Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #108 – Elmaradt a repülőrajt, és Trump sem segít a magyar kormányon

· PT1H12M57S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast #108. adásában Galavics Patrik beszélget Király Júliával, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökével és Szabó Balázzsal, a Hold Alapkezelő vezérigazgatójával. A beszélgetés fókuszában a magyar gazdaság elmaradt „repülőrajtja” áll, amelyet Orbán Viktor…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2025. 04. 16.
Hossz
1 óra 13 perc
Szereplők, említett nevek
Orbán Viktor, Panyi Szabolcs, Wirth Zsuzsanna, Galavits Patrik, Pethő András, Szőke Dániel
Témák
magyar gazdaság, repülőrajt
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pető András vagyok, a Direkt 36 vezetője és egyik alapítója.

Mielőtt elkezdődne a műsor, had osszak meg veled egy gondolatot.

Mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat, vagyis a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását, ha vannak támogatóink.

Csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz.

Így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni, de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén.

Kérjük, támogass bennünket adód 1%-ának felajánlásával is.

Ehhez annyit kell tenned, hogy a független újságírók alapítványának ajánlod fel az adód 1%-át.

A támogatói tagságról és az adófelajánlásról szóló információkat megtalálod a direkt36.hu oldalon.

Ez a Direkt 36 tényfeltáró központ műsora a tilosan.

A mai adásban a hazai és a világgazdaság fejleményeiről fogom kérdezni a vendégeimet, akiket köszöntök a stúdióban, Király Júliát, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökét és Szabó Balázsd, a Hold alapkezelő vezérigazgatóját.

A gazdaság ritkán szokta ilyen mélységben megmozgatni a közvéleményt, mint amennyire akár a magyarországi, akár a világgazdasági fejlemények most.

Úgyhogy közgazdászként meg pénzügyi szakemberként gondolom, hogy különösen izgalmas követni most a fejleményeket.

Ezek a folyamatok mondjuk nem túl pozitívak, úgy általában, de legalább elmondhatjuk, hogy történelmi időkben élünk, pozitívan fogjuk fel ezeket a dolgokat és legalább mi legyünk azok, hogyha már a folyamatok nem azok.

Az adásban alapvetően két fő témát fogunk majd körülni.

Egyrészt az Orbán Viktor által beharangozott és elmaradt magyar gazdasági repülőrajtot, illetve Donald Trump által elindított vámháborúról is fogunk beszélgetni annak alakulásáról és a következményeiről.

És a kettőt persze nem is igazán lehet talán külön választani egymástól, de kezdjünk Magyarországgal.

Még egy fontos infó itt a hallgatóknak.

Az adást április 15-én, kedden délelőtt vesszük fel.

Ez azért fontos, mert lehet, hogy mire adásba kerülünk itt pár órával később már Donald Trump 200%-ra emeli a vámokat Kínával szemben, vagy éppen vagy éppen azt mondja, hogy nem is nem is lesz rajta a vám, mert hát ő ezt val így így gondolta a kezdettől, de kezdjük Magyarországgal és azzal, hogy miért maradt el a repülő rajt?

Reális volt-e egyáltalán a miniszterelnöknek ez a várakozása?

És mennyire függött ez attól, ami aztán Amerikában történt az elmúlt mondjuk két hétben?

A a repülőrajt az inkább egy pozitív meglepetés lett volna.

Tehát hogyha azokat a gazdasági folyamatokat kivetítjük, amik az elmúlt két évben látszottak, akár az ipari szegletét nézzük gazdaságnak, akár a szolgáltató szektort, akár hogy mit várhattunk a külföldtől, tehát hogy a Németország felendülésétől, Egyesült Államoktól, Kínától, akkor inkább az lett volna a meglepetés, hogyha ha ez a repülő rajta ez sikerül, tehát nem lehet nem az volt a helyzet, hogy éppen nagy felendülésben voltunk és most történt valami negatív meglepetés, hanem inkább már benne voltunk egy negatív meglepetések vagy negatív spirál ában vagy egy ilyen stagnálásban, és az lett volna meglepetés, ha ha sikerül. lett volna rá esély, tehát hogyha Donald Trump azokat az ígéreteit váltja be, hogy mondjuk adót csökkent és mondjuk nem beszél a vámokról, hogy a kínaiak egy nagyot stimulálnak, Németország még gyorsabban kezd el stimulálni ahhoz képest, és ugye a hadi kiadások fejlesztésére gondolok, vagy az energiaberuházásokra, mint mint most teszi, tehát hogy lehetett volna ennél jobb, le lehetett volna, vagy le lehet írni egy pozitív forgatókönyvet, ami repülő rajthoz vezetett volna, az se olyan nagyon gyorsan jött volna el, hogy az első negyed évben lett volna, de de akkor ma már láthatnánk pozitív fejleményeket.

Hát határozottan nem ebbe a a az irányba indultunk el.

Németországban történnek pozitív dolgok, amik a magyar gazdaságot is segíthetik következő inkább fél egyében.

Az adósságfék elengedése, azok a 1000 milliárd eurónyi beruházások, amikről itt mindent egybevetve szó van.

Tehát, hogy vannak, vannak pozitív jelek is, de hát ugye szerintem a hallgatóknak nem kell elsorolni, hogy hogy most éppen a világgazdaság egy óriási bizonytalanságban van.

Az Egyesült Államok minden jel szerint recesszió felé tart.

Tehát, hogy Donald Trump vámjai és az a bizonytalanság, amit okozott, az az úgy tűnik, hogy azért a az a meghatározó jelenség most felülír, és hát így a repülő rajt is elmaradt.

Julia, ingattad a fejed, amikor azt került szóa, hogy Németországban vannak pozitív fejlemények.

Szerintem Németország határozottan lefele megy.

Igen, most volt némi kis pozitív hír, de tényleg Magyarország legfontosabb piaca, és azt látjuk, hogy majd ma Európa beteg embere, de nem emiatt maradt el a repülőrajt, ami talán nem is biztos, hogy elmaradt, és erről szeretnék majd beszélni.

Az, hogy az, hogy itt egy ilyen hihetetlen kitörés lesz 3,5 4,5% növekedéssel, ez assiszem még maga a kormány se gondolta komolyan.

A jegybank ennél mindig mérsék mérsékeltebb előrejelzéssel dolgozott.

Ugye már decemberben is csak két és 3,és5%-ot mondtak GDP növekedésre.

A ne felejtsük el, hogy a a őszgazdasági miniszter által beharozott repülőrajt ugyanarra bazírozott volna, amire a tavalyi nagy ígéretek egy ilyen hihetetlen fogyasztás növekedésre.

Ugye azt látjuk, hogy ebbe az irányba megy az összes kormányzati intézkedés nyomni ki a pénzt, ösztönözni a fogyasztást és kihúzni ezáltal a gazdaságot a tavalyi gyakorlatilag technikai recesszióból.

Ez ugyanaz a stratégia, amit Nagy Márton egyszer még MNB alelnök korában beharangozott, ez a bizonyos magas nyomású gazdaság, vagy high powered economy, ami tisztázzuk most egyszer is mindőkre egy nem létező valamit.

Tehát ez egy 1978-as cikk jelent meg.

Te is tudod, Balázs, pontosan egy okon ötlet volt, hogy biztos van olyan gazdaság, ahol nem nem feltétlenül tradeofban van a növekedés és az infláció és biztos elképzelhető ilyen.

Most kisnyitott gazdaságban egyáltalán nem elképzelhető, de még nagy gazdaságba se hoztak az elmúlt 50 évben rá empirikus vagy elméleti példát.

Tehát a gazdasági miniszternek a hangoztatott elméleti háttere, miszerint magas nyomású gazdasággal Magyarország Hitől a növekedési csapdából egy nem létező teória.

És hát úgy látszik, hogy a nem létező empíriát szaporítjuk.

És hogy várj, hogy miért mondom azt, hogy még jó is, hogy nem következett be, mert ez a magas nyomású gazdaság nálunk nem csak az inflációt pörgeti fel, hanem egy olyan súlyos folyófizetési mérlegromláshoz vezethetne, ami szerencsére nem következett be.

Tehát én azt mondom, hogy hála Istennek elmaradt a repülő rajta.

Balázs hál istennek, hogy elmaradt a repülő rajta.

És még egy kérdést ehhez hozzáteszek, hogy Jul Juli említett a a fogyasztást és hogy ehhez milyen nagy reményeket fűzött a magyar kormány.

Most azok a számok pont nincsenek előttem, hogy a fogyasztási hogyan hogyan alakultak.

És ennek ellenére akkor hát ez a tavalyi évben idén még azért nem látjuk, hogy mi lesz belőle.

Csak szerencsére nem annyira, hogy az egy inflációs inflációs pirát még beindíthat. folyófizmérleget egyelőre nem ront.

Szívesen válaszolok arra, hogy jó-e, hogy elmaradt a repülőrajt ha olyan repülő rajtról beszélünk, aminéről a Júlia leírta, hogy mondjuk hitelből fogyasztunk és nincs közben termelékenységnövekedés, akkor az jó, hogy elmaradt.

Hogyha arról beszélnénk, hogy itt nem tudom, hatékonyságnövekedés történik az iparban, és egyébként erős a kereslet, akkor meg nyilván nagyon jó lett volna, ha lett volna repülőrajta.

Tehát ugye nem mindegy milyen milyen repülőrajtot írunk le.

Ebbe tökéletesen egyetértünk, csak hogy a magyar termelékenység elég régóta nem nő.

És az nem is egy olyan dolog, amit itt egyik napról a másikra meg lehet változtatni.

Főleg, hogyha arra a pályára helyezte a magyar kormány a gazdaságot, amire helyezte az akyárakra és a és a 100 gyárprogramnak a a bevezetésére, vagy nem is tudom, meg megalapítására, akkor azt azt nagyon nehéz is nagyon nehéz is lenne valószínűleg ezt ezt megváltoztatni.

Viszont az, hogy a magyar kormány túlbecsüli a magyar gazdaság teljesítményt, és kifejezetten egyébként Nagy Márton Julia említetted is, hogy ilyen 3,4%-os gazdaság GDP növekedést várt, aztán ezt most már módosítania kellett 2,4%-ra.

Miért nem jönnek be ezek a számítások?

Egyáltalán komolyan lehet-e innentől kezdve bármit bármit venni, amit amit a magyar kormány megjósol így magának, hogy akkor ezt és azt fogjuk elérni?

Szerintem hozzá lehet még tenni a növekedés számokhoz a költségvetés hiányokat, azok talán még emblematikusabbak.

Ugye a kettő ugy együtt jár, és most már mintogyha ugyanezt játszanánk el többére, hogy van egy magas növekedés, meg egy alacsony költségvetésény, és akkor így megyünk bele az évbe, akkor így megint így nominálisan csúcson van a a költségvetéshiány, hogyha nem tudom, a március hónapokat nézzük.

Miközben ugye az a terv, hogy 4,5%-ról, ami egyébként nem 4,5% lett tavaly sem, hanem 4,9, akkor majd most lemegyünk, nem tudom, 3,7%-ra, és akkor lehet, hogy mégse megyünk le 3,7%-ra.

Tehát egy kicsit mintogyha ugyanabból a Kotából játszanánk több egyére.

Nekem az a benyomásom, hogy a gazdasági szereplők én, akik a mi címnek az ügyfeleivel beszélgetek, vagy ilyen cégvezetői beszélgetések alkalmával, ezt tudják a szereplők, hogy itt politikai kommunikáció zajlik.

Tehát, hogy ez már, hogyha az a kérdésed, hogy mi ennek a jelentősége, én ennek már nem látom jelentőségét.

Itt, aki Magyarországon gazdasági aktivitást végez, az pontosan tudja, hogy van egy politikai kommunikáció, meg van egy van egy másik oldala valóság, és hogy az, hogy a gazdasági miniszter, miniszterelnök, az az mindig egy ilyen nagyon optimista.

Ez egyébként így van máshol is a világban.

Nálunk valószínűleg egy kicsit eltúlzottabb a helyzet. ők mindig azt fogják mondani, hogy ha most tagnálunk, akkor akkor mindjárt minden jó lesz, és ez most már tart egy ideje, és hát nem lett még minden minden jó de hogy szerintem ez ez ez most már biztosan eltart a választásig.

Nagyon naivnak kell lenni, hogy valaki azt gondolja, hogy hogy ebbe ebben a kommunikációban lesz valami fordulat.

Messzemenően egyetértek a Balázsal.

Egy kormány ezzel nem veszít hitelességet.

Tehát egy kormánytól kormány igen, azt mondja, hogy minden gyönyörű és nagy lesz.

Ne felejtsek el, hogy a Trump hatalomra kerülése és Bessent pénzügyminiszteri kinevezése a három nyíl jegyében történt, aminek aminek ugye az lett volna a lényege, hogy Amerika naponta 3 millió hordonyi olajnak megfelelő többlet energiát fog előállítani. 3% lesz a Re GDP és 3%-ra lemegy a hiány.

Na most ezt se fogja soha sem számon kérni. senki se beszenten, se Trumpon.

Tehát azt gondolom, nem ez nagy mátam hibája, hogy politikai kommunikációt ad, mert azt kell, hogy mondjam, ugye ez a dolga a hibája az, hogy néha maga is elhiszi és ennek megfelelően hibás gazdasági döntéseket ho sőt, hogy kézzel belenyúl naponta a gazdaságba.

Tehát az sokkal súlyosabb károkkal jár, mintogy optimistán nyilatkozgat.

Tehát ez a belenyúlás, kéziirányítás az, ami igazából nagyon-nagyon erős most Magyarországon, és ebbe kilógunk a régióból is nagyon durván.

Tehát, hogy ez ezt ezt fontos megemlíteni, hogy az, hogy a politikai céloknak ilyen formán szinte napi szintű, nem tudom, megvalósítását kell a gazdaságban végigvezényelni, az az a nagyon extrém.

Erre jól föl is vezettétek a következő témát, amit be akartam dobni, mert valószínű, hogy nem független attól, hogy az SMP-nél a standar Pursnál a múlt héten még befektetési kategóriában volt Magyarország, de már csak egy lépésre a Bóvritól.

És azzal indokolta az SPS-t, hogy a a döntés háttere az az, hogy a költség költségvetési hiány az tartosan a kormány eredeti célja felett alakulhat, várhatóan növekedni fog az államadósság és továbbra is bizonytalan az uniós forrásokhoz való hozzáférés.

Itt még egy kicsit talán szépítették is a dolgokat ezzel a bizonytalan az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel.

És hogy a 2026-os választások előtti költekezés veszélyeztetheti a fiskális egyensúlyt.

Emellett a forint árfolyamának ingadozása is a és a magas költségek is kihívást jelentenek.

Mivel lehetne megerősíteni a bizalmát a piacnak?

Egyáltalán mennyire látjátok ezt jelentősnek, hogy esetleg Magyarország egy hitel minősíténél mondjuk a bowvi kategóriába kerül?

Az egyik, hogy mi történik, ha bovli kategóriába kerül.

Ugye ez 2011 novemberében fordult elő utoljára Magyarország történelmébe.

És tegyük hozzá, hogy előtte évtizedekre kell visszamenni.

Tehát az elátkozott nyolc évben Magyarország végig befektetésre javasolt kategóriába volt.

Tehát a probléma azzal, hogyha ha lekerülünk, az nem is annyira a kamatszintekben látszana, hiszen már ma is gyakorlatilag bóvli kamatokat fizetünk.

Ne felejtsük, hogy Görögország felett 4-5% ponttal tudunk csak adósság hitelt felvenni.

A nagyobb probléma az, ami bekövetkezett 11-12 fordulóján is, hogy azok a nagy befektetési alapok, azok a nyugdíjpénztárak, amelyeknek a befektetési szabályzatában benne van, hogy nem fektethetnek be.

Befektetésre nem ajánlott, tehát Sent Puddis vagy Fitch által leminősített állampapírokba, azok elkezdik az eladásokat. 11-12 fordulóján érzékeltük, ahogy megint rohannak ki a az állampapírpiacról.

Akkor az volt a szerencse, hogy megjelent a jó spekuláns.

Mint tudjuk miniszterelnök úrtól, kétféle spekuláns van.

Egyrészt a gonosz rossz spekuláns, egy Soros Györs és társai, másrészt meg a jó spekuláns.

Ő volt Hazenstábura Templetonnak az akkori kötvénybefektetője, aki arra spekulált, hogy ezek a keleti országok nem fognak azért összedőlni, és bevásárolta mindazt a magyar állampapírt, amit a többi nagy befektető részben kényszerűségből eladott.

Ezen ő hatalmasat nyert is később. ugyanebben az időben ukrajnai portfóliót is felépített,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #108 – Elmaradt a repülőrajt, és Trump sem segít a magyar kormányon”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #108 – Elmaradt a repülőrajt, és Trump sem segít a magyar kormányon”?

A Direkt36 podcast #108. adásában Galavics Patrik beszélget Király Júliával, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökével és Szabó Balázzsal, a Hold Alapkezelő vezérigazgatójával. A beszélgetés fókuszában a magyar gazdaság elmaradt „repülőrajtja” áll, amelyet Orbán Viktor… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 16..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #108 – Elmaradt a repülőrajt, és Trump sem segít a magyar kormányon”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Orbán Viktor, Panyi Szabolcs, Wirth Zsuzsanna, Galavits Patrik, Pethő András, Szőke Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #108 – Elmaradt a repülőrajt, és Trump sem segít a magyar kormányon”?

Fő témái: magyar gazdaság, repülőrajt.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #108 – Elmaradt a repülőrajt, és Trump sem segít a magyar kormányon”?

Megjelenés: 2025. 04. 16.. Hossz: 1 óra 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-108-elmaradt-a-repulorajt-es-trump-sem-segit-a-magyar-kormanyon-79169872

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból