EconomX Podcast

Miért buknak el a cégek az IT miatt? – ORB:IT 2026 | Dorn András

· PT19M3S

Összefoglaló

A Money Talks podcast legújabb adásában Török Endre vendége Dorn András, a DAM Invisible Technology Zrt. vezérigazgatója, aki az ORB:IT 2026 felmérés tanulságairól beszél. A felmérés rávilágít, hogy az IT egyre inkább üzleti stratégiai tényezővé válik, és az üzleti környezet…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 04. 01.
Hossz
19 perc
Témák
it, üzleti stratégia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Egyre jobban azt várják [zene] el az informatikától, hogy az üzlethez tevőlegesen járuljon hozzá.

És az üzlet is látja már azt, hogy az informatika bevonása nélkül ők [zene] bénakacsák maradnak egy folyamatosan és rohamosan változó üzleti környezetben.

Az Orbitnak is egy nagy tanulsága, hogy a kommunikációnak a szükségessége mennyire megnövekedett. [zene] Ha nincsen előre jól definiálva azt, [zene] hogy az üzletnek mire van szüksége, ezek mellé nincsenek odaírva a megfelelő paraméterek és nincsenek a határidők megcsinálva, akkor emiatt a kommunikációs gap [zene] miatt az egész minden fölborulhat.

A magyar váltok stratégiájának kétharmadát már nagyban az IT szektor befolyásolja.

Mit gondolnak maguk az informatikusok a jövő vállalat vezetéséről?

Ezt kutatták le idén második alkalommal az Orbit 2026-os felmérésében a DAM Invisible Technology Zrt.

Ez pedig itt a Money Talks podcast következő adása.

Mai vendégem Dorn András, vezérigazgató a DAM Invisible Technology Zrt-től.

Kérem, ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel műsorainkra.

Ha tetszenek az adásaink, lájkolják ezt a videót is.

A végén mondják el véleményüket a hozzászólások között.

Most pedig fordulok mai vendégemhez.

Köszöntelek itt a műsorban. >> Szervusz!

Köszöntöle köszöntelek én is téged, és a nézőket is. >> Elkészült ez a legfrissebb felmérés.

Talán kezdjük azzal az elején, hogy mi szükség van erre most a magyar piacon. >> Azt gondolom, hogy ez egy hiánypótló.

Az előzőt is azért kezdtük el, mert nem találtunk olyan információkat, ami aki ami az IT vezetők mindennapjait hivatott meg mieleníteni.

Nem tudtuk azt, hogy ők milyen problémával küzden küzdenek.

Nem tudtuk azt, hogy milyen megoldási lehetőségeik vannak. azért kezdtünk e ezzel foglalkozni, hogy nekik is egy mankót adjunk és egy kitekintést azzal kapcsolatosan, hogy a többiek, akik hasonló cipőbe járnak, azok milyen megoldási lehetőségekben gondolkoznak.

Nagyon szerettük ezt meg ezt ezt a feladatot megoldani, mert rengeteg hasznos információt tudunk levonni ebből saját magunk számára is, és azt gondoljuk, hogy ez értékes információt ad az ügyfeleinknek és minden magyar IT vezetőnek. >> Pontosan kiket kérdeztetek meg ebben a felmérésben? >> Ezt a felmérést a az IT businessel együtt végeztük. nagyjából egy 70 fős reprezentatív IT vezetői réteg volt az, aki a felmérésben ö lévő kérdésekre válaszolt.

Ezek a kérdések, ezek több kategória köré szerveződtek, például vezetőség képességek kapacitások satöbbi.

Minden ott van leírva, el lehet majd olvasni, és ingyenesen le is tölthető a az orbit.hu oldalról.

És ezek a vezetők, ezek meghatározó magyar vállalatoknak, akár multinacionális, külföldi tulajdonú vállalatoknak, de akár kisebb szervezeteknek az IT vezetői voltak. >> Ahogy említettem már, ez a felmérés idén készült el másodszor.

Mi volt az első felmérésnek a legnagyobb tanulsága, amikor belevágtatok ebbe a munkába?

Mi volt az, ami így Snapchatként kirajzolódott így a magyar piacon?

Talán a legnagyobb tanulsága akkor a az emberi kapacitásoknak a hiánya, többlete és minősége köré rajzolódott. a az idei felmérésnek a az eredménye ennek egy kicsit változása.

Tehát most azt látjuk a felmérésből, azt lehet kiolvasni, hogy ez az emberi munkaerő hiány már nem jellemző a piacra, megvannak mindenkinek a szükséges kapacitásai.

Viszont az, hogy ezt hogy használjuk föl, az egy sokkal nyomósabb kérdés lett.

A legfontosabb rész pedig az, hogy és ez a legfontosabb tanulsága a felmérésnek, hogy úgy kell ezt fölhasználjuk, hogy ez mindenképpen az üzletmenetünket támogassa. egyébként ez nem csak a mi gondolatunk volt, hanem a Gartner kutatásának az eredménye is, hogy egyre jobban azt várják el az informatikától, hogy az üzlethez tevőlegesen járuljon hozzá.

És az üzlet is látja már azt, hogy az informatika bevonása nélkül ők bénakacsák maradnak egy folyamatosan és rohamosan változó üzleti környezetben.

Egy év alatt ennyit változott a környezet, hogy eljutottunk abból, hogy régen mindenki arról beszélt, hogy informatikus hiány van, aki karriert szeretett volna váltani.

Ez egy jól fizető szakma, megpróbált belépni ebbe a világba.

Szóval ez a piac most a munkaerővel megtelítődött, és ezért kellett ávezniük, vagy kellene ávezniük a magyar vállalatoknak is a folyamat optimalizálásra. >> Nem a munkaerővel telítődött meg, és most is vannak még kompetens munkaerő hiányok.

A fontos az, hogy a meglévőeket hogyan tudják hatékonyan fölhasználni.

És ez a leg legfontosabb tanulsága ennek a felmérésnek.

Hogyha a meglévő kapacitásainkat rosszul irányítjuk, akkor egyrészt rossz irányba mehet a hajó, akkor korrigálni kell, lecsúszik, elcsúszik a projekt, újratervezzük, többletköltség, az is többletköltség, hogy nem indul el valami szolgáltatás időben.

Tehát nem nem tudjuk elérni az üzleti céljainkat, de az is, hogyha nem a megfelelő kompetenciát használjuk, az is ugyanígy a hajónak a az elsodródásához vezethet. >> Hozzuk le ezt picit a gyakorlatba.

Miért van az, hogy nagyon jól hangzó üzleti stratégiák, IT stratégiák nem működnek a mindennapokban? >> Egyrészt van egy jó trend, ami eredetileg úgy nézett ki, hogy egy pipát kellett rakjunk az üzleti terveink mellé, hogy a a stratégiát megalkottuk, és utána az a stratégia bekerült mondjuk a fiókba.

A jó trend pedig az, hogy ezt a stratégiát elkezdik technikai és operatív szintekre is lebontani.

És amikor ezek operatív szintig lecsorognak már, akkor már lehet azt tudni, és ehhez vannak rendszerek, amik segítenek ebben, hogy a mindennapi informatikus is azon dolgozik, ami amin kell neki, és ezzel hozzájárul az üzleti sikerességhez.

És ezt a stratégia ezt teszi láthatóvá, és ezt kell, hogy koordinálja és megmutassa, hogy az informatika is hozzájárul az üzleti sikerhez.

Ahogy a bevezetőben említettem, itt a riportban van egyébként egy nagyon jó táblázat ehhez, hogy a magyar vállalatok már több mint kétharmada használja az IT stratégiákat, tervez IT stratégiákat, és ez alapján ezek a ezek a ezek a a az üzleti tervek befolyásolják akár az eredményességet is.

Miért olyan fontos egy vállalatvezetőnek átlátni, megérteni azt, hogy olyan gyors a technológiai fejlődés, ahogy említetted is, már már olyan akár a az AI megjelenésével, akár a folyamatok felgyorsításával hogyan lehet még jobban előrelépni?

Tehát mi az, amit a üzleti szempontból egy cégvezetőnek, aki kevésbé van otthon az IT világában, mi az első dolog, amit át kell látni és meg kell érteni a területen?

Talán az, hogy az IT nem lehet a jövőben egy szükséges rossz.

Tehát ha csak a telefonunkrunk, hogy ott milyen applikációk futnak, mennyit változott ez, ha csak arra gondolunk, hogy egy egy közlekedésben bevezetett új szolgáltatás hogyan befolyásolja az embereink mindennapját, vagy arra gondolunk, hogy egy kollégánk ma már akár kópálottal vagy bármilyen mászközzel mennyivel hatékonyabban vagy gyorsabban tud dolgozni, akkor már nem tudunk elmenni amellett, hogy ne stratégiai partnerként kez tekintsünk az informatikára.

És itt egyébként az informatika szerintem egy picikét meg is fog változni.

Tehát maga a szónak a sztenderd jelentése, az, hogy informatika, az át fog kicsikét tolódni szerintem az információ igény és az információ felhasználásának az irányába.

Ezt egy cégvezetőnek nagyon éreznie kell, hogy neki szüksége van az információra, és ehhez ki az, aki őt támogatni tudja, és milyen gyorsasággal tudja támogatni, és milyen minőségben. >> Szerintem itt jön be a stabilitás és az innováció kérdésköre, hogy nyilván minden vállalat működik egy jól megszokott módon a mindennapokban, mégis ott van mindenkiben az az érzés, hogyha elhalasztja a fejlesztéseit, akkor le fog maradni.

Hogy lehet ezt a kettőt úgy irányba rakni, kezelni, hogy mind a kettő egyfajta egyensúlyba kerüljön?

Kezdjem egy picikét távolabbról.

Kürt Sándor egyszer azt mondta, hogy a stratégiát nem lehet az operatív tevékenységek oltárán föláldozni.

Egy projekt az mindenképpen stratégiai jelentőségű dolog.

Ha egy projekt és amikor a projekteken dolgozunk, akkor szembe kerülünk azzal, hogy ez hogyan befolyásolja a mi stabilitásunkat, hogyan befolyásolja a kollégánknak a a az érzéseit, hogyan fog ez az üzleti eredményeinkhez hozzájárulni.

Innentől kezdve pedig egy projektnek a működése az az egy kétélő fegyver lehet, hogyha egy kritikus pontba dönteni kell róla.

Azért mondom ezt, mert nem minden esetben sikertelenség az, hogyha egy informatikai projekt csúszik, átrendeződik, nem úgy valósul meg, vagy egyáltalán leáll. ennek a projektnek a levezetésének is az üzletmenet szerint kell tudjon priorizálódni, hogyha átterhelődik a prioritás az üzemeltetésre, mert egy olyan szituáció áll elő, hogy a hogy az üzemeltetésre kell fókuszálni, az nem a világ vége.

Az a világ vége, hogyha a projekt nem úgy sikerül, elköltöttünk rá egy csomó pénzt, és utána kidobtuk az ablakra ablakba. számtalan magyarországi példát lehet evvel kapcsosan említeni, ahol egy mesterséges intelligencia projektnek a vége az volt, hogy elköltöttek több millió 100 millió projektet, 100 millió Ftnyi pénzt, és nem sikerült. >> Ez abból fakadt, hogy az üzlet és az informatika még nem mindig érti a saját nyel, tehát nem mindig beszélnek egy nyelven.

Ö abszolút a kommunikáció például >> komunikáció, >> tehát a a kommunikáció egy nagyon a az orbitnak is egy nagy tanulsága, hogy a kommunikációnak a szükségessége mennyire megnövekedett.

Ha nincsen előre jól definiálva azt, hogy az üzletnek mire van szüksége, ezek mellé nincsenek odaírva megfelelő paraméterek és nincsenek a határidők megcsinálva, akkor emiatt a kommunikációs gap miatt az egész minden fölborulhat.

Az informatika fölrakja a kezét, azt mondta, hogy ott van a szerver működik.

Az üzlet azt várta, hogy gyorsabb legyen a az egész.

Nem lehet, hogy nem is szervert kellett volna venni, hanem a folyamatokba belenézni.

Nem lehet az, hogy a az az alkalmazás, amit bevezettek, az nem föltétlen arra alkalmas, amire az üzletnek szüksége van.

És itt jön az elő, hogy a kommunikációnak a minősége és a mennyisége mennyibe meg mennyiben megváltozik, és mennyivel magasabb szintre kerül.

Másodszorra készítettétek el ezt a felmérést, így már van összehasonlítási alap.

Most a 2026-os kiadásnak szerinted mi a legmegdöbbentőbb tapasztalata?

Egyrészt az informatikai stratégiának a létezése és az, hogy ezt ezzel foglalkoznak már sokkal mélyebben, a kommunikációnak a felértékelődése és a a kapacitások felhasználásának az átrendeződése, hogyha lehet ezt így így mondani.

Ez a három téma, ami rettentően befolyásolja a a mai informatikai piacot.

Nyilván úgy, hogy ebbe annak a az MI által generált hyp-nak a csillapodása és az ebből fakadó racionális üzleti előnyöknek a kiaknázása még mindig bolondon van. >> Ez most megfogta a fülemet, az a kifejezésed, hogy az AI-nak a a hype-ja kezd csökkenni.

Mit jelent ez pontosan a az üzleti életben, vagy az értelmezésed szerint? >> Van erre egy kifejezés, amit úgy hívnak, hogy AI washing.

És ennek az elkerülésére szintén a Gartner hívja föl a figyelmünket.

Az AI wasing arról szól, hogy azt gondoljuk, hogy majd mindent megold helyettünk az AI és 70-80%-os üzleti megtérüléseket ígér.

Ez a gyakorlatban nem tud mindig meg igazolódni.

Vannak olyan folyamatok és repetatív feladatok, amik esetében valóban lehet ekkorát.

De a nap végén, amit ráköltünk, és hogyha teljes költségvetésbe gondolkozunk, TOC-ba gondolkozunk, akkor nem fog ez visszaigazolódni. jobb lesz, olcsóbb lesz, de nem szabad 70-80%-ban gondolkozni, hanem abba kell gondolkozni, hogy a a kis apró 10-20%-os javulásokból érjünk el összességében egy akkora hatékonyságnövekedést, ami már látható a az üzleti eredmények pozitívitásában. >> A mesterséges intelligenciához rengeteg kérdésem lenne, de még inkább ugorjunk vissza a felmérésre.

Ugye IT szakembereket, IT felsővezetőket kérdeztetek meg.

Mi az információ, ami kiderül belőle, vagy mi az az ajánlás, hogy ez nem csak IT, más IT vezetőknek szól, hiszen manapság már minden informatika, nem csak kizárólag azok a vállalatok, akik ezzel foglalkoznak?

Ha jól értem a kérdésedet, akkor akkor az a kérdés, hogy a a akik nem IT vezetők, mégis mit tudnak ebből profitálni?

Erre nagyon egyszerű a válasz, az, hogy közeledniük kell.

Tehát a ahogy említettem, nem egy szükséges rossz vagyunk már, hanem konkrétan üzleti eredményeket fogunk hozni, hogyha jól tudunk egymással beszélni, megértjük egymást és igényeit, akkor az informatika az hozzájárul ahhoz, hogy hogy az üzlet jól menjen.

Ezt egy vezető milyen gyakorlatokból láthatja, hogy a szervezete például egy IT stratégiának a megírására, bevezetésére jól reagál? >> A mindennapokban fogja érezni a bőrén.

Tehát amikor elindítja a gépét és belép egy alkalmazásba, és egy régi módszer szerint dolgozna, akkor az a nyomás lesz rajta, amit régebben érzett. hogyha most valamit jól csináltál, akkor ez a nyomás föl fog oldódni, gyorsabban és hatékonyabban és jobban fogod elvégezni a munkádat, és másra lesz időd, mint eddig.

Az egyik barátom pénzügyi elemzéseket végez, és nagyon büszke ma már arra, hogy ő emnyit használ ahhoz, hogy a pén a a fölső legfölső pénzügyi vezetőjének az elemzéseket elkészítse.

Mindegyikhez külön megcsinálja az elemzést, és utána odaírja a saját kommentjét, de az elejét, a legnagyobb részt, a kutatást, a számok összerakását satöbbi, az emi már megcsinálja helyette.

Ez az én életemben ez például úgy néz ki, hogy a mai beszélgetésünknek a felkészülését én is mesterséges intelligenciával támogattam meg, és utána végigolvastam és kihúzogattam belőle azokat a részeket, amik azt gondolom, hogy jók, hozzáírtam ahhoz, hogy még jobb legyen.

És így evvel az egésszel tök lazán végeztem egy óra alatt.

Ez lehet az a működési gyakorlat, ami a jövőben a legnagyobb versenyelőn biztosíthatja? >> Ha ezt komplexen kérdezzük, és nem csak a mesterséges intelligenciára helyezzük ki, akkor igen.

Hogyha csak a mesterséges intelligenciára élesítenén ki, akkor erről határozottan nemet mondtam.

Nem mindent fog tudni a mesterséges…

Említett entitások

Témák

Szervezetek, cégek

  • DAM Invisible Technology Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Miért buknak el a cégek az IT miatt? – ORB:IT 2026 | Dorn András”

Miről szól ez az epizód: „Miért buknak el a cégek az IT miatt? – ORB:IT 2026 | Dorn András”?

A Money Talks podcast legújabb adásában Török Endre vendége Dorn András, a DAM Invisible Technology Zrt. vezérigazgatója, aki az ORB:IT 2026 felmérés tanulságairól beszél. A felmérés rávilágít, hogy az IT egyre inkább üzleti stratégiai tényezővé válik, és az üzleti környezet… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 01..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Miért buknak el a cégek az IT miatt? – ORB:IT 2026 | Dorn András”?

Fő témái: it, üzleti stratégia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Miért buknak el a cégek az IT miatt? – ORB:IT 2026 | Dorn András”?

Megjelenés: 2026. 04. 01.. Hossz: 19 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/miert-buknak-el-a-cegek-az-it-miatt-orb-it-2026-dorn-andras-84d03fbf

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból