Ecc Pecc könyves podcast

💐 Tavaszcsalogató; avagy mi készen állunk a kiolvadásra! // S03 E50 // Ecc Pecc Podcast

· PT1H15M20S

Összefoglaló

A tavasz közeledtével az Ecc Pecc podcast vendégei, Milu és Orsi az évkezdés, megújulás és célkitűzés témáit járják körül. Az epizódban a tavaszt tekintik az igazi új évnek, amely inspirációt és motivációt hoz az újrakezdéshez, a spontán dolgokhoz való nyitottsághoz és a célok…

Röviden

Műsor
Ecc Pecc könyves podcast
Megjelenés
2026. 03. 01.
Hossz
1 óra 15 perc
Témák
tavasz, újrakezdés, motiváció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt az Ec podcast Miluval és Orsival. >> Sziasztok! >> Sziasztok!

A mai epizód egy számunkra nagyon, nagyon, nagyon kedves epizódtípus lesz, tekintve, hogy itt van a tavasz, és minden porcikánkkal vágyódunk a tavasz után, és mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy a következő egy órában titeket is felkészítsünk és fellelkesítsünk a közelgő tavaszra, és akarjuk ezt a tavaszt.

Ugye, Orsi, épp ezért is kérdezlek téged, hogy neked miért ilyen fontos a tavasz?

Hú, ez egy elcsépelt gondolat lesz kicsit talán, de nagyon tudok azzal a gondolattal és felfogással rezonálni, hogy igazából a tavasz az igazi új év.

És ezt az elmúlt években egyre jobban érzem magamon, hogyha bár van egy bizonyos szintű lezárásra szükségem december végén és január elején, de hogy ez az igazi célokat megvalósítós, motivált énem, az mindig tavasszal kerül elő.

Úgyhogy nekem ez hozza el azt, amit a január sokszor nem tud.

És egyébként nem is feltétlenül kell a januárnak erről szólnia.

Illetve nagyon szeretem azt, hogy ilyenkor én magam is egy kicsit nyitottabb vagyok.

Nyitottabb vagyok a spontán dolgokra, az új dolgokra. nyutattabb vagyok egyáltalán kimozdulni, programokra menni, egyáltalán úgy az emberekkel való kommunikációmban is, és szeretem, hogy ilyenkor egy egy kicsit más énemet élhetem meg. >> Ühüm.

Egyébként így maximálisan a szívemből beszéltél, mert nekem is a tavasz minősül évkezdésnek mostanra már, tehát nem a január 1je, pont úgy, mint nálad.

És nekem a január meg különösen a február az így konkrétan a túlélésről szól.

A február a második november mondhatni, amikor tényleg már a az összes végtagomat csak húzom előre és >> és így így semmi energiám, semmi színe nincsen a külvilágnak és annyira gyűlölöm, hogy erről nincs szó.

Viszont így a tavasz az, amikor így usmét lesz valahonnan.

Én nem is tudom honnan, valószínűleg a napfényből adódóan.

És ilyenkor így ilyen teljesen váratlanul hirtelen motivációim meg indítatásaim lesznek arra, hogy így belevágjak új dolgokba, vagy akár csak egy kicsit felpörgessem a mindennapjaimat, vagy így a legkisebb változtatásokat is így iktassak ilyen vagy olyan rutinomba, és ezek olyan motiválóak tudnak lenni számomra.

És egyébként kíváncsi volnék, hogy tényleg ez az energia honnan születik, mert hogy így, hogy lehet az, hogy februárban ennek az energiának a mennyiség a zeró vagy a mínusz előjellel rendelkezik, és hirtelen hogy változik ez meg márciusra, de hogy istenem, annyira jó, hogy ez így történik és hogy ez egy létező energiaátalakulás, nem tudom, hogy honnan.

Úgyhogy igen, életmentő a tavasz, a hosszú szürke napfénymentes télután, ami most így prágában különösen így volt.

Tehát a napot azt így tényleg vadászni kellett, hetek óta nem láttam, úgyhogy most nagyon tudok örülni ezeknek az első napfényes napoknak.

És te hogyan készülsz fel a tavaszra?

Hogyan maxolod ki a tavaszt, ha már lehet így fogalmazni?

Igazából az idei évben olyan nagy konkrét terveim nincsenek, ami mindenképp az az, hogy sok régen halogatott dolgot intézzek el, és ezalatt főleg szelektálást értek, amivel biztos, hogy te is tudsz jelenleg nagyon rezonálni, mert beszélgettünk már erről és valószínűleg te is hoztál egy kis motivációt az életemben, hogy üljek neki, és a szelektárásra váró dolgokat nézzem át.

És kimondottan várom, mert annyi olyan dolog van így körülöttem, amit így hónapok óta tologatok magam előtt, hogy á most az egyetlen szabad hétvégéimen nem állok neki szelektálni.

Pedig tudom, hogy amikor meg befejezem, akkor tök jó érzés lesz.

Úgyhogy ez egy nagyon nagy célom, hogy egy kicsit így rendet tegyek magam körül, és idén kimondottan várom az ablakpucalást is.

Esküszöm, de de azért biztos megvan az az érzés még, hogyha mindenki utál ablakot is pucolni, amikor végre tiszta az ablak, és akkor kinézel rajta, és ha mondjuk még tök jó kilátás is van hozzá, akkor na hát azért az egy nagyon jó érzés. >> Ühüm.

Én ablakot pucolni még egészen oké, megcsinálom.

Én mosogatni utálok, ha valamit lehet, azt adnám el.

De akkor inkább pucolok 10 ablakot, mint egy tárnyát elmosak, ami szörnyű, de így van. >> Na, mondjuk ilyet is ritkán hall az ember. >> Ühüm.

Egyébként a szanálás nagyon tudok együtt rezonálni veled.

Nálunk is ez most téma, és sor fog rá kerülni.

Remélem, hogy hamarosan. már egy apróbb dolgokat elkezdtem, de azért még a nagyja hátra van, illetve nekem így tök fontos a tavaszi nagytakarítás, és persze abban benne van az ablapucolás is, de hogy így minden más is, tehát így lemosni a bútorokat, úgy tényleg párnákat, takarókat így kiszellőztetni akár.

Nekem ez így így mind az illatokkal együtt összefüggésben áll azzal, hogy így jól és komfortosan érezzem magamat. illetve most egy kicsit ilyen elkapott a shopping lázis.

Így tud inspirálni azt, hogy például új dolgokat vegyek, akár új ruhákat is, vagy ilyen új kiegészítőket a lakásba.

Az, hogy végre egy kicsit megint színesebben öltözködjek, hogy észrevettem, hogy így tényleg a téli cuccaimnak a nagy része az így sötét színű, vagy maximum natúr, de hogy így nem nagyon szíás. >> Igen. >> És hogy például most vettem egy új szoknyát, ami még egy picit szoros.

De hogy így elhatároztam, hogy csoda szépen bele fogok fogyni addigra, amire ez így felvehető lesz.

És ugye maximálisan motivált vagyok, és ezért is hálás vagyok neked tavasz, tehát köszi szépen, mert meg fogom csinálni, csak azért, mert szép és színes.

És amit még így iszonyatosan várok és amire készülök, hogy van egy-két olyan zöldség, ami nemsokára érkezni fog, és így megveszek érte, ilyen például a spárga.

Egyszerűen így élek, halok a spárgaszezonért.

Pedig egyébként nem vagyok egy nagy zöldségfogyasztó, de van egy kettő, ami így ú és az így tök hülyeségek, de így fel tudja dobni a napjaimat, hogy hamarosan. >> Hihetetlen.

Nem tudom, hogy te Németországban születtél előző életedben, vagy honnan származik ez? >> Igen.

A németek is oda vannak érte. >> Hát ez itt egy kéz fogalom ez a spárgaszezon.

Én >> képzeld el, hogy amíg Magyarországon éltem, soha életemben nem ettem spárgát.

Nálunk ez nem is volt egy létező dolog.

Lehet, hogy mostanra már amúgy inkább, de hogy én nálam itt a itt a cseheknél jött ez be, ők azért így szokták enni.

De >> azért érdekes, mert nem tudtam, hogy ez náluk is ennyire szeretett. >> Hm.

Lehet, hogy nem annyira, mint nálatok.

Azért itt lehet bőven enni is pár.

Tavasszal vagyok a legmotiváltabb arra, hogy mozogjak.

A nyár már túl meleg hozzá, de tavasszal még amikor egy kicsit csípősebb az idő, akkor még így könnyebben leszállnom magamat.

És tudod még mi a legfontosabb?

Talán a virágok, hogy imádom a tavaszi virágokat.

Igen. >> És hogy így egy kicsit ilyen rögeszmésen így tele is pakolom a lakásunkat ilyenkor vele.

Így a jácint, a tulipán, ezek az édes szegfűk.

Szóval ilyenkor azért nekem nagyon lehet udvarolni virágokkal és remélem fognak is a fiúk, úgyhogy na.

Ilyen, ilyen csodálatos dolgok vannak rám.

Meg egy apróság, nem tudom, hogy neked feltűnt-e, de észreveted a tavasz az egyetlen illatos évszak, mert hogy ilyenkor nekem így a világ is illatos, kábé bárhová megyek. >> Aha.

Igen. >> Merthogy így mindig máskor egy kicsit úgy büdös van szerintem így nyáron ugye a kellemes izzadságszagok, ősszel ezek kicsit minden meghal, meg bomlik már télen.

Jó, lehet, hogy a tél nem büdös, de hogy így vagy taknyos vagy, vagy annyira fázik az orrod, hogy szagokat se érzel.

Szóval a tavasz az tényleg a a levegő hordozza ezt a sok-sok finom illatot, és ezt imádom, és talán ezért is szeretek tavasszal nagyon sokat sétálni, úgyhogy remélem erre is lesz lehetőség. >> Jó, még mielő belevágunk a tavaszi könyvek bemutatásába, picit térjünk ki a másik kedvenc témánkra, a filmekre, sorozatokra, egyéb programokra.

Mi az, ami most téged foglalkoztat, vagy ami így nagyon érdekel, ha már tavasz?

Na, képzeld el, a filmekkel kapcsolatban sokat gondolkodtam, hogy elmeséljem-e ezt az egészet, mert nem tudok filmet ajánlani.

Borzasztó filmes élményeim vannak az utóbbi hónapokból.

És így lamentáltam rajta, hogy most kell-e ez ide.

Aztán rájöttem, hogy amúgy tök sokat beszélek itt egyébként a bakancslistáimról, meg egyáltalán így mindennek a listázásáról, és csak ide tartozik.

Úgy jártam ősszel és télen is, hogy volt szakály szerint kis bakancslistám, sokkal megengedőbb, mint a korábbi időszakokban, de hiába néztem meg becsülettel róla a filmeket, egyik borzasztóbb volt, mint a másik.

Tehát ami nem szar volt, az szerintem traumatizált egy életre.

Jó Isten! >> Nagyon szomorú, de szinte csak ilyen élményeim vannak az elmúlt hónapokból. >> Jó, példákat akarunk.

Az egyik az egy régebbi film, és már hosszú hónapok óta a listámon volt, ez a titokzatos bőr.

Ez egy 2004-es dráma, és talán egy kicsit így a thrillerbe is besorolható.

Tudtam róla, hogy amúgy egy nehéz témát érint ez a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális erőszak témája, méghozzá egy nagyon érdekes nézőpontból megközelítve, ugyanis két főszereplője van a filmnek, és mindketten ugyanazt a traumát szenvedték el, viszont teljesen máshogy alakul az életük, és teljesen máshogy dolgozzák vagy nem dolgozzák ezt fel.

Tehát nagyon érdekes ez a két véglet, hogy két különböző emberből ez mennyire különböző dolgot ki tud váltani hosszú távon, és mennyire befolyásolja az életüket.

Nyilván egy rossz és nem nem egy egészséges irányba.

És annak ellenére, hogy amúgy szerintem zseniális ez a film ahhoz képest is, hogy tényleg már több mint 20 évvel ezelőtt készült.

És azt is hozzátenném, hogy itt a zaklatás elszenvedői fiúk, ami szerintem megint csak egy ilyen tök jó dolog, hogy fiú áldozatokat is behoznak főszereplőnek.

Ennek ellenére borzasztó volt, és tényleg nagyon megviselt.

Úgyhogy tudod, hogy nem szoktak ezek a témák annyira megviselni de nagyon explicitis volt ez a film és nagyon valóságos, tehát semmi ilyen felesleges melodráma nem volt benne, hanem csak a szintiszt valóság. >> Hát én minden tiszteletem a tiéd, meg csodálatom, mert én most már jó darabig nem akarok ilyen témában se olvasni, se filmet nézni.

Tá a legutolsó, amit így félszámmá néztem, ez ez a Jack Cutch film volt, ami a a szomszédlány.

És hogy így nekem hetekig traumatikus élmény volt, csak így folyton eszembe jutott, vagy bevillant, és én végeztem ezzel.

Szóval én én csodálak, hogy tényleg ez neked ehhez így van idegrendszered, vagy nem tudom. >> Szerintem már nem sokáig, mert most én is tényleg eljutottam arra a szintre, hogy én nem nézek több ilyet.

Ez lehet, hogy így a ennek a témának meg filmekben való megjelenítésének valószínűleg a csúcsa is volt.

És én itt így befejeztem. >> Ühüm. >> A másik, ami például egy tök nagy csalódás volt, ez a Noszatu című film, ami viszonylag új, most nem tudom, hogy szerintem tavaly előtt jött ki, és maga a látványvilág az csodálatos, igazi téli hangulat. viszont hát a történet, és az, hogy ez is valami, nem tudom, két-három órás film volt, ez volt a csalódás része.

Aztán néztem olyanokat, amire már nem is emlékszem, hogy mik voltak egyáltalán azok, mert annyira felejtő volt.

És most így a legutolsó filmes élményem, amikor tényleg eldöntöttem, hogy én én befejeztem ezekkel a traumatizáló filmekkel, pedig én korábban kifejezetten kerestem ezt a zsánert, ezeket a filmeket.

Ez az All of Us Strangers című film.

Ráadásul elég általam szeretett színészek vannak benne.

Paul Mescal, ő van ugye a normális emberek sorozatadaptációjában, illetve Andrus Scott. ők játszák a két főszereplőt.

És egyébként ez egy LMBTQ történet és film, aminek a főszereplője, akit Andruscot játszik, ő egy hát igazából egyedül él, egyébként író.

Azt hiszem, hogy ez így Londonban, London külvárosában játszódik, egy ilyen óriási nagy emeletes házban, lakik egy kis lakásban, és így a film nagy része az arról szól, hogy egyrészről megismerkedik a Paul Meszkálát alakított szomszédjával, és vele keveredik egy hát egy szerelembe gyakorlatilag, és közben elkezdi kísérteni a múltja azáltal, hogy a elkezd találkozni a szüleivel, akik egyébként már halottak.

És így egyrészre így nagyon erősen érinti a gyászfeldolgozást, de nem az a gyászfeldolgozás, amikor valami friss, valami frissebb, hanem amikor évekig tologatod magad előtt a gyászfeldolgozást, és nem jutsz oda, hogy ennek így akármilyen szinten így pontot tegyél a végére.

És fú, borzasztó nyomasztó volt ez a fiam.

És van benne egy olyan csavar is a végén, amit így egyáltalán nem láttam jönni, és szerte meg így kísérteni is fog egy jó jó darabig.

Úgyhogy ez megint az a kategória, hogy amúgy valamihez zseniális ez a film, de hogy így nem nem akarok több ilyen filmet látni.

Tehát amúgy ha azt nézem, hogy maga a tél is milyennyire nyomasztó, főleg így a vége, ugye ez a február, ahogy beszéltük is, ez már tényleg iszonyatosan szürke, ahhoz képest elég kemény témákat bevállaltál.

Mármint lehet, hogy ez nem segített abban, hogy nem tudom, erőre vagy energiára kapja, azért azek megdolgozzák az ember lelkét, szívét megmasszírozzák.

Kemény választások. >> De nem tudom, hogy amúgy te hogy látod, de szerintem mostanság amúgy nagyon nehéz egyáltalán jó filmeket találni.

Nagyon nehéz amúgy feelgút kikapcsolódós filmeket találni.

Tehát csak azon kapom magam, hogy akkor vissza kell térnem a régi kedvenceimhez, mert >> Igen, >> így komolyabb témákban azért így látok egy-kettő tényleg nagyon jó filmet, ami így készül, csak igen, most eljutottam oda, hogy nem nem keresem ezeket inkább többé.

Nekem egy kicsit most olyan érzésem van, persze ez lehet, hogy tévedés, de nekem mégis az a benyomásom, hogy ha az IMDbn nézek szét, akkor ha minimum egy jó filmet akarsz nézni, az honnan hetestől kezdődik fölfelé, ugye.

De hogy például romkomokra így szinte egyáltalán lehetetlen, szinte hét pontos értékeléssel bíró filmet találni.

Tehát ahhoz, hogy valami legalább hét pontot kapjon, abban…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „💐 Tavaszcsalogató; avagy mi készen állunk a kiolvadásra! // S03 E50 // Ecc Pecc Podcast”

Miről szól ez az epizód: „💐 Tavaszcsalogató; avagy mi készen állunk a kiolvadásra! // S03 E50 // Ecc Pecc Podcast”?

A tavasz közeledtével az Ecc Pecc podcast vendégei, Milu és Orsi az évkezdés, megújulás és célkitűzés témáit járják körül. Az epizódban a tavaszt tekintik az igazi új évnek, amely inspirációt és motivációt hoz az újrakezdéshez, a spontán dolgokhoz való nyitottsághoz és a célok… Az epizód a Ecc Pecc könyves podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 01..

Milyen témákat érint ez az epizód: „💐 Tavaszcsalogató; avagy mi készen állunk a kiolvadásra! // S03 E50 // Ecc Pecc Podcast”?

Fő témái: tavasz, újrakezdés, motiváció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „💐 Tavaszcsalogató; avagy mi készen állunk a kiolvadásra! // S03 E50 // Ecc Pecc Podcast”?

Megjelenés: 2026. 03. 01.. Hossz: 1 óra 15 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ecc-pecc-konyves-podcast/tavaszcsalogato-avagy-mi-keszen-allunk-a-kiolvadasra-s03-e50-ecc-pecc-podcast-4d70a222

Több epizód a Ecc Pecc könyves podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból