak.

Tehát tehát az van, hogy Japánban az emberek azt szokták meg egészen ugye most 2022-223-ig, hogy mindig minden ugyanannyiba kerül.

És szerintem egyébként ez lehet az egyik oka annak, hogy hogy a cégek így áraznak dolgokat, mert nem akarnak úgy látszódni, hogy ők az a cég, aki először mondjuk megtöri ezt a ezt a trendet.

Én nagyon kíváncsi vagyok, hogy amikor elkezd nőni az infláció és mondjuk a a kötvénykamatok is, ugye a Japánnak 200% felett >> 239% az államad.

Hogy hogy azért nem tudom a Magyarországnak most ilyen 70 vége most így fejből pontosan nem tudom, >> 75 vagy ekkor közepe.

És a a költségvetésben a harmadik legnagyobb tétel a kamatkiadás.

Kíváncsi leszek, hogy Japánnál ez ez hogy fog alakulni?

Nyilván nálunk ugye annak is köszönhető, hogy hogy azért a matatok jóval magasabbak, szóval >> igen, >> de de hogy látok kockázatokat benne.

Bár akkor így érthető, hogy miért olyan olcsó.

Tehát ahogy mondod, hogyha gyengült folyamatosan az elmúlt 20 évben a japán, akkor végül is ennek köszönhető, hogy nekünk mondjuk magyaroknak vagy ezek szerint bárkinek a világba odamenni most megéri.

Tehát, hogy egyébként pont néztem is, hogy Magyarországról csak 10-15000 ember szokott utazni Japánban évente.

Ugye le van bontva ez a top 50 ország plusz a többi.

És egyébként benne vagyunk a top 50-ben, szóval szóval ügyesek vagyunk, de de még mindig keveset utazunk Japánba.

Úgyhogy bárki, akinek ez az álma, vagy azt gondolja, hogy ez megfizethetetlen, ha talál egy olcsó repjegyet, és most már egyébként vagy relatíve olcsó repjegyet, akkor azt leszámítva viszont tényleg ki lehet ezt hozni.

Nekünk például most ez a két hétfejenként 800000 Ft-ból összejött, és szerintem ez egy olyan összeg, amit egy kéthetes nyaralásra, jó körülmények között ebben benne volt szállás, utazás, kaja, tehát minden benne volt.

Ezt meg a repjegy is egyébként.

Ezt ez szerintem egy egy kifizethető összeg és és szerintem borzasztóan megéri. >> És milyen volt kulturálisan maga az élmény?

Ön én azért szeretem Japánt egyébként, mert borzasztóan kiszámítható.

Tehát Ja, igen, a másik részéről nem beszéltem, hogy miért miért támogathatnák a fintech cégek az adást.

Azért, mert a egészen covidig a japán bankrendszer az így nem annyira szerette a nyugat-európai vagy európai bankkártyákat.

Tehát volt, hogy működött, volt hogy nem.

Ezt végre megcsinálták integrálva.

Tehát az a lényeg, hogy most már ha valaki odamegy egy Revolutos, Wios, csak kimondtam, >> a szponzori szerződések jöhetnek az infokukat zsugarongdőr.hu >> így van. >> Utólagosan elszámolva. >> Igen.

Szóval az a lényeg, hogyha ezeket a kártyákat használjuk, akkor gyakorlatilag az ilyen kis utcai árus árusokat kivéve tényleg ilyen 90%-ba lehetett kártyával fizetni.

Egy dolog, egy dolog van, amihez készpénz kell, de azt meg egyébként fel lehet venni bármilyen ATM-ből viszonylag oké díjjal, tehát ilyen 1% körüli díjért.

Az pedig arra kell, hogy valaki a utazásra használt ilyen kis kártyáját töltse, mert ugye azzal lehet az egész vonathálózatot használni.

És egyébként az is nagyon olcsó.

Tehát néztem, hogy kilométer díjban azért picit drágább, mint a MÁV, tehát ilyen 40 Ft/ km körülbelül.

Gondolom, h viszont >> de de ezt akartam mondani, hogy mondjuk ilyen ugye mi ilyen agglomerációs településekre mentünk most így Tokió környékén, és akkor így képzelj el azt a hallgató vagy néző, hogy mondjuk Székesfehérvárra hat percenként járna vonat, meg mondjuk Édre négy percenként, tehát hogy ilyen sűrűséggel közlekednek a vonatok. >> És mennyi idő alatt érne oda?

És mennyi te mennyi késés volt?

Egyetlen egyszer késett az egyik vonat, és akkor három percenként bemondták, hogy elnézést kérünk a késésért.

Amúgy a késés az egy perc volt, tehát azért ezt így tegyük hozzá. per Igen, igen, igen.

De k >> de azért lemondatták a helyi már nem, nem hát azért tehát ott is szokott késni egyébként a vonat, de az ilyen fő vonalak meg egyébként a a a japán vasút szerintem ezért csodálatos, mert tökéletesen ki van alakítva a rendszer, hogyha te tudod, hogy mondjuk van egy kedvencem, van egy olyan vonal, egy ilyen északdéli vonal, ami úgy néz ki, mintha nálunk lenne egy vonat, ami vácról elindul, és lemegy szárdig.

És ez úgy van kialakítva, hogy ez az összes köztes városban, városközponti részen satöbbi helyen megáll.

Van ami mindenhol megáll, az megy egy sinen.

Van az express, ami a fő pontokon megáll, tehát az a kvázi sebes vonat.

Meg van a Limited Express, ami meg csak a városközpontokban áll meg.

És akkor nem az van, hogy úgy kell kialakítani a menetrendet, hogy akkor na akkor a Express vonatot vagy a Limited Express csak ekkor és ekkor indíthatom, mert éppen foglalva van a a sín, hanem ez egy mellette lévő síen megy.

És akkor látod, hogy te a lokál vonatot lehagytad, >> és így ennyi.

És akkor ezzel lehet játszani, hogy te ha csak 6 megállót mész, akkor ez a vonat jó.

Án annyira sajnálom, hogy nincs rendes…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „39. Tíz dolgozóra hat nyugdíjas? Ezért lesz kevés az állami nyugdíjad”

Miről szól ez az epizód: „39. Tíz dolgozóra hat nyugdíjas? Ezért lesz kevés az állami nyugdíjad”?

A Zsugazsonglőrök podcast legújabb adásában a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát és az elöregedő társadalom problémáit tárgyalják. Az adás elején Ádám személyes japán utazásának élményeit osztja meg, kiemelve az ország olcsóságát és a defláció, valamint az elöregedő… Az epizód a ZsugaZsonglőrök című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „39. Tíz dolgozóra hat nyugdíjas? Ezért lesz kevés az állami nyugdíjad”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Magyar Péter, Orbán Viktor, Sanyó Ádám, Diószegi Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „39. Tíz dolgozóra hat nyugdíjas? Ezért lesz kevés az állami nyugdíjad”?

Fő témái: nyugdíjrendszer, elöregedő társadalom, japán utazás, defláció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „39. Tíz dolgozóra hat nyugdíjas? Ezért lesz kevés az állami nyugdíjad”?

Megjelenés: 2025. 11. 21.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/zsugazsonglorok/39-tiz-dolgozora-hat-nyugdijas-ezert-lesz-keves-az-allami-nyugdijad

Több epizód a ZsugaZsonglőrök-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból