agytágító podcast

Hullazsinat. A pápa nem nyugszik békében.

· PT30M43S

Összefoglaló

Ez az epizód a Római Katolikus Egyház egyik legbizarrabb eseményét dolgozza fel: a hullazsinatot. 897 januárjában a Lateráni bazilikában Formózus pápa holttestét bíróság elé állították. A vádló súlyos bűnökkel vádolta az elhunyt pápát, míg a védőügyvéd próbálta védeni…

Röviden

Műsor
agytágító podcast
Megjelenés
2026. 03. 03.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Károly
Témák
hullazsinat, történelem, pápaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az Úr 897. évének januárjában.

Még a bazilika vastag falai sem tudják egészen kiszűrni a tömeg morrajlását, amely a templom előtt várakozik.

Pedig szokatlanul hideg van és a szél belebbeletép a parasztok és páros lakók ruhájába.

Róma dicső történelme, mintha Csipke Rózsika álmát aludná.

A szél végigszalad az egykori örök város rójain.

Az ismert világ egykori uralója, a valaha milliós kulturális és világváros, most sárba süppedve romokban hever, és alig van 20000 lakosa.

Az ókori városközpont, a fórum románum, a kapitólium, a kolosszeum mind szinte lakatlan terület.

Ebben mindenki egyetért, de most híreknek szányra, hogy valami hallatlan dolog történik-e bazilika ősi külfalai között.

Lépjünk be mi is titokban, és legyünk tanúi egy egyszeri, iszonyatos történésnek.

Ahogy az oszlopok mentén előre lopakodunk, hangok hallatszanak.

A templom oltára előtt rögtönzött bírósági termet rendeztek be.

A gyertyák fényénél jól láthatóan, mint néhány szemmel láthatóan nyugtalan egyház atya fészkelődik a kemény fapadokon.

A résztvevők között több püspök jött Róma környékéről, valamint számos esperes és diakónus Róma városából.

Előttük egy díszesen faragott trónon, Pompás gazdag pápai ornátusában, aranyhibzéses brokát ruhájában ül mozdulatlanul Formózus pápa.

Formózus, akinek a neve azt jelenti, jó vágású.

A padok mellől egy kényelmesen kipárnázott székről ekkor egy személy emelkedik fel, és határozott léptekkel a pápa felé veszi az irányt.

A papok a fapadokon összerezzennek.

Formózus védő ügyvédje, egy fiatal diakónus felkapja a fejét.

A vádló magát egyre inkább felhergelve sorolja a pápa bűnlajstromát. esküszeg és papicisztségek jogosolatlan gyakorlása és a püspökök számára előírt transzlációs tilalom megsértése, vagyis hivatalbitorlás.

A vádak elhangzanak, és még sokáig visszhangozzák őket a kőfalak.

A vádló győzedelmesen néz körül.

Senki nem mozdul, senki nem szól egy szót sem.

Csak egy-két eltévedt légy zümmögésre hallatszik, amelyek formózus körül döngicélnek, mintha csak ki akarnánk fejezni, hogy kinek az oldalán állnak.

Ekkor a diakónus Formózus védő ügyvédje idegesen a torkát köszörüli, és akadozó hangon a jelenlévők tudtára adja, hogy a vádlott visszautasítja a vádakat, és hogy ő, az ügyvéd, majd bizonyítani fogja a pápa ártatlanságát. nyekeregve a hideg ellenére leizzadva préseli ki magából ezeket a szavakat.

A vádló ekkor dühösen a szavába vág.

Igazán, a bizonyítékaim elsöprőek lesznek.

Fröcsögi és a halántékán lüktetni kezd egy ér.

A diakonus idegesen lapozgat a feljegyzéseiben.

A papok feszélyezve mozgolódnak.

Az egyetlen, aki sztoikus nyugalommal ül, az Farmózus pápa.

Mivel, hogy már kilenc hónapja halott.

Ha régi hallgató vagy, örülök, hogy visszajöttél.

Ha pedig most csöppentél ideőször, akkor üdvözöllek ezen a helyen, ami kuriózumok csodabogarak szokatlan narratívák, mégis nagyon emberi történetek helye.

Ha szereted, amit csinálok és támogatnád az attágítót, a koffi oldalamon meghívhatsz egy kávéra.

Részletelek a leírásban és mint mindig maradj szkeptikus, maradj kíváncsi.

Az imént ecsetelt per Sinodus Harenda, azaz hullazsinat néven híresült el.

Ez az abszolút per nyitotta meg a pápaság történetének egyik legkorruptabb, legőrültebb korszakát, amelyet a későbbi századok pornokráciaként emlegetnek.

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan és főképp miért történhetett meg mindez Formulózus pápa holttestével, fontos tudni, hogy a világ körülötte szétesőben volt.

A Nagy Károly által egyesített nyugati birodalom addigra kisebb frakciókra morzsolódott szét.

Hűbérak pislogtak Róma kincsei felé, maffiaszerűen védelmi pénzt követeltek, miközben a város még mindig a 846-os szaracin fosztogatás következményeit nyögte.

Rómában ebben az időben minden valódi hatalom bizonyos családok kezében volt, akik a helyi katonasággal való kapcsolatuk révén gyakorlatilag hűbéri arisztokráciává váltak.

Ezek a családok féltékenyen figyelték egymást, és állandóan harcban álltak.

Az erőszak és az intrika minden eszközét bevetve egyetlen cél vezette őket megszerezni a hatalmat Szent Péter széke felett.

Ebben a sötét korszakban a pápák zavarba ejtő gyorsasággal váltották egymást. 872 és 965 között, vagyis 94 év alatt 24 pápa ült a drónon.

Ezzel szemben az egész 20. században összesen csak kilenc.

Ráadásul ebből a 24 pápából hét, tehát közel egymada erőszakos vagy igencsak gyanús körülmények között halt meg.

Formozut kivételes intelligenciával és képességekkel rendelkező ember volt, de szerzett magának jó néhány elszánt politikai ellenséget, beleértve utógyárt Hatik Istvánt, aki itt egyébként, hogy teljes legyen a káosz, egyes források hetedik Istvánként számoznak.

Igen, ez az a férfi, aki olyan lángoló gyűlölettel vádolta Formózus Hol testét a lateráni bazilikában.

De mielőtt tovább mesélem ezt a hihetetlen történetet, muszáj néhány szót ejtenem a pápa választásról, a konklávékról.

Ma a konklább nagyjából úgy él a fejünkben, mint valami szigorúan zárt, misztikusan füstölgő szavazógép.

A bíborosok bezárkóznak, szavazgatnak, majd egyszer csak fehér füst száll fel a Szent Péter bazilika kéményéből.

A konklő maga azonban nem ősi apostoli hagyomány.

Az első évszázadokban a pápát, vagyis Róma püspökét egyszerűen Róma papsága és a népe választotta.

És az eljárás olykor meglehetősen improvizatív volt, hogy finoman fogalmazzak. 236-ban például a római keresztények összegyűlnek, hogy új püspököt válasszanak.

A hangulat feszült, mert mindenki nagyon komolyan veszi a saját jelöltét, a Szentlélek pedig látványosan késik.

A tömegben egy teljesen átlagos külsejű férfi áldogál.

Ki tudja, valószínűleg azon gondolkozik, vajon nyitva lesz még a piac, mire végre hazaindulhat.

Vagy a legabszurdabb életlen, egy galambszál a fejére.

A jelenlévők ezt nem akként értelmezik, hogy szegény embert megtisztelt egy galamp, hanem úgy, hogy maga a Szentlélek küldte a jelet.

A tömeg felmorajlik, méltó, méltó, és hirtelen pappá majd azon mód pápá is szentelik.

El tudom képzelni, ahogy délután hazamegy, és valaki megkérdezi tőle: "Na, vettél babót a piacon?" "Nem, de én lettem Krisztus földi helytartója." A szerencsés szentatya egyébként a Fabiánusz nevet veszi fel, és egyébként egészen borzalmas vértanú haláláig az őskeresztények feje marad.

Hogy milyen volt a kapcsolata a továbbiakban a galambokkal, arról sajnos hallgatnak a krónikák.

Ahogy térnek az évszázadok, a pápa választás egyre kevésbé hasonlít spontán Szentlélek ihletésre, és egyre inkább egy végeláthatatlan koalíciós tárgyalásra.

A csúcs az 1268 és 1271 között zó pápálasztás az olaszországi Viterbóban, amely közel három évig tart.

Igen, jól hallottad, három évig, nem hétig.

A bíborosok ugyanis frakciókra szakadva hadakoznak, a világi uralkodók üzengetnek, mindenki mindenkire haragszik, és képtelenek zöld ágra vergődni.

A város lakói jó ideig türelmesen viselik, hogy náluk rostokol az egész egyházi elit, de valamikor aztán érthetően elfogy a türelmük.

Ezért ösztönzésképp összerelik és bezárják a bíborosokat a pazar lakomák helyett kenyérre és vízre fogják őket.

Amikor ez sem segít, a witter boyak úgy döntenek, ha már a Szentlélek nem ereszkedik le, akkor majd a tető.

Szó szerint ugyanis leszedik a konklávé épületének fedelét, és az atyák kénytelen kelletlen a szabadég alatt kényszerülnek tanácskozni.

A húzavonal egyébként olyan hosszúra nyúlik, hogy több bíboros bele is hal.

Végül kompromisszumos jelöltet választanak viszkontit, aki 10.

Ő hozza meg egyébként azt a döntést, amely mindent megváltoztat.

A legközelebbi pápa választás már szabályozott konklávéban, zárt ajtók mögött lesz tartandó, nem pedig fedetlen idegösszehomlás szagú vitábói építkezésen.

Tulajdonképpen mondhatjuk így is, a modern konklábé annak köszönhető, hogy egy városnak egyszerűen eleg végtelen értekezletből.

És ha már a pápaság abszurditásainál tartunk, nem hagyhatjuk ki ötödik celesztint sem. a pápát, aki jobban szerette a ballangját, mint a Vatikánt.

Keresztén eredetileg remete volt.

Hegyek között ballangban, böjtben és imádságban élt.

De mivel a bíborosok ismét ezúttal két évig voltak döntést képtelenek, arra jutottak, hogy legyen a pápa, aki igazán szentéletű, akihez még nem tapadnak intrák és vér.

A gyakorlatban Celestin nagyon gyorsan rájön, hogy a pápaság nem annyira spirituális, mondhatni mennyei hivatás, sokkal inkább egy rendkívül zajos ügyfélszolgálat, ahol mindenki akar valamit, a lehetőség szerint azonnal.

Pár hónap után annyira frusztrálja a dolog, hogy egy elegáns húzással kiad egy rendeletet, amely kiadja, egy pápa igenis lemondhat.

Ezután riasztó sebességgel él is ezzel a jogával.

Ötödik Szelesztin a pápaság történelmében az első, aki hivatalosan is azt mondja a pápai trónra, hogy közz, de nem.

Benedek is erre a jogi kiskapura hivatkozva lép majd vissza.

Előre szólok, ebben az epizódban zavaróan sok pápa kerül szóba.

Jó párszor én is elvesztettem a fonalat, de mivel a történet annyira hihetetlen és nonszens, nem akartam emiatt feladni.

Megpróbálom ezért értelmesen elmesélni, hogy ki, mikor, miért és egyáltalán.

Szóval a Hullain története igazából egy másik pápával, 8.

Jánossal és az ő uralkodása alatt kezdődik.

Formonzus egykor 864-től Portó püspöke volt.

Itt ugyanis Róma egyik külvárosáról van szó, nem a portugál városról.

Formózus sikeres missionárius volt és messzeföldön híres.

Püspökként többek között a bolgárok térítése és a feladatai közé tartozott.

A bolgárok ugyanis akkoriban egy ideig nem tudtak dönteni a keleti és a nyugati egyház között, ezért úgymond teológiai löketre volt szükségük.

A karizmatikus Formózus ezt nyilvánvalóan megadta nekik, és valamint nagyon jól csinálhatott, mert a bolgárok rögtön új érsekük ki akarták tenni.

Formózus sikerei és kapcsolatai a római nemességgel felkeltik a pápa gyanakvását, és ez sajnos nem marad puszta rosszallásnál.

A pápa attól tart, hogy Formózus végső soron az ő trónjára pályázik, ezért kiötöl valamit, nehogy még több befolyáshoz jusson. megtiltja, hogy ő legyen a polgárok érseke, és hivatalosan is megvádolja azzal, hogy idézőjelben túlzottan törek föl.

Konkrétan az úgynevezett transzlációs tilalomra hivatkozik.

A korabeli elképzelések szerint a püspök szinte házasságszerű kapcsolatban áll az egyház megyével, és ezért ez az egység felbonthatatlan. elméletben tehát egyetlen püspök sem költözhet az egyik egyhez megyéből a másikba.

Ahogy mondtam, Formózus a pápa karrierista és ambiciózus embernek nevezi, ami egy korabeli egyházi személy esetében igencsak súlyos vád, és ez még nem minden.

A dolgok hirtelen még rosszabbra fordulnak. 8.

János pápa 876-ban elítéli Formózus, mert részt velt egy a kopaszkároly császár. és a pápa elleni összeesküvésben bűnösnek találtatik, kiátkozzák, megfosztják püspöki méltóságától, és meg kell esküdnie, hogy soha többé nem teszi be a lábát Rómába.

Így múlnak a hetek és hónapok.

János pápa kisé mindenben túllő a célon.

Zsarnoki uralmát annyira túlzásba viszi, hogy ennek híres hírhet következménye lesz.

Ő lesz az első pápa, akit a saját népe gyilkol meg.

Ráadásul meglehetősen morbid módon.

Először megmérgezik, de a mérekkeverő elveszti a türelmét, amíg arra vár, hogy a főzet kifejtse a hatását, és a pápa a mennybéli és Szent Péter kapuján kopogtasson.

Ezért pragmatikusan kalapácsot ragad, és azzal töri be 8.

János halála után a pápai trónon, ahogy említettem, hatalmas a fluktuáció.

Őt követi első Marinus, aki szerencsére Formózus befolyásos bizalmasa.

Rómába rendeli Formózus felmenti esküje alól, és újra püspökké teszi.

Azonban már a következő évben harmadik Adorján pápa követi Marinus.

Bár ő sem ül sokáig a pápai trónon, alig egy évig uralkodik, mielőtt meggyilkolják.

Röviddel ezután ötödik István pápa lép színre, aki szintén nem húzza sokáig.

Ezután végre valahára Doppergés Formózusra kerül sorkrétan 891-ben.

És főhősünk sok kollégájával ellentétben népszerű pápa.

A problémák, amelyekkel szembe kell néznie, nem annyira egyházjogi, inkább politikai természetűek.

De sajnos ő sem élvezheti sokáig pozíciója gyümölcseit.

Öt viharos évig tart ki pápai székében, mielőtt 80 évesen agybérzésben hal meg.

A következő pápát, hatodik bonifácot gyorsan megválasztják azzal a reménnyel, hogy ő majd elnyomja az időközben egyre komolyabb gondokat okozó zavargásokat.

Megjegyzem, hatodik bonifác eléggé különös választás volt.

Korábban ugyanis már kétszer is kiátkozták, mégpedig erkölcstelen magatartása miatt.

Akárhogy is, mindössze 15 napig uralkodott, mielőtt hirtelen örökre elszenderült.

A források nem tudnak megegyezni a halálokban.

Egyesek közvényt, mások mérgezést gyanítanak.

Akárhogy is, őt követte a trónon történetünk második főszereplője, az impulzus kontrollban erősen hiányos hatodik István pápa, aki olyan hisztérikusan üvöltözött a bazilikában, Formózus holttestével.

De ki volt ez a hatodik István?

És komolyan, mi volt a problémája?

Ő rettenetesen ambiciózus volt, és egész életében következetesen mászott felfelé a ranglétrán.

Eltökélt szándéka az volt, hogy csak a csúcson áll meg, és amikor már igencsak magasra jutott, a pozícióját fenyegetve érezte.

Itt jöjjön egy nagyon rövid kitérő István főrögeszmééről, a transzlációs tilalomról.

A 325-ben tartott első nicciai zsinat óta létezett egyházi törvény, hogy egy klerikus, akit már megválasztottak egy egyház megye püspökévé, nem lehetett egy másik egyház megye püspöke.

Amikor tehát egy püspököt pápává választottak, az azt jelentette, hogy a korábbi egyház megyei székét Róma városának székhelyére kellett lecserélnie.

Az akkori kánonyok szerint egy ilyen váltás csak szükség vagy hasznosság esetén volt engedélyezhető.

Tilos volt azonban, ha az érintett egyház atya csupán hatalmi terveit vagy ambícióit akarta vele szolgálni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hullazsinat. A pápa nem nyugszik békében.”

Miről szól ez az epizód: „Hullazsinat. A pápa nem nyugszik békében.”?

Ez az epizód a Római Katolikus Egyház egyik legbizarrabb eseményét dolgozza fel: a hullazsinatot. 897 januárjában a Lateráni bazilikában Formózus pápa holttestét bíróság elé állították. A vádló súlyos bűnökkel vádolta az elhunyt pápát, míg a védőügyvéd próbálta védeni… Az epizód a agytágító podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 03..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hullazsinat. A pápa nem nyugszik békében.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Károly.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hullazsinat. A pápa nem nyugszik békében.”?

Fő témái: hullazsinat, történelem, pápaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hullazsinat. A pápa nem nyugszik békében.”?

Megjelenés: 2026. 03. 03.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agytagito-podcast/hullazsinat-a-papa-nem-nyugszik-bekeben

Több epizód a agytágító podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból