Végül neki lett igaza – megszólalt az Orbán Viktor által meghurcolt elemző
· PT40M18SÖsszefoglaló
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a Della podcast vendége volt, ahol a magyar gazdaság helyzetéről és Orbán Viktor új gazdasági elképzeléseiről beszélt. Kiemelte a forint árfolyamának dinamikus erősödését, ami felkészületlenül érte a hazai gazdasági szereplőket. Elmondta, hogy…
Röviden
- Műsor
- Della - 24.hu
- Megjelenés
- 2026. 06. 25.
- Hossz
- 40 perc
- Szereplők, említett nevek
- Németh Dávid, Németh Dávid, Németh Dávid, Orbán Viktor
- Témák
- magyar gazdaság, forint árfolyam
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
előbb az import felől értékelted a forint árfolyam alakulását, de nézzük meg az export oldalát is.
Egyre több az aggódó hang, hogy túl erős már a forint hoztod ezt a véleményt. [horkantás] >> Próbálunk mi is egyensúly járfolyamokat számolni. [zene] Ezeket ezek mindig mozognak.
Ugye fög attól, hogy milyen a termelékenység, [zene] az egy munkaórára vetetett termelékenységváltozás, milyen a magyar inflációs környezet, az eurozónához képest, milyen a [zene] folyófizetési mérleg, tehát nagyon sok minden befolyásolja az egyensúly árfolyam alakulását. [zihálás] Itt ami nagy problémát okoz, az a megint csak a dinamikája [zene] a forintősödésnek, az, hogy egy év alatt 410 Ft [zene] környékéről, vagy másfél év alatt 410 Ft környékéről 350-ig [zene] erősödött az árfolyam.
Ez egy olyan nagy változás volt a hazai gazdasági szereplők életében, amire nem készültek [zene] föl. >> Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog. >> Üdvözlöm önöket.
Ez a Della24.hu [zene] gazdasági podcast műsora.
Bakev Zoltán vagyok, a műsor vezetője.
Mai vendégem Német Dávid, a KNH vezető elemzője.
Üdvözöllek a stúdióban. >> Szervusz.
Üdvözlöm a kedves hallgatókat.
Az adás június 24-én rögzítjük a délutáni órákban egy nappal vagyunk túl a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának esedékes kamaddöntő ülés.
De mielőtt elkezdenénk ezt és más témáinkat is kitárgyalni, arra kérném önöket, hogy ha még nem tették, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.
Szóval Dávid a nem a jegybankkal fogom kezdeni, hanem egy tavaly őszi történettel.
Volt nektek egy tájékoztatótok, egy jellemzői tájékoztató, hagyományos rendszeres megszokott módon megtartva, [horkantás] ahol én föltettem neked egy kérdést arra vonatkozóan, hogy te hogy látod, akkor nyilvánvalóan előtte voltunk még az áprilési választásoknak szűk fél évvel, hogy te hogy látod, a piac akkor és ott éppen milyen kimeneteleket áraz? [horkantás] a választási eredményt illetően, és te eléggé karakál módon fogalmaztál, talán kicsit bátrabban is, mint ahogy egyébként ez megszokott elemzői körökben.
Közölted akkor, hogy a a Tiszapárt győzelmére olyan otcok vannak, amik a forint jelentős erősödéséhez vezetnek.
A az állampapírhozamok államkötvényhozamok jelles mondjuk a 10 éves kötvényhozam jelentős csökkenéséhez. vázoltál egy egy lehetséges forgatókönyvet, és ebből egy elképesztő politikai cirkusz lett.
Még maga az akkori miniszterelnök Orbán Viktor is reagált téged is támadva az intézményt, amelyet képviseltél, vagy képvisel ezt a KNH-t is támadva a az élet utóbb téged igazolt már ami a piaci reakciókat illeti.
A választási eredményt ismerjük azt is, hogy hogy a forint nagyon jelentősen erősödött a kötvényhoz, amis oly [horkantás] mértékben csökkent.
Én ma megint ránéztem a 10 éves kötvényhozamra, valami 70 bázispontra vagyunk az amerikai 10 éves kötvényhozamtól, ami egy elképzelhetetlen közelségnek tűnt akár még pár évvel ezelőtt is.
Hogy számodra ebből az egész történetből mi a tanulság?
Hát szerintem az a főtanulság, hogy azért a szakmai oldalt, ha képviseli az ember, akkor azért az idővel kifizetődő, hiszen azt látjuk, hogy hogy végül is amit akkor lehetett kiolvasni a piaci mozgásokból, és én azért ugye közel [horkantás] ülök a a piahoz, hogy úgy nézzük, eleve bent ülök a Treasuryben, a dealing roomban, ahol traderek folyamatosan kereskednek a kötvénypiacon, devizapiacon. érezzük a külföldnek az impulzusait, hogy ők milyen hírekre hogyan reagálnak, mik a nézeteik, és ezeket próbálom mindig [horkantás] számszerűsíteni is, hogy akkor ez hogyan tud esetleg majd lecsapódni az árfolyamban, a hoamokban.
És azért úgy látszódik, hogy hogy ezeket az információkat viszonylag jól sikerült kiolvasni az akkori piaci körülmények közül, vagy körülményekből.
Úgyhogy alapvetően én továbbra is arra törekszem, mint akkor, hogy ezt a szakmaiságot megpróbáljam megőrizni.
A legjobb tudásom szerint ezt lefordítani a árfolyamra, hozamokra, köznyelvre, gazdaságra.
És hát reméljük, hogy többször lesz igazam, mint nem lesz igazam.
Ugye ez fontos mércém is, amikor alapvetően azért próbálok segíteni a a trader kollégáknak is, hogy ne csak egy-két napban, hanem egy-két hónapra és előre tudjunk látni, milyen kockázatok jöhetnek be a képbe, amik jelentősebben mozgatják a árfolyamokat, hozamokat. [horkantás] És ezzel próbálom segíteni a munkájukat.
Ők akkor fognak szeretni engem alapvetően, hogyha többször van igazam, mert akkor lehet ezekkel a pozíciókal keresni, hogyha félrevezetem őket és nincs igazam, akkor nyilván nem fognak szeretni.
Úgyhogy én nekem az a az egyik főüzenete, hogy a szakmaiságot azt érdemes megtartani és próbálni [horkantás] ugye minél inkább körültekintően eljárni az elemzésekben. >> Rád személyesen nehezedett nyomás a munkádat illetően ebben az időszakban?
Nem, nemet semmilyen nyomás. >> A [horkantás][zihálás] ugye ismerjük a választás eredményét, látjuk a piac reakcióját, mint azt említettem volt.
Nyilván a mindenkori árfolyam ott tartózkodik, ahol a piac piac akkor és ott éppen jónak találja.
De szerinted ez a ez a hurá optimizmus, ez az úgynevezett tiszabet, ez meddig fog kitartani?
És melyek [horkantás] lehetnek azok az intézkedések, amelyek esetleg megfordíthatják a piacérrték ítéletét?
Ez egy picit azért túlmutat már egy szimpla ilyen Tisza beten, hiszen itt a főüzenet az a eurozónához [horkantás] való csatlakozás, és azok a tapasztalatok a múltból, hogy milyen pályát fut be egy csatlakozó ország, akár árfolyamszintben, hozamkörnyezetben, milyen működőtőkebeáramlás következhet be az Eurozóna csatlakozás előtti és akörüli években. hogyan alakul az inflációs pálya, milyen feltételeket kell teljesíteni oda hozzá, hogy ott vannak a masrikti kritériumok, a költségvetésnek a egyensúlyának a helyreállítása, az alacsony inflációs környezet, és ráadásul egy európai mechanizmus árfolyamrendszerbe be kell lépni.
Ugye ez az ERM2 rendszer, ami már önmagában egy stabilabb árfolyamkörnyezetet feltételez.
Úgyhogy ezek mind elkezdtek beépülni a várakozásokba, és nyilván azt fogja befolyásolni, hogy ezen az úton, ami eltart mondjuk ugye a kormányzat legfrissebb előrejelzései szerint ugye 2030-ra tervezik teljesíteni az összes ilyen kritériumot, tehát amíg ezen az úton halad előre a magyar gazdaság, sikerül-e ezen a ezen a előrejelzett vonalon megmaradni, vagy lesznek kisebb-nagyobb kilengések?
Ugye ezek lehetnek hazai vagy külső események is, de hát hogyha itt nagyon rövid távra tekintünk, az egyik ilyen mérföldkő, mindenki nagyon kíváncsi már a 2026-os pótköltségvetésre, hogy milyen hiánnyal számol most a kormány 2026-ra.
És ezután meg legalább ilyen kíváncsi lesz majd a piac arra, hogy 202-re, illetve a középtávú költségvetési kitekintésben milyen konszolidációs pályát jelöl ki majd a kormányzat, de erről majd csak az ősszel, inkább október-november folyamán fog információhoz jutni a piac, de ezek hazai szinten nagyon meghatározó események lesznek, és befolyásolják, hogy a hogy például a piaci reakciók azok ezen az optimista úton haladnak tovább. és [horkantás] még inkább árazzák majd az euró csatlakozást, vagy inkább egy megtorpanás lesz, akár egy kiábrándulás, és felmerül annak a kockázata, hogy csak később tudja majd esetleg Magyarország teljesíteni ezeket a kriténiumokat. >> Ugye a magyar sztori, amit nagyon megvett a piac, ez kilóg a közép-európai államok pozíciójából, ha úgy tetszik. sokkal nagyobb léptékű volt a hozamjavulás, a a az árfolyam erősödése, mint akár [horkantás] más országok esetében, és nem el szoktunk hozzá.
Általában mi szoktunk a sor végén kullogni, most pedig a tényleg él lovasok vagyunk ilyen tekintetben, hogy ez pusztán magyarázható az euróbevezetésre tett ígérettel. azért teszem föl ezt a kérdést, mert hogy ezzel nem vagyunk egyedülállóak, tehát más országok is kisebb nagyobb lelkesedéssel, de azért tolják maguk előtt ezt a az opciót, hogy az eurót majd bevezetik.
Vannak országok, amelyek távolságtartóbbak, nem tudom, Lengyelország, Csehország sorolható ide, de itt a környékünkön is azért miközben mi itt a magunk gondjaival voltunk elfoglalva, közben azért egy sorország, tehát most már Bulgária is belépett ebbe a ebbe a körbe, hogy pusztán az euróbevezetés elegendő muníció ehhez a sztorhoz, vagy itt a piac azt is díjazza és árazza, hogy egy komoly kockázat szűn meg, ami nem csak Magyarország, de az Európai Unió egységét tekintve is sokáig fennállt.
Nyilván Orbán Viktor kormányzására gondolok.
Itt szerintem azért ennyire egyrészt nagyon látványos ez a változás, mert a előző kormány kimondottan nem Európárti volt.
Ők ugye nagyon távoli jövőre helyezték kilátásba, csak hogy majd valamikor Magyarország az eurozónához csatlakozik, és leginkább a felzárkózás felzárkózottsági szinttől függött az, hogy [horkantás] majd Magyarország mikor csatlakozik.
És ehhez képest most meg egy nagyon kézzelf fogható távolságban lévő határidőt határozott meg a mostani kormányzat.
Tehát a változás mértéke az nagyon nagy mértékű, és emiatt nyilván a piaci reakció is sokkal nagyobb mértékű. [horkantás] Ugye a azért nehéz összehasonlítani a régiós más országokkal, akik eddig csatlakoztak az elmúlt egy-két évben, mert teljesen más rendszerben működtek.
Ugye egy horvát az már eleve eléggé euró alapon működött.
Az elmúlt években is egy bulgárgazdaság az eleve az euróhoz volt kötve.
Tehát hogy hogy ott ilyen fajta mozgásokat nyilván nem lehetett látni, nem is lehetett várni, hiszen mások voltak az alapok, ahonnan indultak.
És ez az egész Fint erősödési sztori, azért ez nem csak a választás előtt indult el, hanem már 2025 elején egy március magasságában, amikor Varga Mihály jegybank elnökké lépett elő, [horkantás] és egyértelműen a jegybank egy sokkal szigorúbb állásfoglalást fogalmazott meg, és már akkor mondták, hogy fontos a pozitív rákamatnak a fönntartása, amit ma a mai napig a tegnapi sajtótá tájékoztatón is hangoztattak, hogy továbbra is fenn kell tartani egy pozitív reálkamatot Magyarország esetében, mert ugye az inflációt le kell győzni.
És ez a fordulat, ez a nagyon erőteljes, szigorú hangvétel, ez már elindított egy fort erősödést.
Az, hogy utána a dinamikája az erősödésnek az még begyorsult, ugye az már a választási eseményekhez, illetve azzal kapcsolatos várakozásokhoz volt köthető. >> Sőt, bocsás már csak a pozitív reálkamatot.
Világ Barnabás volt a vendégem 2023-24 környékén, még bőven a Matolcsi érában.
Már akkor ezt helyezték a fókuszba. >> Igen, már akkor megjelentek ezek a ezek az üzenetek, és erre abban volt változás, hogy előtte azért a jegybank nem állt annyira karakán ki, mondjuk a forintstabilitás mellett.
Már szóba került, hogy azért a nagyon gyors leértékelődés az nem jó.
De a Varga Mihály vezette jegybank, ők már akár forint erősödést is mondtak, hogy szükség van arra, hogy legyőzzék az inflációt, hiszen az egyik legfontosabb csatorna, amin keresztül ma Magyarországon hatni lehetett az inflációra, az az árfolyam csatorna volt.
Nincs árfolyam célja egy rögzítsük a stabilitás a a kulcszó ebben a helyzetben, de nem volt ellenére egyb egy erősödő forinttal az minden importmék alapanyagnak a költsége az lefelé tud jönni és ezáltal csökkenteni tudja a hazai járaknak az emelkedési dinamikáját.
És ez azért egy jelentős különbség volt, míg a korábbi időszakban azért nem volt soha ez kimondva, de az, hogy leértékelődik az árfolyam, az egy elfogadott jelenség volt.
Már már részben egy gazdaságpolitikai elem is volt, hogy hogy van Magyarországon egy magas bérdinamika növekedés.
Ög az exporttőröknek, a nagy cégeknek lehetett azzal kedvezni, hogy közben egy picit a forint árfolyam leértékelődik, és akkor így az Euróban kifejezett áremelkedés dinamika az sokkal inkább kezelhető volt. [horkantás] És ezzel a rendszerrel egy picit fölszámolt a az elmúlt >> az előbb az import felől értékelt a forint árfolyam alakulását, de nézzük meg az export oldalát is.
Egyre több az aggódó hang, hogy túl erős már a forint hoztod ezt a véleményt. >> Próbálunk mi is egyensúly járfolyamokat számolni.
Ugye fög attól, hogy milyen a termelékenység, az egy munkaórára vetetett termelékenységváltozás, milyen a magyar inflációs környezet, az eurozónához képest, milyen a folyófizetési mérleg, tehát nagyon sok minden befolyásolja az egyensúly árfolyam alakulását. [zihálás] Itt ami nagy problémát okoz, az a megint csak a dinamikája a forintterősödésnek.
Az, hogy egy év alatt 410 Ft környékéről, vagy másfél év alatt 410 Ft környékéről 350-ig erősödött az árfolyam.
Ez egy olyan nagy változás volt a hazai gazdasági szereplők életében, amire nem készültek föl.
Persze vannak [horkantás] fedezeti lehetőségek, hogy árfolyam szinteket berögzítenek. jövőbeni eladásokra, de hát sose lehetett tudni, hogy milyen külső kör kockázatok esnek be, gyengülhet-e még a forint.
Tehát soha senki nem fog teljes mértékben lefedezni euró kitettséget.
Egy részét fedezi, de egy része az nyitott marad, és ezáltal fut valamilyen álfolyamkockázatot.
És ez az erősödés, ez sokkal dinamikusabb volt, mint azért bárki számított rá mondjuk ezelőtt egy évvel. [horkantás] És ehhez ilyen gyorsan alkalmazkodni nehéz.
Tehát itt inkább a dinamikája az, ami szerintem sokkoló volt, és ami nagy kihívások elé állítja mondjuk az exportőröket.
Maga a szint, hogy mennyire túlértékelt a forint.
Valószínűleg egy picit túlértékelt.
Én sokkal inkább ilyen 370 75 környékére tenném az egyensúly árfolyamat, de ez nem egy ilyen drasztikus túlértékeltségi szint.
Tehát ehhez még azért azt gondolom, hogy fog tudni alkalmazkodni a magyar gazdaság. viszont, hogyha innen még egy másik 20-30 Ft-ot erősödne az árfolyam, az már [horkantás] tényleg nagyon komoly kihívások elé állítaná.
És ugye itt azért általában az exportőrök kerülnek sor szóba, de én szeretem megemlíteni a a magyar cégeket, akik a magyar piacra termelnek, mert nekik meg óriási versenyt jelent az import, és azáltal, hogy nagyon olcsóvá válik az import, mert erős az árfolyam, ez nekik is egy nehezített terepet jelent, hogy a növekvő bérek mellett meg a növegvők költségek…
Említett entitások
Témák
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Végül neki lett igaza – megszólalt az Orbán Viktor által meghurcolt elemző”
Miről szól ez az epizód: „Végül neki lett igaza – megszólalt az Orbán Viktor által meghurcolt elemző”?
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a Della podcast vendége volt, ahol a magyar gazdaság helyzetéről és Orbán Viktor új gazdasági elképzeléseiről beszélt. Kiemelte a forint árfolyamának dinamikus erősödését, ami felkészületlenül érte a hazai gazdasági szereplőket. Elmondta, hogy… Az epizód a Della - 24.hu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 25..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Végül neki lett igaza – megszólalt az Orbán Viktor által meghurcolt elemző”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Németh Dávid, Németh Dávid, Németh Dávid, Orbán Viktor.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Végül neki lett igaza – megszólalt az Orbán Viktor által meghurcolt elemző”?
Fő témái: magyar gazdaság, forint árfolyam.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Végül neki lett igaza – megszólalt az Orbán Viktor által meghurcolt elemző”?
Megjelenés: 2026. 06. 25.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/della-24-hu/vegul-neki-lett-igaza-megszolalt-az-orban-viktor-altal-meghurcolt-elemzo-f0549a17
Több epizód a Della - 24.hu-ből
- Tarjányi Péter: Ennyi pénzből nem lesz vagyonvisszaszerzés
Tarjányi Péter a Dellában nyilatkozott a NER elitjének helyzetéről, amely szerinte nyugodtan hagyhatta ott a parlamentet, mert nem érzi magát veszélyben. A volt titkosügynök maffi…
- Ki mondja ki, hogy meztelen a király? – Ferencz Orsolya a Dellában
A Della 24.hu vendége volt Ferencz Orsolya, aki a magyarországi ingatlanpiac jelenlegi helyzetéről, a neresített vagyonok eltűnéséről és a fideszesek útkereséséről beszélt. Az adá…
- A Tisza-kormányon múlhat a két számjegyű minimálbér-emelés
- „Már 2018-ban figyelmeztettem Süli Jánost” – Aszódi Attila a paksi leállásról
Aszódi Attila szerint az új paksi blokkokat nem szabad megépíteni, ha az oroszok dupla árat kérnek, annak ellenére, hogy a szerződés fixáras. A volt államtitkár 2018-ban már figye…
- Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában
László Csaba volt pénzügyminiszter a Della podcast vendége volt, ahol a 2024-es költségvetésről és a politikai hitelességről beszélt. A rendkívüli hőség miatti áramfogyasztási kor…
- Tízezer milliárd forinthoz juthatna az egészségügy – Kóka János a Dellában
Kóka János, a Doktor24 alapítója a Della - 24.hu podcastban mesél a magyar egészségügy finanszírozásáról, a NER-rel való együttműködéséről, valamint a cégcsoport jövőbeli terveirő…
- Nem mondok le! – Windisch László a Dellában
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a 24.hu Della podcastjának vendége. Elmondja, hogy nem mond le, mert nincs törvényi alapja az eltávolításának, és az ÁSZ elnöki pozí…
- Az euró és a vízhiány fogja mozgatni a lakásárakat
A Della podcast e heti adásában Balog László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője volt a vendég. Szó esett az euró magyarországi bevezetésének lehetséges hatásairól az ing…
- Többet ér a vendégmunkás, mint a magyar napszámos – Raskó György a Dellában
Raskó György agrárvállalkozó, korábbi földművelésügyi államtitkár a Della podcast vendége, ahol a mezőgazdasági szakmunkás képzés problémáiról, a vendégmunkások fontosságáról és a…
- Vízpara: nem az utolsó órában, hanem az utolsó percben vagyunk
Dr. Kovács Károly vízipari szakértő a 24.hu gazdasági podcastjében, a Dellában a magyarországi vízhiányról és annak következményeiről beszél. Felhívja a figyelmet a súlyosbodó asz…