ZsugaZsonglőrök

47. Hogyan válassz részvényt: útmutató kezdőknek Kun-Welsz Edittel

· PT1H7M9S

Összefoglaló

Kun-Welsz Edit, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere a részvényelemzésről, a befektetési módszertanról és a nők helyzetéről beszél a pénzügyi szektorban. Elmondja, miért fordult a befektetések felé, és hogyan lehet kezelni a piaci pánikot.

Röviden

Műsor
ZsugaZsonglőrök
Megjelenés
2026. 04. 03.
Hossz
1 óra 7 perc
Szereplők, említett nevek
Kun-Welsz Edit, Diószegi Dániel, Sanyó Ádám
Témák
részvényelemzés, befektetési módszertan, nők a pénzügyi szektorban, piaci pánik
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 02:05 - A Corvinus katedrájától a tőzsdéig 06:00 - FMCG, Retail és Turizmus: Milyen cégeket figyel egy profi? 12:1
  2. — Az Adris-sztori: Amikor a Bloomberg elnézi a számokat 21:00 - Pszichológia a számok mögött: Mennyit ér a menedzsment meg
  3. — Nők a pénzügyi szektorban: Miért csak 11% az arányuk? 43:40 - A magyar "ingatlan-fetisizmus" és a 25 éves terv hiánya 51
  4. — A shortolás matematikája: Miért veszélyesebb a vételnél? 58:56 - Tanulságos trade-ek: A török Mavi és a fájdalmas Dino P

Ebben az epizódban

Most hoztunk nektek egy izgalmas témát, a részvényelemzést, >> a részvényvételt is így így százalék pontokba vagy bázispontokban adjuk meg a tradereknek, tehát nem ő elköltött pénzmennyiségben, azt majd azt majd ők kiszámolják.

Veszek egy részvényt, akkor elméletileg elbukhatom a pénzem 100%-át.

Ha sortolok egy részvényt, akkor az elméleti bukó az ugye végtelen. >> Nálunk nincs 25 éves terv meg 20 éves, nem öt év maximum, de még az is határeset.

Hát akkor üdvözlünk mindenkit a Zsugazsonglőrök legújabb adásában.

Itt van velem szokás szerint Dani. >> Sziasztok! >> Én Ádám vagyok, de most nem ketten vagyunk, ugyanis itt van velem Edit is.

Kunvels Edit, >> portfólió menedzser a Hold alapkezelőnél.

És hát amikor vendéges adásunk van, akkor általában nem általánosabb dolgokról szoktunk beszélni.

Úgyhogy most hoztunk nektek egy izgalmas témát, a részvényelemzést, úgyhogy aminek Edit a szakértője, ha úgy vesszük. >> Mi meg nem vagyunk azok, örülünk, hogy kifogadhatjuk Edit. >> Igen, igen.

Úgyhogy hát remélem, hogy jól fogod magad érezni.

Mi nagyon vártuk ezt az adást és hát nagyon köszi, hogy elfogadtad a meghívást. >> Meg külön öröm, hogy női vendégünk van.

Szerintem ezt emeljük ki, mert hát azért így a podcast hallgatottságát is nézzük. nálunk nagyjából ilyen 10% pont most megnéztem az adásra 10% 10%- a női hallgató >> és hát így amennyit a szakmában eltöltöttük ott is azért az arányok láttuk hogy hogy hogy hogy nem nem annyira sokkal inkább férfi túlsúlyos úgyhogy így így külön öröm hogy hogy női szemszögből is egy kicsit a befektetésekről beszélhetünk hát örülök hogy itt lehetek >> na hát akkor kezdjük is egy picit a életrajzoddal hogy hogy jobban megismerhessenek téged a hallgatók én ami interjút tudtam amíg elolvastam veled kapcsolatban, az is volt így az inspirációja ennek a az adásnak.

És ami nekem elsőre feltűnt, hogy te a Corvinus Egyetemen tanítottál vállalatértékelést, és mesélj erről egy kicsit, hogy ezt így hogy kell elképzelni, és hogy utána mi vitt rá a váltásra.

Ez úgy nézett ki, hogy az egyetemi tanulmányaim mellett tanítottam egyébként nem csak vállalatértékelést, hanem statisztikát, vállalati pénzügyeket is.

A vállalatértékelés tanítása az már a holdas munkám mellett jött be.

Tehát igazság szerint nem beszélhetünk váltásról, ez inkább csak egy ilyen kis fejezet volt az én életemben, de nagyon szerettem tanítani.

Tehát azáltal, hogy sok mindent tanítottam az egyetemen, ez nem is tudom, tehát annyira jó érzés volt így bemenni a a hallgatók közé, akik jó kérdéseket tettek föl, motiváltak voltak.

Ez tényleg egy ilyen felemelő érzés annak, aki oktatóként ott van.

Ugyanezt tapasztaltam a vállatértékelésnél is, ugye az már egy ilyen sokkal specifikusabb tárgy, és sokkal inkább azok ülnek ott, akik a pénzügyek iránt érdeklődnek.

Úgyhogy hát ez egy nagyon jó jó lehetőség volt. >> És ez egy Ja, bocsánat, >> hogy ez egy tudatos választás volt, hogy már korán tudtál, nem tudom, mikor az egyetemet elkezdted, tudtad, hogy te befektetésekkel akarsz foglalkozni, vagy az így a az egyetemi utad során alakult végül oda, hogy >> ez így közben jött, tehát ez abszolút nem volt célom.

Én úgy indultam, hogy nem is pénzügyes szakot kezdtem a Corvinuszon, hanem nemzetközi gazdálkodást.

És időközben rájöttem, hogy hát ez nem annyira számolós, mint amire én szeretném.

Úgyhogy elkezdtem mellette a pénzügy számvitel alapszakot, és utána maradtam ezen a vonalon, és pénzügymesterre mentem és már az alapszakon így megfogott a vállalatértékelés módszertana, úgyhogy ebbe az irányba folytattam aztán a mesteren is a szakosodást.

És valahogy így ez ez vezetett engem a Holdhoz, de egyébként nekem nem is volt befektetési tapasztalatom.

Tehát én olyan családból jövök, ahol ahol sajnos nem volt lehetőség megtakarításokat kezelni, vagy arról beszélni, hogy most a családi megtakarítást mibe fektessük, mert nem igazán volt.

Úgyhogy úgyhogy ezt így teljesen hát, hogy is mondjam, magamnak építettem föl, vagy vagy időközben fogott meg ez az egész téma.

Igen, ez jó, hogy behoztad a gyerekkort, mert egy korábbi interjúban említetted, hogy hát így nagyon szeretted a számokat, és ezzel egyébként én is így voltam, aztán aztán angol szakos lettem.

Szóval így így valami félrecsúszott egyébként.

De pont emiatt akartam kérdezni, hogy volt esetleg ilyen más karrierút, vagy vagy ilyen gyerekként gondoltad-e azt, hogy mással foglalkozz, vagy így hogy alakult ez a ez az utad?

Ugye említetted, hogy egyetemen rájöttél, de hogy mondjuk előtte volt-e még más irány, amint gondolkodtál fiatalabban? >> Matekból nagyon jó voltam, nagyon sok versenyre jártam és >> ebből következhetett volna az, hogy mondjuk matematikus leszek.

Egyébként nem is állt volna nagyon távol tőlem, ugyanis anyukám programtervező matematikusként végzett.

Hát akkorát valamennyire így van.

Tehát ez ez valamennyire ott volt.

Viszont gimnáziumban, ahol matekkos osztályba járt, amit heti nyolc matek óránk volt, fele algebra, fele geometria, tehát elég nagy mennyiségben kaptuk.

Ott rájöttem, hogy ez ez túl elméleti nekem talán, és ezért jött a közgáz.

Ott se voltam még így teljesen biztosabban ugye, hogy milyen irányba szeretnék menni, és a ott az egyetem alatt nagyon sok ilyen esetversenyre mentem.

Abból következtetett volna a menedzsment tanácsadás, mint szakma. irány.

De végül ez a vállalatértékelés valahogy annyira megfogott, hogy hogy nem tudtam elmenni mellette.

És maga az értékelés, vagy egyébként, mint később most már portfólió kezelő, az hogy pénz kerül mondjuk a egy egy elméletedbe, egy hipotézisedbe, és ez is tudott annyira izgalomba hozni, hogy emiatt mondjuk mentél erre, vagy >> is ez is.

Meg nagyon érdekes volt az, hogy tehát szerintem a vállalat értékelés az összefog nagyon sok ismeretet és tudományt, mármint hogy a közgazdaságtanon belül.

Érteni kell ugye a topd részt, a makrót is nyilván valamennyire, akkor is, hogyha én most bottom up nagyon mélyről építek föl egy cégértékelést, bottom up alatt azt értjük, hogy amikor magát a vállalatot kezded el először és akkor topd meg amikor megnézed a gazdaságpolitikai helyzetet a minden és akkor lefel tényleg minden összejön.

Kell érteni a számvitelt, kell érteni a menedzsment dolgokat, kell érteni a vállati struktúrákat.

Tehát, hogy így tényleg minden összejön, és ezeket valahogy lehet számszerűsíteni, és kijön a végén egy egy darab szám, ami alapján mi ho egy pénzügyi döntést, amin lehet adott esetben ugye pénzt keresni, és ez valahogy borzasztóan érdekes volt számomra.

Így. >> Na, egyébként nekem ez nagyon érdekes, mert ugye én csak makró szempontból tudom elemezni a világot, tehát ugye nekem nincs vállalatértékelési tapasztalatom.

És az is tök érdekes, tehát amikor mondjuk tényleg azt mondja valaki, hogy jó, akkor változott a amerikai hosszú kamat, akkor ennek az a következménye, hogy De ugye ez egy plusz lépcső, vagy hát sok plusz lépcső, amit te hozzáteszel.

Egy picit ennek így a folyamatáról tudsz mesélni, hogy gyakorlatban mik azok a lépések, amiken így végigmentek mondjuk egy adott cégnek az elemzésénél?

Igen, a legtöbb podcast hallgató biztos erre kíváncsi, mert szerintem a legtöbben úgy választanak, ú olvasok valamit a portfól valamit.

Ez tök logikus, ez tök tökre tetszik ez a cég, és akkor veszek belőle.

De hogy nyilván ti mögé tesztek egy olyan szakmai eszköztárat, aminek a végére eljuttok, és akkor ebből egy kis ízelítőt így a hallgatóknak, hogyha valaki ilyesmivel gondolok rég miken kéne végigmenni, és remélhetőleg egy kicsit el is ijeszti attól.

Hú, hát most próbálok egy nem egy nagyon hosszú monológot mondani, de hogy erről nagyon sokat lehetne beszélni.

Pod van időnk úgy >> akkor így úgy úgy fogom strukturálni, hogy először is honnan jöhet az ötlet, hogy hogy melyik céget elemezzük.

Ugye egyáltalán az egyik irányból jöhet topdown, tehát van egy makro helyzet vagy valamilyen történés a világban, amiből kitaláljuk, hogy valamelyik iparák szerintünk jó lesz, vagy valamelyik iparákban van keresnivalónk.

És akkor abból az iparákból szemezgetünk cégeket nyilván elsősorban értékeltség alapján.

És akkor mondjuk kidob a szűrő három-négy céget, amit megnézünk részletesebben.

A másik vonal az, hogy hogy egyszerűen csak megakad a szemünk egy jó értékeltségű, alacsony szorzójú cégen.

Akár most ugye a makrótól kicsit független nyilván nem lehet teljesen függetleníteni, de hogy nem az az első trigger point, ami alapján megtaláljuk. olyan is van, hogy tehát ugye a mi ugy az elemzési pólunkban, hogyha mondhatok ilyet, tehát földrajzileg ez mondjuk a közép-kelet-európai régió, nyilván a tágabb Európa is benne van, de kisebb fókusszal, meg nyilván vannak amerikai részvények is a portfóliókban, még kisebb fókusszal, de hogy itt tehát ezekben a régiókban már ismerünk cégeket, amiket mondjuk egyszer megvettünk, mert jó volt, fölment az árfolyam eladtuk, de azért ott vannak a radaron, és figyeljük őket, hogy mi történik velük, és ezeket Z vissza tudunk nyúlni.

Tehát nagyjából így ilyen irányokból jöhetnek az ötletek.

És akkor hogyha nyugodtan kérdezkedz, >> igen.

Hogy hogy ezek a viszonyúlások ezek mikor történnek, amikor valamilyen sokkot láttok azon a piacon, vagy vagy ezeket egyébként mindig valaki átnézi és akkor ó, nem tudom, ez becsökkent, mi lehet az oka és akkor úgy nézzük meg. >> Mind a kettő.

Tehát lehető van valami sok, ami ugye egyszerre több hasonló cégre hat, de olyan is van, hogy tehát azért nálunk megvan a leosztás általában iparági szempontból, hogy ki melyik cégekkel foglalkozik, és akkor is ránézünk a cégekre, hogyha éppen nincsenek a portfóliókban, mert mi van akkor, hogyha hirtelen adódik egy jó lehetőség. >> Úgyhogy így >> és akkor mindenkinek mindenki egy szakértője egy bizonyos területnek az alapján.

És akkor te te mely területeknek a az ilyen szak?

Hát >> én foglalkoztam az FMCG-vel.

Ez ugye a fast moving consumer goods, tehát azok a cégek, amelyek ezeket a gyors fogyasztási termékeket állít állítják elő például prokterengenből.

Ezek lehetnek élelmiszerek, lehetnek tisztítószerek, mindenféle háztartási cikkek gyakor minden amit veszünk a bolá bent van a boltban.

Ö foglalkoztam retaillel, vagy foglalkoztam retaillel. ezen belül food, tehát élelmiszer, kiskereskedelem, >> meg hát mindennel, ami ritél, tehát ide tartozik a Pepko, ahol ezek a diszkont, tehát minden, ami ilyen diszkont jellegű kis kereskedő, a ruha, >> tehát te régióban ugye a CC CCP boltot mindenki ismeri.

Az LPPC-ghez tartozik a reserve vagy a Mohíó, vagy a Sinayé, ezek is elég ismert nevek most már itt Magyarországon is.

És van úgy, hogy úgy mész be egy boltba, hogy ó, ez milyen jó ez a bolt, milyen minőségi minden, és hogy ezt még nem elemeztem.

És akkor így nézünk utána. >> Ez inkább fordítva történik, hogy elemzem, és akkor na, akkor megnézem, hogy mi is az, amit elemeztem.

De nagyon figyelni kell arra, hogy most kicsit csapongok meg sztorizok, de hogy sokszor van olyan, hogyha mi befektetőként odamegyünk egy céghez, ők akkor nagyon meg akarják mutatni, hogy mennyire jó cég, és akkor van egy ilyen >> kirakadt üzletük, és akkor oda el akarnak vinni.

Most az nyilván nem biztos, hogy a valóság, >> nem reprezentatív.

Tehát, hogy ezeket úgy helyén kell kezelni.

De jó megnézni a retail boltokat, mert sokkal jobban segít elképzelni, vagy hogy kik akik ott vásárolnak.

Az ugye makro szempontból tök fontos, hogy melyik jövedelmi osztály jár oda, velük mi történik különböző időszakokban, mi van, hogyha megugrik az infláció, az hogyan hat.

Tehát, hogy ezekből a szempontokból ezeket tök jó megnézni.

És akkor visszatérve az eredeti kérdésre még turizmus cégekkel foglalkoztam főként légitársaságokkal nem az egy ilyen külön kicsit ilyen más más típusú >> de ilyen hoteles, főleg Horvátországban működő hoteles cégekkel. >> Hát igen, ez ez nem a Nazdak.

Igen, mármint, hogy így mert pont pont szóval gondolkoztam, hogy Ja, de de a mi hát igen, hát mi mil mió kis régió vagyunk.

Nálunk nincs tagcég, úgyhogy bocs, de van csak ugye nem Magyarországon aztán na mindegy.

Nem, azt akartam kérdezni, hogy és egyébként milyen forrásokból dolgoztok?

Tehát hogy ugye vannak a cégeknek a nyilvános beszámolóik, vannak ugye az ilyen nem tudom amit mondjuk a az OTP is szokott csinálni a közgyűlésein, ilyen deckek.

Van bármi, amihez mondjuk ti hozzáfértek, és az átlagember?

Alvetően a Bloomberg terminált használjuk, azon belül különböző ilyen előfizetési csomagokat lehet összerakni, valamint hogyha mi leszerődünk különböző bróker cégekkel, akik így Cellsideon készítenek riportokat az adott cégekről, és mi erre előfizetünk, akkor az is így be bemegy a Bloombergbe.

Tehát ott ott mi az adott cégprofilon elérünk nagyon sok infót.

Tehát ezeket használjuk nyilván mint primá adat a cégeknek a honlapja, az ott közzétett hát mindenféle eredmények, ugye negyed éves éves eredmények.

Ezenkívül pedig tudunk magukkal a cégekkel beszélni.

Tehát minden tőzsdei cégnek van egy úgynevezett investor relations >> és bocsánat az angol szavakért semmi.

Valaki aki azért felelős, hogy veletek tartja a kapcsolatot, akik nagy így van.

Tehát vannak olyan emberek, akiknek az a mindennapi munkája, hogy a a befektetőkkel beszélnek, válaszoljanak az ő kérdéseikre, ők szervezik ezeket a negyedéves hívásokat, amikor a cég beszámol az erére.

Tehát ez mind az investor relationsnek a feladata.

Viszont hogyha egy cég nagyon fontos számunkra, meg mondjuk mi is fontos befektetői vagyunk, meg tényleg szeretnénk nagyon kemény meg mélyre menő kérdéseket feltenni, akkor mi szeretünk a CFO-val beszélni.

Ugye ők már az Investor relations fölött vannak, meg ugye top management, de nagyon sok pénzügyi kérdésre ők fogják tudni megadni az igazán jó választ.

És nem akarom így ledegradálni a az investor relationsnek így a szerepét meg a tudását, de hogy hogy úgy egyáltalán a a szemlélet, amit amit a cégpénzügyilek képvisel, az tényleg a CFO-tól jön, és ezért jó őt elérni.

Nem minden esetben tudjuk elérni, de azért itt a…

Említett entitások

Témák

  • részvényelemzés
  • befektetési módszertan
  • nők a pénzügyi szektorban
  • piaci pánik

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „47. Hogyan válassz részvényt: útmutató kezdőknek Kun-Welsz Edittel”

Miről szól ez az epizód: „47. Hogyan válassz részvényt: útmutató kezdőknek Kun-Welsz Edittel”?

Kun-Welsz Edit, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere a részvényelemzésről, a befektetési módszertanról és a nők helyzetéről beszél a pénzügyi szektorban. Elmondja, miért fordult a befektetések felé, és hogyan lehet kezelni a piaci pánikot. Az epizód a ZsugaZsonglőrök című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „47. Hogyan válassz részvényt: útmutató kezdőknek Kun-Welsz Edittel”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kun-Welsz Edit, Diószegi Dániel, Sanyó Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „47. Hogyan válassz részvényt: útmutató kezdőknek Kun-Welsz Edittel”?

Fő témái: részvényelemzés, befektetési módszertan, nők a pénzügyi szektorban, piaci pánik.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „47. Hogyan válassz részvényt: útmutató kezdőknek Kun-Welsz Edittel”?

Megjelenés: 2026. 04. 03.. Hossz: 1 óra 7 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/zsugazsonglorok/47-hogyan-valassz-reszvenyt-utmutato-kezdoknek-kun-welsz-edittel

Több epizód a ZsugaZsonglőrök-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból