agytágító podcast

Chronovisor. A Vatikán időgépe

· PT34M58S

Összefoglaló

Az Agytágító podcast legújabb adása a Vatikán titokzatos időgépével, a Chronovisorral foglalkozik. A gép állítólag lehetővé tette a múlt képeinek és hangjainak megtekintését, egészen Jézus Krisztusig. A műsorban szó esik a gép feltalálójáról, Pellegrino Ernetti atyáról, a fizika…

Röviden

Műsor
agytágító podcast
Megjelenés
2026. 06. 02.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Pellegrino Ernetti
Témák
chronovisor, időgép, vatikán titkok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egy kávéház terasán egy férfi előtt a frissén kinyomtatott le Domika egy korére egy példánya hever.

A méregerős espressója forró gőzölök.

Az öreg város mocska kövei között még ott a tegnapi mise tömén szaga.

A város most ráérős napsütésben fürdik.

A levegőben virágok, óon épületek, és a kávé illata keveredik.

A férfi az újságért nyúl, közben meglátja a címlapot.

Mintha a mozdulatától élt volna meg, egy fehér galamp az égfelébben.

Az újság címlapján egy fekete fehér fotó díszeg, amely mellett minden más hír eltörpülni látszik.

Jézus Krisztus arca a kereszten szenvedve.

A cikk nagy hullámokat vet a katolikus Olaszországban.

Ernett például a elkészítette az első fényképet Jézus Krisztusról egy vikáni időgéppel.

Szia, ez itt az attágító podcast, én pedig Júlia vagyok.

Ha a réghallgató vagy, örülök, hogy visszajöttél.

Ha most csöppentél ide először, akkor üdvözöllek ezen a helyen, a kuriózumok csodabarak, szokatlan narratívák mégis nagyon emberi történetek helye.

Ha szered, amit csinálok, és támogatnád az attágítót, a kofi oldalon meghívhatsz egy kávéra.

Köszönöm a támogatásoddal hozzájárulsz a podcast életben tartásához.

És mint mindig marad szeptikus, marad kíváncsi.

Az előbb említett cikkek idővel két könyv is követi, amely közül az egyikből idéznék most, amely közreadja Erned és egy hittársa brün atya társalgását, aki később könyvet is írt erről az elképestő szerkezetről.

És most át is adom a szót nekik beszélnek helyettem őket.

Körülbelül tucatnyi rendkívül elkötelezett tudós voltunk, akik kisebb-nagyobb megszakításokkal dolgoztunk ezen szerkezet megtervezésén és megépítésén.

Az volt Férmi és az egyik tanítványa, a Portugál Datos, egy japán nobelíasztós és vionha von.

És hogyan történt ez a csodálatos felfedezés?

Gyakorlatilag véletlenül egy nagyon egyszerű ötlet révén.

Kicsit olyan volt, mint a musztulása, elég volt csak rágondolni.

De akkor egy nap talán valaki más előállhat ugyanezzel az ötlettel.

Nem az gyakorlatilag lehetetlen, az hallatlan véletlen lenne.

És mit fogod meg a szerkezettel, hangokat, képeket.

Igen, nem úgy, mint egy filmben, inkább olyan volt, mint egy hologram, egy háromdimenziós dombormű.

Az emberek nem voltak túl nagyok.

Körülbelül a korák, mint a mi tévépernyünk.

Nem, fekete fehérek, de mozogtak, és hanggyuk is volt.

Ma már biztosan lehetséges lenne színesben is.

Mi lehetett választani, hogy mit akar megnézni, illetve rögzíteni, vagy a készülék véletlen szerűen működött.

Nem, be tudtuk állítani a készüléket úgy, hogy meghatároztuk az esemény kívánt helyszínét, és akkor szakott.

Pontosabban kiválasztottunk valakit, akit követni akartunk.

Beállítottuk a készüléket a személyre, aztán az automatikusan követte őt.

A kapott képek azonosok voltak azokkal, amelyeket a módbeli személyek a saját szemszögükből láttak?

Mi a személyt láttuk, és azt, ami belőle sugárzott.

Minden ember rendelkezik egy különleges hullámmal, egy aurával, ami csak rá jellemző, kicsit olyan, mint egy aláírás, vagy egy új lenomat.

Tehát arról volt szó, hogy egy személy minden egyes mozdulatát, minden egyes lépését nyomon követtük.

Először azt akartuk ellenőrizni, hogy amit kapunk, az hiteles egy.

Ezért egy olyan jelenettel kezdtük a közelmúltból, amelyr audiovizuális felvételeink voltak.

A készülék egy musszolini egyik beszédére hangoltuk.

Aztán ugyanezt tettük a 12. piusz pápa beszédével majd tovább mentünk az időben napóleonik.

Ezután az egykori Rómában egy Trans korabeli gyümölcs és zöldségpici jelenetéhez Ciceró egyik leghíresebb beszédéhez jutottunk el.

Mindent hallottunk és láttunk, a gesztusokat, a hanglejtést, mindegy.

Bár a kiejtés teljesen más volt.

Végül egyfajta egyfelvonásos darabnál ragadtunk egy rövid, gyakorlatilag teljesen elveszett ókori tragédiánál.

Csak különböző szerzők, mint Cicero idézeteiből volt ismert.

Quintus Ennius a korabeli latin nyelv nagy költője volt.

Tüeszés volt a címe ennek a darabnak, amelyet Rómában adtak elő időszámításunk előtt 169-ben, Apollo templomának közelében nem sokkal a szerző halála előtt.

És sikerült rekonstruálni a szöveget.

Mindent hallottunk és láttunk a szöveget, a kurusokat a zenét.

Én később kiadtam a szöveget, és még a kísérő zenei hangjeget is sikerült rögzítenem durhang nemben.

Tényleg vissza tudod térni Jézus életéhez.

És először a pasiót próbáltuk megtalálni Krisztusta kereszt.

Abban az időben sok embert feszítettek keresztre.

Úgy gondoltuk, hogy megtaláljuk, ha egy tövés koronás embert keresünk.

Azt hittük, hogy ez a korona csak Krisztus é lehetett, de sajnos meglepetés ért bennünket.

A tövés korona nem volt olyan egyedi.

Ezért megpróbáltunk még tovább visszamenni az utolsó vacsoráig.

És attól a pillanattól kedve soha többé nem vettük le a szemünket Krisztusról.

Időszámításunk 36. évében jártunk és az általunk megörökített jeleneket 1956. január 12. és 14. között vettük fel.

Mindent láttunk az agóniát, az olajfelegben, gyudás árulását, a tárgyalást, a megpróbáltatásokat.

Amikor Jézus pilátus elé állították, már nagyon el volt torzítva.

Láttuk a golgotárra való felmenetelt is a keresztat.

A középkori jámbolság azonban némileg megváltoztatta az eseményeket és néhány epizóddal kiegészítette.

Krisztus nem esett el és nem vitte az egész keresztet.

Néha az evangélium szövegéhez hozzátak valamit, ahol Krisztus viselkedés miatt az üzenet értelme jobbnak tűnt.

Például, amikor azt mondta, szomjazm, a zsidók félreértették.

Azt hitték, hogy valami indivalót kér.

Pedig ő a lelki szomjúságról beszélt.

Azt mondta, mindenkit magamhoz vonzog.

Tényleg létezik egy ilyen fajta időmasina, amelyel bárkit bármikor meg lehet figyelni.

Először is, ki csoda volt ez az erne tiatya, és hogy lehet, hogy soha nem hallottunk róla.

Bele kapcsolatban sajnos nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre.

Ami bizonyítható az az, hogy erne is szerzetes volt, hogy valószínűleg 1925-ben született, és állítólag már 16 éves korában a bencés rend tagja lesz, és hogy egészen haláláig 1994-ig a rend elismert tagja is maradt.

Képzése és legtöbb szakmai tevékenysége a zenéhez kapcsolódott, különösen a Gregorián élekhez és apár polifonikus zenéhez, amynek elismert szakértője is volt.

A velencei konzervató tisztátó belettődcsaló Ünnepelt zene történésze emellett filozófus és állítólag fizikus is volt.

Azért mondom, hogy állítólag, mert bár minden volt a fizikus végzettséget teljes egészében légből kapott.

Sok ciket olvastam és podcastet hallgattam meg több nyelven is, és ezek elnyomó többsége, mintha egymástól vette volna át az infokat mindenhol kiemelik egy neki fizikus volt át.

Egyáltalán nincs semmiféle utalás arra, hogy bármiféle fizikus képzettség lett volna, vagy hogy az azt oktató intézményekbe valahogy is betette volna a lábát.

Ami azonban tény, az az, hogy az 1950-es évek elején együtt dolgozott Agostinok Gamellivel, aki egy franciskánus szerzetes és orvos pszichológus volt, valamint a milanoi Katolikus Egyetem alapítója.

Szóval Gamellivel dolgozott egy, tehát egyetlen akustikai projektben.

Ennek a projektnek a célja pedig az én hang tisztaságának javítása volt.

Egy 50-es évekbeli elektronikus műszerekkel felszerelt fizikai laborban.

Tehát egészen pragmatikusan nézve ez pontosan azt jelenti, hogy igen járt életében fizikai, akusztikai laborban használt mérő műszereket és értett az analóg jel és hangfeldolgozás alapszintjéhez.

Ez azonban fény évekre van attól, hogy elméleti fizikus lett volna, vagy hogy a relativisztikus térelméletekkel, kvantumfizikával foglalkozott volna.

Azonban bizonyíthatóan ünnepelt zenetörténeti szakértő volt, és számos könyvet is írt a menek többsége zetörténeti vagy zeneelméleti mű.

És ha ez még mindig nem lenne elég ördögőző is volt a híres Gabriele Amart egyik kollégája.

Enné évtizedekig praktizálta az exorcizmust velencében a St.

A hírneve országos volt, és tudjuk, hogy ezreked, ahogy fogalmazzok, kezelt.

Gabriele Amart, aki ugye róma fő exorcistája volt, egyik könyvében eret egy velence leghíresebb ördögűzőjeként említi meg.

Ennyi eredi hátteréről, és akkor most nézzük magát a szerkezetet.

Egy neki válaszol arra a kérdésre, hogy pontosan kitalálta fel így hangzott.

Köz alkotás volt, amelyben Férmi meghatározó szerepet játszott.

Hát rendkívül praktikus, hogy a tudósok listája, hogy mondjam, kis lauzán dokumentált, ami a rendelkezésünkre áll az névtelen szakértők sor. 12 tudós közül, akik ennek elmondása szerint az időgépen dolgoztak, mindössze hármat nevezett meg.

Egy Dematos nevű egyén, Enrico Fermit és Vernial von Poundt.

A dematos nevű portugál tudós alapja több okból is gyanús.

Először is a korabeli tudományos forrásokban az 1950- és 60-as évek fizikusai között nem található olyan nemzetközileg elismert kutató, aki ezen a néven dolgozott volna pedig egy Enrico Fermi vagy Bienhe von Braun kaliberű tudósokkal közös projektnek nyomot kellett volna hagynia az egyetemi archívumokban, publikációkban vagy leverezésekben.

Másodszor ez a név mindig így homályosan jelenik meg keresztnév, intézmény és szakterület nélkül.

A tudománytörténelemben az ilyen alakokat egyébként szellemszakértőknek nevezik, azaz olyan tekintélynek feltüntetett személyeknek, akik valójában nem azonosíthatók.

Wynn Hell von Brown, aki akkoriban Amerikában a NASANA épített rakétákat és akit az amerikai kormány hét lakat alatt tartott, ettől függetlenül hónapokra eltűnt volna a Verencében, hogy egy bencés szerzetessel egy időgépen dolgozzon, és ezt sem a kormány, sem a náza, sem a világsajtó nem vette volna ész, ez igen csak meredek állítás.

És szó szerint semmi információ, ami ezt alátámasztanál, nem található sehol.

Továbbá sem felmi, sem Brown életrajzában, nem esik még csak említése ennetéről.

És nincsenek időszakok, amelyben rejtesen eltűntek volna.

Az életük nagyon is jól dokumentált, ami ugye kis ellentmond annak, hogy évekig együtt dolgoztak volna.

Ráadásul a felmi egészségű állapota már 1954 előtt súlyosan romlani kezdett.

A koronázon néven ismert időgép munkálatai pedig állítólag 1956-ban kezdődtek vilánóban.

Egy titkos évekig tartó olaszországi projekt fizikailag is irreális lett volna a felmi számára.

De most lássuk, mire is volt képes az időg.

A szerkezettel kapcsolatban eredetül felhomályosít minket miszerint a Chronovizor vagy koronavizor, ahogy tetszik, három fő elemből áll.

Antennák sokaságából, amelyek valahogy felfogták a fény és a hang minden hullámhosszát, egy tájolóból, amely valamilyen módon működött, és egy rögzítő berendezésből, amely ismeretlen technológiával rögzítette a múltot.

Tehvalójában testileg nem volt lehetséges az időtazás, ám a történelmi események jól láthatók és hallhatók voltak.

Az alapötlet, hogy finoman fogalmazak, diszkrét nézeteltérésben áll a termodinamika második főtételével.

Nevezetesen azzal, hogy az energia visszafordíthatatlanul szétozlik, és a hanghullámok néhány másodperc alatt nos, hővé alakulva eltűnnek.

Ennek ezzel kapcsolatban láthatóan más volt a meggyőződése.

Mégpedig az, hogy a hanghullámok, csak úgy mint a fényhullámok soha nem tűnnek el teljesen, hanem hogy rögzíthetők és újra alkothatók függetlenül attól, hogy milyen régiek.

Nem vagyok fizikus és még akusztikai laborban sem voltam soha, de egy kicsit utána néztem a dolognak, hogy nálamn sokkal okosabb emberek hogyan magyarázzák el a termodinamika második főtételét.

Az információk például az, hogy pontosan ki mit mondott a golgotán, hogy milyen szökben állt a nap, hogy hogyan remeget Jézus hangja az összes információ idővel belekeveredik a háttérzajba, a hőmozgásba, a káhozba.

A termodinamika második főtétele az entrópia törvény pont arról szól, hogy a rendszer rendelzetlenebb, információ szegényebb állapot felé csúszik.

Az energia megmarad, de az információ nem a hang hővé és zajjá válik.

A koronavázor mögötti elképzelés, illetve Enedi ezzel szemben azt állítja, hogy minden egyes kimondot szó minden fényvillanás tökéletes visszatekerhető felvételként lógat térben körülöttük.

A szepticizmus egy pillanatra félretéve nyilván fantasztikus lenne egy ilyen mesebeli masina, és nyilván mindennyi képzeletét megmozgatja.

Én személy szerint poriskálofot nézném meg, amint Frankensten szörnyét játsz, és a forgatási szünetekben gentlemenként teázik.

Vagy. árt gentileszkét nézném meg a festés közben.

És ha már itt tartunk, kíváncsi lennék, hogy te kihez vagy milyen korban látogatnál visszaértve itt vagy mit néznél meg a koronavázoron.

Érd meg a kommentben ha van kedved hozzá.

Ne most vissza ehhez a titokzatos szerkezethez.

Nyilván benned is felvetődött a kérdés, hogy hol van jelenleg ez az időgép.

Ennek magyarázat szerint néhány kísérlet és a pápának való bemutatás után szétszerelték és biztonságos helyre rejtették.

Amionban nyilvánvalóan felvetti a kérdést, hogy hova és miért.

Miért kellene elrejteni egy ilyen felfedezést?

Amikor ennentének feltették ezt a kérdést, ő így érvelt.

Ez a gép képes teljesen ráhangolódni mindenki módjára semmit sem hagyki.

Segítségével nem léteznének több titkok, nem lennének államtitkok, ipari titok, nem léteznek többé a magánélet.

Tágra nyíne az ajtó a legfélelmetesebb diktatúra előtt.

Tehát ha konavázolt, amit senki nem látott, azért rejtették el, mert túl veszélyes lenne.

De vel együtt eltűntek a jegyzetek, a tervek, a műszakirajzok, a fotók, a videók, sőt, a fizika bizonyos törvénye is.

En etté magával ragadott történetén kívül egyetlen konkrét tény sincs.

A koronavázolt senki sem látta.

Létezésének egyetlen bizonyítéka ennek a szavai, amelyek hogy finoman fogalmazak, enyhén szólva is fantáziódósak és homályosok voltak gyakran egyszerre.

Az elnöki halála utáni években legalább két könyv született a koronavázorról, az osztrák Péter krássz a könyve 1997-ben és François Brün agya könyve 2002ben.

Én az ő könyvét használtam fel az epizód…

Említett entitások

Témák

  • chronovisor
  • időgép
  • vatikán titkok

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Vatikán

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Chronovisor. A Vatikán időgépe”

Miről szól ez az epizód: „Chronovisor. A Vatikán időgépe”?

Az Agytágító podcast legújabb adása a Vatikán titokzatos időgépével, a Chronovisorral foglalkozik. A gép állítólag lehetővé tette a múlt képeinek és hangjainak megtekintését, egészen Jézus Krisztusig. A műsorban szó esik a gép feltalálójáról, Pellegrino Ernetti atyáról, a fizika… Az epizód a agytágító podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 02..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Chronovisor. A Vatikán időgépe”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pellegrino Ernetti.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Chronovisor. A Vatikán időgépe”?

Fő témái: chronovisor, időgép, vatikán titkok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Chronovisor. A Vatikán időgépe”?

Megjelenés: 2026. 06. 02.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/agytagito-podcast/chronovisor-a-vatikan-idogepe-18809352

Több epizód a agytágító podcast-ből