Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #127 – Így lepleződött le a magyar titkosszolgálat EU elleni kémkedése

· PT1H22M21S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast #127. adásában Panyi Szabolcs a belga De Tijd és a német Paper Trail Media újságíróival közös nyomozásáról mesél. A cikk leleplezte az Információs Hivatal által működtetett magyar kémhálózatot, amelyet a 2010-es évek közepén telepítettek az Állandó…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2025. 10. 15.
Hossz
1 óra 22 perc
Szereplők, említett nevek
Panyi Szabolcs, Wirth Zsuzsanna, Pethő András, Szőke Dániel
Témák
kémkedés, titkosszolgálat, oknyomozó újságírás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pető András vagyok, a Direkt 30at vezetője és egyik alapítója.

Mielőtt elkezdődne a műsor, had osszak meg veled egy gondolatot.

Mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat, a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását, ha vannak támogatóink.

Csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz.

Így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni, de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén.

A támogatói tagságról szóló információkat megtalálod a direkt36.hu oldalon.

Ez a Direkt 36 tényfeltáróközpont műsora a Tirosan.

A mai adásban Panyi Szabolcs kollégámmal fogok beszélgetni, akinek múlt héten jelent meg a cikk a 2010-es években Brüsszelben az EUs intézményeket megfigyelő magyar kémhálózatról.

Arról a hálózatról, amelyről kiderült, hogy a szolgálatok annyira feltűnően és ügyetlenül működtették azt, hogy lelepleződött.

Súlyos ügy volt, így bukott le Orbánék titkos kémhálózat Brüsszelben.

Ezen a címen találjátok meg a cikket a direkt36.hu.

És akik most valamelyik podcast felületen hallgatnak minket, és nem élőben a tilosan, nekik mondom, hogy természetesen a leírásba is linkeljük majd.

Szabolcs itt van velem a a Tiros stúdiójában.

Szia Szabolcs! >> Szervusz és üdvözlöm a hallgatókat. >> Mielőtt belemennénk a részletekbe, mert nyilván itt a több mint egy órában még beszélgetni fogunk, sok részletbe bele fogunk menni.

Foglald kérlek röviden össze azt, hogy miről szól a cikk, milyen hálózat épült ki ott Brüsszelben, ez mikor volt, kik voltak ennek a legfontosabb szereplői? >> Hát a 2010-es években a magyar hírszerzés elkezdett úgynevezett fedett hírszerzőket telepíteni a brüsszeli mag-yar állandó képviseletre.

Ez ugye az EU szerveihez delegált magyar misszió, és ezek a diplomaták, amellett, hogy volt egy hivatalos titlusuk, portfóliójuk, emellett hírszerző tevékenységet végeztek, és megpróbáltak egy, hát nem csak megpróbáltak, de valószínűleg sikerrel egy hálózatot építettek ki elsősorban a brüsszeli magyar magyarok körében.

Hát megpróbáltak együttműködésre rávenni, illetve akár be is szervezni olyan magyarokat, akik az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és más az Orbán kormány számára fontos hírszerző pozícióval rendelkező intézményben, munkakörben dolgoztak.

Ez a nagyjából a 2012 és 18 közti időszak az, amiről amiről írunk.

És ezt ezt az időszakot már jellemezte a a brüsszelleni háború.

Talán 2011-ben Orbán Viktor már arról beszélt, hogy Brüsszel az új Moszkva.

Ezt még nem úgy értette természetesen, hogy akkor Brüsszel a mi legnagyobb szövetségesünk.

Tehát ez még még a még a keleti keleti nyitás elején vagy előtt előtt volt.

Tehát ezt ő úgy értette, hogy hogy Brüsszel az új elnyomó birodalom a mi ellenfelünk.

És hát a a magyar hírszerzők azok meghallották az idők szavát, és és elkezdtek így is viselkedni.

És 2017-ben történt az, hogy lebukott ennek a magyar hírszerző rezidentúrának a vezetője, akit mi a cikkben csak vként hivatkozunk.

És hát nagyjából erről erről szól a cikk.

Még annyit megemlítenék, hogy ez igazából egy második második része a mi kutatásainknak tavaly novemberben vagy decemberben.

Tök rég volt jelent meg Pető Andrással közös cikkünk szintén a Direkt 36-on, ami arról szólt, hogy hát ugyanez a szerv, az információs hivatal, az IH, nem Brüsszelben, hanem hanem magyar magyarországon, magyar területen az ideutazó európai csalás elleni hivatal ugye Olafa rövidítése. ennek a szervnek az ellenőreit, nyomozóit, akik az Eliosz ügyben Tiborc István akkori cégének visszaésgyos ügyeiben itt kutakodtak, hogy őket megfigyelték, lehallgatták.

Tehát ez volt az első része igazából a sztorinknak és aztán most egy kis időteltével jött a jött a második rész. >> És ez milyen jól sikerült, hiszen somadíjat kapott pár héttel azután, hogy megjelent.

Úgyhogy egyébként azt is fogok most akkor le linkelni itt a a leírásba, akik podcaston hallgatnak minket, akkor azt is azt is meg fogják találni. ezt a folytatásos kémregényt akkor innentől kezdve már már ilyen ilyen flamingbe mentek el >> abszolút.

És ugye ezeknek a sorozatoknak a a fő jellemzője, hogy három rész kell, hogy legyen.

Általában mindig a második rész a legjobb, mint a nem tudom Terminator 2 vagy a birodalom visszavág.

De azért azért még egy egy színvonalas harmadik részt még azért jó lenne lehozni.

Még egy dolgot elfelejtettem említeni, ami fontos, tehát hogy ez a ez az intenzív, agresszív hírszerzői aktivitás, ez Lázár János politikai felügyelet alatt zajlott.

Az időszak, amiről írunk 12-18 között, ez az időszak, amikor Lázár János a miniszterelnökséget vezető államtitkárként, aztán miniszterként felügyelte. >> Tehát még ez ú szori is igazából.

Bár bár csak azért kapom erre egy kicsit fel a fejem, mert ha jól emzem, azért Lázár János nevét nem is írott le.

Ö de szerepel szerepel a cikkben, hogy ez hát főleg ugye a lebukás, amiről majd fogunk beszélni, tehát hogy a lebukáshoz azért nagyban hozzájárult a az, hogy hát nem más, hanem Lázár János felügyelte ezt a ezt a hivatalt. >> És hogy az információs hivatal volt tulajdonképpen, amelyik ezt a hálózatot működtette.

Milyen feladatai vannak az információs hivatalnak?

Kicsit helyezzük el őket a a titkoszolgálati hierarchiában.

Tehát jelenleg Magyarországon több ilyen titkos szolgálati szerv létezik.

Közülük, akiről most írunk, ez az információs hivatal.

Ezt a rendszerváltozás előtt úgy hívták, hogy a Belügyminisztérium 3/1-es csoportfőnöksége ők a külföldi hírszerzéssel voltak, vannak elfoglalva.

Ez azt jelenti, hogy hát ez klasszikusan az a munka, amikor a kormány és a magyar érdekek elősegítése érdekében megpróbálják kikémkedni, hogy nem tudom milyen befektetések készülnek, milyen, mit tudom információk vannak a a rivális országokban.

Tehát ez klasszikus hírszerzés, ami egy érdekessége ugye itt a sajátos magyar történelői fejlődésnek, hogy hát nálunk a rendszerváltozáskor igazából csak a 3/3, tehát a úgymond a belső elhárítása az ellenzékre rádolgozó állambiztonságiak körében volt nagyon nagy tisztogatás, tehát gyakorlatilag mindenkit elküldtek, de a 3/1-nek a vezetői és gárdájának egy jó jó része az az később átöltözött, és mint ihás szolgálta a további, már nem a magyar népköztárs ágot, hanem a Magyar Köztársaságot.

Kocsis Kálmán, aki az IH-nak volt 90 és 96 közt vezetője.

Ő korábban a 3/1-nél volt helyettes vezető például, ami ami mutatja, hogy hogy milyen milyen volt ez az átmenet.

És hát majd még még még kitérünk itt a nyilván a kémkedés módszereire, de hogy ez ezek a történeti gyökerek azért fontosak, mert egy csomó módszer, egy csomó hagyomány az igazából a a 90 előtti időből itt velünk maradt.

És hát ezek a ezek a módszerek ezek ezek olyanok, amit a KGB-től sajátított el, ugye az egykori szatelit magyar szocialista hírszerzés.

Még annyit itt a megalapozáshoz meg a felvezetéshez, hogy a belga deidel és a német paperrail médiával dolgoztatok együtt.

Nyilván erről így nagyon keveset lehet megosztani, de hogy mi az, amit megoszthatsz arról, hogy ki kapta itt az első tippet, ki kapta föl először a fejét arra, hogy hú, hát itt Brüsszelben azért lehetett valami. >> Ha jól emlékszem vissza, akkor igazából már volt egy pár információnk ezzel kapcsolatban, amikor írtuk az előző olfos cikket, amik ami ugye tavalyi év végén jelent meg.

És miután megjelent ez a cikk, akkor egy ideig emlékszem, volt egy ilyen bizonytalanság, hogy a belga tudom, főügyészség indít vizsgálatot, ugye kémkedés miatt.

És ha jól emlékszem, azért nem indult, mert tehát azok a történések, amik abban a cikkben le voltak írva, tehát ugye a Magyarországra utazó Olafos ellenőröket itt megfigyelték, ezek ezek nem belga területen történtek, de közben egyre gyűltek azok a azok az információk is. megjelenése után is beszéltem más forrásokkal, amik konkrétan arra vonatkoztak, hogy hogy belga felség területen Brüsszelben zajlik magyar hírszerző tevékenység.

És együtt dolgoztunk már akkor is Las Bowval.

A Det te nagyon jól nagyon jól ejtetted ki egyébként. >> Hát figyelj, azért a flamondó azért ott van a Detnek a oknyomozó újságírójával. neki nagyon jó belga kormányzati titkos szolgálati kémelhárítási katonai mindenféle kapcsolatai vannak.

Tehát ő egy egy rendkívül jól felkészült újságíró.

És hát az ő segítségével tudtuk úgymond a sztorit a másik oldalról is kicsit megtámogatni.

És beszállt még a német paper trail média is.

Ők egy direkt 36-hoz hasonló, csak nyilván nálunk nagyobb német oknyomozóközpont.

És ahogy nekünk a telex.hu Hu a publikációs partnerünk nekik például a a Daspegel vagy a Dash Standard Ausztriában, és ők is hoztak például nem tudom német forrással beszéltek, és akkor így így raktuk össze ezt a történetet. >> Menjünk akkor most bele tényleg a a részletekbe.

És az első és legfontosabb kérdés az, hogy a magyar titkoszolgálatoknak miért lett ott a 2010-es évek közepén célpontja az EU és az EU-s intézményrendszer?

Igazából már nagyon-nagyon rég volt ez, de talán a a hallgatók egy része emlékszik arra, hogy amikor 2010-ben megválasztották az Orbán kormányt, akkor szinte rögtön konfliktusok sorozata indult el az Európai Bizottsággal.

Ezek a eleinte főként gazdasági természetűek voltak, tehát hogy volt egy hatalmas nagy deficitje a magyar költségvetésnek, amit még a az elmúlt nyolc évből ugye örök >> az ugye most is tart tulajdonképpen.

Tehát >> és és alapvetően ez okozta a konfliktusokat.

Aztán ugye jött a magyar médiatörvény, az új ugye Szájer József iPedjén írt egypárti alkotmány, a mindenféle pozícióba bebetonozott pártkáderek ügye.

És hát ezeket elkezdte bírálni egyre jobban a az Európai Bizottság.

Elindultak egymás után a mindenféle kötelezettségszegési eljárások, jöttek a különféle különadók, amik a nem tudom külföldi európai multik érdekeit sértették, azok felnyomták a magyar kormányt az Európai Bizottságnál.

Tehát így göngyölődött igazából ez a konfliktus gomolyag.

Remélem, ki tudok mászni ebből a képből.

És és mint egy ilyen cica elkezdett ezzel játszani az információs hivatal.

Na ja, ez igen, ez azért ez azért rendben volt.

Szóval szóval kialakult egy olyan helyzet, ahol hiába volt az Orbán kormány és Magyarország a európai intézményrendszernek a tagja, de egy csomó érdekellentét volt már ebben a kapcsolatban.

És hát a nagyon ambiciózis és nem visszafogottságáról híres Lázár János, amikor megkapta a magyar hírszerzést, mivel az Európai Uniós ügyek edeb nála voltak, ezért azt gondolta gondolom én, vagy hát utólag ezt ezért így lehet összerakni, tehát hogy ezt a ezt a két területet akkor kombináljuk, és hát itt az Európai Uniós pénzek ügyét, azt kapcsoljuk már össze a magyar hírszerzésnek a ö új prioritásával, és ezt már tavaly megírtuk a tavalyi cikkünkben, hogy hogy kialakítottak az információs hivatalon belül egy külön olyan részeget, ami az Európai Unió elleni kémkedéssel foglalkozik.

Hát itt a ugye a az irónia az, hogy hogy ilyesmi létezett már korábban, csak éppen ugye a 89-es 90-es rendszerváltozás előtt, amikor Magyarország a varsói szövetségnek, nem a NATO-nak és az EU-nak volt a tagja, és amikor igazából a a szovjetekkel közösen kémkedtünk Nyugat-Európára.

Ö, tehát ezek a ezek az idők elkezdtek visszatérni a a 10-es években. >> Még itt a 10-es évekhez annyit, hogy szerintem még tök fontos Rui Távarásnek a neve, aki tehát tehát szerintem így Judith Sargentini előtt volt Sargentini, meg Soros György előtt volt Soros György.

Ő egy ilyen még még a nagyon korai időkben azért még a még izé azért ő egy elég sokat forgó név volt a >> portugál zöld LP képviselő volt talán.

Zöld azt már nem is emlékszem, hogy zöld volt-e.

Mindenesetre neki is volt a nagy jelentése, és az az is egy ilyen a Fideszes médiában akkoriban egy ilyen nagyon nagyon vörös posztó volt.

Illetve hát egy nagyon fontos dolog volt még akkor, hogy 2013-ig túlzott deficit eljárás folyt Magyarország ellen, ami nagyon bekorlátozta egyébként az Orbán kormánynak a a gazdasági lehetőségeit.

És aztán ezt amikor 2013-ban feloldották, akkor az akkor ez egy nagy fellélegzés volt a a magyar kormánynak, de hát még egy még egy ok volt legalábbis, ami amivel ami miatt így hát harcolni kellett már akkor is Brüsszellel, vagy legalábbis volt miért volt oka az Orbán kormánynak fújni a Brüsszelre.

Annyit még ehhez, hogy ugye említetted, hogy 89 előtt ez jellemző volt.

Viszont az is, tehát amikor így olvastam a cikket, és én is kaptam ilyen visszajelzést különben, hogy hát jól van, de hát nehogy már azt mondja el nekünk bárki, hogy nem tudom, a németek vagy a franciák vagy az olaszok, szlovénák nem akarnak megtudni EUs intézményekből rájuk vonatkozó fontos adatokat, fontos dolgokat.

Hát ennyire naivak már ne legyünk.

A magyarok akkor miért miért olyan különlegesek ebben?

Nem kell nem nem kell ebben ilyen semmi extrát látni.

Miért gondolod, hogy mégis egyébként ez eltér attól, amit más országok esetleg tényleg csinálnak? >> Hát, hogy egy még egy ilyen képet ide behozzak, ugye van a klasszikus vicc arra, hogy igazából mindenki belepisil a medencébe, csak nem éppen a a ugye a trambulinról vagy a a startkőről.

Tehát nagyjából így tudnám jellemezni a helyzetet.

Beszéltem olyan Európai Bizottsági Magyar Dolgozóval, aki szintén kifejtette, hogy természetesen a németek meg a franciák is megpróbálják befolyásolni nyilván az EU döntéshozatalt és ők eleve egy ilyen helyzeti előnyből indulnak, mint nagy alapító országok.

Igazából az ő embereik vannak ott a mindenféle kulcspozíciókban.

És kicsit ez a forrás úgy úgy beszélt erről, hogy hát ezt a típusú előnyt, ami a németeknek, franciáknak, más nagyszágoknak van, ezt hát a magyarok az ilyen hírszárzési módszerekkel próbálják ledolgozni.

Na most nagyon sok múlik azon, hogy hogy ez a befolyásolás ez hogyan működik.

Tehát ott van például, nem tudom, Észtországnak az esete.

Egy nagyon picike ország, két milliós lakossága sincs, és Kaj Kalas volt észminiszterelnök szemében, ugye ők adják igazából a külügyminiszterét az Európai Uniónak.

Ők ők egy más utat választottak az európai politika befolyásolására.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #127 – Így lepleződött le a magyar titkosszolgálat EU elleni kémkedése”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #127 – Így lepleződött le a magyar titkosszolgálat EU elleni kémkedése”?

A Direkt36 podcast #127. adásában Panyi Szabolcs a belga De Tijd és a német Paper Trail Media újságíróival közös nyomozásáról mesél. A cikk leleplezte az Információs Hivatal által működtetett magyar kémhálózatot, amelyet a 2010-es évek közepén telepítettek az Állandó… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #127 – Így lepleződött le a magyar titkosszolgálat EU elleni kémkedése”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Panyi Szabolcs, Wirth Zsuzsanna, Pethő András, Szőke Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #127 – Így lepleződött le a magyar titkosszolgálat EU elleni kémkedése”?

Fő témái: kémkedés, titkosszolgálat, oknyomozó újságírás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #127 – Így lepleződött le a magyar titkosszolgálat EU elleni kémkedése”?

Megjelenés: 2025. 10. 15.. Hossz: 1 óra 22 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-127-igy-leplezodott-le-a-magyar-titkosszolgalat-eu-elleni-kemke-90169727

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból