Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #109 – Miért fél Kína annyira a kritikusaitól, hogy külföldön is megfélemlíti őket?

· PT1H14M54S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast #109. adásában Marton Kamilla újságíró és Sós Kinga egyetemi tanársegéd Kína külföldi megfélemlítő akcióit vizsgálják. Szóba kerül a Kínai Kommunista Párt külföldi tevékenysége, különösen egy budapesti szervezet elnöke, illetve a Kína-politika nyugati, európai…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2025. 04. 30.
Hossz
1 óra 15 perc
Szereplők, említett nevek
Pethő András, Szőke Dániel, Panyi Szabolcs, Wirth Zsuzsanna
Témák
kína, külföldi megfélemlítés, kínai kommunista párt, kína-politika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pető András vagyok, a Direkt 36 vezetője és egyik alapítója.

Mielőtt elkezdődne a műsor, had osszak meg veled egy gondolatot.

Mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat, vagyis a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását, ha vannak támogatóink.

Csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz.

Így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni, de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén.

Kérjük, támogass bennünket adód 1%-ának felajánlásával is.

Ehhez annyit kell tenned, hogy a független újságírók alapítványának ajánlod fel az adód 1%-át.

A támogatói tagságról és az adófelajánlásról szóló információkat megtalálod a direkt36.hu oldalon.

Ez a Direkt 36 tényfeltáró központ műsora a tilosan.

Tavaly össze jelent meg Marton Kamilla kollégám cikke, amelyet az Egyesült Frontról, a kínai Kommunista Párt szervezetének magyarországi tevékenységéről írt.

Most újabb Kínát érintő témát dolgozott fel egy nemzetközi tényfeltárás keretében.

Ennek eredménye lett a Kína külföldi megfélelítő akciói után nyomoztunk.

Feltűnt egy budapesti szervezet elnöke is című cikke, ami tegnap hétfő jelent meg.

Ez a cikk arra is jó alapot ad, hogy tágabb értelemben is beszéljünk Kínáról és főleg a kínai külpolitikáról, arról, hogy hogyan látják a pártban a nyugatot, mit gondolnak Donald Trumpról, a velevívott vámháborúról és az amerikaiak diplomáciájának a változásáról, hogyan viszonyulnak Európához és Magyarországhoz.

Mindezekről fogok majd Marton Kamillával beszélgetni, illetve Sós Kingával, aki az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi tanársegédje.

Elsősorban a minket tilosan hallgatóknak mondom, hogy az adást felvételről halljátok, azt április 29-én, kedden délelőtt vettük fel.

Kamilla, mi volt ez a nemzetközi projekt?

És és mit kutattatok pontosan?

Ezt a projektet az ICIG nevű szervezet indította. ők az International Consortium of Investigative Journalist, tehát az oknyomozó újságírók nemzetközi konzorciuma magyarul.

És ők egy olyan szervezet, akik rendre ilyen hatalmas projektekkel foglalkoznak.

Ebben most 42 szerkesztőség vett részt a világ minden tájáról, tényleg így a minden kontinensről.

És a és hát ő egyébként ők már így ismerősek lehetnek így a Direkt 36 olvasóinak, mert dolgoztunk velük már többször is egyébként.

A Panama Papers is így ők dolgozták fel, szóval tényleg elég nagy ilyen világot átszövő oknyomozó projekteket valósítanak meg.

És most is egyébként a szerkesztőségek között volt például az ütdjse siteunk ugye Németországban az egy elég régóta az egyik legnagyobb német lap konkrétan Igen.

A Spanyolországból az Elpis az is ugye ilyen elég nagy lap.

The Irish Times és a Washington Post, meg a Radio Free Ésia is benne volt.

És a lényege az volt, hogy azt vizsgálták meg, hogy Kína milyen eszközökkel próbálja elnyomni külföldön a kritikus hangokat.

Ö egyébként maga a téma nem annyira újdonság, mert ugye ezzel foglalkoztak már nagyon sokan, de ők úgy gondolták, hogy tényleg egy ilyen érdemes ezzel ilyen nagyobb képben foglalkozni.

És egyébként több mint 100 olyan emberrel készítettünk interjúkat, akik valamilyen módon részei voltak ennek a az elnyomásnak.

Ugye azt azt mondják, ezér transznacionális elnyomás, az azt jelenti, hogy túlnyúl a Kína saját ország határain is azért, hogy elhallgattassa a kritikusait.

És én egyébként tudtam beszélni egy olyan illetővel is, aki részt vett ebben, de hát ugye ő a saját bevállása szerint az nem úgy volt azért, ahogy ahogy állítja, de fog mi róla beszélni.

Igen, jól tudomig a nevét azt nem tudom, hogy jól mondom-e, de Kingával már nem beszéltük, hogy ami úgy van leírva, hogy angolul ma venun, azt lehet, hogy ma veninnek kell mondani.

Nem tudom, hogy ez mandarin vagy kantoni.

Jó, majd mindjárt vissza is térünk ide.

De akkor, hogyha már megemlítettük már a Vengintt, mellette még Tillán Csuki igazából annak a szálnak a főszereplője, amit itt Magyarországon megtaláltatok.

Először is egy nagyon picit beszélnék még azért így a a az Egyesült Frontról meg a meg arra a a projektről, hogy csak azért, hogy megértsük, hogy mi történt ott ezen az eseményen.

Ugye az Egyesült Front az gyakorlatilag ugye ezt ezt beszéltük kint, hogy ezt ahány ahány kutatás van, annyiféleképpen hívják. angolul ez United Front, de például King a ti ezt máshogy fordítattátok magyarul.

Illetve én hallottam még Népfrontról is.

Ugye nincs egy ilyen bejegyzett szervezet, gondolom, hogy hogy akkor most ez az Egyesült Front vagy Népfrontnak az irodája és akkor és akkor helló, és akkor itt egy pecsét, hogy Kínai Egyesült Front vagy valami ilyesmi.

Gondolom ez okozza itt a problémákat, illetve az, hogy ez nem egy újdonság.

Szóval, hogy ez egy olyan politikai mobilizációs eszköz, inkább így mondanám, ami a kommunista mozgalomban gyökerezik.

És ezért a népfront, hogy innen jön a népfront elnevezés például, tehát hogy Mazedong idejében is ez egy dolog volt.

Az egyik mágikus erőként hivatkozott rá Mao, ami a politikai mozgósításnak az egyik legfontosabb eszköze.

Ugye ez volt a kínai népköztársaság előtti küzdelmek meghatározó politikai eszköze, és akkor ez utána nyilván átalakult.

Tehát manapság már a hogyha megnézzük a kínai vezetők beszédeit, akkor nem annyira ebben az értelemben szerepel, hanem egy kis adalékkal hazafias egységfront vagy ö patrióta egyesült front, hogyha a Kamilla terminológiát használjuk.

Lehet, hogy ez a hazafiasság, a nacionalista érzület, ez hozzákapcsolódott ehhez a fogalomhoz.

Erről még majd beszéltünk, hogy ez mit jelent.

Csak gondolom Ma idejében ez inkább Kína területére korlátozódott, nem? volt nemzetközi aspektusa, ugye a világproletáriai egyesüljetek, tehát hogy ez a hasonló mozgalmakban résztvevő szervezetek, hogyan küzdenek az imperialista törekvések ellen.

Ugye a hidegháborús időszakban voltak ideológiai küzdelmek is az Amerikai Egyesület Államok és a Szovjetunió, illetve ugye a szocialista országok között.

És ez a mozgalom, ez például erről szólt, hogy az imperialisták ne tudjanak ideológiai betöréseket tenni az országban. lényegében hogyan jön ez mindezinhöz.

Úgyhogy ugye most az Egyesült Front úgy is mozgósítja az ilyen külföldön élő kínai diaspórát, meg ennek az ilyen prominensebb tagjait, hogy egy egy ezt úgy hívják egyébként, hogy ilyen soft power ne ugye az a lényege, hogy tipikus példája mondjuk az, hogy a egy ország külföldön iskolákat épít, vagy kórházakat újít fel, a lényeg, hogy te, mint külföldi ember, azt gondolt Kínáról, hogy ez egy tök jó hely.

Nem is feltétlen igazak mondjuk azok az állítások, hogy ők az új gurokat erőszakkal, munkatáborokba kényszerítik, mert hát az itt élő kínai, a szomszédom, ő azt mondta, hogy ilyen nincs.

Tehát, hogy ez azért van, hogy a külföldi embereknek így a gondolkodását kicsit befolyásolják pozitívabb irányba Kínával kapcsolatban.

Az amerikaknek ez volt ugye a USA ID, hogy egy kicsit így közelebb hozzam ezeket a a dolgokat a legutóbbi időkig.

Amerikát jobb képben lássák azok a az emberek, akik mondjuk a harmadik világban élnek, mert hát gyógyszereket adnak nekik meg ilyesmi.

Hát ez most majd akkor nem lesz.

És akkor ennek az ilyen Egyesült Front munkának az egyik része a az is, hogy a külföldön élő ilyen kritikus hangokat különböző módszerekkel nyomják el.

Egyébként majd ezekről a módszerekről még beszélhetünk, ha gondolod.

De most térjünk vissza akkor megint a Tinl Csukkire és Malunra.

Ugye az egyik ilyen módszer az gyakorlatilag a megfélemlítés, meg az ilyen információgyűjtés ezekről a külföldi kritikusokról. és Tilsuki, ő a kínai megszállás miatt számüzetésbe kényszerült tibeti kormány svájci képviseletének, a Genfi tibeti irodának a képviselője, a vezetője.

És ők ott voltak egy olyan konferencián, amit az Egyesült Nemzetek Szervezete szervezett, és azon belül is az ilyen emberjogi iroda.

És akkor ők igazából így Kínáról beszélgettek, meg szóba kerültek a kisebbségek is.

És hát nyilván ő ez a ez a konferencia az Genfben volt, és ő mint a Tibeti Gfi iroda képviselője ott ült, és hirtelen odalépett hozzá egy számára teljesen ismeretlen kínai férfi, megkérdezte, hogy csinálhatnak-e egy közös képet.

Viszont miután megcsinálták azt az egy darab fotót, az a kínai férfi, aki ma vengin volt, elkezdett fotózni még többet róla, illetve a kollégáiról meg a többi Tibetiről, aki így körülötte ült, és ők már ebbe nem egyeztek bele, és mondták neki, hogy hagyja abba, nem hagyta abba, sőt még egy tornazsákkal is vagy hátizsákkal is így átakarták a kameráját, és ezelől is így kitért, és így folyamatosan fotózta őket, és végül az ENS egyik embere, aki mint utólag kiderült a a beszélgetésünkből az ENESkel, ők direkt azért vannak ilyen beépített embereik ezeken a konferenciákon, hogy észrevegyék, hogyha hasonló történik.

Tehát az egyik ilyen eses beépített ember odalépett a Ma Venginhöz és megkérte, hogy törölje ki ezeket a fotókat.

És egyébként ezt már nem írtam bele, mert nagyon hosszú lett volna ez a jelenet, de egyébként ő először ilyen zavarodottan viselkedett, meg hogy ő nem is csinált semmilyen képeket.

Tehát így letagadta ezt az egészet, aztán végül ki tudták töröltetni vele.

De ezek után a tibetiek állítása szerint mikor elhagyták az épületek, tehát akkor is kint állt az utcán és fotózta őket.

Na most már én megkérdeztem erről már a Vengt is, és ő azt mondta, hogy ez egy félreértés, és hogy ő csak egy ilyen közös emléket akart.

Mondjuk nem tudom, hogy miért akarnál közö.

Hát az emlék az megvan végülis.

Tehát az azzal azzal azzal probléma nincsen.

Kinga hallva ezt a sztorit, aztán persze még még ennek nincsen vége, de hogy ez mennyire tipikus egy ilyen, ugye szó volt arról, hogy a hogy a kínaiak is tulajdonképpen az Egyesült frontot vagy egységfrontot, vagy népfrontot nevezzük bárhogy tulajdonképpen egy ilyen soft powerként használnák és hogy a és hogy azt akár megfélemlítésre is.

Ez a ez a módszer, amit itt Kamila leír, meg amit most elmondott, ez ez mennyire nevezhető tipikusnak, mennyire gyakran lehet találkozni ilyesmivel, hogy hogy ilyenfajta megfélemlítést vagy ilyen zavarkeltést próbálnak meg a a kínaiak okozni?

Szerintem ebből az esetből azért nehéz levonni egy nagy általános következtetéseket, arról is például, hogy hogyan működik az egységfont, vagy hogyan nem.

És azért nehéz az én álláspontom szerint, mert ez egy politikai kérdés ebben az esetben, egy olyan politikai kérdés, amit nem biztos, hogy olyan annyira tisztán láttunk.

Szóval, hogy arról van itt szó, hogy a központi tibeti adminisztrációnak, ennek az emigráns kormánynak a képviselői jelennek meg egy nemzetközi szervezetben, egy olyan nemzetközi szervezetben, aminek a kínai népköztársaság egyébként a tagja, nem is akármilyen tagja egyébként, hiszen ugye a a biztonsági tanács tagja is a kínai népköztársaság. és egyébként az egyik legnagyobb nettó befizetője ennek a szervezetnek, úgyhogy teljes jogon vehet részt bármilyen szervezeten kínai állampolgár egyébként az viszont, hogy egy Kínában illegitimnek tekintett politikai szervezet, amely nem a kínai kisebbséget képviseli kínai szempontból, hiszen a kínai kisebbséget kínai szempontból a kínai állam képviselőinek van joga képviselni.

Ez az illegit emigráns kormány, vagy őket meg majd jól ők megválnak.

Hát akkor ők kínai szempontból egy diszidens kormánynak számítanak, sőt nem is kormánynak, tehát hogy nem politikai entitások, akik politikai entitásként viselkednek egy nemzetközi szervezetben.

Azért ez ez egy érdekes politikai kérdés úgy önmagában is.

Mármint hogyha most Magyarországról az egyik, nem tudom település elmegy és akkor mond valamit, mondjuk ez elképzelhető.

Ö de hogy az is egy érzékenyen érintheti akkor.

Csak ugye tibet helyzete ugye hát nem az van, hogy ott a tibeték ki akartak válni Kínába, illetve hát ugye kínaiak mentek oda Tibetbe és őket 59-ben történt.

Azóta Tibet helyzete kínai szempontból rendezett.

Tibet autonóm területe Kínának.

Az az máskérdés, hogy mit jelent ez az autonómia.

Ez főleg nyelvi meg oktatási csökkenő tendenciát mutató nyelvi és oktatási autonómiát jelent.

Ö és a az annak a területnek van egy vezetője, egy kormányzója, aki tibeti származású párttag, meg van egy főtitkára, aki pedig kijelölt hát pártkáder, magas szintű pártkáder.

Ez a vezetés, ezek a politikusok nem legitim képviselői a tibetieknek kínai szempontból.

Hogyan fordítottatott az a sztori, Kamilla?

Hát igazából itt káb véget is ér.

Ugye Malveng Jun azt is mondta, hogy ő kint az utcán már nem fotózta őket.

És egyébként ezért is nagyon nehéz ezzel a témával mindig foglalkozni, mert ezek az ilyen módszerek, amiket alkalmaznak a mondjuk az ilyen kritikus hangokkal szemben, ezeket direkt úgy csinálják szerintem, hogy hogy ez nagyon nehéz lehessen arra rámondani, hogy igen, ez zaklatás volt.

És egyébként ez elő is jön aig-nak a cikkében is, hogy hogy nagyon sokszor nem tudnak egyszerűen mondjuk így a az ilyen esetleg megfigyelt vagy megfenyegetett emberek a a hatóságokhoz fordulni segítségért, mert egyszerűen úgy intézik ezt, hogy ne történjen bűncselekmény.

Tehát mondjuk olyan üzeneteket fogalmaznak meg, amikből a a fenyeg, tehát amiből azok az emberek, akik kapják ezeket az üzeneteket, így érzik, hogy mi ennek a tartalma.

De ha mondjuk bemutatod egy rendőrnek, akkor ő meg azt mondja, hogy hát ez még mondjuk nem az a kategória.

De azért persze találtak a a ennél sokkal egyértelműbb bizonyítékokat is, de azt majd akkor szerintem később.

Aztán viszonylag sokat beszéltél Mavenginnel, aki már említetted azt, hogy igazából itt tagadta ezeket a dolgokat, meg hogy ő ezt teljesen másképp élte meg.

Mi volt még, ahogy ahogy magyarázta ezt a ezt az egész történetet?

Hát ugye nyilván én itt leírtam mindkét oldalt.

Az egyik oldal az, hogy erre van egy csomó nemzetközi kutatás, például a Bázeli egyetem kutatása, hogy ez az erőszakos…

Említett entitások

Témák

  • kína
  • külföldi megfélemlítés
  • kínai kommunista párt
  • kína-politika

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #109 – Miért fél Kína annyira a kritikusaitól, hogy külföldön is megfélemlíti őket?”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #109 – Miért fél Kína annyira a kritikusaitól, hogy külföldön is megfélemlíti őket?”?

A Direkt36 podcast #109. adásában Marton Kamilla újságíró és Sós Kinga egyetemi tanársegéd Kína külföldi megfélemlítő akcióit vizsgálják. Szóba kerül a Kínai Kommunista Párt külföldi tevékenysége, különösen egy budapesti szervezet elnöke, illetve a Kína-politika nyugati, európai… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 30..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #109 – Miért fél Kína annyira a kritikusaitól, hogy külföldön is megfélemlíti őket?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Pethő András, Szőke Dániel, Panyi Szabolcs, Wirth Zsuzsanna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #109 – Miért fél Kína annyira a kritikusaitól, hogy külföldön is megfélemlíti őket?”?

Fő témái: kína, külföldi megfélemlítés, kínai kommunista párt, kína-politika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #109 – Miért fél Kína annyira a kritikusaitól, hogy külföldön is megfélemlíti őket?”?

Megjelenés: 2025. 04. 30.. Hossz: 1 óra 15 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-109-miert-fel-kina-annyira-a-kritikusaitol-hogy-kulfoldon-is-me-87111853

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból