Dalszerző Podcast

„Érdemes a zeneiparra mint potens gazdasági ágazatra tekinteni” – A Dal érték

· PT1M4S

Összefoglaló

A Dalszerző Podcast e heti adásában a zeneipar gazdasági jelentőségét és a legfrissebb ProArt Zeneipari Jelentés főbb megállapításait vitatták meg. Dr. Horváth Péter (ProArt igazgató) és Nagy Klára (kutató) elemezték, hogyan járul hozzá a zeneipar a nemzetgazdasághoz, kiemelve…

Röviden

Műsor
Dalszerző Podcast
Megjelenés
2025. 08. 28.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Horváth Péter, Horváth Péter
Témák
zeneipar, gazdaság, proart zeneipari jelentés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Üdvözlünk benneteket aztus világában.

A dalszerző podcastot hallgatjátok.

A következő erős fél órában arról fogunk beszélni, hogy miért fontos a zeneipari jelentés üzenete.

A zeneipari jelentés múlt héten jelent meg, és az a szándékunk, hogy ezzel a beszélgetéssel tulajdonképpen az egész ittlétünk értelmi alapvetését megerősítsük, mely szerint ott látjátok a molinón a dalérték.

Az, hogy a dalérték ebben a mi korunkban egyre több kérdőjelet kap, többek között a mesterséges intelligencia és egyéb más folyamatok kapcsán.

És nagyon sok megerősítést, hiszen például tapasztaljuk, hogy újabban a színpadon a elhangzó dal ereje az is sokat számít más tekintetben, úgyhogy kulturális és gazdaság formáló meg egyéb formáló hatása egyaránt van.

Úgyhogy a következőkben ezt szeretnénk mélyebben átvenni. azzal a két emberrel, aki a legtöbbet dolgozott ezen a kis brossúrán, ami egy vékonynak tűnik valójában meg színesnek, de rettenetesen nagy munka van benne, kutatói és szakmai munka, és azok a megállapítások, amik ebben benne vannak, azokat szeretnénk most megosztani veletek, és ennek a jelentőségét többek között arra is, hogy az a strandfesztivál, vagy egy ilyen típusú fesztivál, ahol most vagyunk, ez mit jelent mondjuk a nemzetgazdaság szempontjából, vagy a dalérték szempontjából.

Úgyhogy engedjétek meg, hogy bemutassam a két elkövetőt.

Nagy Klára, a hétfő kutatója, aki a legtöbbet dolgozta ennek a szakmai kutatói részén, illetve Horvát Péter, a Proart igazgatója.

Szerettel köszöntünk benneteket.

Nagyon örülünk, hogy ideértetek.

Köszönjük az M7-esnek is, hogy >> a MÁVnak és a Volánnak a vonatpótlás tekintetében.

Úgyhogy ezt a kockázatot futottuk, de mindenki itt van.

Szóval mögöttünk a dalszerző.hu hu oldalt látjátok az interneten.

Folyamatosan fogjuk ezt a témát követni a dalszerző.hu.

Én Horvát Gergely vagyok és kollégáimmal és barátaimmal együtt a többek között a dalszerzői.hu-t csináljuk.

És ez az a kulcs ábra, aminek az üzenetét szeretnénk átvinni, amit ti úgy fogalmaztatok meg, hogy egy betett forintból keletkezik több mint kettő. >> Sziasztok!

Nagyon köszönjük ezt a meghívást, hogy bemutathatjuk a legfrissebb jelentésünket, aminek az üzenete az, hogy egy zeneiparra költött forintból kettő jelenik meg a magyar nemzetgazdaságban, de ezt majd kifejti Klára.

És akkor azt mondtam Gergőnek, hogy elvileg lehet, hogy van egy egy olyan implicit ábra is esetleg, amin pont az van, hogy egyből hogyan lesz kettő, de higgyétek el, hogy így van.

Mielőtt ebbe belemegyünk, ez a zeneipari jelentés, ez az őszintetett fogalom, de az, hogy zene, iipar, ebben van két szó, a zene meg az ipar, és egyik sem szerintem evidens, vagy mindenki gondol valamire.

Az a kérdés, hogy ti mire gondoltatok, amikor ezt vizsgáltátok. >> Akkor elkezdem én ezt a hosszas definíciós vitának a bontszolgatását.

Ugyan ez már a 10edik zeneipari jelentés, ami elkészült, de nem mondhatjuk, hogy erre tudunk már egy konkrét választ adni, illetve minden kutatásnak az az alapja, hogy ezeket az alapfogalmakat magunknak is tisztázzuk.

Ez a zeneipari jelentés abban volt különleges az eddigiekhez képest, hogy most először foglalkoztunk ugye zenepiac méretvizsgálattal. a korábbi kutatások inkább inkább hallgatási szokásokra vagy a a zenészek attitűdjeire fókuszáltak.

Itt viszont eljött az a úgy mondanám, hogy történelmi és európai pillanat, hogy az egész Európai Unióban ez most már egy vizsgálati kérdés lett. 2020-ban született az első olyan tanulmány, ami erre tett kísérletet, hogy gazdasági módszertannal közelítsen a a zenepiacnak a definíciójához.

Hogyha konkrétan a kérdésedet válaszolom meg, akkor pedig most ebben a kutatásban mi 12 fő tevékenységet vizsgáltunk meg, tehát az előadó művészektől, zenészektől elkezdve a merchandise gyártókig.

Ezt a listát pontosan tartalmazza a kutatásunk is.

Nemcsak a zeneiparnak a a szűkemb közegét vizsgáltuk, pont az a szám, ami ki van ide mögénk vetítve.

Ott látszik ez a különbség, ugyanis az első érték ez a 137,84 milliárd Ft, ez a becsült értéke a szűken vett zenepiacnak.

Tehát ez a 12 tevékenység a modellezésünk alapján ezt a nagy számot dobta ki, de ugye mi azt is szeretnénk bemutatni, és ez szerintem egy nagyon fontos üzenet, hogy a zenepiac az nem, és a zeneipar nem egy elszigetelt iparág, hanem rendkívül fontos része a nemzetgazdaságnak.

Tehát a második szám, a jóval nagyobb szám, amit láthatunk, az az a hatás, amit még különböző ágazatokban a zenepiac kifejt. >> Most csak egy nagyon amatőr kérdést szeretnék föltenni, aki nem ért a gazdasághoz, de ez azt jelenti, ez a szám, hogyha 1 Ftot betenne mondjuk az állam a zeneiparba, akkor tulajdonképpen befektetésként is kezelhető lenne, hiszen avval jól jár a gazdaság. >> Igen, ez így van.

Ugye az a 2,04-es multiplikátors szorzó, amit találtunk a kutatásunk során, annak a valós értékű leképezése az, ami ott van a képernyőn.

Tehát ugye a modell, ami amin alapszik az egész kutatás, nyilvánvalóan egyszerűsítésekkel játszik.

Itt viszont mi szerettünk volna egy valós értéket is mutatni.

Tehát ebben a számban ugyanúgy ott van az a 2,04-es szorzó.

Péter >> annyit csupán, hogy ne az állam tegyen bele az 1 Ftot feltétlenül, tehát ez nagyon fontos mindenki, tehát hogy ugye aki befektetőként gondol erre a dologra, és elég bátor, akkor az a befektetőként, aki fogyasztó, koncertélvező, zenevásárló, az pedig úgy.

Tehát az egész kutatás nem arról szól, ezt nem azt próbálja hog igazolni, bemutatni, hogy az államtól kell annak a pénznek jönnie, hanem megmutatja azt, hogy és itt a könnyű zeneiparról van szó.

Tehát a másik, hogy zene, ez a könnyű zeneipari jelentés, amiből 10edik és és ez egy roppant komplex valami és ahogy mondta már Klári, a zeneszerzéstől egészen a digitális hangfelvétel értékesítésen át az élő fesztiválélmény, élő koncertélmény sok minden benne van. az egészbe és ugye azt, hogy megértse, aki ebben dolgozik, és az is, aki mondjuk a szabályozó rendszert működteti, mondjuk az állam szereplői, meg akik mondjuk pénzt hoznának akár az országba, vagy itthonentek mire mire költsék a pénzüket, hogy ebbe beletegyék, hogy ez érthető és áthatótta legyen az egész mechanizmus.

Ezt is próbálja bemutatni ez a zeneiparelentés is, illetve a korábbiak is, hogy ennek a multiplikátor hatása, ezt régóta kerülgettük ezt a témát, hogy hogyan lehetne valahogy mértadatokkal verifikáltan bemutatni azt azt az érzést, hogy hogy a zeneipar az messze több annál és több produktumot állít elő.

Ugye kulturális érték az az nem megkérdőjelhető. nagyon fontos a nemzeti kultúra része.

Speciális nyelvünk van, kicsi az ország, kevesen beszélik ezt, kevesen értik ezt.

Tehát ennek is egy fontos szempontnak kell lenni ebben az egészben, nem csak a a forintban mért eredményeknek.

És emellett ugye ez munkahelyteremtő fontosságú is.

Tehát a 17000 ember, aki a zeneiparban foglalkozott Magyarországon, az mind-mind fontos.

És visszatérve az gondolathoz, hogy azt akartuk bemutatni, hogy valóban messze a kulturális és csak a zenészeket érő hatásokon túl bevétel, jövedelem, megélhetés, kultúra, értékteremtésen túl az ezt kiszolgáló szolgáltatások is megmutathatóan értéket képviselnek, és ebből jött ez a nemzetgazdaság szinten közel 300 milliárdos érték. >> Köszönöm a pontosítást.

Ugye az alcíme a jelentésnek az, hogy a magyar zeneipar nemzetgazdasági jelentősége.

Összehasonlítást is végeztetek ebben a kutatásban, ahová elhelyeztétek a magyar gazdaság teljesítését ebből a szempontból.

Hol állunk? >> Igen, hát ugye az volt a célja a kutatásnak, hogy a piac méretén túl az egyes ágazatok közötti kapcsolatokat is feltárja.

Ugye ez a nagyon fontos kihívása is ennek az egész vizsgálatnak, hogy itt a zeneipar olyan ágazatokat egyesít, amik egymásra is hatnak.

Tehát mi ezt is próbáltuk feltérképezni, hogy mik azok a partnerágazatok, amik ugye a zeneiparba való befektetéssel tudnak nyerni nemzetgazdasági szempontból.

Igen, a piac méretén túlvizsgáltuk a GDP-hez való hozzájárulást is.

Ugye ez a az a legfontosabb szám, ami mint ugye általában gazdasági nyelven bármilyen ágazatnak a teljesítményével kapcsolatban fontos tekinteni.

És hát nekem is puskáznom kell, mert elég sok fontos szám szerepel ebben a kutatásban, de itt a a GDP-hez való hozzájárulása a zeneipalnak az 0,3%.

Itt az összehasonlítás nagyon fontos.

Ugyebár egy magában álló szám még még nem sokat mond nekünk.

Itt igyekeztünk felhasználni azokat a kutatásokat, amiket más európai országokban vagy az EU-ban végeztek.

Itt azt találtuk a GDP-hez való hozzájárulásban, hogy itt eléggé hozzuk az európai színvonalat.

Tehát, hogy itt ez az eredmény jónak tekinthető. >> Arra végeztetek valamiféle kutatást, hogy ez hogyan lehet jobb?

Vagy ebből a kutatásból ez még nem következik?

Hát szerintem a multiplikátor erre választott.

Tehát itt igen, ez egy olyan rendszer, mint bármi más, hogy ebbe ha bedobod a pénzt, akkor abból több fogyasztás lesz, és abból pedig több nemzeti bruttó hozzáadott érték.

Tehát hogyha ha politikai ajánlásokra gondolsz, idáig idáig nem merészkedtünk, de azt gondolom, hogy ez egy jó alapja annak, hogy hogy bemutassuk, hogy érdemes a zeneiparra, mint potens gazdasági ágazatra is tekinteni. >> Tehát akkor ez egy olyan üzenet, amit a bölcs előjáróink ott a kormányban, vagy akik éppen igazgatják ügyeinket, a közösség ügyeit, ezt meghallják, hogy ez egy távlatos terep gazdasági szempontból.

Ugye ez a több mint 60 milliárdos adóbevétel, amit generál a zeneipar, az sem egy elhanyagolható.

A GDP hozzáárá elhangzott, ugye ez 0,3%, ez mondjuk kicsivel kevesebb, mint tizede a mezőgazdaság által termelt GDP-nek.

Tehát belegondolunk abba, hogy a mezőgazdaság az egész ország területén működő valami és hányan dolgoznak benne, hogyan és mit állítanak elő.

Ennek a közel a tizedét tudja hozni a könnyű zeneipar.

Hangsúlyozom, könnyű zeneipar. akkor az nem olyan rossz. >> Vizsgáltátok ennek a zeneipari teljesítménynek a szerkezetét is.

Mi az, ami főbbvonalakból erről elmondható?

Ez egy egészséges szerkezet, ahogy működik a magyar zeneipar, vagy könnyű zeneipar, vagy vagy egy sajátos szerkezet, amit tudomásul kell vennünk?

Mi az, ami ebből most megállapítható, vagy így továbbvihő?

Az előző beszélgetésben elhangzott Bongortól, hogy hogy csak a zenélésből nem nagyon lehet megélni, még azon a szinten sem, aki fesztiválon headliner.

Az látszik, hogy a korábbi zenperjelentésekben is, meg a zenészkérdőívekben mindig rákérdeztünk arra, hogy hogy néz ki egy zenésznek a bevételi struktúrája.

Most ilyen így elég körmönfontan megfogalmazva.

És abból kijött, hogy az átlag magyar zenész persze ilyen nincsen, vagy átlag zeneipari vállalkozás. mindenképpen kell valamiféle egyéb a zenéhez nem feltétlenül szorosan kapcsolódó tevékenység, ami egy akár 25-30%-os része is lehet a bevételi struktúrának.

Tehát ebben az a a mostani zenépari jelentésünkben ugye volt ú az adatok, hogy honnan jönnek az adatok, mert ez mindig fontos, hogy hogy a kutatók azok miből tudnak dolgozni.

Ugye van a zeneiparnak egy része, ami nagyon jól mért, mondjuk a közös jogkezelők, Artisius, EI, Mahas által szolgáltatott adatok, ezek tűpontosak, keresztben hosszában ellenőrzöttek, ugye jogdíjfelosztásokról van szó, tehát ezek teljesen tű pontos mért adatok. ezen túl a hangfelvételi értékesítési adatok, amik szintén verifikáltak, tehát hogy ezek teljesen exaktak, és innen jön, hogy honnan lehet még adatot, és ott van a KSH, ugye kézen fekve, hogy hova lehet fordulni adatért, de olyan, hogy könnyű zeneipar, teor ilyen nincsen, úgyhogy ezt a kutatóknak kellett megfejteni, kibindsizni, hogy hogyan lehet a kásadatokat értelmezhetővé és alkalmazhatóvá tenni, és ezt mindenképpen ki kellett egészíteni még egy további alkutatási területtel, ami megcélo a magyar zeneipari vállalkozásokat.

És akkor átadom a szót Klárinak. >> Igen, valójában ez a módszertani folyamat volt a munkának a az oroszlán része.

Tehát itt elhangzott több adatforrásból dolgoztunk.

Ami egyébként vicces, itt egy 40 oldalas kutatás van előttünk, de a módszertani kiegészítő, magyarázó háttérdokumentum, ami szintén elkészült hozzá, az körülbelül még ennyit tartalmaz.

Tehát azt mondanám, hogy tényleg ez volt a leg legnagyobb munka, hogy mi is finomítottuk azt a nemzetközi módszertant, amit már korábban EUs szinten alkalmaztak.

Tehát igen, mivel nemzetgazdasági vizsgálatról volt szó, hozzányúltunk a központi adatokhoz, viszont nagyon sok pontosításra volt szükség.

Ugye a KSH-nál a teorszámokból tudtunk kiindulni, de az még eléggé darabosan közelített ahhoz, hogy mit is értünk mi zeneipar alatt.

Nagyon fontos volt az, ez indult meg tavaly novemberben, hogy megszólítsuk a zeneipari vállalkozásokat is.

Tehát most amit mi a kutatás részeként, újdonságént beemeltünk, az az, hogy egy zenéipai vállalkozásoknak szóló kérdőívet küldtünk ki.

Ebben igazából az volt a célunk, és ezzel utalok az előző kérdésedre is, hogy nézzük persze a nemzetgazdasági szintet, a nagy ágazatokat, de igazából az ambíció az volt, hogy a a zeneipari tevékenységekre, ugye már erre a 12 darabra, amiben meghatároztuk a zeneipar körvonalát, hogy ezekre is tudjunk valós számokat, vagy legalábbis arányokat mutatni.

Ez a módszertani munka azt gondolom, hogy hogy még folytatódni fog és finomodni fog, de az első lépések megtörténtek. >> Nagyon nehéz a zeneipari jelentésről úgy beszélni, hogy mindenki értse.

De azért vagyok jó ebben társatok, mert az én szintemre kell menni.

Mi azt csináltuk a dalszerző.hu-n, hogy kiválogattunk 10 állítást, ami szerintünk a legfontosabb.

Ezen gyorsan szaladjunk végig, és szerintem felváltva kommentálhatjátok.

Én csak az első alaptézist mondom.

Jó, és akkor ha kicsit kifejtitek, azt köszönöm.

Van amiről beszéltünk, van amiről még nem.

Az első a zeneipar összetett ökoszisztéma. >> Teljesen igaz, nem lehet vele vitatkozni.

Tehát a zene dalszerzéstől a hangszer készítésig tulajdonképpen ez mind-mind benne van.

Tehát a koncertszervezés, a média zenei tartalmakkal való ellátása, a filmipari kapcsolódás.

Tehát ez egy hihetetlen összetett…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • ProArt

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „„Érdemes a zeneiparra mint potens gazdasági ágazatra tekinteni” – A Dal érték”

Miről szól ez az epizód: „„Érdemes a zeneiparra mint potens gazdasági ágazatra tekinteni” – A Dal érték”?

A Dalszerző Podcast e heti adásában a zeneipar gazdasági jelentőségét és a legfrissebb ProArt Zeneipari Jelentés főbb megállapításait vitatták meg. Dr. Horváth Péter (ProArt igazgató) és Nagy Klára (kutató) elemezték, hogyan járul hozzá a zeneipar a nemzetgazdasághoz, kiemelve… Az epizód a Dalszerző Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „„Érdemes a zeneiparra mint potens gazdasági ágazatra tekinteni” – A Dal érték”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Horváth Péter, Horváth Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „„Érdemes a zeneiparra mint potens gazdasági ágazatra tekinteni” – A Dal érték”?

Fő témái: zeneipar, gazdaság, proart zeneipari jelentés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „„Érdemes a zeneiparra mint potens gazdasági ágazatra tekinteni” – A Dal érték”?

Megjelenés: 2025. 08. 28.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/dalszerzo-podcast/erdemes-a-zeneiparra-mint-potens-gazdasagi-agazatra-tekinteni-a-dal-ertek-e0fed4bf

Több epizód a Dalszerző Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból