Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #134 – Így alakította Trumpék kiszámíthatatlansága az ukrajnai háborút

· PT1H20M27S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast #134. adásában Galavits Patrik vendégei, Tábor Áron (ELTE Amerika-szakértő oktató) és Takács Márk (katonai szakértő) Donald Trump amerikai elnöki ciklusa alatt az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai politikai vezetés hozzáállásának változásait vitatják…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2026. 01. 21.
Hossz
1 óra 20 perc
Szereplők, említett nevek
Galavits Patrik, Takács Márk, Tábor Áron, Takács Márk, Galavits Patrik, Takács Márk, Panyi Szabolcs, Pethő András
Témák
amerikai politika, ukrajnai háború
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Pető András vagyok, a Direkt 30at vezetője és egyik alapítója.

Mielőtt elkezdődne a műsor, had osszak meg veled egy gondolatot.

Mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat, a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását, ha vannak támogatóink.

Csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz.

Így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni, de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén.

A támogatói tagságról szóló információkat megtalálod a direkt36.hu oldalon. [zene] Sziasztok!

Ez a Direkt 36 tényfeltáró központ műsora tiloson.

Én Galavics Patrik vagyok. január 20-a van, és éppen egy éve van annak, hogy Donald Trump megkezdte második ciklusát az USA elnökeként.

Kampában azt ígérte, hogy megválasztása esetén 24 órán belül lezárja az oroszok ukrán háborút.

Ez azonban nem csak egy nap, hanem egy egész év alatt sem történt meg.

És a karácsonyi szünet alatt én a a New York Timeson olvastam egy nagyon izgalmas tényfeltáró cikket.

Ez december 30-án jelent meg, és ebben azt dolgozta fel a Newes, hogy milyen érdek és elképzelések feszültek egymásnak a fehér házban az elmúlt egy évben az amerikai és az amerikai katonai vezetésben Ukrajna kérdésében, mióta visszatért Trump elnökként?

Ö erről a cikkről meg az orosz- ukrán háborúnak a fejleményeiről fogunk beszélgetni táboráron Amerika szakértővel, az ELTE oktatójával és Takács Márk katonai szakértővel a következő kicsit több mint egy órában.

Örülök, hogy itt lytek. >> Sziasztok!

Biztos, hogy el fogunk majd kalandozni sok felé, de azért ez tényleg egy monstre cikk, inkább már szinte mint szinte könyv, mint mint cikk.

Nektek mi volt ennek a cikknek a legmeghökkentőbb része, vagy legfontosabb tanulsága, ami ami ami úgy megmaradt nektek, miután olvastátok?

Hát nekem először is így egységében az egész egy nagyon izgalmas olvasmány volt.

Itt az ennek a szerzőnekantusz, aki a New York Times újságírója, én már korábban olvastam egy olyan cikkét, ami egy tárpszerűvel közösen még a New Yorker újságírójaként az Egyesült Államok afganisztáni visszavonulásának a hasonló háttértörténetét írta le.

És az egy olyan alapos, izgalmas olvasmány, hogy egyébként azt az amerikai külpolitikáról tartott óráimon időnként fel is adtam a diákoknak, hogy ebből próbáljuk megérteni, hogy hogyan működik a döntés az.

Hát ha most ezt próbálnám feladni, az megint egy érdekes dolog lenne, hogy hogyan nem működik időnként a döntéshozata, vagy mennyire kaotikus jelenleg a a Trump időszakban.

Illetve, hogyha egyetlen momentumot még meg kéne mondani belőle, ez lehetséges, hogy csak nekem kerülte el akkora figyelmemet.

Ög február végén volt az a híres látogatás a Fehérházban, amiben Zelenski a Trump találkozó hát rövidre zárult, elég hamar végetért.

És én nem tudom, hogy ez akkor mennyire derült ki.

Én akkor éppen egyébként pont az Egyesült Államokban voltam egy konferencián, azért nem tudtam annyira követni az eseményeket, amikor ez maga történt, éppen egy repülőgépen utaztam, és ilyen furcsa volt, amikor leérkeztem, megérkeztem Amerikában, hogy mi is történik itt.

De hogy most ebből a szövegből derült ki nekem, hogy igazából nem Donald Trump volt, aki hazaküldte Zelenskit, hanem Trump még folytatta volna az ebéddel azt a meetinget, hanem az Mike Walz nemzetbiztonsági tanácsadó volt, aki így kimondta, hogy így nincs értelme ezt tovább csinálni.

És akkor végül is Volc és Rubió voltak ketten, akik ezt az üzenetet átadták.

Tehát ez is érdekes volt. >> Nekem számtalan gondolat fogalmazódott meg a fejemben, miközben olvastam, azon túl, hogy amúgy roppant érdekes volt az egész, és tényleg, aki megteheti, olvassa el, aki ne adj isten nem beszél angolul, akkor tényleg fordítsa le valami gépi fordítóval, mert tényleg megéri.

Mielőtt elmondom röviden véleményemen nyilván áron az amerikás.

Én katonai szempontból figyelem a dolgokat és nekem mindig, amit valamit csinálok így a saját szakmámban, az a szempont egyetlen és legfontosabb szempont, hogy azok a azok a parancsnokok és katonák, akik a bőrüket a vásárra viszik, azok minél nagyobb eséllyel ugyanannyi lyukkal a testükön térjenek vissza, ahánnyal odal elmentek.

És van egy meg nem nevezett közép-kelet-európai északbalkáni ország, ahol hadseregen belül volt van egy olyan mondás, hogy egy háború esetén az első öt tár lőszert kerítésen belül a saját parancsnokainkra kell ellőni, hogy a hadifogoló táborig legyen esélyünk eljutni.

De ez a mondás az Egyesült Államok hadseregére is lassan érvényes lesz, ugyanis a politikai szinten így mennek a dolgok.

Az az egyszerre egyszerre hát inkább nevessünk, mert sírni már minek.

Tehát ez így a Sommás véleményen. >> Tényleg nagyon sok izgalmas aspektusa van ennek a a cikknek.

Itt az adás előtt már áron arról beszélgettem különben, hogyha újságíró szempontból nézem ezt az egészet, akkor ez egy egészen bámulatos teljesítmény.

Tehát ezt a aki megszerkesztette ezt rengeteg infót összegyűjteni, ennyi forrással beszélni, az az tényleg tényleg elképesztő.

Nyilván aki most podcaston hallgat minket a a leírásban ezt ezt linkeljük és és hát és hát tényleg érdemes elolvasni.

És most ezt elsősorban Áron, mint Amerika szakértet tőled kérdezem, de de egyébként már hozzád is szól így katonai szempontból, hogy mi volt az szerintetek, amiben Trump akár ebből a cikkből kiindulva, akár úgy általában nézve az eseményeket, a legjobban elszámította magát, mind Putyinnal, meg az oroszokkal is, mind az ukránokkal kapcsolatban?

Hát nehéz megmondani, hogy igazából mi volt Trumpnak a fejében, de én azért azt hiszem, hogy ő tényleg felülbecsülte az ő képességét arra vonatkozóan, hogy hasson Putyinra, és hogy valamilyen, tehát hogy hogy Putyinnak is érdeke valamilyen megállapodáshoz jutni.

Ugye ez több alkalommal megtörtént.

Nyilván a leglátványosabb pillanat ebből az alaszkai csúcstalálkozó volt, de hogy de hogy egészen az évvel első felére szerintem az volt és még még a nyára is a jellemző, hogy hogy Trump ezt komolyan gondolta, hogy itt itt itt el lehet érni valamiféle megállapodást, és igazából neki Ukrajnára kell nyomást gyakorolnia, és nem Oroszországra.

És hát ez szerintem az év második felé, vagy egyáltalán a a amit látunk annak fényében, azért az egy az egy erőteljes félrekalkulálása volt a helyzetnek, hiszen ez csak egy megerősítést adott Putyin számára, hogy tulajdonképpen előbb-utóbb Ukrajna mögül kihátrál az Egyesült Államok és folytassa azt, amit eddig csinált. >> Alapvetően csatlakozni károlsz, tehát a saját saját képességei és saját auráját azt becsülte túl.

Tehát egyszerűen nyilván, mert reálisan már lehetett látni, mikor elhangzottak Trumpnak az választási ígéretei, és nem csak a kőpotikaira gondolok, hanem sok másra, és hogy megvalósíthatatlan vagy egyenesen káros az Egyesült Államokra nézve.

És és ezeket ő mind mégis elhitt.

Az ő kicsi fejében ez egy valóság volt.

És és tényleg, hogyha ez az Art of the Deal, akkor ez nem egy olyan ilyen elit üzletember kinézett, hanem egy ilyen egy ilyen lefűrészett baseballtővel, Mackoladrágban üzletelő idézőjeles üzletembernek a stíla, de hát ha őnek ez a művészet, akkor és úgy gondolta, hogy ez működni fog, ezt mindenképp túlbecsülte.

És akkor marad maradva ennél a ennél a szálnál ugye január 20-án beviktatják Trumpot és eltelik tényleg egy év.

Mi az, amit szerinted tényleg lehet látni, hogy az a az a harctéren okozott, hogy ez Trump tért vissza?

És és ez a amiről majd még úgy is beszélni fogunk, ez a ez a ez a röbb pont kaotikus fehér ház, ami ami ami igazából nem nem igazán tud eldönteni mindig, hogy mit akar.

Nagyon érdekes, mert a harcmezőn amúgy alapvetően nagyon sok változást nem okozott az Egyesült Államok támogatásának a dadogása.

Ugye azt ne felejtsük el, tehát hogy amit amikor a leköszönő Biden kormány még a beiktat Trump beiktatása előtt jó nagy csomagot jóvá hagyott Ukrajnának, ami igazából 2025 nyaráig, nyár elejéig kitartott, és nem nem is volt ebből probléma.

És ráadásul az európai államok nagyon sokat jogosan ostorozzuk az európai uniós NATO, európai NATO tagállamoknak a a hadiiparát és a védelmi készenlét, de azért alapvetően képesek voltak hardware tekintetében meg nem harcanyag tekintetében fellépni az amerikaiak helyébe.

Ugye a háború az rengeteg rengeteg apró viccekvacak kell, tehát kötszer kenőolaj tartalékakkumulátorok ivóvíz gumi görlőcsapágy, gumi, téli gumi, ólánc, minden, minden.

És ezeket azért biztosítani kell.

Meg meg elsősorban pénz pénz még egy kis pénz.

Tehát az amerikai támogatásról tényleg érezhető az két terület.

Az ukrán honni légvédelem, tehát a a pöt rakétákhoz való rakéta.

Ugye most friss hír, hogy a már a viradóra legutóbbi orosz nagy légi támadásban nagyon rég látottam, jó arányban lőttek le ballisztikus rakétákat, ha jól emlékszem a számra, de majd kommentel, úgy is jobban tudják.

Ö 16-ból 12-13 balisztikus rakétát lelőttek az ukránok, és ez mind a Patriot és a Nasams rakéták új készletének köszönhető.

Tehát ez az egyik, amiben ugye amikor ez nem volt, akkor akkor szenvedtek súlyos károkat.

És a másik pedig ugye a hírszerzési támogatás, amivel viszont megint az európaiak kezdenek fellépni.

Ugye Macron elnök azt mondta egy is egy pár napja, hogy a francia hírszerzéstől kapja az ukrán ukrán haderő a hírszési adatok kétharmadát. ezzel kiváltva az amerikai hírszerzési támogatást.

Hát ez egy olyan dolog, ami hát nem tudunk sem megcáfolni, sem megerősíteni.

Először is a hírszerezési információkat nem tudjuk így kilogramra lemérni, hogy tényleg akkor a kétharmada, mert lehet, hogy egy egy bányi információról van szó, de anélkül nem tudjuk értelmezni az egész képet, vagy tök más értelmet az egésznek.

Meg lehet, hogy amit kap annak, aki itt harad a francia, de hogy mi az, amit nem kap meg, azt nem tudjuk, de alapvetően a válasz a kérdésre az, hogy a Honi légvédelemben, illetve a hírszerzési támogatásban azért volt, amikor érezheti volt az amerikai hiány, de magán a harc azér nem ez a döntő.

Teljesen laikusként, különben itt a a hírszerzésre visszatérve, azért persze CIA, azt mindenki tudja már, ha már más nem a hollywoodi filmekből, hogy ez mennyire menő és mennyi mennyire tök jó, de hát hogy ha laikusként gondol bele az ember, akkor mondjuk hát nekünk európaiaknak is, meg főleg mondjuk a briteknek vagy a franciáknak azért van titkoszolgálata.

Úgy gondoljuk, legalábbis tényleg így belegondolva, hogy hogy hát azért ők is tudnak nagyon fontos információkat szolgáltatni. azt be tudjuk-e lőni, hogy egyébként volt-e olyan hírszerzési információ akár még a Biden adminisztráció alatt, akár most már már Trumpék alatt, amit viszont csak a az amerikaiaktól lehetett megkapni?

Tehát, hogy abban ők voltak annyira jók, hogy azt azt nem lehetett csak így európaiként kiváltani. >> Fogok erre válaszolni, de előtte egy bő kivőített mondatban hadd meséljek a hírszerzésre, mert sokan azért ezt félreértik, főleg a említett hollywoodi film.

Tehát a hírszerzés alapvetően egy egy borzasztó összetett és borzasztó unalmas tevékenység.

És a talán tényleg a második legrégebbi foglalkozás a földön az első ugye a pénzért szeretettet árulni.

Talán talán a harmadik, mert a barlangfestészet is itt tartozik, >> de mindenképp ott van Igen, de mindenképp ott van a a dobogón. >> És ez úgy működik, hogy van egy információigény, egy hírigény nyilván a a döntéshozó részéről legyen az akár egy egy nagy cégnek a borja.

Tehát a hírszerzés 90%-a amúgy ipari gazdasági célú hírszerzés, nem katonai, akinek van egy információigénye, azt számtalan módon be lehet szerezni.

Rengetegféle hírszerzés van különböző technikai eszközökkel, műholdt felvételekkel. most új újonnan jelent meg különböző digitális lenyomatokból akkora mennyiségű adat keletkezik, hogy nem tudták feldolgozni egészen eddig, mikor erre a célra specifikusan trénelt AI modell segítségével dolgozzák fel mondjuk egy elnök stábjának a mozgását, hogy milyen adatok változnak akár mobilhálózatban, akár egy repülőtérnek a kiszolgáló személyzetének a berendelésébe, túlóról rendelésébe.

Tehát rengeteg mindent lehet figyelni.

És a lényeg az, hogy a hírigényhez kér tartozó kérdésekre mindenki hoz képzeljünk el egy hatalmas nagy hatalmas nagy asztalt, amin van egy van egy van-e hozzá mindenki a kirakóst, de nem látjuk az egész kirakóst, csak az asztalnak egy nagyon kis szegletét látom, ami rám vonatkozik, és én arra beteszem, hogy én ezt a kirakós kockát, hogy ezeket a kockákat hoztam.

És valaki, akinek megvan a megfelelő átvilágítása, minél kevesebben vannak, annál jobb, az látja az egész asztalt, és elkezdi összerakni a kirakóst.

És valaki tényleg rádióhallhallgatással hozza, valaki humán human humanintal, tehát emberi út a hírszerzés konkrétan megveszik az információt, hogy egy kén tényleg kilesi nekik, akár tényleg ilyen James Bondi módon ez is van, de ez a legkisebb rész és így áll össze a hírszeredés.

És ami válasz a kérdésre például a Moszkva cirkáló elsztéséhezhe az, hogy pont akkor ott van az a hadihajó amerikai adatok voltak.

Tudjuk jól, hogy a Krífél szigeten, illetve az orosz feketetengeri parfidéket érő ukrán légitámadások vagy dróntámadások célatait, hogy hogy pontosan ott van-e az a cél, pontosan milyen frekvencián dolgoznak a radarok, pontosan milyen rendben dolgoznak ott elégvédelmi eszközök, az mind amerikai információ.

És a ugye ez az orosz orosz magterületre is igaz.

Tehát ezek mind amerikaiak jelentős részt.

A cikk számomra legnagyobb értéke az az volt, hogy elég jól föl tudta rajzolni azt, hogy az amerikai adminisztrációban milyen érdekkörök csoportosulnak, és ki hogyan gondolkozik arról, hogy mégis mit kéne csinálni Ukrajnával.

Ugye már említettétek ti is itt a a február végi, tavaly februári zelenszki Trump találkozót, amiben hát még nem is Trump volt a a legjellenségesebb talán Zelenskielen, hanem Jay Vens.

És ez alapján aztán már nem is meglepő, hogy Jay Vensés köre volt tulajdonképpen az, aki már a kezdetektől nagyon-nagyon szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnát hogyan kéne támogatni, kell-e támogatni…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • ELTE

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #134 – Így alakította Trumpék kiszámíthatatlansága az ukrajnai háborút”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #134 – Így alakította Trumpék kiszámíthatatlansága az ukrajnai háborút”?

A Direkt36 podcast #134. adásában Galavits Patrik vendégei, Tábor Áron (ELTE Amerika-szakértő oktató) és Takács Márk (katonai szakértő) Donald Trump amerikai elnöki ciklusa alatt az ukrajnai háborúval kapcsolatos amerikai politikai vezetés hozzáállásának változásait vitatják… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #134 – Így alakította Trumpék kiszámíthatatlansága az ukrajnai háborút”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Galavits Patrik, Takács Márk, Tábor Áron, Takács Márk, Galavits Patrik, Takács Márk, Panyi Szabolcs, Pethő András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #134 – Így alakította Trumpék kiszámíthatatlansága az ukrajnai háborút”?

Fő témái: amerikai politika, ukrajnai háború.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #134 – Így alakította Trumpék kiszámíthatatlansága az ukrajnai háborút”?

Megjelenés: 2026. 01. 21.. Hossz: 1 óra 20 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-134-igy-alakitotta-trumpek-kiszamithatatlansaga-az-ukrajnai-hab-51075028

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból