Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #92 - Szólásszabadság elleni támadás a Telegram-vezér letartóztatása?

· PT1H22M45S

Összefoglaló

A Direkt36 podcast #92. adásában Simon Éva jogásszal a szólásszabadság és a közösségi platformok felelősségének kérdésköre kerül terítékre. A beszélgetés apropóját Pavel Durov, a Telegram alapítójának párizsi letartóztatása adja, akit kábítószer-kereskedelem, gyermekek elleni…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2024. 09. 05.
Hossz
1 óra 23 perc
Szereplők, említett nevek
Simon Éva, Panyi Szabolcs, Pethő András, Pavel Durov, Szőke Dániel, Wirth Zsuzsanna
Témák
szólásszabadság, közösségi platformok, letartóztatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

szia pető andrás vagyok a direkt 36 vezetője és egyik alapítója mielőtt elkezdődne a műsor had osszak meg veled egy gondolatot mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását ha vannak támogatóink csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén a támogatói tagságról szóló információkat megtalálod a directek36.hu oldalon köszöntöm a hallgatókat sziasztok ez a directekt 36 tényfeltáró központ műsora tilosan én galavics patrik vagyok a népszerű üzenetküldő alkalmazás a telegram alapítóját az orosz származású pavel durovot augusztus végén letartóztatták párizsban miután leszálltott a magánrepülője a francia hatóság szerint durov bűnrészes kábítószerkereskedelemben gyerekek ellen elkövetett bűncselekményekben és emellett még csalással is vádolják mindezt azért mert a telegramon ilyen tartalmak terjedtek az ügy miatt újra aktuális lett arról beszélni hogy meddig terjed a felelőssége a közösségi médiát irányítóknak a felületeiken megjelenő tartalmak miatt mit jelent a 21 században a szólászabadság lehet-e szabad-e és ha igen hogy hyan korlátozni ezeknek a kérdéseknek és a jogi hátterének járunk utána ma simon évával a civil liberties union jogászával szia köszönöm hogy itt vagy szia üdvözlöm a hallgatókat kicsit ű közelebb a mikrofonhoz ennyi technikai dolgot még itt megosztok a a hallgatókkal meg meg veled is és akkor kezdjük is tényleg a telegrammal ugye mondtam hogy letartóztatták durovot mert nem azért mert leszállt a repülője párizsban hanem azok miatt a dolgok miatt amik megjelent a telegramon mit lehet tudni arról hogy pontosan mi volt az ami ami kiverte a biztosítékot és éppen a francia bizt francia hatóságoknál üüm hát az az igazság hogy nagyon keveset lehet tudni tehát ugye azt lehet tudni hogy a franciák valamikor júniusban ismeretlen személy ellen ugye megindították az eljárást együttműködés hiányában nem pontosan lehet érteni hogy hogy miért és hogy hogy a a tulajdonképpen az hogy ez egy letartóztatáshoz vezet az hogy egy platform amin az emberek kommunikálnak és többek között különböző bűncselekményeket követnek el méghozzá nagyon súlyos bűncselekményeket tehát ugye a telegramom tulajdonképpen kontrollálatlanul legalábbis európai szemmel nézve kontrollálatlanul kábítószerkereskedelem kiskorúak szexuális kizsákmányolása tehát pedofil tartalmak megosztása is tehát hogy kifejezetten nagyon súlyos bűncselekmények elkövetése zajlott ezt tudjuk azt is tudjuk hogy a telegram a telegram maga nem működött együtt a hatóságokkal amikor azok tőlük információkat kértek ugye itt mindig az a kérdés hogy ugye melyik hatóságról gondoljuk azt hogy együtt kellne vele működni és melyik az a hatóság akivel nem hiszen mondjuk amikor ellenzéki orosz politikusokról kérnek információt mondjuk az hogy milyen tartalmú chatelések zajlottak a akkor ugye mindannyian egyetértünk azzal hogy ezt ugye ezt nem kellene megosztani ezt az információt sőt nem is kellene hozzáférnie a telegramnak és ugye itt itt bújik ki tulajdonképpen a szög a zsákból amikor amikor ugye nagyon régóta kritizálják a telegramot azzal hogy ugyan szlogenszinten nagyon biztonságosként adta elő magát de igazából az történt hogy semmilyen tartalmi kontrollt nem gyakorolt például a pedofil tartalmak fegyver vagy kábítószer kereskedelmi tartalmak fölött viszont a felhasználó közötti üzenetváltás nem volt megfelelően titkosítva tehát összehasonlítva egy szignállal egy messengerrel egy whatsappal annak ellenére ami úy a nagyjából a közfelfogás volt róla hogy hát ez biztonságos itt aztán dumálhatunk mert nem fogja látni a putytin pontosan pontosan és ezért nagyon sok kritikát kapott különben a telegram tehát évek óta kritizálják a telegramot azért mert nem megfelelő a titk titkosítási rendszere de az hogy itt tulajdonképpen mi történt a franciák részéről mi az a tartalom ami miatt azt gondolják hogy egy tulajdonos ellen büntető eljárást kell indítani ez egyáltalán nem világos pillanatnyilag az hogy miért pont a franciák mert ezt is feltette ezt a kérdést az az egy az egy érdekes dolog tehát ugye a franciák két dologban járnak nagyon elől az egyik az az hogy az európai unión belül a különböző ilyen nagy platformok tehát a facebook meta tiktok vagy google alkalmazások youtube esetén ugye ott van egy európai uniós jogszabály amit minden ország maga hajt végre és a és a franciák egy nagyon erős végrehajtásban hisznek tehát a hatóságaik elképesztő összegekre bírságolnak adatvédelmi jogsértések miatt vagy más témák miatt ez az egyik a másik pedig az hogy a franciák azok akik nemzetbiztonsági érdekre hivatkoza mindenféle jogszabály alól kivételeket keresnek tehát ugye a franciák voltak azok amikor elkezdődik egy hevesebb tüntetés ami ugye franciaországban nem ritka akkor mondjuk a a volt twitter az x bezárását találják ki mint megoldás ami ugye nem történik meg de hogy felmerül közpolitikai szinten hogy egy nagyon szigorú korlátozást vezetnek be például információhoz való hozzáférés szinten az hogy letartóztatnak egy cégvezetőt ez önmagában egy kicsit problémás ugye itt a nem a nem a kábítószerkereskedők és a pedofilok mi miatt hanem ugye az egyéb nagyon sok tartalom esetén hogy ugye a kérdés az ami ugye vizsgálandó hogy meddig terjed a platform felelőssége a rajta zajló kommunikáció miatt illetve a tulajdonos büntetőjogi felelőssége az honnantól áll be igen és most nagyon sok kérdést kinyitottál ami ami így megfogalmazódott bennem az első az az hogyha már itt a franciáknál meg a telegramnál tartunk hogy oké a franciák le akarják tartóztatni pavel durovat mert szerintük ami a telegramon történik az törvényellenes is és ráadásul azért még felelős is pavel durov oké a kérdés nálam az hogy milyen jogon kapcsolja le a francia hatóság egy orosz orosz appnak a egyébként a kitalálóját meg a megalkotóját hogyha mondjuk franciaországban most ezt nem is tudom egyébként hogy hogy ott p nincsen mondjuk lehet hogy nincsen telegr telegram kft ami ott éppen működik hiszen mondjuk oroszországban vannak a szerverek vagy más országokban vannak a szerverek akkor mégis miért mondhatják azt a franciák hogy már hogyha páel idejössz akkor akkor bilincs ühüm hát ugye itt két két dolog jön számításba az egyik ugye és itt fogalmam sincsen hogy van-e tehát hogy nemzetközi büntető eljárás vagy elfogató parancs az milyen fajta volt tehát egyszerűen erről nem ír a sajtó valószínűleg a sajtó maga se tudja tehát az több helyen kiderül hogy ugye fogalmunk sincsen hogy mi történik a másik ami zem hogy ebben az esetben egy kicsit érdekesebb hogyha eltekintünk attól hogy ez büntető eljárás tát mondjuk azt hogy miért felel egy orosz alapítású telegram franciaországban ugye tehát miért nem az oroszok vizsgálják ezt a dolgot ugye ennek az alapja az az hogy az európai unióban megszületett a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet ami 2023 óta már hatályban van a nagy platformokra nézve a nagy platformok azok a 40 millió felhasználó fölötti platformok tehát azok amiknek 45 milliónál több felhasználója van az európai unióban azok ilyen nagy platformoknak minősülnek és azokra szigorúbb szabályok vonatkoznak például olyan szabályok vonatkoznak hogy kötelesek az minden tagállamban telephelyeket üzemeltetni meg kell felelniük a nemzeti hatóságoknak illetve az európai bizottságon belül működő bor is jogosult mindenféle eljárásra velük kapcsolatban tehát az európai unió egyszerűen azt a ez egy érdekes pozíció különben amit felvett tehát amíg mondjuk azt mondhatjuk hogy hogy az amerikaiak és ugye őket követve a kínaiak mindenféle nagy technológiai fejlesztéseket hajtanak végre addig az európaiak elkezdtek szabályozni miután ugye európában a a a digitális piacban a a belépés és a szolgáltatások azok teljesen máshogy helyezkednek el nem is igazán verseny helyzetben nem nincsenek igazán versenyhelyzetben viszont szabályozásban nagyon erősek ez nem most kezdődöt ez tulajdonképpen az adatvédelem szabályozásával kezdődt 2016-ban amikor az eu egyszerűen kitalálta azt hogy hogy egy sokkal szigorúbb és különben számunkra állampolgárok számára egy nagyon kedvező módon egy ilyen emberi jogi szempontú szabályokat vezet be hogy egyszerűen elkezdik védeni a felhasználókat tehát hogy meg ez mit jelent praktikusan hát például a nagy platformok esetében az hogy a hogy milyen tartalmakat és hogyan lehet eltávolítani milyen vitarendezési lehetőségei vannak az embereknek akiknek ugye eltávolítják a facebook profilját vagy eltávolítják a kommentjét vagy egy sajtóterméknek aminek mondjuk nem engedik a hozzáférését ezek ezekben az esetekben vitarendezési eljárások vannak eltávolítási eljárások vannak tehát hogy itt egy nagyon fogyasztóvédelmi szabályok vannak az hogy a személyes adatok hogyan továbbíthatóak tehát hogy mindenféle olyan eljárások bevezetésére került sor amik a felhasználót védik a nagy platformokkal szemben nem azt mondom hogy ez tökéletesen sikerült és nem azt mondom hogy a nagy platformok hatékony lobbija miatt ezt azért nem csökkentették minimumra de de összehasonlítva mondjuk egy egyesült államokbeli helyzettel vagy egy orosz vagy egy kínai helyzettel az európában élő emberek mert ugye ez állampolgárságtól független több több jogot kapnak és ezáltal a hatóságok is több jogot kapnak arra hogy ellenőrizzék ezeket a platformokat igen a kérdés ami itt megfogalmazódik ha jól tudom akkor ezt magyarországon 2024-től pont idéntől kell használni ezt a dsa-t amiről amiről amiről beszélsz hát ez sok lépésben lépett hatályban tehát van rész ami 2000 2024 attól függ hogy melyik fajta szolgáltatásra tehát a mikrzolgáltató szolgáltatásokra meg ilyen kisebb platformokra később került bevezetésre az hogy milyen például milyen megvizsgálni azt hogy hogy milyen riszkek milyen kockázatok kockázatok vannak például egy választással kapcsolatban bocsánat csak én meg angolul olvasom mindig a jogszabályt hogy milyen kockázatok vannak a a egy választással kapcsolatban ennek a bevezetésére idén került sor tehát ez nem rég került elfogadásra 2022 óta folyamatosan lépnek hatályba ennek a ennek a jogszabálynak a különböző rendelkezései magyarországon például a nemzeti média és hírközési hatóság a kompetens hatóság abban hogy végrehajtassa és mit látunk hogy mennyire betarthatóak az ebben megfogalmazottak mennyire van ebből erről már tapaszt alatunk ezt főleg azért kérdezem mert mondjuk ha valakinek csak így magánemberként volt vitája a facebookkal mert mondjuk felfüggesztették a profilját hát az az nagyon-nagyon idegtépő tud lenni és sokszor azért történnek ezek a profil felfüggesztések és erre majd majd kitérünk amiért ami meg se magyarázza a facebook tulajdonképpen vagy legalábbis nem világos hogy hogy hogy a te profilodatot ott miért függesztették fel azér én egy olyan példát tudok hozni én két éve amikor még a forsnál dolgoztam akkor cakumpak az egész szerkesztőségnek a privát profiljait felfüggesztette a facebook egyik pillanatról a másikra figyelmeztetés nélkül mert a marketingesek az az ött marketinges aki dolgozott egy egyébként ránézésre egyáltalán nem gázhirdetést feladott de a facebook úgy ítélte meg hogy ez valamilyen irányelvekbe beleütközik nem szexuális jellegű volt nem bűnözésre hívott föl semmi ilyesmiről nem volt szó te teljesen ártalmatlan egyébként azt hiszem hogy könyvhirdetés volt konkrétan és a egyik pillanatról a másikra a 40 plusz embert aki ott dolgozott a forcenál és hozzáférése volt a adminként a a force magyarország oldalához úgy ahogy van ledobott minket és akkor és egyébként még egy ilyen fenyegető üzenetet is kaptunk hogy most ez van hogyha nem tisztázzuk a helyzetet akkor úgy ahogy van veszítjük a profilunkat és minden ami rajta volt szevasztok na mindegy csak ezt csak azért mondtam el mertogy innentől kezdve a bet tarthatósága és mondjuk az hogy valaki elkezd akkor emailezgetni a a dublini facebookkal mert ott ott volt ott volt a központjuk de akkor ezek szerint most már magyarországon is kell hogy legyen valamijük akkor ez és akkor ilyen mikromenedzseljük azt hogy most akkor mi lehet mit nem a a közösségi oldalaknak akkor ez egy ez egy szép kihívásnak tűnik legalábbis a hatóságok felére mindenképpen igen hát tehát hogy tehát az a tehát a mondjuk a facebook profilok felfüggesztésénél maradunk tehát én magam is át átmentem ez azt hiszem 2015-ben ugye ott akkor még csak ki se derült hogy mi volt az oka aztán a végén kaptam egy olyan információt hogy névazonosság miatt na most a simon évából tehát csak magyarországon van pár tíz a világon meg ugye éva simonból meg még sok százezer tehát a névazonosság az egy kicsit furcsa indok volt és akkor én magam is nagyon tehát hogy hogy ugye már akkor is voltak jogszabályok még nem volt digitális szolgáltatásokról szóló rendelet de volt elektronikus kereskedelmi irányelv volt magyar jogszabály semmit nem lehetett kezdeni és hát tulajdonképpen ezek az egyoldalú felfüggesztések azok amik nagyon problémásak ugye több szempontból problémásak problémásak egy ilyen elvi szempontból hogy ugye az információhoz való hozzáférés tehát nagyon sok országban magyarországon is de magyarországon kevésbé dehát a világnak vannak olyan részei ahol a facebook az internet tehát hogy mindenféle tartalomelérés az ezen a platformon keresztül zajlik és am amikor önkényesen átláthatatlan módon szűnnek meg profilok tehát hozzáférés a információhoz az egy az tulajdonképpen egy alapjogsértés egy emberi jogi jogsértés mert az ember nem fér hozzá az interneten elérhető tartalmakhoz és akkor itt merül fel fel az az elméleti kérdés hogy ezek a nagy platformok amik nélkül tulajdonképpen ma már nincs internet és nincs információhoz való hozzáférés ezek úgy működnek-e mint kvázi közművek tehát hogy ha nincs facebook ha nincs google ha nem tudok keresni ha nincs youtube mert felfüggesztették az én felhasználói profilomat akkor mi történik velem az hogy hogy működik a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet alapján az eljárás ezt ma még nagyon korai lenne megmondani…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Telegram

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #92 - Szólásszabadság elleni támadás a Telegram-vezér letartóztatása?”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #92 - Szólásszabadság elleni támadás a Telegram-vezér letartóztatása?”?

A Direkt36 podcast #92. adásában Simon Éva jogásszal a szólásszabadság és a közösségi platformok felelősségének kérdésköre kerül terítékre. A beszélgetés apropóját Pavel Durov, a Telegram alapítójának párizsi letartóztatása adja, akit kábítószer-kereskedelem, gyermekek elleni… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 09. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #92 - Szólásszabadság elleni támadás a Telegram-vezér letartóztatása?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Simon Éva, Panyi Szabolcs, Pethő András, Pavel Durov, Szőke Dániel, Wirth Zsuzsanna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #92 - Szólásszabadság elleni támadás a Telegram-vezér letartóztatása?”?

Fő témái: szólásszabadság, közösségi platformok, letartóztatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #92 - Szólásszabadság elleni támadás a Telegram-vezér letartóztatása?”?

Megjelenés: 2024. 09. 05.. Hossz: 1 óra 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-92-szolasszabadsag-elleni-tamadas-a-telegram-vezer-letartoztata-10716436

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból