Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #142 –Miért nehéz hozzájutni itthon az életmentő rákgyógyszerhez?

· PT1H21M3S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast legújabb adásában Szopkó Zita oknyomozó újságíró arról beszél, hogy a súlyos betegek milyen akadályokba ütköznek az életmentő rákgyógyszerekhez való hozzáférés során Magyarországon. A cikk a Belügyminisztérium és a NEAK adatait is felhasználta.

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2026. 05. 13.
Hossz
1 óra 21 perc
Szereplők, említett nevek
Wirth Zsuzsanna, Szőke Dániel, Pethő András, Panyi Szabolcs, Szopkó Zita
Témák
rákgyógyszer, hozzáférés, magyarország
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pető András vagyok, a Direkt 36 vezetője és egyik alapítója.

Mielőtt elkezdődne a műsor, had osszak meg veled egy gondolatot.

Mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat, vagyis a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását, ha vannak támogatóink.

Csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz.

Így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni, de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén.

Kérjük, támogass bennünket adód 1%-ának felajánlásával is.

Ehhez annyit kell tenned, hogy a független újságírók [zene] alapítványának ajánlod fel az adód 1%-át.

A támogatói tagságról és az adófelajánlásról szóló információkat megtalálod a direkt36.hu oldalon. [zene] Sziasztok!

Ez a Direkt 36 tényfeltáró Központ műsora tilosan.

Múlt héten jelent meg Szopkózita kollégám új cikke.

Elkezdtem könyörögni, hogy halálos beteg vagyok.

Szűkös hozz a hozzáférés itthon a forradalmi rákgyógyszerhez címmel találjátok meg ezt a cikket a direkt36.hu, amiben Vir Zsuzsával közösen, az ő közreműködésével azt mutatta be egy nemzetközi tényfeltáró csapattal együtt, hogy súlyos betegek milyen nehézségekkel néznek szembe, amikor adott esetben van a betegségükre gyógyszer, de ahhoz valamiért nagyon nehezen juthatnak csak hozzá.

Erről fogunk beszélgetni, erről a cikkről meg erről a problémáról Zitával, aki itt van a stúdióban velem.

Ez a cikk egy nagyobb nemzetközi projekt keretében készült.

Tehát beszéljünk először erről, mert több cikk is született.

Itt Magyarországon csak a tiéd, de ha jól tudom, egy három-négy cikk is van, ami ami külföldön megjelent.

Ők hogyan nyúltak hozzá témához?

Egyáltalán hogyan talált meg téged ez az egész? >> Ühüm.

Ö igen, ez egy ez egy nemzetközi projekt volt.

Nagyjából [torokköszörülés] egy éves nyomozásnak az eredménye, és ezt az egész munkát az ICIG nevű Nemzetközi tényfeltáró újságírói központ vezette, és 37 ország újságírói vettek részt ebben az egész projektben.

Szóval így elég sokan voltunk, nem csak Európából, szóval voltak amerikai újságírók, mexikói újságírók, így eléggé eléggé vegyes volt a kép.

Ö, és az egyedüli magyar sajtó, ami ebben részt vett, vagy újság, az az a Direkt 36 volt.

És igazából maga a projekt egy címben is említjük, egy ilyen eléggé forradalmi vagy új rággyógyszer példájával foglalkozik, vagy azaz a az a annak a gyógyszernek az elérhetőségével.

Ezt a gyógyszert úgy hívják, hogy Kate Rúda.

És ez egy ez egy viszonylag új új rággyógyszer.

És a cikk az igazából azért ezzel a gyógyszerrel foglalkozott, merthogy hogy ez egy elég drága készítmény.

Nagyon vegyes, hogy hol mennyibe kerül.

Tehát vannak olyan országok, ahol például azt hiszem, hogy Amerikában vagy az Egyesült Államokban nagyjából 2 millió Ftba kerül egy kezelés, de vannak olyan országok, ahol ilyen pár százer.

Szóval így elég vegyes a kép, így nagyon széles a skála, hogy hogy hogy >> hol hol te hol támogatja meg jobban a TB, vagy vagy ez >> hogy iPhone-t is valahogy olcsóbban meg drágábban veszel? >> Ez attól függ, hogy ha ha jól tudom, ez ez attól függ, hogy a gyógyszergyártókkal hogy állapodik meg az adott ország.

Szóval azért ilyen azért nem ilyen nem egységes, hogy mindenhol ugyanannyi, hanem nyilván biztos, hogy a jövedelmi viszonyokhoz képest is igazítják, de hogy igazából sokszor meg pont az derült ki, hogyha hogyha azt nézzük, hogy mondjuk mennyiből tudnak megélni az emberek egy adott országban, akkor nyilván ahol mondjuk kevesebb az ára, pár 100000 Ft, az mégis az ő pénzükből az sokkal nehezebben jön ki, vagy nehezebben tudják kigazdálkodni, mint mondjuk egy amerikai fizetésből.

Úgyhogy ezzel a gyógyszerrel foglalkozott ez a projekt is.

És igazából azért, mertogy hogy ez egy ez az egyik legkelendőbb gyógyszere a világon.

A rák gyógyszerek közül, ha jól tudom, akkor az az egyik legnépszerűbb, tehát hogy nagyon-nagyon sokan használják.

A gyártó az hát nyilván nagyon sok bevételre tett szert, mióta ez a gyógyszer megjelent több mint 10 éve.

És és igazából azért szerettünk volna ezzel foglalkozni, így általánosságban is foglalkoztunk ugye ezen ezen keresztül a a gyógyszeriparral, vagy hogy a hogyan lehet hozzáférni gyógyszerekhez, milyen problémák lehetnek, meg hogy azt is bemutatta ez a cikk hogy hogy milyen taktikákat vetnek be ezek a gyógyszergyártók, hogy magasan tart tartsák a a gyógyszerek árait.

Ami szerintem elég érdekes, mertogy alapvetően ugye az van, hogy hogy van egy ilyen szabadalom, ami azt jelenti, hogy abban az időszakban csak a az adott gyártó forgalmazhatja meg gyárthatja ugye ezt a készítményt, és nyilván addig tart ez a magas ár, amíg amíg ez ez nem jár le, mert akkor más versenytárs, ami konkrétan ugyanezzel a hatóanyaggal, ugyanezzel a működéssel, ez így nem léphet a piacra.

És hogyha ez lejár, akkor utána tehát tér jut végül is más gyártóknak is.

És ugye nyilván ez hosszú távon azzal jár, hogy akkor egyre lejjebb megy az ár, mert hogy egyre több a versenytárs, és akkor egyszerűen már nem engedhetik meg maguknak azt, hogy ilyen ilyen magas áron kínálják ezeket a készítményeket.

De hogy hogy a nemzetközi projekt az azt találta, hogy hogy ez a ez a gyártó az ilyen nagyon sok kiegészítő szabadalmat benyújtott, ami még további évekkel meghosszabbítja ezt a szabadalmi időt.

A hivatalosan az eredeti szabadalom az egyébként két év múlva lejárna, de ezekkel a kiegészítő plusz szabadalmakkal, ezekkel még további évekig elhúzhatják azt az időt, amíg csak ők forgalmazhatják meg gyárthatják ezt a gyógyszert. >> Aha.

És ez azért érdekes, mert gyakorlatilag ezzel azt ezzel gyakorlatilag akadályozzák potenciálisan a a további kutatásokat, mert adott esetben akkor más gyógyszergyártó akkor ő látja, hogy még x évig ott van a szabadalom.

Ebből én nem tudok pénzt csinálni, akkor nem biztos, hogy úgy nyúlok hozzá ehhez a gyógyszerhez, vagy hogy vagy nem gondolom úgy tovább, ahogy ahogy tovább tudnám gondolni.

És akkor ott maradunk egy mostani gyógyszer, ami tök jó persze, meg vagy meg mert elég sokat írsz erről is a cikkben, hogy azért ez egy nagyon a onkológusok által nagyon dicsért gyógyszer és nagyon forradalmi, de hogy ezekkel a módszerekkel tulajdonképpen akadályozzák ezek a gyártók azt, hogy hogy új termékek kerüljenek a piacra. >> Szerintem a a legnagyobb probléma ezzel az egésszel ez a betegek szempontjából van.

Tehát, hogy amit mondtam is, ugye ez egy elég elég drága gyógyszer és ez azt is jelentheti, hogy így nem nem fér hozzá mindenki, vagy hogy vannak olyan országok, ahol tényleg arról van szó, hogyha hogy annyira nincsenek ilyen társadalombiztosítási keretek között, annyira nem elérhető ez a gyógyszer, hogy mondjuk volt, azt hiszem, valahol Dél-Amerikában olyan orvos, aki aki azt mondta, hogy így választania kellett, hogy melyik betegnek adja, és hogy annak adta, aki először bement.

Szóval, hogy annyira nem elérhető.

Vannak, vannak olyan országok egyébként, ahol ahol vagy azt csinálják a betegek, hogy hogy saját zsebükből kifizetik, vagy adománygyűjtést indítanak.

Ez minket annyira nem érint ennél a konkrét gyógyszernál.

Nyilván vannak drága terápiák, amikre gyűjtenek Magyarországon is, de hogy hogy sok országban tényleg ilyen több 10 vagy akár 100 ilyen évi adománygyűjtő gyűjtés is lehet, ami amikor ismertlen emberek jó indulatára vannak bízva végül is a betegek, hogy hogy úgy tudják összegyűjteni, hogy meglegyen ez a drága.

És egyébként sokszor ugye életmentű terápia voltak olyan példák is, hogy hogy beperelték végülis az államot vagy az adott ország egészségbiztosítóját azért, hogy hogy bírósági úton végül is érvényt szerezhessen ennek annak a joguknak, hogy hogy hozzájuthassanak a terápiához, ugye ami egy hát a rággyógyszer, szóval, hogy nyilván egy súlyos betegségre nyújt megoldást.

Akkor voltak olyanok is, ami ami szintén minket nem érint szerencsére, hogy hogy főleg az ilyen alacsonyabb jövedelmi szintű országokban, például Indiában is volt ilyen, hogy hogy annyira kevés ugye az embereknek a fizetése, annyira nem tudják kifizetni ezt a gyógyszert, hogy megjelentek a a fekete piacon az ilyen hamisítványok, amik nem a hivatalos gyártó által ellenőrzött készítmények.

És >> néikos Adidas utána izé a a címet és Kudal.

És és ugye ugye ugye ezzel az a baj, hogy sokan nem engedhetik meg azt, hogy hivatalosan h bennek a kórházba, és akkor ott kérik a drága terápiát és ilyenkor azt csinálják, hogy mondjuk látják a nem tudom interneten, vagy valahol megtalálják ilyen ilyen-olyan hirdetésekben azt, hogy van sokkal olcsóbban, és akkor odafordulnak, mert azt gondolják, hogy hogy az is ugyanolyan jó lesz, és akkor hát nyilván jó esetben nem hatásos, rossz esetben meg akár még kárt is okozhat.

Igen, ez a hát ez a teljes elvtelen kufárkodás, amikor halálos betegeknek árulsz reményt, és akkor valami kotyvarékot odaadsz neki.

Tényleg, ami ami hát nyilván nyilván tudja az az illető, hogy semmire nem lesz jó.

Tehát ehhez mondjuk tényleg hát nem is tudom, hogy mennyire kell egy szemétládának lenni.

Nagyon nagyon >> hát igen, ez ez szerintem is elégg csúnya dolog.

És még egyébként azt azt elmondanám, hogy hogy ugye ez a cikk, ez konkrétan egy gyógyszer példáján keresztül mutatta be ezt a helyzetet, de hogy ez nem csak ennek nem csak erre az Amerika gyár gyógyszer, tehát nem csak erre a konkrét cégre igaz, hanem azért általánosságban is mondhatjuk azt, hogy a gyógyszergyártók hasonlóan működnek, hogy sokszor a profitot helyezik az előtérbe, meg azt, hogy minél drágábban, minél több eladást produkáljanak, és közben meg így akaratlanul is a betegek érdekei azért sérülhetnek.

A gyógyszergyártó az a Merk, amiről szó van.

Megjelentek már azok a cikkek is, amik amik mondjuk amerikaiak.

És nem tudom, tudod-e, hogy mik voltak a reakciói a a Merknek erre az egészre. >> Hú, nagyon sok cik megjelent.

Nem nem tudok ilyen konkrét reakciókat.

Voltak olyan országok amerikaiit, nem tudok, de voltak, ahol így elkezdték vizsgálni ezt az egész konkrétan a gyógyszerrel kapcsolatos így gyakorlatokat.

Azt hiszem talán Finnországban volt olyan példa, hogy hogy ott volt egy viszonylag nagyobb visszhangja.

És akkor mi volt az, amit Magyarországon szerettél volna kideríteni? >> Hát hát igazából itthon vagy a az én cikkem az főleg a arra fókuszál, hogy mennyire elérhető ez a gyógyszer, meg hogy milyen problémák vannak a abban, hogy hogyan juthatnak hozzá a betegek, mert hogy nálunk, és ez nem csak erre a gyógyszerre igaz, hanem így a legtöbb terápiára vagy újfajta gyógyszerre, igaz az, hogy hogy vannak bizonyos betegségtípusok, amikre automatikusan kifizeti az állam.

Ugye ilyenkor ez azt jelenti, hogy a betegnek nem kell [torokköszörülés] úgymond semmit csinálnia.

Ha ezt a gyógyszert ajánlja az orvos, akkor megkaphatja ingyen a terápiát.

Tehát neki a beteg számára nem jár semmilyen költséggel ez.

De hogy ez nem minden betegségtípusra, vagy nem minden rágtípusra igaz, vannak olyan rágtípusok, amikor ezt külön kell kérelmeznie a betegeknek.

És ez ez az, ami lassabb, vagy ami problémásabb, vagy ami a betegek szempontjából hát akár lelki terhekkel, vagy akár plusz plusz ilyen nehezítő körülményekkel is járhat.

És igazából ezt ezt ezt mutattam be a cikkemben, >> amikor elkezdtél, hát feltételezem, hogy akkor megkerestél orvosokat ezzel, hogy valóban tapasztalnak-e ilyet, mennyire volt nehéz találnod olyan orvost, aki aki egyből azt mondta, hogy hát persze, hát ez egy tök általános probléma, vagy hogy ezt azért tapasztaljuk.

Hát egyébként most szerintem ugye azért elég sokat foglalkoztam már én egészségügyi témákkal, hiszen én azt vettem észre, hogy hogy ennél a cikknél valahogy szívesebben beszéltek velem, nyilván a legtöbb legtöbb orvos vagy ilyen egészségügyi szakember név nélkül, de de voltak egyébként, akik névvel is vállalták a megszólalást, ami szerintem tök ritka, és én én nagyon örültem neki.

Ö igazából alapvetően még az elején nem, amikor még nem teljesen körvonalazódott, hogy milyen irányba fogok elmenni, akkor akkor csak így általánosságban is beszélgettem ugye erről a gyógyszerről, vagy hogy ők miket látnak, mik azok a területek, amik amik szerintük problémásak.

És akkor így, ahogy egyre többen mondták ezt a ezt az ilyen egyedik érelmes rendszert, hogy hogy az ők mit tapasztaltak, hogy ez mennyire problémás, vagy mennyire hosszú, így akkor így így fókuszáltam végül is erre.

Beszélgessünk egy kicsit így a két rudáról még, mert említetted, hogy ez egy ez egy nagyon új gyógyszer, hogy a az onkológusok mit mondtak ról, meg az egészségügyi szakemberek, meg úgy általában az újfajta rákterápiákról.

Igen, ez ez egy immunterápiás szer, ami ami egy ilyen viszonylag ilyen modern működési mechanizmusú gyógyszer vagy terápia.

És abban tér el a ugye régebben főleg az ilyen kemoterápiás kezelések voltak így a a ráknál, aminek az a lényege, hogy hogy elpusztítja a rá rákos sejteket.

De az immunterápia az meg végül is ennek az ellenkezőképp ellenkezőképpen működik, mert hogy felerősíti a szervezet saját védekező rendszerét, vagy felerősíti a az immunrendszerét, hogy hogy leküzdje maga a szervezet a a daganatos sejteket.

Szóval, hogy ez egy ez egy tök új fajta, meg tényleg egy ilyen forradalmi terápia.

És a az orvosok, mindegyik orvos azt mondta, hogy hogy ez egy nagyon nagyon jó terápia, nagyon jó, hogy egyre több az izé modern onkológiai gyógyszer és hogy tényleg olyan betegek is meg tudnak gyógyulni, vagy olyan betegeknek is meg lehet hosszabbítani ezekkel a terápiákkal az életét, akik akik régen mondjuk belehaltak a a rákba, és hogy nyilván azért azt már lehet fontos hozzátenni, hogy azért nem mindenkinél halt, meg hogy itt is lehetnek mellékhatások, ugyanúgy, mint minden gyógyszernél, de hogy alapvetően azt mondják az orvosok, hogy az a tapasztalatuk, hogy akik akiknél tényleg halt meg akik akik akiknek működik, azok azoknál tök jó eredményeket el lehet érni. >> Több esetet is írsz a a cikkben, ezekre majd később kitérünk, de most beszélgessünk a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #142 –Miért nehéz hozzájutni itthon az életmentő rákgyógyszerhez?”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #142 –Miért nehéz hozzájutni itthon az életmentő rákgyógyszerhez?”?

A Direkt36 podcast legújabb adásában Szopkó Zita oknyomozó újságíró arról beszél, hogy a súlyos betegek milyen akadályokba ütköznek az életmentő rákgyógyszerekhez való hozzáférés során Magyarországon. A cikk a Belügyminisztérium és a NEAK adatait is felhasználta. Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #142 –Miért nehéz hozzájutni itthon az életmentő rákgyógyszerhez?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Wirth Zsuzsanna, Szőke Dániel, Pethő András, Panyi Szabolcs, Szopkó Zita.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #142 –Miért nehéz hozzájutni itthon az életmentő rákgyógyszerhez?”?

Fő témái: rákgyógyszer, hozzáférés, magyarország.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #142 –Miért nehéz hozzájutni itthon az életmentő rákgyógyszerhez?”?

Megjelenés: 2026. 05. 13.. Hossz: 1 óra 21 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-142-miert-nehez-hozzajutni-itthon-az-eletmento-rakgyogyszerhez-19351272

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból