Az Én Kék Zónám

Forrai Benedek: Pár éven belül robotok hozzák házhoz a pizzánkat | Az Én Kék Zónám #36

· PT59M47S

Összefoglaló

Forrai Benedek robotikai mérnök és kutató a Mimic Robotics-tól a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjéről beszél. Az epizódban a robotok tanulási folyamatát, az emberi mozgások utánzását és a robotika hétköznapi életre gyakorolt hatását tárgyalják.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 09. 11.
Hossz
1 óra 0 perc
Szereplők, említett nevek
Forrai Benedek
Témák
robotika, mesterséges intelligencia, robotok, emberi mozgások utánzása, robotika hétköznapi életre gyakorolt hatása
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:17 Mikor váltják fel a robotok az embereket? 02:54 A 4.
  2. — A robotkutya stabilabb, mint a humanoid robot 05:56 A négylábú robotok betanítása algoritmussal működik 07:10 Mikor van
  3. — Hol van szükség a mobil robotokra? 13:29 Vannak nagy vizionáriusok a robotikában? 15:05 A robotikában a „könnyű” dolgokk
  4. — A robotok is tudnak „ficeregni” 21:01 A robotok instruálása több módon történhet 21:56 Jön a gépek öntudatra ébredése? 2
  5. — Jövőkép: Robotok a hétköznapjainkban 36:46 A repülő autók fantáziája 38:34 Robotok az otthonainkban 41:21 Kell-e az embe
  6. — Létezik valamilyen iparági szabályozás? 47:52 Svájc a robotika központja Európában 51:13 Vendég kérdése Csatlakozz hozzá

Ebben az epizódban

Ugye arról beszélünk, hogy mi irányítjuk a dolgokat és kontrollban vagyunk.

Bizonyos szempontból már most sem vagyunk.

Tehát például amikor az ember valahova nagyon igyekszik autóval és berakja a Google Maxbe amilyen van, onnantól már nem ő dönti el, hogy merre megy.

Ilyen szempontból nagyon sok helyen már mi átadjuk ezt a kontrollt.

A kérdés az, hogy meddig komfortos nekünk ez?

Forai Benedek robotikai mérnök és kutató a Mesterséges Intelligencia és a tanuló robotok hazai szakértője.

Benedek munkája középpontjában az áll, hogyan tanulhatnak a gépek önállóan, hogyan alkalmazkodhatnak az emberi környezethez és hogyan válhatnak valódi társainkká a mindennapokban.

Amikor a legtöbben a robotokra gondolunk, a Terminátor vagy az én a robot jut eszünkbe, félelmetes az ember ellen forduló gépek.

De vajon a valóság is ebbe az irányba tart-e? vagy sokkal inkább arról szól, hogy ezek a technológiák támogatják az egészségünket, a mobilitásunkat és a mindennapjainkat. >> Most már így három és fél ipari forradalmon túl vagyunk, és mindig arról szólt a dolog, hogy nőtt a termelékenységünk, és aztán mindig találtunk magunknak új feladatot.

Egyébként az emberek egy kicsit meg vannak attól rettenve, hogy jönnek ezek a robotok és elveszik a munkánkat, de szerintem ez is csak egy ugyanolyan forradalom, mint az eddigi három, úgyhogy én nem ijednék meg.

Köszöntünk itt nálunk a stúdióban. >> Köszönöm szépen a meghívást. >> Hát ez egy borzalmasan izgalmas téma.

Egyáltalán nekünk annyira azt gondolom, hogy civileknek egy tényleg egy ilyen távoli science fiction kategória az, hogy az, hogy halljuk mindenhonnan, hogy lassan a robotok váltják fel az embereket.

Tehát te hány év múlva látod reálisnak, vagy hányban látod reálisnak azt, hogy mondjuk itt ebben a stúdióban a az operatőr kollégáim helyén robot robotok fognak ülni? >> Nem akarok hazabeszélni tőlem.

Ez lehet, hogy úgy hat, mintogyha csak így próbálnám az embereket megnyugtatni, miközben így hátul a sötétben én mindenkit leváltok.

Tehát az a helyzet, hogy most már így három és fél ipari forradalmon túl vagyunk, és mindig arról szólt a dolog, hogy nőtt a termelékenységünk, és aztán mindig találtunk magunknak új feladatot egyébként.

Tehát amikor az emberek megindultak a a 19. század elején ott a luditák gépet rombolni, akkor igazából ugyanez volt a mondás, hogy á szövőgép az innentől megcsinál mindent, amit mi csinálunk, és akkor mi lesz a szükség ránk.

Manapság is valahol ezt mondhatjuk, vagy ez a helyzet, az emberek egy kicsit meg vannak attól rettenve, hogy jönnek ezek a robotok és elveszik a munkánkat.

De az a helyzet, hogy főleg szerintem a fizikai robotoktól, tehát amikor egy robotrendszerről beszélünk, attól így a fejlettebb gazdaságokban nem kéne megijedni, mert mi azért elég szolgáltatás nehezek vagyunk, és attól, hogy hogy nagyon könnyen tudunk fizikai feladatokat elvégezni, attól nekünk nem kéne megijedni.

Persze a mesterséges intelligencia önmagában az nagyon jól alkalmazható a szolgáltatások automatizálására is.

És akkor itt már bejön sok érdekes kérdés, de szerintem ez is csak egy ugyanolyan forradalom, mint az eddigi három, úgyhogy én nem ijednék meg. >> Azért az eddigi három is alapjaiban rengedte meg a világot, hogyha azért visszaemlékszünk a történelmi tanulmányainkra, és hát alapvetően rendezte át az egész társadalmi rendszereket.

Ö, tehát hogyha visszakanyarodhatok az első kérdésemre, azt gondolod, hogy ez már most zajlik, vagy a közeljövőben fog megtörténni?

Tehát mi lesz az a dátum, az évszám, amit majd 300 év múlva tanítanak a gyerekeinknek, mint harmadik ipari forradalom dátuma? >> Negyedik, bocsi, >> negyedik, bocsánat.

Nem, és nem, nem, nem, semmi gond, ez ilyen szakmai kis részlet.

Ugye mondhatjuk azt, hogy a harmadik ipari foralom az volt az, amikor számítógépesítettük a termelést, de még minden előre leprogramozott módon zajlott, és nem adaptívan a gépeket összekapcsolva, és ez már zajlik egy ideje.

Úgyhogy szerintem valamikor a 2010-es évek közepén fogják azt mondani, hogy na most valami nagyon történt.

Egyébként 14-ben volt az, amikor egy nagyon nagy áttörés sikerült eltörni a elérni a képfeldolgozás terén a mesterséges intelligenciában. ez az úgynevezett ilyen imagen net jelenség, amikor már sokkal könnyebben tudtunk megtanulni, képet elemezni, mint az, hogy összeül 10 okos mérnök is leprogramozza azt a képelemző algoritmust.

Talán valahonnan innen számítanák azt, hogy na most már a mesterséges intelligencia tényleg valami.

És az, hogy ez a fizikai világban mikor jelent meg, az szerintem egyébként így a 10-es évforduló, akkor kezdtünk el mindenütt ilyen négylábú robotos demókat látni, hogyha még emlékeznek a a spotra Boston Dynamicól. >> Ő is akkor jelent meg.

A kis kutya, ugye? >> Igen, igen, igen, igen. >> A kis kutya.

És miért pont miért pont egy kutyát modelleztek először egyébként a robotmérnökök? >> Ó, ez egyébként nagyon lakonikus és unalmas.

A helyzet az az, hogy egyszerűen sokkal könnyebb négy lábon járni, mint két lábon.

A kétlábú járás, ez a BPAD járás, ahogy a mérnökök meg a mindenféle egészségügyi szakemberek nevezik, ez rettenetesen nehéz probléma, mert mi inherensen instabilak vagyunk igazából.

Mi folyamatosan esk ember, egy kutya, hogyha megáll és csak így kifeszíti a lábát, ami egy elég buta dolog, ő akkor sem fog elesni.

Mi, hogyha így megállnánk, mint a szöveg, akkor így dölnénk el, és ez egy sokkal nehezebb probléma. >> Én láttam a múltkor egyiként pont erről a kétlábú robotról jutt eszembe, valami új fotball világbajnokságot rendeztek robotoknak, akik akiket beprogramoztak azzem Kínába.

Ügy >> és tényleg az a mókás és hát nyilván ez még egy nagyon kezdetleges világbajnokság volt hog gyakorlatilag az volt a a legnagyobb talány, hogy hogyan tudnak két lábon maradni.

Á estek keltek, egymásba is elbotlottak, a saját lábukba is elbotlottak, a földbe is elbotlottak és hát valójában ugye egy ilyen szimuláció lehet rájuk fogadni, hogy akkor ki fogunk győzni, de hát még még azért elég komikusan működhetnek, nem? >> Igen.

A kínaiak egyébként ebben nagyon ügyesek. ők ilyen küzdősportot is szerveznek ezeknek a ezeknek a humanoidoknak, meg mindenféle jó showt csinálnak vele, mert szeretnék így bevonzani a fiatalságokat, hogy legyetek robotikai mérnökök, mert ez érdekes.

Nyilván ez most elég komolytalanulhat, hogyha valaki nagyon aggódik, hogy egy ilyen robot elveszi a munkáját, és ő focista, akkor megnézheti, és akkor megnyugodt egy kicsit.

Tehát >> azért az még messze van Ronaldo szintjétől mindenképpen nagyon messze van.

Na és akkor kicsit kanyarodjunk a te te négylábú kedvenceidhez, mert ugye azt hiszem ez ez az egyik területed, ugye, >> hogy pontosan akkor te mit is kutatsz, meg mivel is dolgozol, hogy kell elképzelni a te laboratóriumodat?

Kis robotkutyák szaladgálnak a laboratóriumodban.

Ö egy grafikus kártyán, de igen, én ahol nagyon sokat magamra szedtem ebből a tudásban, ez egy Cürichi laboratórium, örést értek el abban, hogy hogyan lehet nagyon kicsi erőfordítást nagyon kicsi erőforrást ráfordítva rengeteg robot egyszerre szimulálni és úgy megtanulni járni, hogy valójában sose próbáltuk ki azt az igazi roboton.

És ez azért nagyon hasznos, mert így most már sokkal kisebb ráfordított költséggel is tudunk egy ilyen négylábú robotot a valóságban implementálni, mint korábban.

Korábban azért csak a posztonemis tudott ilyet csinálni, mert eszméletlen sok mérnökóra kellett hozzá, hogy egy ilyen robot robosztusan járjon és eltaláljon mindenhova.

Manapság ez már nem igaz, mert tudok sok ezer robotot szimulálni egyszerre, és ők ott mindent ki tudnak próbálni, és a szimuláció, hogyha elég közel van a valósághoz, nem kell pont olyan legyen, ha elég közel van, akkor én ezt a ott betanított algoritmust egyből rá tudom rakni az igazi robotra, és ki is fog nézni valahogy, és eljárkál. >> Egyébként miért van arra szükség, hogy ez humanoidnak nézzen ki egy ilyen robot?

Tehát, hogyha csak a csillagok háborújára gondolunk, én szerintem az egyik legkedvesebb figura az Artur Dititu volt, aki egy kis kis kis kis kis gömb volt, egy ilyen kis kupola volt.

Kell az, hogy két lábon járjon, meg úgy nézzen ki, mint mi.

Tehát erre van igény. >> E ezt sok felől szokták megközelíteni.

Az egyik ez a ez a négylábús, a másik pedig a mimic, ami egy startup, ami Svájcban csinálunk, és akkor ott tanult manipulációval foglalkozunk, amihez humanoid kezeket használunk.

És azért fontos a a humanoid form, ahogy mondaná a mérnöki szaknyelv, mert egyrészt az egész világunkránk van tervezve.

A szék, amiben ülünk, a bögre, amiben a kis vízünk van, az egész környezetünk, ez ránk van kitalálva.

És hogyha azt szeretnénk, hogy egy robot itt működjön velünk, akkor ha R2D2, akkor az első küszöbben ott marad.

Tehát ez nagyon jól egyébként a ez engem a Star Warsban is mindig szórakoztatott, hogy ott van ez a kis kerekeken gördülő dolog, ilyen ekkora kerékátérővel, a első kövön így pák elfordulna, és unalmas lenne a film.

A valóságban erre szükségünk van, hogyha szeretnénk boldogulni.

És a másik >> a négy láb a négy lábó az át tud menni.

Akkor >> a négy lábú az átmegy, de neki meg keze nincsen.

És és az egy nagyon nagy probléma, mert a legtöbb dolog, amit csinálunk manipulációban, az adatalapú.

Tehát adatból csinálunk egy mozgást.

A végén eltanuljuk azt, hogy mit csinálnak az emberek.

És csak akkor tudjuk eltanulni, hogyha azt csináljuk, mint ők. hogyha valami mást próbálunk eltanulni, vagy máshogy próbáljuk csinálni, akkor nincs hozzá annyi adat hirtelen, és akkor nagyon sok embernek kell egy robotot irányítani, gyakorlatilag a robot bőrébe bújva, hogy legyen elég adatunk egy ilyen dologhoz.

És ez rettenetesen drága. >> Tehát magyarán egyszerűbb lemásolni az embert, mint kitalálni egy ufót.

De ez tényleg így van, mert lehet, hogy az ufónk például sokkal jobban készítene pögréket.

Ő mert ő egy bögrekészítő ufó.

Nagyon jó, de akkor valakinek össze kell szednie azt a sok adatot, ami a bögre készítéséhez kell.

Viszont vannak emberek, akik már készítenek bögréket, és akkor nekem elég őket megnézni, és aztán ezt megmutatni egy humanoid robotnak, és ő tudja utánuk csinálni.

És ez a nagy könnyebbség igazából. >> Akkor milyen piaci rés, ahol a négylábú robotokra szükség van? >> Négylabábú robotok a a mobil robotoknak a piacán, hogyha van ilyen, versenyeznek nagyon jól. amiatt a stabilitás miatt, amiről beszéltünk.

Tehát ott, hogyha mondjuk nekem egy csomagot kell elvinnem ide-oda, sokkal egyszerűbb egy négy lábú.

És az ideális pont egyébként az egy négylábú, ami kerekeken gurul, és be tudja fékezni a kerekeit, és fel tud szaladni egy lépcsőn.

Ilyen például ott nálunk Cüriken van most már egy startup, pont mellettünk vannak, akik kebabokat visznek így ki rendelek kaját, és akkor kiszalad hozzám egy ilyen robot.

Igen. >> De a tetején mondjuk a hátán a kiskutyának van egy kis tálca, vagy >> van egy csomag, és aztán ő abból odaadja neked, odajön, így megkeres, és aztor odaadja neked. >> És akkor ezt hogy kell elképzelni?

Amerikában láttam egyébként ilyen csomagküldőket máris, azok tényleg aktívan működnek, hogy hogy látom, hogy ott közlekedik egy ilyen valami kis járgány magában a zebrán, megáll a pirosnál, a zöldnél áthalad.

Ezt két-két három éve már láttam ilyet Los Angelesben, és az egészen lenyűgözött, hogy ott nem láttam körülötte embert, aki joystickal irányította volna.

Tehát valószínűleg ez az ő agyába programozott információ volt.

Vitte ki a kaját, a a vacsorát, tehát hogy már egy food deliveryre használják. >> Ez ehhez mi kell?

Tehát kell az, hogy mondjuk Los Angelesben például nem nagyon vannak dombok és hegyek, és könnyen könnyen megközelíthető kell az, hogy jó legyen az útviszony.

Tehát mik mikre mikre kell figyelni nektek robotmérnököknek egyébként?

Mert az ember azért sok mindent túlél, ugye? >> Halljó?

Hát ugye a trükk az szerintem az itt, hogy nagyon jól kell megválasztani a a terepet és jól hozzá a platformot.

Tehát ahogy mondtad ugye egy kerekes platform nagyon nehezen boldogulna olyan helyeken, ahol le föl kell lépkedni valahonnan, ahol járdán vannak döccenő kerekel.

Van olyan kerekes platform, ami ezt tudja kezelni, de nagyon nehézkes.

Egy ilyen négylábú, négy keréken guruló valami már egyébként elég könnyen elnavigál ilyen helyen, és ezért érdemes őket használni itt.

De amíg az ember jól le tudja fedni azt a területet, amit kinézett magának, és akkor elejében ezek szerint van ilyen, addig meg a négy láb az sok.

Úgyhogy ez egy ilyen platformválasztási kérdés.

És hogyha jobban meg választva a hely és a platforma, akkor ezeket lehet szinte már profitábilisan működtetni, hogyha jól tudom egyébként három nagy startup van, ami ezt csinálja, jelenleg azért ezek nehezen skálázhatóak még. >> Az mit jelenti, hogy nehezen skálázható? >> Sajnos nem tartunk ott, hogy hogy ez annyival annyival profitálisabb legyen, mint mint a futárszolgálat. >> Pont ezen gondolkodtam, hogy azért egy futárszolgálat hát nyilván nem olcsó, de hát azért még mindig olcsóbb az emberi erőforrás, mint ez az elképesztő mennyiségű fejlesztési költség, amit ugye ráköltöttek.

Gondolom energiaigényük van, nem kevés. >> Igen.

Szerintem itt a fenntartás, a szervíz és a a szükséges közbelépés, amikor a robot valamit csinál, az a drága.

És ezek mint technikai kérdések, amiket oldogatunk szépen meg, és és ahogy haladunk, úgy lesz ez egyre jóval profitábilisabb, mint működtetni a itt a voltotban, de hát nem is tudom már mi van Magyarországon.

Sokan vannak, és egyszer majd eljön az a pillanat, amikor hirtelen mindenhol meglátjuk ezeket a robotokat, akkor tudjuk majd, hogy na most már ez valakinek megéri. >> Ühüm. >> Közel egy éve fogyasztok napi szinten fiberéket, ezért külön öröm, hogy ők a mai adásom szponzorai.

Az Activ Fiber Shake egy magyar fejlesztésű gourmé rostsék, amit még Feri az edzőm ajánlott nekem 2024-ben, azóta imádom.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Mimic Robotics

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Forrai Benedek: Pár éven belül robotok hozzák házhoz a pizzánkat | Az Én Kék Zónám #36”

Miről szól ez az epizód: „Forrai Benedek: Pár éven belül robotok hozzák házhoz a pizzánkat | Az Én Kék Zónám #36”?

Forrai Benedek robotikai mérnök és kutató a Mimic Robotics-tól a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjéről beszél. Az epizódban a robotok tanulási folyamatát, az emberi mozgások utánzását és a robotika hétköznapi életre gyakorolt hatását tárgyalják. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Forrai Benedek: Pár éven belül robotok hozzák házhoz a pizzánkat | Az Én Kék Zónám #36”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Forrai Benedek.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Forrai Benedek: Pár éven belül robotok hozzák házhoz a pizzánkat | Az Én Kék Zónám #36”?

Fő témái: robotika, mesterséges intelligencia, robotok, emberi mozgások utánzása, robotika hétköznapi életre gyakorolt hatása.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Forrai Benedek: Pár éven belül robotok hozzák házhoz a pizzánkat | Az Én Kék Zónám #36”?

Megjelenés: 2025. 09. 11.. Hossz: 1 óra 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/forrai-benedek-par-even-belul-robotok-hozzak-hazhoz-a-pizzankat-az-en-kek-zonam

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból