Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #113 – Hogyan tesznek keresztbe az amerikai szankciók Paks II-nek?

· PT35M5S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast #113. adásában Galavits Patrik a Direkt36 oknyomozó újságírójával, Szabó Andrással beszélget Paks II atomerőmű bővítésének nehézségeiről. A beszélgetés főként az amerikai szankciók okozta akadályokra összpontosít, amelyek megakasztják a projekt kifizetéseit az…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2025. 06. 04.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Galavits Patrik, Galavits Patrik, Wirth Zsuzsanna, Panyi Szabolcs, Pethő András, Orbán Viktor, Szőke Dániel
Témák
paks ii, amerikai szankciók, atomerőmű bővítés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pető András vagyok, a Direkt 30at vezetője és egyik alapítója.

Mielőtt elkezdődne a műsor, had osszak meg veled egy gondolatot.

Mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat, a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását, ha vannak támogatóink.

Csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz.

Így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni, de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén.

A támogatói tagságról szóló információkat megtalálod a direkt36.hu oldalon.

Sziasztok, ez a Direkt 36 tényfeltáróközpont podcastjain.

A mai adásban Szabó András kollégámmal fogok beszélgetni a kedden megjelent cikkéről, amiben sokat gyártár fel részleteket a Paks 2 atomerőmű körüli történésekről.

Az új cikket megtaláljátok a direkt36.hu-n.

Így roppantották meg Paks 2-t az amerikai szankciók címmel.

Ezt a leírásba is linkeljük természetesen.

És András itt is van velem a stúdióban, hogy meg tudjuk beszélni, milyen újdonságok derültek ki.

Paks 2 sztorija már 2014 óta íródik, amibe belegondolni is elképesztő egyébként, hogy most én így visszaolvasgattam a híreket, hogy annak idején az még a kampánynak ilyen nagy témája volt a 2014-es kampánynak, hogy most akkor egy szerződés született a az orosz oroszokkal.

És Lá János ugye azt ígérte, hogy a a 2026-ban már működni fog belőle valami.

Sőt, akkor azt jelentette be igazából a kormány, hogy meg fog épülni, és az első blokk már 2023-ban megkezdi a a működését.

És most hát 2025 van, és tudjuk, hogy nem épült meg, meg nem működik belőle semmi.

Mielőtt a mostani cikkedre rátérnénk, foglalt kérlek össze, hogyan jutottunk idáig, mik voltak a legfontosabb események Paks 2 körül.

Én 2017 óta foglalkozom a paksi bővítéssel.

Nem kizárólag ezzel foglalkozok, de bizonyos időközönként szeretek visszatérni, rákukkantani, hogy éppen éppen mi történt, milyen fejlemények vannak.

És engem leginkább az egésznek a politikai hatalmi vetül érdekel, milyen politikai játszmák, hatalmi játszák vannak a paksi projekt körül.

És ennek keretében én azt mondom, hogy szerintem eddig ebből a szempontból egy öt szakaszra lehet bontani a paksi bővítést.

Az első szakasznak azt azt nevezném, hogy Orbán Viktor teljesen titokban nyilvánosság kizárása nélkül az oroszokkal hogyan egyezett meg arról, hogy ezt ezt ezt a Paks 2-t mindenféle tender nemzetközi pályázat nélkül hogyan adja az oroszoknak.

Tehát ez volt az első szakasz.

A második szakasz az volt, hogy mivel ugye nem volt nemzetközi tender, az Európai Bizottság indított egy eljárást, egy úgynevezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.

Tehát az EU részéről ugye volt volt egy nyomás, és ezt az uniós eljárást Magyarország hogyan mozogta ki, hogyan zárta le egy német üzletembernek a segítségével.

Ez a német üzletembert úgy hívják, hogy Klaus Mangold.

Klaus Mangold tényleg régóta nagyon-nagyon aktív, orosz és nagyon jó német kapcsolatai is vannak.

Ő korábban német cégeknek volt a vezérigazgatója, például a Mercedesnek volt a vezetője.

És aztán később az lett a specialitása, hogy orosz oligarcháknak segít Nyugat-Európában üzleti befektetéseket keresni.

Tehát ezt a Klaus Mangol nevű üzletembert használta a magyar kormány, hogy nyugaton egy picit megolajozza a projektet.

Le is zároltak az uniós eljárások.

Aztán a harmadik szakasz az volt, hogy az oroszok szerettek volna lazítani a feltételeken.

Ugye úgy néz ki a ez az egész bővítési dolog, hogy két nagyon erős szakaszra van lehet bontani.

Azért egy első szakasz arról szól hogy papírmunkatervezés, a második szakasz pedig arról szól, hogy a beruházás, építés konkrétan tényleg elkezdődik az építkezés, és nem lehet addig építeni, amíg nincsenek meg a tervek, nincsenek meg a papírok.

Az oroszok nagyon-nagyon komoly kísérleteket tettek, hogy ezt lazítsák, fellazítsák ezeket a kereteket.

Ez is fogadott a magyar kormány ennek következtében 2020-ban, ha jól emlékszem, egy egy törvénymódosítást nagyon kemény konfliktusok árán.

Aztán a negyedik szakasznak azt nevezném, hogy az oroszok még annak ellenére, hogy rengeteg rengeteg idő ő elment, nagyon-nagyon nehezen haladtak a terveknek az elkészítésében, nagyon nehezen tudtak olyan terveket letenni az asztalra, ami EU kompompatibilis, és így megfelelne a magyar a magyar jogszabályoknak is.

Aztán végül valamit összerakt, de az még az még mindig ezebb miatt vérzett, és emiatt lett egy nagyon komoly konfliktus kormányon belül.

Palkovics László, aki az, akihez egyébként ilyen energetikai kérdések tartoztak, azt mondta, hogy hát ez a dokumentáció úgy nem oké, ez alapján nem lehet kiadni a projektnek a végső engedélyt.

Süli János, bővítés felelős miniszter meg azt mondta, hogy de ez így oké lesz, menni kell előre, meg lehet csinálni.

Végül akkora volt a konfliktus a két miniszter között, hogy miniszterelnök döntött.

Orbán Viktor azt mondta, hogy Palkovicsnak van igaza.

Még ezen a terveken egyelőre kicsit kalapálni kell, és még az oroszoknak így módosítani kellett rajta.

Süli László, Süli Jánosnak pedig a reputáció, ő azért elég komolyan megsérült ebbe a konfliktusba, tehát nagyjából ezt nevezném egy negyedik fázisnak, és az ötödik fázis pedig a szankciók. akkor azt rögzítsük egyébként, mert szerintem ez nincs ott annyira a a közbeszédben, amikor Paks 2-ről van szó, de hogy ha valami miatt nem halad ez a projekt, az inkább az oroszoknak róható fel.

Pedig aztán megkapták a a segítséget, hogyha arról volt szó, akkor a magyar parlament kisegítette őket.

Ha arról volt szó, akkor Klaus Mangolda, jó jó bekötöttségű Klaus Mangold bevetette magát, de hát ők nem álltak erő olyan tervekkel, amik igazából használhatóak lennének.

Ez az oroszokon nagyon-nagyon sok múlik.

Ugye nehéz, nehéz az oroszoknak a motivációját megérteni.

Tehát ők valóban nem képesek olyan olyan tervnek, olyan dokumentációnak az összerakásával hosszú ideig nem voltak képesek, ami ami ami átment volna a magyar hatóságoknak a szűrőjén.

Csuman nem értették, hogy miért nem akarják ezt az oroszok megcsinálni, miért nem fordítanak erre elég erőforrást más projektektől, miért nem vesznek el erőforrást.

Tehát nagyon-nagyon sok múllott a az oroszokon.

A magyar kormány erről nem szívesen beszél.

A magyar kormány leginkább arról szeret beszélni, hogy az uniós eljárások miatt hány évet veszítettünk.

De hát azok az uniós eljárások meg hát azért voltak, mert egyrészt nem volt nem volt nemzetközi pályázat, másrészt meg hát nem a nyilvánosság előtt zajlott a projektnek az előkészítése.

Pedig én még emlékszek talán Békemenetről, Fideszes nénire, aki rossz atom, a jó atom kis transzparenst tartott tartott maga előtt.

Ki tudja, hogyha meghallgatja ezt a podcastot, talán megváltozik a a véleménye arról, hogy tényleg jó ötlet volt-e feltétlenül az oroszokkal ezt a szerződést megkötni.

Mindenesetre ez egy ez egy külön téma.

Még mielőtt a mostani cikkedre rátérünk, volt tavaly májusban egy másik cikked, ami tulajdonképpen egy kicsit előzménye a mostaninak.

Ugye ami arról szólt, hogy igazából lett volna út arra, hogy az oroszokat kicsit félretegyük ebből a sztoriból, de Orbán Viktoron elbukott.

Tehát ugye megindul 2022-ben az oroszok inváziója Ukrajna ellen, ami ugye nagyon sok mindent átírt, az oroszokkal való üzletelés, nagyon sok mindent ellhetetleníett, magyar orosz kapcsolatokban is nagyon sok üzlet biznis bedőlt emiatt.

És azokba a magyar szakemberekbe, gondolok itt mondjuk ez a Paks 2 Zrt.

Magyar állami vállalatra, aki az egész beruházást felügyeli, ilyen 23 elején így felmerült, hogy az oroszokkal egyáltalán meg lehet-e meg lehet-e csinálni ezt a projektet.

A Finnek ugye a saját orosz projektjükből kihátráltak, látták, hogy ez milyen milyen problémákat okoz, és akkor neki nekiálltak kötölni, hogy mi a francot lehetne kezdeni az oroszokkal. és egy ilyen kevésbé konfrontatív konfliktuskerülő tervet sikerült nekik kiagyalni.

Ez arról szólt, ez a hát nem is tudom, lehet koncepciónak nevezni, mert elég kezdetleges szakaszban volt, és viszonylag kevesen magas szinten beszéltek erről a elképzelésről.

Ez arról szólt, hogy direktben nem konfrontálódunk az oroszokkal, nem bontjuk fel a szerződést satöbbi, hanem hagyjuk az oroszokat magukba molyolni, és ezzel párhuzamosan megegyezik a magyar kormány a franciákkal.

Franciáknak ugye van egy nagyon komoly nukleáris tapasztalata.

Ott egy ilyen framatom nevű vállalat, aki képes atomerőműveket építeni.

Franciák építsenek egy Paks 3 nevű atomerőművet.

Nem is biztos, hogy Pakson lett volna, ez inkább csak egy ilyen fantázia neve a projektnek.

És ezzel párhuzamosan a magyar állam nem segít továbbá továbbra az oroszoknak. hogy át látszott, hogy az oroszok azért egyedül nehezen boldogulnak, és akkor szép csendben az ellehetetlenült volna ez az orosz orosz projekt.

Vagy ha ne adj isten összekapják magukat az oroszok, és mégis belehúznak, és mégis megmutatják, hogy ők eukompatibilisen tudnak egy atomerőművet építeni, az se lett volna baj, mert hát energiaválság van, akkumulátorgyárak épülnek, kell az energia satöbbi.

Tehát még két új atomerőmű is elfért volna.

Tát ez volt a a terv, amit amit így felvázoltak, de aztán a miniszterelnök azt mondta, hogy nem.

Orbán Viktor úgy döntött, hogy továbbra is az oroszokkal kell menni tovább.

Ö nem tudom, hogy milyen arányban milyen érvek mekkora súllyal számítottak, de az biztos, hogy a miniszterelnök számára az időtényező is fontos volt, hogyha most nulláról újra kezdünk valamit, akkor megint egy csomó idő dokumentáció, tervezés engedélyes, satöbbi.

Tehát azt azt gondolta miniszterelnök, hogy akkor nem sok időt kidobtunk volna a kukába, hanem menjünk tovább az oroszokkal, és akkor legalább Vladyimir Putyin jó indulatát is meg tudjuk őrizni, amire szükség is lesz, vagy legalábbis törekedett rá Orbán Viktor, hogy megmaradjon a jó kapcsolat, erre majd kitérünk, de merre mer van egy ilyen rész a a az új cikkedben, ami ugye arról szól, hogy az amerikai szankciók hogyan tettek keresztbe a projektnek, m szankciók és hogyan akadályozzák most a az előrehaladását?

Igen, tehát itt ugye amerikai szankciókról beszélünk, de ezeket a szankciókat még az előző demokrata, Joe Biden vezető adminisztráció hozta meg.

Most konkrétan egy szankcióról beszélek, ezt 23. novemberben ho amerikai kormány.

Ez arról szólt, hogy több orosz pénzintézetet köztük, a Gasprom Gasprom Bank nevezetű bankot is a szankciós listára tette a az USA.

Ez több szempontból is gondot okozott a magyar kormánynak.

Ö tehát a Gázpromank az nagyon-nagyon fontos az orosz-magyar kapcsolatokban. többek között a földgázért, az orosz földgázért ezen a bankon keresztül fizet a magyar állam az orosz államnak.

De még ami ennél is fontosabb talán a paksi atomerőmű bővítésében is kulcsszereplő öprom nevezetű pénzintézet.

Ö majd később belemehetünk, hogy hogy miért miért miért kulcs kulcsfontos kulcsfontosságú csak még kicsit visszatérnek ide a gázra.

A nyilván a gáz is nagyon-nagyon fontos, de ott az USA adott egy kedvezményt, kivételt többek között magyar államnak, Török Államnak, hogy továbbra is a szankció ellenére is fizethessenek a Gasprom bankon keresztül a földgázért.

Pask 2-re viszont az amerikaiak nem adtak kivételt. volt a pénzügyminisztériumnak, az amerikai pénzügyminisztériumnak egy döntése tavaly december 18-án, hogy a Gasprom Bankra kivetett szankció alól egy csomó nukleáris projekt kap kap kivételt, és az amerikai pénzügyi minisztérium külön megnevezi Paks 2-t, hogy na ők nem kapnak kivételt a Gasprom Bank szankciók alól, ami ami ami nagyon-nagyon látszott, hogy hogy becélozták az amerikaiak, tehát fókuszban volt nekik Paks 2.

Ez egy ilyen politikai döntésnek tűnt.

Hát nyilván én nem nem láttam bele az amerikai adminisztráció működésébe.

Magyarország már akkor is kért mentességet Paks 2 számára.

És hát ez egy nagy pofon volt, hogy azt mondták, hogy nem, Paks 2-nek nem adunk.

Most menjünk bele abba valóban, hogy miért annyira fontos a Gasprom Bank és miért megkerülhetetlen.

Mert hát amikor olvastam a cikked és nem jutottam mél még addig a pontig, amíg elmagyaráztad, akkor addig azt mondtam, hát most istenem, hát nyissunk egy új számlát, akkor az Berbanknál, vagy nem tudom, és akkor odautaljuk majd utána a pénzt, és nincs itt nincs itt semmi probléma.

Jó, az a paraszt ésszel ezt gondolta az ember, de hát nem erről van szó.

Szóval a Gastron Banknak az a szerepe a projektben, hogy ez a pénzintézet adja az úgynevezett teljesítési garanciát.

Ez a teljesítési garancia azt jelenti, hogy nyilván a rosszaton vállalt egy csomó minden szerződésben, hogy ő miket fog megcsinálni, milyen hatályidőre milyen feladatokat lát el.

És hogyha ő nem teljesíti ezeket a szerződésben vállalt dolgokat, akkor a magyar félt kártérítés illeti meg.

Tehát emiatt ez egy nagyon nagyon nagyon fontos biztosíték, nagyon fontos garancia a magyar fél számára két okból is.

Egyrészről ugye egy ilyen kötelezettséget, terhet ró az orosz félre, hát mégis csinálja meg azt, ami abba a szerződő és bele van írva.

Másrészről meg a magyar fénnek a pénzügyi kockázatát csökkenti, hogyha valami balsül el, mégis mégis a pénzét azért pénzének egy részét legalább visszakapja.

És azt eddig nem lehetett tudni, hogy a Gasprom Bank nyújtja ezt a ezt a kulcsfontosságú garanciát a projekt során.

Azért nem lehetett tudni, mert valószínűleg a a bővítési szerződésnek a kitakart részeiben van.

Egy csomó minden ugye ki van takarva, feketével, ki van húzva, nem lehet elolvasni ebből az angol nyelvű szövegből.

Másrészt meg a magyar kormány se kommunikált nyitlapokkal.

Tehát azt nyilván elmondták, hogy tök nagy probléma a projektre nézve ez az egész Gaspromeni szankcióna, de hogy mégis mit csinál a Gasprom Bank, azt konkrétan ők se ők se mondták el.

Pedig ugye a háttérben ők aztán tényleg tökre tudták, hogy hogy mi az ábra.

Pontosan tudták, hogy ez a szankció azt jelenti, hogy vagy továbbra is együttműködnek a Gasprom bankkal, amivel viszont ugye a szankciós kockázat az…

Említett entitások

Témák

  • paks ii
  • amerikai szankciók
  • atomerőmű bővítés

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #113 – Hogyan tesznek keresztbe az amerikai szankciók Paks II-nek?”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #113 – Hogyan tesznek keresztbe az amerikai szankciók Paks II-nek?”?

A Direkt36 podcast #113. adásában Galavits Patrik a Direkt36 oknyomozó újságírójával, Szabó Andrással beszélget Paks II atomerőmű bővítésének nehézségeiről. A beszélgetés főként az amerikai szankciók okozta akadályokra összpontosít, amelyek megakasztják a projekt kifizetéseit az… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 06. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #113 – Hogyan tesznek keresztbe az amerikai szankciók Paks II-nek?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Galavits Patrik, Galavits Patrik, Wirth Zsuzsanna, Panyi Szabolcs, Pethő András, Orbán Viktor, Szőke Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #113 – Hogyan tesznek keresztbe az amerikai szankciók Paks II-nek?”?

Fő témái: paks ii, amerikai szankciók, atomerőmű bővítés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #113 – Hogyan tesznek keresztbe az amerikai szankciók Paks II-nek?”?

Megjelenés: 2025. 06. 04.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-113-hogyan-tesznek-keresztbe-az-amerikai-szankciok-paks-ii-nek-07593786

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból