Direkt36 Podcast

Direkt36 podcast #98 - Szuverenitásvédelem és alapjogok az Alkotmánybíróság döntése után

· PT59M7S

Összefoglaló

Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója a Direkt36 podcast #98. adásának vendége, ahol a Szuverenitásvédelmi Hivatalról és a kapcsolódó törvényről tárgyalnak. Az Alkotmánybíróság friss határozata elutasította az Alkotmánybíróság Alkotmányvédelmi Hivatal létrehozását ellenző…

Röviden

Műsor
Direkt36 Podcast
Megjelenés
2024. 11. 26.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó Máté, Szőke Dániel, Wirth Zsuzsanna, Panyi Szabolcs, Pethő András
Témák
szuverenitásvédelem, alapjogok, alkotmánybíróság, jogállamiság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

szia pető andrás vagyok a direkt 36 vezetője és egyik alapítója mielőtt elkezdődne a műsor had osszak meg veled egy gondolatot mi csak akkor tudjuk folytatni a munkánkat a hatalom által eltitkolt közügyek feltárását ha vannak támogatóink csatlakozz te is a támogatói közösségünkhöz így nem csak egy jó ügyet fogsz segíteni de betekintést is kapsz ebbe az izgalmas munkába benfentes hírleveleink és rendezvényeink révén a támogatói tagságról szóló információkat megtalálod a direk36.hu oldalon a mai adásban nem közvetlenül tényfeltáró újságírással hanem egy sok egyéb mellett a tényfeltáró újságírás környezetét is befolyásoló jelenséggel a szuverenitásvédelmi hivatallal illetve a szuverenitásvédelmi hivatalt létrehozó szuverenitásvédelmi törvénnyel és annak alkotmányosságával fogunk foglalkozni a vendégünk szabó máté a társaság a szabadságjogokért nonprofit jogvédő szervezet szakmai igazgatója elismert alapjogi szakember az alapjogi tanok című kézikönyv egyik szerzője ugyanígy a jogvédő pereskedés egy európai autokráciában című cikk szerzője a aki figyeli a magyar közéletet az az elmúlt időszakban nem mehetett el amellett hogy a kormány illetve a kormányhoz kötődő propaganda egyik kulcsfogalma a szuverenitás lett de most ezt nem fogjuk megpróbálni se elmagyarázni se önmagában kritizálni mert nem ez a műsor témája a műsor témája konkrétan az hogy a szuverenitásvédelmi törvény az alkotmánybíróságon megtámadta a transparency international magyarország szintén nonprofit szervezet aminek a főprofilja a korrupció elleni küzdelem és néhány nappal ezelőtt született meg az alkotmánybíróság határozata ami elutasította ezt az alkotmányjogi panaszt vagyis a az alkotmánybíróság úgy foglalt állást hogy a s verenitásvédelmi törvénnyel ergo a hivatal felállításával működésével gyakorlatával a jogrendszerben elfoglalt helyével és így tovább és így tovább nincsen semmilyen alapjogi probléma a az alkotmánybíróságnak erről a határozatáról fogom kérdezni szabó mátét én egyébként nádori péter vagyok és előljáróban még talán annyit kell elmondanom hogy bizonyos értelemben mindketten a munkahelyünkön keresztül érintettek vagyunk amennyiben a szuverenitásvédelmi hivatal kommunikációjában illetve a a az ugyan ugyanazon a a nem tudom gondolati síneken járó propaganda állásfoglalásokban a tasz is meg a directekt 36 is előelő kerül mint külföldi érdekeket szolgáló szervezet a mi álláspontunk erről mert elég egyszerű tehát az hogy nemzetközi forrásokból is kapunk támogatást ez egyfelől teljesen nyilvános tökéletesen átlátható másrészt pedig soha semmilyen támogatást nem fogadott el a directekt 36 ami bármilyen olyan feltételhez lett volna kötve ami az általunk közölt tartalmakra vonatkozik a műsornak ugyanakkor megint csak nem az a célja hogy megvédjük magunkat ezek ellen a a vádaskodások ellen hanem kifejezetten az hogy megpróbáljuk ezt a dolgot az alkotmánybíróság határozatát mint olyat egy picit megvizsgálni megmagyarázni a magyarországi alkotmánybíróság történetében elhelyezni levonni egy pár tanulságot arról hogy egyáltalán mit mit üzen ez a az alapjogi védelem mai helyzetéről magyarországon és amikor többes szám első szeméét használok tehát azt mondom hogy majd mi megvizsgáljuk akkor persze nem hát szabó máté fogja megvizsgálni én pedig megpróbálom minél kevésbé bugyut a kérdésekkel megzavarni ebben nagyon szépen köszönjük hogy elfogadtad a meghívásunkat és segítesz nekünk és a hallgatóinknak egy kicsit jobban megérteni ezt az alkotmánybírósági határozatot a nem nem gondolom hogy hollywoodi akciófilmek nézettségével fog vetekedni a ha hallgatottsága ennek a rádióműsornak illetve podcastnak de azért azt is gondolom hogy nem csak szakértő közönség fogja meghallgatni úgyhogy a azt szeretném kérni hogy kezdjük azzal hogy tulajdonképpen mi mi az az alkotmányjogi panasz sőt igaziból még lehet hogy hogy arra is van időnk hogy egy iciri-picirit visszalépjünk és azzal kezdem hogy mi az alkotmánybíróság meg elvileg minek van egy jogállamban alkotmánybíróság nagyon szépen köszönöm a meghívást ez egy olyan dolog amiről nagyon szívesen beszélek nem csak arról hogy mire van hanem hogy mire használjuk és egy olyan jogvédőnek mint amilyenek mi vagyunk ugye én a társaság a szabadság jogokért szakmai igazgatója vagyok miért használjuk még mindig néha az alkotmánybíróságot valamire annak ellenére hogy nagyon nem bízunk abban hogy számunkra kedvező döntéseket fog hozni az az alkotmánybíráskodás az részben annak a kifejezése hogy attól hogy valamit törvényekbe írnak az nem biztos hogy jogszerű lehet hogy megsérti valakiknek a jogait és az alkotmánybíróság való vagy az alkotmánybíráskodás való arra hogy ott bebizonyítsuk és elérjük azt hogy bizonyos bizonyos közhatalmi döntéseket például törvényeket jogellenesnek nyilvánítsanak és ezért kiír tsák a jogrendszerből azt mondják hogy bár a megfelelő döntéshozó szervezetek mondjuk a parlament úgy döntött hogy ez így van valójában nem lehet így mert ellentétes a jogrendszer alapjaival az az alkotmánnyal mondasz egy bocsánat hogy közbevágok mondasz egy kedvenc példát a halálbüntetés eltörlése volt ilyen az magyar alkotmánybíráskodás hajnalán az egy nagyon fontos döntés volt ugyan az országgyűlés döntött arról a büntető törvénykönyv részeként hogy legyen magyarországon halálbüntetés hosszú évtizedekig volt is majd amikor a rendszerváltozás után megalakult az új alkotmánybíróság akkor rövid úton eljutott ez a kérdés a a testület elé és a testület úgy döntött hogy hiába van ez a büntető törvénykönyvben a halálbüntetés eleve ellentétes a jogrendszer alapjaival ezért azt meg kell semmisíteni és magát a törvényi szabályt megsemmisítették onnantól kezve hogy kihirdették a határozatot az a törvény szabály nem létezett nem lehetett rá hivatkozni és nem lehetett semmilyen halálbüntetést továbbiakban végrehajtani az elmúlt 25 évben számtalan törvényről állapította meg az alkotmánybíróság hogy az jogsértő az alkotmánybíróság egyébként nem csak ezzel foglalkozik hanem azzal is hogy bírósági ítéletek alkotmányellenességét is megállapíthatja ez azt jelenti hogy az bírósági ítéletek még ha meg is felelnek a jogrendszer valamelyik szakágának ágában lévő szabályoknak az ottani dogmatikai feltételeknek lehet hogy távolabbról nézve a jogrendszer egészének nem felelnek meg és alapjogokat sértenek és az alkotmánybíróság arra is való hogy ezeket kiszűrje és az ilyen ítéleteket megváltoz megsemmisítse ezt mondjuk az alkotmánybíróság csak ebben az új rendszerben csinálhatja tehát a a az alaptörvény hatályb lé é óta foglalkozik ilyennel érdemben az alkotmánybíróság korábban csak jogszabályok megsembmisítésével foglalkozott vagy szinte csak azzal foglalkozok ez egy pozitív dolog egyébként ez egy pozitív dolog mert ha ha jól működő alkotmánybíróságunk van akkor ez hatással van a bíróságokra az alapvető jogok beszűrődnek a a bírói ítélkezésbe mert a bíróságok rájönnek hogy hiába hoznak olyan döntéseket amelyek mondjuk megfelelnek a polgári törvénykönyv szabályainak meg a polgári jogi dogmatika szabályainak hogyha az ellentétes valamelyik alapvető jogal megsérti valakinek a jogát akkor azt a döntést nem hozhatják meg és ez teszi az alapjogokat a mindennapi döntések ben is egy hát egy egy élő joggá akkor hogyha az alkotmánybíróság megfelelően gyakorolja ezt a hatáskörét egyébként szerintem nem megfelelően gyakorolja ezt a hatáskörét sem tehát nem csak törvényeket nem semmisít meg a magyar alkotmánybíróság szinte egyá talán az elmúlt években hanem hanem el rossz alapjogokat sértő bírósági ítéleteket sem nagyon nagyon keveset csak de de ha ha ha jól működő alkotmánybíróság lenne akkor működhetne így egyébként még még egy ilyen rosszul működő alkotmánybíróságnál is azt kell hogy mondjuk hogy az alkotmányogi panasznak ami a bírósági ítéletekkel szemben érvényesés éni van egy pozitív hatása tehát a a a az ügyvédek amik amikor a a bíró rendes bíróságok előtt érvelnek akkor még mindig meg tudják győzni a bíróságokat arról hogy nem hozhatnak meg valamilyen döntést mert azt majd az alkotmánybíróság megsemmisítené akkor is hogyha egyébként ebben egyáltalán n bízhatunk mert nem nem tudjuk hogy az alkotmánybíróság megsemmisítené vagy sem de a meggyőző ereje a jogi érvelésnek az még így is hat a bíróságokra és ezért azt kell hogy mondjam hogy alapjogi szempontból a rendes bíróságok most sokkal jobb ítélkezést folytatnak mint folytattak 2000 122 előtt amikor még nem volt ilyen alkotmányjogi panasz magyarországon ilyen eljárását az alkotmánybíróságnak az kezdeményezheti akinek a jogait megsérti egy bírói ítélet vagy egy törvény amit ő ami a panasznak a tárgya tehát aki érintettje ennek az ügynek ez ennek a törvény ez a törvény nagyon sok szervezetre nézve hátrányos sok civil szervezetre sok sajtóorgánumra de ettől még nem feltétlenül válnak olyan mértékben közvetlenül érintettyévé a törvénynek mint amien érintettje a transparency international volt akkor amikor beadta ezt a alkotmányogi panaszt ugyanis velük szemben a a ez a hatóság a törvény szabályait alkalmazva egy eljárást is indított ugye ez tette ez hozta a transparency internationalt egy olyan helyzetbe hogy ők ezt az alkotmányugi panaszt be tudták adni ez egy ez egy alapvető feltétel vannak mások is az átlátszó is beadhatott volna ilyet hogyha szeretett volna hogyha hinne abban hogy ebből bármi jó kisülhet a transparen úgy ítélte meg hogy ez ez ez jó mert kiteszi az asztalra azokat az alkotmányogi érveket amelyekről valamit mondani kell még akkor is egyébként hogyha a transparency international nem bízott abban hogy ez ezt a döntést számára kedvező döntés születik a az alkotmánybíróságon akkor is lehet egy fontos stratégiai érdeke az hogy erről szülessen valamilyen döntés hogy magukról a fogi érvekről is lehessen beszélni és ne csak politikai érvekről tehát hogy ez egy alkotmányugi panasz megindításának ilyen céljai is lehetnek meg egyébként lehet az is a célja hogy egy nemzetközi bírósági bírói fórum elé kerüljön a dolog mert ahhoz az kell hogy a hazai jogorvoslatokat valaki kimerítse és ahhoz szüksége van az alkotmánybíróságra is tehát hogy önmagában szerintem mondjuk nem kell azt mondani hogy így naivitás áll a transparency international beadványa mögött mert mert még akkor is hogyha tudták hogy ez lesz az eredménye akkor is lehet valamilyen célja annak hogy ők ezt beadták ők alapvetően azt sérelmezték hogy a a törvény amely a a hivatalnak a hatáskörét meghatározza az nagyon általánosan fogalmaz és a olyan dolgokat is vizsgálhatóvá tesz a a hivatal számára amelyek amelyek a mindennapi közbeszédben való részvételel kapcsolatosak a legalapvetőbb úgynevezett advoc tevékenységet is magukban foglalják tehát hogyha valaki mondjuk egy nemzetközi szervezet neek egy jelentést készít arról hogy magyarországon hogyan folynak a közügyek és ezt azért teszi hogy megggyőzzön valamilyen döntéshozót akkor ez önmagában már a törvényszerint egy olyan magatartás ami a szuverenitásra veszélyes lehet és ezért a a hivatalnak vizsgálnia kell ez önmagában egy ilyen öncenzúrára késztetheti azokat akik egyébként ezt csinálják nem szeretnék kiteni magukat ennek a vizsgálatnak akkor nem fogják kiteni ez volt a panaszoknak az egyik része a véleménynyilvánítás szabadságát il módon korlátozza ez a törvény másrészről pedig azt sérelmezték hogy a törvényben nincsenek olyan eljárási szabályok amelyek segítenének abban hogy hogy a az eljárás alá vont jogai érvényesüljenek a tisztességes eljárás és a jogorvos jogorvoslathoz való jog sérelmét állították a transparency international beadvány anyában és ezeket vizsgálta meg az alkotmánybíróság ezeket mind lesöpörte az az asztalról először is a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban azt állapította meg hogy ez a öncenzúrára késztetés ez akkor lenne igaz hogyha büntetőszabályok kapcsolódnának a szuverenitásvédelmi hivatal tevékenységéhez de itt szó sincs büntetőszabályokról vagy legalábbis vannak büntető szabályok de azok nem ezzel kapcsolatosak tehát véleménynyilvánítási szabadság korlátozásáról szó sincs a az ilyen eljárási és jogorvoslattal kapcsolatos panaszokat pedig azért utasította el mert azt állította hogy hogy a hivatal nem hoz hatósági döntéseket és ha egyszer hatósági döntéseket nem hoz akkor ott nem is kell valójában megvédeni ilyen tisztességes eljárási garanciákkal a az eljárás alá vonnak a jogait tehát valójában nincs semmi olyan ányossága a törvénynek ami ami orvosolandó lenne igen ez egy fantasztikusan érdekes rész bocsánat most megint közbevágok egy pillanatra csak kíváncsi vagyok arra hogy ha neked előzetesen tippelni kellett volna egyrészt a ennek az ügynek az alkotmánybírósági kimenetelére másrészt arra hogy milyen érveléssel fogja alátámasztani a az alkotmánybíróság a határozatát akkor mire tippel volna hát abban biztos voltam hogy az alkotmánybíróság nem fog helyt adni a a a panasznak ez tehát hogy ez ez teljesen biztos de én az utóbbi időben ugye elég sok alkotmánybírósági határozatot elolvasok és mindig meglep engem az hogy mennyire nem akar még az alkotmánybíróság magához képest sem következetes lenni ez azt jelenti hogy a döntései így indokolásaiban sem olyan nagyon kiszámíthatók tehát hogy hogy ha el akarnak utasítani egy döntést akkor nagyon könnyen olyan indokolást is mögétesznek ami esetleg egy három nappalz korábban hozott határozattal éppen ellentétes lenne tehát tehát ezért én mondjuk jóslatokban az alapján hogy mi mi hogyan utasít el az alkotmánybíróság valamit én nem nagyon bocsátkoznék sokkal inkább az egy ilyen jogásznak a feladata szerintem mint a amilyen én is vagyok meg akik egyébként ilyen indítványokat írnak vagy vagy vagy ehhez hozzátesznek valamit hogy hát az alkotmánybíróságnak mindél kevesebb ilyen menekülési útvonalat hagyunk nyitva minél minél ordítóbb legyen az ellenmondásossága a határozatnak akár a belső ellenmondásossága akár a egyébként az alkotmányos normákkal való ellenmondásossága akkor hogyha ha valamilyen ilyen mondvacsinált indokot tesznek mellé ami elég átlá látszó legyen egyértelű ha már elutasítják ezt az indítány akkor legyen egyértelmű az…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Direkt36 podcast #98 - Szuverenitásvédelem és alapjogok az Alkotmánybíróság döntése után”

Miről szól ez az epizód: „Direkt36 podcast #98 - Szuverenitásvédelem és alapjogok az Alkotmánybíróság döntése után”?

Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója a Direkt36 podcast #98. adásának vendége, ahol a Szuverenitásvédelmi Hivatalról és a kapcsolódó törvényről tárgyalnak. Az Alkotmánybíróság friss határozata elutasította az Alkotmánybíróság Alkotmányvédelmi Hivatal létrehozását ellenző… Az epizód a Direkt36 Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Direkt36 podcast #98 - Szuverenitásvédelem és alapjogok az Alkotmánybíróság döntése után”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó Máté, Szőke Dániel, Wirth Zsuzsanna, Panyi Szabolcs, Pethő András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Direkt36 podcast #98 - Szuverenitásvédelem és alapjogok az Alkotmánybíróság döntése után”?

Fő témái: szuverenitásvédelem, alapjogok, alkotmánybíróság, jogállamiság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Direkt36 podcast #98 - Szuverenitásvédelem és alapjogok az Alkotmánybíróság döntése után”?

Megjelenés: 2024. 11. 26.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/direkt36-podcast/direkt36-podcast-98-szuverenitasvedelem-es-alapjogok-az-alkotmanybirosag-dontese-67664939

Több epizód a Direkt36 Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból