Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #141 – Tarthatóak Magyar Péter vagyonvisszaszerzési ígéretei?

· PT1H21M41S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast #141 adásában Léderer Sándor (K-Monitor) és Ács Tibor (központi nyomozó Főügyészség korábbi vezetője) beszélgetnek Magyar Péter vagyonvisszaszerzési ígéreteiről. Megvizsgálják, mennyire reális az ígéret, milyen jogi és etikai feltételek szükségesek a vagyon…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2026. 04. 29.
Hossz
1 óra 22 perc
Szereplők, említett nevek
Léderer Sándor, Szőke Dániel, Wirth Zsuzsanna, Panyi Szabolcs, Magyar Péter, Pethő András
Témák
vagyonvisszaszerzés, magyar péter, jog és etika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pető András vagyok, a Direkt 36 vezetője és egyik alapítója.

Mielőtt elkezdődne a műsor, had osszak meg veled egy gondolatot.

Mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat, vagyis a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását, ha vannak támogatóink.

Csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz.

Így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni, de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén.

Kérjük, támogass bennünket adód 1%-ának felajánlásával is.

Ehhez annyit kell tenned, hogy a független újságírók [zene] alapítványának ajánlod fel az adód 1%-át.

A támogatói tagságról és az adófelajánlásról szóló információkat megtalálod a direkt36.hu oldalon. [zene] Sziasztok!

Ez a Direkt 36 tényfeltáró központ műsora tilosan.

A leendő miniszterelnök, Magyar Péter megígérte a kampányban, hogy kormányra kerülése esetén feláll majd a nemzeti vagyon visszaszerzése és védelmi hivatal.

Ennek feladata lesz annak a vagyonnak a visszaszerzése, amit a Tiszapárt elnöke szerint a magyar embereknek járna.

Ehelyett azáltal a 3000 fideszes janicsárnak nevezett személynél kötött ki.

Mennyire reális Magyar Péter ígérete?

Hogyan lehet megteremteni a vagyonvisszaszerzés jogi feltételeit? melyek azok a vagyonelemek, amelyeket valóban az államkassza felé lehet és szabad irányítani?

Akár etikai kérdések is nyilván megfogalmazódnak itt, és melyek azok a vagyonelemek, amelyek már érinthetetlennek tűnnek? [horkantás] Milyen nemzetközi példákat lehet alapul venni, és mit lehet kezdeni a külföldre menekített vagy éppen most menekítendő vagyonelemekkel?

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Direkt 36 mai adásában Léder Sándorral, a K monitor ügyvezető igazgatójával és Ács Tibor ügyvéddel, a központi nyomozó Főügyészség gazdasági bűnügyek osztályának korábbi vezetőjével.

Szia! >> Szervusz! >> Magyar Péter ellopott 20000 milliárd Ftról beszélt a kampányban.

Ez azt jelenti, hogy ő legalábbis be tudott azonosítani egy kört abból, hogy hogy mi az, ami ami itt az elmúlt 16 évben elkorrumpálódott, de hogy valóban be tudjuk-e azonosítani azt, meg lehet-e nevezni azokat a vagyonelemeket, amiket vizsgálat alá lehet vonni, vagy kellene vonni egy ilyen hivatalnak? >> Én úgy gondolom, hogy előbb-utóbb igen, de nem lesz egy egyszerű feladat.

Ugye a vagyonelemek nagyon sokétőek tudnak lenni.

Ö az ingatlantól kezdve a gépjárműven, gépeken vagy üzletrészen keresztül is a készpénzt se felejtsük el.

Ezek a vagyonelemek azért elég gyorsan tudnak mozdulni, ezért viszonylag nehéz őket felderíteni és reagálni a a mozgásra.

Talán ehhez kapcsolódik, amit nem olyan régen a miniszterelnök jelölt úr mondott, hogyha a bankok észelnek valami olyan rendkívüli pénzmozgást, amire úgy gondolják, hogy nem törvényes a háttere, kapcsolódhat esetleg bűncselekményhez, akkor azt jelentsékbe és akkor a nyomozóhatóságok vegyék ezt, komolyan tegyék meg az azonnali intézkedésüket.

Ugye >> hát ő mondjuk azt mondta, hogy a NAV, a NAV már jelzett, vagy le is állított ilyen tranzakciókat.

Elvileg ő legalábbis ezt ezt mondta a tegnap esti videójában, ami ami megjelent. >> Hát remélem, hogy így van.

Ugye visszatérve az alapprematikához egész biztos vagyok abban, hogy a miniszterelnök jelölt úrnak van már egy stábja, volt egy stábja, amelyik egy előzetes felmérést végzett.

Nyilván vannak közhiteles nyilvántartások, nyilván a sajtóból is egy csomó információt fel lehet lenni.

Nyilván voltak képviselői, vagy vagy egyéb személyeknek különböző vagyonbevallásai, cégeknek különböző osztalékai, gazdasági helyzetet bemutató nyilvános információk.

Például a HVG ugye minden évben közzé szokta tenni, hogy milyen árbevétellel, mely cégek dolgoznak és mekkora osztalékkal.

Ezeket én úgy gondolom, hogy átnézte ez a stáb és ebből származik ez a becsült összeg.

Biztos átlapozgatták a K monitornak a a az oldalát is.

Sándor, neked mit mondott ez a 20000 milliárd Ft?

Meg te hogyan láttad ezt a kérdést, hogy mi az, ami olyan vagyonelem, ami ami valóban vizsgaáltalá vonható?

Ugye ez egy annyiban egy koncepcionális kérdés, és szerintem ez érdekes lesz, hogy hol húzza meg ez a hivatal, vagy hol húzzák meg ennek a hivatalnak a a kompetenciáit, hogy meddig terjedt ki ugye a a témáról való gondolkodás már elindult.

Ugye ez lehet az, hogy tényleg a klasszikus értelemben elindul bűncselekményeknek a a felderítése, és egyenként ezekben megállapítanak károkat, és akkor majd ez mit ad ki?

Szerintem az is nagyon érdekes, ugye gondolat, ami fölmerült, ami egy sokkal messzebbre, és szerintem az egész jogalkotás és és jogbiztonság szempontból és jogállamiság szempontból is egy kérdés, hogy lehet-e ennél általánosabban kezelni a kérdést és mondjuk azt mondani, hogy bizonyos cégeket vagy szektorokat úgy, ahogy van kezelünk egyben, és azt mondjuk, hogy nem csak ügyekből indulunk ki, hanem abból, hogy itt tulajdonképpen egy majdhogynem kimond mondott államilag vezérelt korrupció működött.

Ezért lényegében azok a figurák, akiknek valamilyen módon meg lehet, ki lehet jelölni, hogy az ő szektorukban teljesen a piaci profitrátáktól eltérően gazdagodtak vagy gyarapodtak a cégek, az illetőknek politikai összeköttetésük volt, tehát lényegében ezeket egy csomagban kezelni és a áttolni mondjuk a kvázi az ártatlanság bizonyítását ezeknek a feleknek, hogy jó, mi azt gondoljuk, hogy a ti profit Oknak ekkora része nem oda tartozik.

Ezt valamilyen jogalappal az állam lefölözi, vagy elvon pénzt, és akkor ha ez nem volt nem igaz, akkor tegyetek elne valamit.

Ugye ezek ilyen extrém dolgok abszolút nem léteznek nálunk, de hogy abból, ami ilyen kvázi elmélkedések elindultak ebben a témában, hogy miket lehet tenni, ez is lehet egy egy lehetséges irány.

Másik téma pedig az, amit ugye egy fontos feladatköre magának a hivatalnak az a vagyonosodási vizsgálatok elvégzése.

Tehát az megint egy más megközelítés, hogy ugye ügyeket kezdünk el konkrétan nézni, vagy embereket kezdünk el konkrétan nézni, hogy ezeknek mondjuk a elmúlt 20 év összes parlamenti képviselője azok az emberek, akik állami ticséget viseltek valamilyen szín fölött, végigmenni az ő vagyonosodásukon, és ezen keresztül feltárni a kapcsolódó ügyeket, és lényegében ott megnézni, hogy mi az, aminek nincs legális forrása.

Tehát, hogy ez szerintem egy érdekes döntés lesz.

És nyilvánvalóan ami szerintem már látszik, hogy azért a kapacitások szűkösek.

Tehát nagyon fontos az, hogy hogy lehet ezt úgy priorizálni, hogy tényleg a nagy ügyek, azok a a fontos ügyek kerüljenek előre, azok az ügyek, ahol ahol olyan értelemben is lehet pragmatikusnak lenni, hogy mi az, amit viszonylag könnyen föl lehet mondjuk tárni, és nem azok, amiket nagyon bonyolultán.

És >> de ez már egy kicsit inkább politikai döntés, nem?

Hát a a szerintem az egy politikai döntés önmagában, hogy hol húzzuk meg a határokat és hát valamennyire nyilván akik ezt a a szervezetet irányítják, ilyen értelemben kell hozniuk ilyen döntéseket is.

Mert ha csak úgy elindulnak a bozótosba, akkor simán lehet az, hogy eltelnek évek azzal, hogy egészen apró közbeszerzéseket nyomozgatnak sokan, és a végén alig [torokköszörülés] van pénz, ami visszajön, és nem találnak el nagy halakat.

Hát ez egy stratégiai kérdés lesz szerintem, hogy hogy állnak a szektorok átvilágításának.

Nyilván többféle módon lehet vagyont visszaszerezni.

Lehet polgárjogi eszközökkel, tehát az adott szektorba felülvizsgálják a szerződéseket, és akkor azt mondják, hogy ezek a szerződések valamilyen okból érvénytelenek, ne talán talán bűncselekményhez kötődnek, és az érvénytelenségnek valami jogkövetkezményét tudják alkalmazni.

Lehet közigazgatási oldalról megközelíteni a kérdést. elsősorban adóigazgatási eljárással, tehát személyekre, vállalatokra, és ugye az adóhatóság teljes mértékben át tudja világítani adóvizsgálat keretében, vagy jogkövetési vizsgálatnak hívják szakszerűen ezt az előzetes vizsgálatot, és ha abban talál valami olyan lényegesen kiugró dolgot, akkor eljár.

És nagyon komoly jogai vannak a adóhatóságnak.

Tehát ő ugyanúgy tud foglalni, mint egy büntetőhatóság, még követelést is, tehát egy olyan pénzeszközt is le tud foglalni, ami járna egy adott cégnek, csak még nem fizették ki, és nagyon gyorsan tud bírságot kiszabni a megállapított esetleges adóhiány mellett, ráadásul 200%-osát, tehát egy elég komoly összeget.

Nyilván ezt nem tudják befizetni.

Ha befizetik már jó a vállalhat részéről nem fizetik meg, akkor azonnal indulhat a végrehajtás.

És van a harmadik szegmens, ugye a büntető terület.

Ugye a büntető területben, de általában a jogrendszerre mondom, hogy azért nagyon óvatosan kell bánni, mert az egy picit az 50-es éveket idézni, hogy valakire rámutatok és azt mondom, hogy ő biztos, és onnantól kezdve a fekete autó elviszi és különböző eljárásoknak vetik alá. be kell tartani a jogszabályokat.

Nyilván kétharmaddal jogszabályok alakíthatóak, de az én véleményem határozottan az, hogy be kell tartani.

Ugye az Európai Uniónak van egy vagyon visszaszerzési irányelve amely a vagyon visszaszerzés kapcsán bizonyos tulajdonjogi kérdéseket, klasszikus tulajdonjogi kérdéseket megválaszol, mégpedig úgy, hogy nem olyan szent a magántulajdon, tehát el lehet vonni a magán tulajdont. szélesebb körben, mintogy bűncselekményeredő vagyonból lenne ez az elvonás, vagy arra vonatkozóan a az elvonás, de egy nagyon fontos eleme van a mégpedig a tisztességes eljárás.

Tehát azt mondja, hogy a hazai vagy a nemzeti jogalkotásnak, ami erre az irányelvre épül, alapul kell vennie a tisztességes eljárást.

Egyébként annyit még hadd mondjak el a irányelvvel kapcsolatban meg a szabályozással kapcsolatban, hogy hogy azért nincs új a nap alatt.

Tehát a jogi háttér tulajdonképpen a vagyonvisszaszerzésre legalábbis büntető területen rendelkezésre áll.

Van vagyonvisszaszerzési hivatalunk, akármilyen furcsa, csak ez a hivatal a nemzeti nyomozóiroda berkeiben működik.

Tehát a rendőrség közvetlen alárendeltségében egyébként van nyomozati jogköre.

A másik része, hogy a vagyonelkobzás az egy nagyon szigorú intézkedés.

És ebben a körben a főszabály az, hogy a bűncselekményből eredő vagyont lehet elvonni, de egy csomó kivételt tesz például a bűnszervezet esetében.

A bűnszervezetet elég tágan értelmezik most a a bíróságok.

Itt nem csak a bűncselekménybő eredő vagyont lehet elvonni, hanem a bűnszervezet ideje alatt szerzett az adott személy, sőt azt megelőzően szerzett.

És itt jön az, amire rácsatlakoznék, amit említettél. hogy itt nincs ártatlanság vélelmeid ellenbizonyítás van.

Tehát ha azt mondja a hatóság vagy a bíróság, hogy az életviteléhez képest az a vagyon, ami neki van, az az életvitel, amit ő folytatott, nincs arányb a jövedelmi viszonyaival, akkor ugye arra a vagyonra, vagyonelkobzás mond nekem kell bizonyítani, mint eljárás alá vontnak.

És ugye itt fordul meg az ártatlanság, hogy nem nem az az nem bűncselekményből származik, vagy nem abbó az időszakból származik.

És ebben a körben ugye utaltam arról, hogy a jogi hátterünk valahol most is rendelkezésre állt, csak talán hatóságok nem kellő erővel alkalmazták a a lehetőségeket, hogy a bíróságok nagyon keményen járnak el egy költségvetési csalásos ügyben.

Tehát például a bűnszervezet fogalmát, idézve egy ugye Molnár Gábort, aki egy nagyon híres jogtudós, törvényrontóan alkalmazzák, tehát sokkal szélesebb körben, mint ahogy a törvény most kimondja, és ráadásul a vagyon biztosításnál is sokkal keményebben járnak-e, el, mint szerintem a törvényrelkezésekből egyébként fakadna.

Tehát, hogyha egy vagyonról egész biztosan be tudná bizonyítani az adott személy még a eljárás alatt, hogy az nem a bűncselekményből származik, tehát eleget tesz ennek a ellenbizonyítási kötelezettségének, akkor is azt mondja a bíróság, hogy továbbra is zár alatt marad, mert foglalás alatt marad, mert ha a vagyonelkobzást ugyanerre a vagyontágra nem mondják ki, de összegre kimondják, és abban az esetben ugye már összeget kell megfizetni az adott személynek, az összegfizetéséért pedjes vagyonával felé.

És tök mindegy, hogy öt évvel ezelőtt szere, nyolc évvel ezelőtt szerezte, bűncselekményből szerezte, vagy nem bűncselekményből szerezte.

Úgyhogy nagyon kemények a bíróságok. említette bocsánat, >> csak annyit, hogy ugye szerintem az izgalmas, hogy ha jól gondolom, vagy az én tudásom elől az, hogy azért ezek a gyakorlatok leginkább olyan bűncselekményekhez kötődnek az elmúlt évtizedekben kábítószerkereskedelem prostitúció, ilyen dolgok, de a politika terére vagy olyan jellegű történetekre, mint mondjuk, amikor a közbeszerzésekről beszélünk versenytisztasága kevésbé történtek meg ugye a a alapesetben ben az a vélekedés, hogy én is azt gondolom, hogy volt egy nagyon durva politikai kontroll az ügyészség fölött.

Az hogy ugye talán erről később is fogunk beszélni, hogy mi volt az oka annak, hogy milyen jellegű bűncselekményekről, milyen sémákról lehet beszélni, és hogy vajon minden, amiről amikor vagyonvisszaszerzésről beszélünk, az a klasszikus bűncselekményi kategóriába beleillik, vagy nem. és hogy mi lett lepapírozva és mi nem.

Azért szerintem nagyon sok minden nem lett lepapírozva, ezért kellett egy Polt Péter, aki azokat az ügyeket is bevédte, amik nem lettek lepapírozva, vagy nem lettek megfelelően lepapírozva.

De a az egész témakörhöz szerintem itt biztos, hogy van egy kell egy teljesen új, nem tudom koncepció, hogy ezekkel a a bűncselekményekkel vagy ezekkel a a nem is feltétlenül minden esetben a klasszikus bűncselekményi kategóriát kimerítő, de egyértelműen a társadalom és a az állam kárára elkövetett tranzakciók, beszerzések támogatások visszaélések hogyan zajlottak.

Tehát, hogy ez ezt a kört szerintem biztos, hogy ki kell tágítani, hogyha valóban arról beszélünk, hogy valamilyen igazságszolgáltatásnak kell történnie azután, hogy hogy lényegében az elmúlt 16 évben a társadalmat meglopták, megrabolták azzal, hogy fölépítsenek egy politikai, gazdasági klientúrát, ami ugye meg is történt.

És a azt hiszem az elvárás is a társadalom részéről az, hogy…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #141 – Tarthatóak Magyar Péter vagyonvisszaszerzési ígéretei?”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #141 – Tarthatóak Magyar Péter vagyonvisszaszerzési ígéretei?”?

A Direkt36 podcast #141 adásában Léderer Sándor (K-Monitor) és Ács Tibor (központi nyomozó Főügyészség korábbi vezetője) beszélgetnek Magyar Péter vagyonvisszaszerzési ígéreteiről. Megvizsgálják, mennyire reális az ígéret, milyen jogi és etikai feltételek szükségesek a vagyon… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #141 – Tarthatóak Magyar Péter vagyonvisszaszerzési ígéretei?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Léderer Sándor, Szőke Dániel, Wirth Zsuzsanna, Panyi Szabolcs, Magyar Péter, Pethő András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #141 – Tarthatóak Magyar Péter vagyonvisszaszerzési ígéretei?”?

Fő témái: vagyonvisszaszerzés, magyar péter, jog és etika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #141 – Tarthatóak Magyar Péter vagyonvisszaszerzési ígéretei?”?

Megjelenés: 2026. 04. 29.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-141-tarthatoak-magyar-peter-vagyonvisszaszerzesi-igeretei-10886529

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból