EconomX Podcast

Nagy Elek: Vagyonadó helyett a vállalkozásokat kell erősíteni

· PT16M26S

Összefoglaló

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint Magyarország gazdasága egy kritikus fordulóponthoz érkezett, az extenzív fejlődés korlátaihoz. A munkaerőhiány és a nyersanyagok hiánya miatt elengedhetetlen a szemléletváltás az intenzív, tudásalapú fejlődés felé…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2026. 03. 23.
Hossz
16 perc
Szereplők, említett nevek
Nagy Elek
Témák
gazdaság, munkaerőhiány, vállalkozásfejlesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Magyarországnak körülbelül 5-6000 olyan cégre van szüksége, amelyik ezt a kritikös tömeget alkotja.

Magyarán egy vagyonadó pont azokat a cégeket sújtaná, akik igazán előrevinnék a magyar gazdaságot.

Az mi álláspontunk az, hogy ezeket a céget nem sújtani kell, hanem éppenséggel támogatni.

Válaszúthoz érkezett a magyar gazdaság.

Így fogalmazott Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági évnyitón.

Ez pedig itt a Money Talks podcast következő adása.

Kérem, ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra.

Ha tetszenek a tartalmaink, lájkolják ezt a videót is.

A végén mondják el véleményüket a hozzászólásoknál.

Köszönjük szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Jó napot kívánok.

Én is köszönöm a meghívást és szeretettel köszöntöm a hallgatókat. >> Valóban választ nézőket. >> Hallgatókat és nézőket.

Ön néhány héttel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy válaszúthoz érkezett a magyar gazdaság valóban. >> Igen, ez egy kritikus pillanat.

Ugye az elmúlt 15 év, ezt úgy mondhatjuk, ez egy extenzív fejlődési időszak volt.

Ugye hát emlékszünk 2010-ben milyen válságos helyzetben volt Magyarország, munkanélküliség.

A lényeg az, hogy az elmúlt 15 évben sikerült a munkanélküliséget gyakorlatilag megszüntetni.

Nagyon komoly külföldi beruházások érkeztek.

Nőtt az életszínvonal. jobban élünk.

Igen ám, de elértünk bizonyos korlátokat.

Már munkaerő nincsen több, tehát ez egy komoly probléma.

Nyersanyagaink nincsenek, hogyan tovább?

Ö és ö éppen ez a lényege, hogy itt kell egy nagyon komoly szemléletváltás, hogy ebből a az extenzív fejlődésből egy intenzív fejlődés.

Az intenzív fejlődés pedig itt van, a tudás az, ami adja.

És erre nagyon jó példa, hogy a közgazdaságtan ezt a helyzetet úgy ismeri, mint a közepes jövedelmi csapda.

Erre azt tudom mondani, hogy az elmúlt 50 évben körülbelül 100 ország volt ebben a közembes jövedelmi csapdában, és minden 10. országnak sikerült csak kitörnie.

Úgyhogy nagy a kihívás, de én úgy látom, hogy hogy jók az esélyeink. >> Mielőtt még erre kérdeznék rám, mi történt azokkal az országokkal, amelyek beragadtak ebbe a közepes jövedelem csapdájába?

Ugye az a lényeg, tehát ha például Magyarország ugye pont ugye itten persze vannak mindenféle kritikák, hogy kellett ez az összeszerelőüzemek, beszállító meg ilyenek, de hát a magyar gazdaságnak meg kellett szervezni, hogy egyáltalán létezzen az a stabil működés, amivel egy kicsi, de stabil növekedést el tud érni.

Na most ha ezen nem változtatunk, akkor lesz egy alacsony növekedése az országnak, és ez történt ezekben az országokban, de nincs kitörés, és ezért kell a szemléletváltás, hogy a tudáschnológiába az innováció révén tudjunk fejlődni.

És az látszik, hogy azok az országok, akik sikeresek voltak, kizárólag ennek a révén tudtak sikeresek lenni.

Még mielőtt arra kérdeznék rá, hogy mi a sikernek a titka ebben az esetben, ugorjunk talán vissza egy picit a gazdasági évnyitóra, hiszen Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ön kiváló beszédet mondott, de mindez akkor valósulhat meg, hogyha a következő években nem háborús gazdaság, hanem békega jön.

Hát bármilyen final sajnos ezzel nem tudok vitatkozni, mert mert megmondom őszintén, én is tehát megmondom őszintén, egy olyan másfél hónappal ezelőttig én sem úgy láttam, hogy itt azért kiterjedhet a háború.

Amikor felelős, vagy inkább úgy mondom, felelős nyugati vezetők azt mondják, hogy katonákat kell küldeni, hát az azt jelenti, hogy háborút akarunk. háborúba akarunk menni.

Márpedig ebből, ha valamiből a háborúból muszáj kimaradni.

És az látszik is, hogy a két világháborúban azok az országok, akik nem léptek be, azok köszönik szépen, ebből kimaradtak.

Nekünk, nekünk vitális, hogy ki tudjunk maradni.

Nyilvánvaló, hogyha Európa bemegy a háborúba, és mi kimaradunk másfajta megközelítés kell, de ha háborúba megyünk, akkor akkor akkor az jó Isten mentsen meg bennünket.

Tegyük föl, hogy ez sikerül elkerülni ezt a helyzetet.

Itt akkor az előző kérdésre visszautalva, mi lehet a sikert titka a magyar gazdaságnak?

Mi mi lehet a következő növekedési motorja?

Itt visszacsatolnék azért arra, hogy Orbán Viktor nemrég kezdte az országjárását, és ő még úgy fogalmazott, hogy 2030-ra esetlegesen el lehet érni azt, hogy 5 millió magyar vállaljon ebben az országban munkát.

Tehát úgy úgy látszik, hogy talán még lehet a miniszterelnök értékelése szerint egy kicsi növekedés akár a dolgozó magyar emberek létszámában is, de ezen kívül mi az, ami intenzív növekedésre kapcsolhatja át a magyar gazdaságot?

Igen, én azt gondolom, hogy minimális tartalék még van, de valójában az a lényege, hogy a munkaerő minősége javuljon.

Tehát ezért nekünk nagyon-nagyon fontos, hogy hogy mindent a tudásba fektessünk.

És ahogy itt mondtam azt, hogy hogy a nekünk rövid távon a stabilitása fontos, ez ennek e az adottságaink megvannak tehát és erre jók ezek az összeszerelőüz üzemek, ezek a nagy külföldi beruházások, hogy ezt a stabilitást mi tudjuk hozni.

Azt szoktam mondani, hogy mert sok kritika éri ezt a fajta gazdaságpolitikát, hogy a tudásba kellett volna fektetni.

Hát persze nagyon jó a tudásba fektetni, de hogyha a gyermekemet ugye amikor elvégzi az óvodát, akkor nem az egyetemre iratom be, hanem előbb elemi, középiskola és ha leérettségizik, mehet egyetemre.

Na, mi körülbelül most leérettségiztünk, és most jöhet a tudásba való fektetés.

Tehát, hogy talán azért próbálok így szemléletesen mondani.

És ez a tudásba való fektetés azt jelenti, hogy nekünk a szemléletváltás, hogy minden módon mindenütt a tudásba, de szívesen mondok példákat is, hogy talán hogyan lehet ezt a mi véleményünk szerint elérni. >> Akár lehetne mondani itt húzóágazatokat, mert ugye az elmúlt 15 évben a járműipar emelkedett ki talán az összes többi közül. egy ilyen növekedési pályán melyek lennének a húzóágazatok a magyar gazdaságban.

Illetve hadd egészítsem ki annyival a kérdésemet, hogy itt akár nem csak az oktatás ügyre gondol elnök úr, vagy a felnőtt képzésre és a továbbképzésre és a munkavállalók továbbképzésére is gondol itt, amikor azt mondja, hogy a tudásba kell fektetni a következő évek munkáját. >> Én egy picit visszább mennék a káhá-hoz.

Én azt gondolom, hogy most szükség van a következő időszakban talán úgy mondhatnám ugye, hogy hogy a ugye a társadalmi szerződés, de igazán egy a kormányzat és a vállal közök köt egy olyan szerződés, hogy a kormányzat hátteret ad, lehetőséget ad annak arra, hogy a vállalkozók az innovatív lehetőségeiket minél jobban tudják kihasználni.

Ez ez mindenütt így történt a világban, ahol sikeresek voltak.

Na most ha ez megtörténik, akkor nekünk előbb a keretrendszert kell, mert kétségtelen tény, fontos, ez az ágazat, az az ágazat, de ha nincs meg a keretrendszer, akkor nem fog tudni olyan hatékonyan működni.

Ugye rövid távon a rövidtáv-5 év különböző modelleknek a kombinációja.

Nekünk például célszerű megvalósítani a digitális okos államot.

Ez azt jelenti, hogy nekünk nem nagyok kell lenni, hanem gyorsak és hatékonyak.

Hogy az államigazgatásnak a mondjuk a 90%-a digitálisan történjen.

Körülbelül egy olyan 20-30%-os közigazgatási költségcsökkentést. azért az nem kevés.

És ennek a hatása az egész gazdaságra és a termelékenységre ö kihat.

Dánia, de mondjuk Észtország, aki hogy ezt együtt léptünk be gyakorlatilag az Unióba, de ha Ázsiát hozom, mondjuk egy Új Zélan, tehát hogy ne a klasszikus példákat, tehát ezt meg lehet valósítani, és akkor ha ilyen keretrendszerben, aztán tényleg lehet arra, hogy milyen ágazatok, hogyan, illetve a másik, hogy nekünk nagyon fontos, hogy a meglegyen az a kritik US tömege az innovatív vállalkozásoknak, akik az egész gazdaságot erősítik, majd nagyvállalatok lesznek, és az úgynevezett igazi nemzeti bajnokokká nőnek ki, akik már felvásárolják majd a külföldi cégeket.

Én hosszútávon azt gondolom, hogy hogy a a az a fajta agyxport az igazi, ami termékbe valósul meg.

Tehát nekünk minél több mérnököt, természettudomány, fizikus, kémikus kell a jövőbe, akik az innováció alapját adják, és olyan terméket hozunk létre, amit tudunk exportálni.

Izrael például tipikusan ezen a e ez a példa, de Szingapúr is gyakorlatilag ezt csinálta, ha már magyar nagy vállalatok.

Nyilvánvaló, hogy itt a választások előtt a közbeszédben nagyon sok gazdaságpolitikai elképzelés ötlet kerül.

Ebből az egyik, ami talán a legnagyobb vízhangot kapta itt az elmúlt fél évben, az talán a vagyonadó, az 1%-os vagyonadó.

Ehhez a magyar vállalkozások állnak hozzá elnök úr szerint, illetve hogyan érinteni őket?

Hiszen én azt gondolom, hogy a multinacionális cégek talán egy ilyen intézkedést előbb tudnának kijátszani, mint a magyar vállalkozók, akiknek a száma, ha jól tudom, már nem is olyan alacsony, ahol például egy cégérték vagy egy családi vagyon eléri az 1 milliárdos 1 milliárdos összeget. >> Hát nézze, én ezt gazdasági oldalról közelítem közelítem meg.

Ugye egyrészt Magyarországon mi megvizsgáltuk, van olyan 8-9000 cég, amelyiknek 1 milliárdnál nagyobb a vagyona.

Ugye ezeknek döntő része vagyon adó alá esne.

A másik, Magyarországnak körülbelül 5-6000 olyan cégre van szüksége, amelyik ezt a kritikös tömeget alkotja.

Magyarán egy vagyonadó pont azokat a cégeket sújtaná, akik igazán előrevinnék a magyar gazdaságot.

Az mi álláspontunk az, hogy ezeket a cégeket nem sújtani kell, hanem éppenséggel támogatni. ugyanis ezek a cégek fognak rendkívüli módon fejlődni, sokkal nagyobb hozzáadott értéket teremteni, ami nagyobb adót teremt, ami nagyságrendekkel több, mint egy ilyen vagyonadó.

Arról persze nem beszélve, hogy azért maga az elvyan lehet vitatkozni, hiszen ha egyszer valamit leadóztam, azt ne adózzuk le másodszor. illetve sajnos ugye a vagyonadó meg ugye a vagyonosodási adó az kéz a kézben jár, és a vagyonosodási adó az bizony már sokkal nagyobb réteget érint.

Az már a kisvállalkozót is a fodrásztól a pékig.

Hát azért volt már ebbe az országba vagyonadó.

Én nem gondolom, hogy ez egy szerencsés döntés lenne a magyar gazdaság számára.

Akkor ön szerint nem kellene Magyarországon vagyon adó. >> Ha rajtam múlna biztos, hogy nem. >> Akkor még egy témát szeretnék itt behozni, talán zárókérdésként, záró témaként.

Ez a 2026-os növekedési kilátások, illetve a kilátásai a magyar vállalkozásoknak bizakodóan, optimistán lehet tekinteni erre az idei évre?

Ö nézzel, én én azt gondolom, hogy hogy nekünk a stabil növekedés az az adott, de így következő két-három év ez a fajta szemléletváltás, amikor átállunk, az állam is egy kicsit egy lépéssel hátrébb lép, a vállalkozásoknak megteremti a keretet, és a minden vállalkozást úgy mérünk, hogy a amit termel, amit teljesít, az alapján mérjük, akkor ez a fajta átállás nyilván egy nehéz időszak lesz, de ez kettő, max három év, és én azt gondolom, hogy ez körülbelül egy ilyen ilyen ívet fog tudni bejárni.

Tehát tehát ha ez alapján fogunk menni, én azt gondolom, hogy nagyon sikeres lesz Magyarország. >> Ebben a magyar kereskedelmi és iparkamarának mi lesz a legfőbb feladata, hogy ez így történjen, ahogy ön most mondja?

Ugye hát mivel mi a tudásalapú gazdaságba hiszünk és a tudásalapú kamarában, én azt gondolom, hogy ami a mi feladatunk, és ezt tettük eddig is, hogy mi közel vagyunk a vállalkozásokat, megkérdezzük őket, elemezzük, a kormánynak javaslatot teszünk, a kormány dönt, és utána ennek a gyümölcsét élvezik a vállalkozók. egyébként ennek már van példája.

Ugye itt van ez a 11 pontos adócsökkentés, amit amit a mi elemzéseink mutattak, és ez kifejezetten a kisvállalkozások részére, hiszen az ő legnagyobb problémája az adó és az adminisztráció volt.

Ebben segítettünk, nem is keveset hagy hagytunk a hát nyilván a kormányzat, de a mi javaslatunkra egy jó 100 milliárdot a kisvállalkozók zsebében. >> Elnök úr, köszönöm szépen a beszélgetést.

Én is köszönöm. >> Önöknek pedig a figyelmet.

Írják meg nekünk kommentben, hogy mit gondolnak a vállalkozások adóterheiről.

Tartsanak velünk legközelebb is.

Addig is iratkozzanak fel csatornáinkra.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nagy Elek: Vagyonadó helyett a vállalkozásokat kell erősíteni”

Miről szól ez az epizód: „Nagy Elek: Vagyonadó helyett a vállalkozásokat kell erősíteni”?

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint Magyarország gazdasága egy kritikus fordulóponthoz érkezett, az extenzív fejlődés korlátaihoz. A munkaerőhiány és a nyersanyagok hiánya miatt elengedhetetlen a szemléletváltás az intenzív, tudásalapú fejlődés felé… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nagy Elek: Vagyonadó helyett a vállalkozásokat kell erősíteni”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Nagy Elek.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nagy Elek: Vagyonadó helyett a vállalkozásokat kell erősíteni”?

Fő témái: gazdaság, munkaerőhiány, vállalkozásfejlesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nagy Elek: Vagyonadó helyett a vállalkozásokat kell erősíteni”?

Megjelenés: 2026. 03. 23.. Hossz: 16 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/nagy-elek-vagyonado-helyett-a-vallalkozasokat-kell-erositeni-142b921b

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból