EconomX Podcast

Nyertesek és vesztesek 2025 ingatlanpiaca | Hegedűs Attila és Sellyey Tamás

· PT39M3S

Összefoglaló

Az EconomX Podcast vendégei, Hegedűs Attila és Sellyey Tamás az ingatlanpiac 2025-ös és 2026-os trendjeit vitatják meg. Az év kihívásai közé tartozott a turizmusban a külföldi versenytársak, például Törökország vonzó ajánlatai. A lakóingatlanoknál a kormányzati szabályozás és a…

Röviden

Műsor
EconomX Podcast
Megjelenés
2025. 12. 27.
Hossz
39 perc
Szereplők, említett nevek
Hegedűs Attila
Témák
ingatlanpiac, 2025-ös trendek, turizmus, lakóingatlanok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A Balatonnak ebben az évben azzal is meg kellett küzdenie, hogy például Törökországban nagyon attraktív és jóárú csomagok voltak elérhetők.

És amikor egy turista nézi, hogy hova menjek, akkor gyakorlatilag ma len azt mondtani, hogy száraz gazdasági tények alapján dönt.

A kormányzat segít a szabályozásban, a fejlesztő segít abban, hogy rugalmasan áll hozzá a fejlesztéshez, a profit elvárásaiból enged, és a végső nyertes pedig reményeink szerint a a lakosság, amelyik gyorsan megfizethető árú [zene] lakásokhoz tud jutni a következő években.

Mi történt 2025-ben az ingatlanpiacon?

Ma ezt próbáljuk meg áttekinteni az otthonstart programtól kezdve a turizmuson át.

Jó napot kívánok, én Tigger Rendre vagyok, ez pedig itt a Money Talks következő adása.

Mai vendégeim: Sejhely Tamás, független ingatlanpiaci szakértő, az otthonstart program stratégiai tanácsadója és Hegedűs Attila, a Propex Europe Consulting ügyvezetője szállodaipari szakember lesznek.

Ha nem tették volna még meg, iratkozzanak fel csatornáinkra, lájkolják videóinkat, ha tetszenek a tartalmaink, a végén mondják el véleményüket a hozzászólásoknál. előbb tartsanak velünk.

Fordulok is mai két vendégemhez.

Köszöntelek titeket az adásban. >> Szia Andre! >> Szia Andre!

Köszönjük a meghívást! >> Tamás, kezdjük is azzal, hogy mik az idei év legfontosabb ingatlanpiaci trendjei?

Ne csak a lakóingatlanokra vagy a lakószektorra korlátozódjunk, hanem úgy általánosságban.

Elmondhatjuk, hogy egy nagyon érdekes évet zárunk éppen.

Egy nagyon turbuláns, nagyon érdekes, összetett év volt az idei, és a különböző szegmensek tekintetében nagyon eltérő folyamatokat láttunk.

Bizonyos alpiacok jól teljesítettek, mondhatjuk azt is, hogy dübörögtek, még más alpiacok pedig inkább hát kevésbé szerencsés évet tudhatnak maguk mögött.

Beszélnék először az utóbbiakról.

Az irodapiac az elmúlt évek folyamatáit követve idén sem talált igazán magáról.

Új fejlesztések minimális mértékben indultak vagy folytatódtak.

A bérbeadási tevékenység nagyon nehézkesen megy előre.

Nagyon szenvednek az ügynökségek, illetve a a háztulajdonosok a bérbeadásokkal.

Bérleti díj szint stagnál a üresödésére átta a növekedett idén.

Ez körülbelül most 13,5% körül mozog. >> Ez országos átlag, vagy ez Budapest? >> Budapest.

Igazából a az a kategóriás ingatlanpiac meg általában az ingatlanpiac nagy mértékben budapesti mérésű.

Tehát amikor a piacról beszélünk, akkor főként Budapesttől Budapestre gondolunk.

Vannak persze vidéki nagyvárosokban is iroda, egyéb ingatlanpiaci termékek, de azért a tónyomó többsége ezeknek Budapesten található.

Tehát a az irodapiacnak nem volt jó éve.

Bízunk benne, hogy és ez itt tetten érhető még a covidnak is az utóhatása plusz a a háború energiaválság.

Tehát itt itt nem volt nagy előrelépés.

A másik ilyen terület az a retail, tehát a kiskereskedelem, újbevásárlóközpont most már évek óta nem épült, a meglévőket, meglévők felújítási programokon mennek keresztül illetve illetve az egyedi, tehát az utcai kiskereskedelem sem mondhatjuk azt, hogy dübörgött idén.

A luxus a luxus szegmensben elmaradnak most már évek óta a nagyon gazdag orosz turisták, akik ugye jelentős összegeket költöttek Budapesten.

Tehát nem nem boldogok most a az üzlettulajdonosok sem a bevásárlóközpontokban, sem pedig a sem pedig a főbb utcákban.

Ezzel szemben viszont ami ami nagyon jól megy, nagyon jól ment idén komoly fejlődésre ment keresztül, az egyik a hospitality, tehát a vendéglátás szakma, szálloda, illetve éttermek.

Erről Attila majd nálam jóval magasabb szinten fog beszélni.

És ezzel összefüggésben a turizmus is, tehát ez a két terület ugye egymást húzza és és nagy mind a kettő nagyon szépet tudhat maga mögött.

A logisztikát ugye főleg az E-kereskedelemnek a folyamatos bővülése fűti.

Az az elmúlt években most már megfigyeltő tendencia.

Nagy ütemben épülnek folyamatosan a logisztikai parkok.

Tulajdonképpen nem lehet nem tudnak annyit építeni a fejlesztők, amit ne tudnának bérbe adni.

Tehát ez mondhatjuk szinte 100%-ban bérbe is van adva.

Úgyhogy ez egy ez egy sikerágazat jelen pillanatban.

Illetve ú végül nem utolsó sorban említem a lakópiacot.

A lakópiac egy nagyon nagy turbulencián megy most keresztül részben vagy nagy mértékben köszönhetően a az otthonstart program elindulásának, de a keresleti oldal az amúgy is fűtötte a várakozásokat mind a az eladás, mind a bérleti piacon, de ez a szeptemberben indult program, ez ez pedig most rendesen odavágott a jó értelemben a a piacnak, de erről már később rész.

Mielőtt visszatérünk, igen, mielőtt majd visszatérünk erre, Attillát kérdezném a a szállodapiac és a szálloda idei évéről. >> Hoztam egy pár számot, majd az odavágásról tudunk beszélni a lakások kapcsán.

Ugye a turizmusról azt lehet megállapítani, hogy ez az öröm és a boldogság és a béke iparága.

Ugye az emberek szeretnek utazni és mennek is.

Világszerte a turizmus dübörög.

Ugye megéltünk mélypontokat és csúcspontokat.

Ugye mélypont volt 2008, ha egész odáig visszamegyünk, utána viszont 10 év szárnyalás kötett, covid megint hasalás, megint fölpattanás.

Tehát a turizmus az egy ilyen kicsikét úgy, mint egy gumilabdához hasonlítanám, hogy képes nagyot beszakadni, de villámgyorsan fölpattanni.

Most azt látjuk, hogy hogy az a az emberekben benne van ez a fomó érzés. mennek, élvezik az életet, utaznak, ö éttermekbe járnak, városokat látogatnak.

Ugye Magyarországon azért két pólusú piacról tudunk beszélni.

Budapest önmagában egy nemzetközi destináció, ahol közel 16 millió vendégéjszaka van, és még mondjuk a belföldiek aránya 15%, tehát dominánsan egy külföldieket kiszolgáló piacról beszélünk.

Országosan azt lehetne mondani, hogy az a 42 millió vendégéjszaka, ami ugye tavaly realizálódott Magyarországon, az majdnem megoszlik felfele külföldi és belföldi vendégekből fakadóan.

És akkor belöldön ugye ott is vannak üzleti zsebek, Győr, Debrecen Szeged Kecskemét Nyíregyháza, illetve emellett ugye a termáldesztinációk, a termálfürdők, Zalakaros Sárvár Hajdú Szoboszló Gyula és ugye a a Balaton mint fő attrakciónk.

Ugye ezek mind-mind különböző szezonalitással és dinamikával mozognak, de azt lehet látni, hogy picikét Budapestre is visszafókuszálva, mint a fő korona égkövére a a magyar turizmusnak, hogy egy nagyon egészséges hőfokon hőfokon ég.

Ez ugye ez vonzza a turistákat, tehát mind a reptéri forgalom növekszik, mind a szádai forgalom, ez vonzza a fejlesztői szemet.

Tehát több belépő jönne fejlesztői oldalról, üzemeltetői oldalról.

Öakkor ugyanakkor azért az a fajta ö költségprés, ami a működési költségeket jelenti, és a munkaerőhiány, energiaköltségek, nyersanyagok és a többi, azért ezek amikor az ember összhangba állítja a bevétellel, egy fejlesztő mindig a profitból gondolkodik, és abból próbál megtérülést számolni.

És onnantól kezdve viszont a turizmus, amely látszólag egy nagyon-nagyon szuper és reflektorfényben lévő iparág, amikor megtérlésről beszélünk, akkor egy ingatlanfejlesztő is majd Tamás erő tudna többet mondani.

Mondjuk egy szálladai szállodának a megtérlése az 13 évnél kezdődik.

Egy ötletből mire szálloda lesz, az körülbelül három-négy év.

Onnan még onnan még két-három évig bestabilizálódik.

Tehát gyakorlatilag én, mint befektető hét évig csak nézem a pénzemet. más szegmens ugye egy irodaház az előbbérleti szerződéssel működik, logisztika előbbérleti szerződéssel működik.

A szállodip az egy hosszabb távú elköteleződés és innentől kezdve talán azt lehet mondani, hogy szelektálódnak a befektetők.

És ugye amikor itt a a fűtésről beszéltünk, de aztán majd jönnek számok, amikor ugye egy ingatlanpiacon egy fejlesztési boom van, mondjuk lakóingatlanok területén.

Egy az egyszeri hotelfejlesztő ugyanúl a kiviteleződől kér ajánlatot, és onnantól kezdve a kivitelező pedig azt mondja, hogy aki kifizeti a az áramot annak annak dolgozok.

És ugye a száodai para pedig minden költséget szinte patikamérlegen kell nézni.

És onnantól kezdve vagylagos az, hogy ez egy tök jó dübörgőpiac.

Itt mindig kérdés az, hogy van-e még telek Budapest belvárosában, milyen szállat érdemes építeni, mik a trendek, honnan fog jönni a vendég, és gyakorlatilag a szállodai parra most lehetne azt mondani, hogy ez egy izgalmas kristálygömbrázogatás.

Tulajdonképpen >> mielőtt még tovább mennénk, nagyon megütötte a fülemet, hogy említetted, Budapest a magyar turizmusnak az ékszeres doboza.

Én eddig ezt a Balatonról gondoltam.

Milyen szezonja volt a Balatonnak?

Ugye nyáron azzal van tele mindig a magyar sajtó, hogy Adria vagy Balaton nagyon drága, már csak külföldieknek megfizethető sok szirén hangot hallunk.

Mennyire volt ez igaz 2025-ben?

Én egy én egy picikét így így följebb venném a fókuszt, és azt mondanám, hogy alapvetően a vidéki turizmusban amit látunk, hogy hogy egy olló nyílt ki.

Azok a szállodák, akik tudatosan foglalkoztak a termékkel, marketing, szolgáltatásfejlesztés, képzik a kollégákat és tudatosan tudatosan nevelgetik a kiskertben a a növényeket, azoknak jó évük volt és lokációtól függetlenül.

Ö akik viszont ültek a közvetítői utazásközvetítői vonaton és várták, hogy jöjjön a vendég, azoknak egy olyan év, amikor amikor egy egy turista és ugye látjuk, van egy van egy olyasfajta gazdaság környezet, amikor az ember annak ellenére, hogy mindent fillét megnéz szeretne utazni és amikor döntési pozícióba kerül valaki, hogy a főnyaralásomat azt mondja, hogy tenger vagy Balaton, őszintig kimondhatjuk, a tenger az nagyon-nagyon vonzó.

Tehát a Balatonnak, a Balatonnak ebben az évben azzal is meg kellett küzdenie. hogy például Törökországban nagyon attraktív és jóárú csomagok voltak elérhetők.

És amikor egy turista nézi, hogy hova menjek, akkor gyakorlatilag ma azt mondtam, hogy száraz gazdasági tények alapján dönt.

De ezzel együtt, ezzel együtt hétvégéken megtelnek a a fürdővárosok szállodái.

A hosszú hétvégéken sátoros ünnepekkor és nyáron ugye a Balaton is mozgat tömeget, de de hogy mondjam, tehát azért csak 365 napból kell összerakni azt a kis Lego játékot, és ezzel szemben Budapest szinte egész év desztináció egyébként.

A személyes megjegyzésem a Balatonhoz az, hogy én egyébként én lentöltöm májustól szeptemberig minden hétvégémet, meg hétközben is, ha tudok.

Ő szerintem a Balaton idén komoly válságba került, mármint a balatoni turizmus.

Tehát az én személyes megélésem is az volt, és ezt hallottam az ottani vendéglátorsoktól, illetve rezidensektől is, hogy hogy jóval kevesebb volt idén a vendég a Balatonon, mint a korábbi években.

Egyrészt azért, mert semmivel nem olcsóbb, mintogy mintha elmegy elmész külföldre, mármint közeli desinációra, illetve nem tudnak már versenyezni élményben gasztronómiában a a mediterrán térségekkel vagy Törökországgal.

Tehát nagyon nagyon nem jó évet zártak az én megélésem szerint a balatoniében zsebeket.

Tehát találsz mindig sikertényező sikeres extra.

Azt lehet mondani, hogy vannak extrán sikeres szereplők és van aki pedig igen, amit a Tamás is mondott, van aki pedig nézegeti a nem létező sűrű fillért, hogy hova tűnt a vendégem, míg mondjuk már, és akkor innentől kezdve kezd az ember nézegetni, hogy mi ennek az oka.

Ebben benne vannak a desztinációs időjárási okok, illetve az, hogy azt szokták mondani, hogy ugye a Balaton is, hogyha holisztikusan nézzük, egy nagy desztináció, ha veszünk mondjuk egy gyógyfürdőt, és erre mondjuk vannak példák, ugye a a gyógyfürdők világa teljesen átalakult, mert az a régi klasszikus német buszos gyógyturista az megöregedett, már nem jön, már nem az a motivációja. és egy fürdő, de mondjuk ezt lehetne mondjuk egy egy plázára is mondani, ugye egy fürdőre irányt vált és mondjuk klasszik gyógyból elindul egy családi vonalba, ugye az több év mire meglátszik a gyümölcse.

Most a Balatonnál az, hogy hogy öntjük bele a a gondolatokat és akkor persze forrást is kell tenni abba, hogy hogy a húzogassuk azt a nyári főszezont egész évesek kitéve.

Ez nem fog egyik napról a másikra meglátszani, de míg mondjuk a Balaton esetében van egy domináns belföldi piac, ugye ott mindig az lesz, hogyha a belföldi piacnak az ereje lehetővé teszi, hogy kétszer-háromszor elmenjek nyaralni, akkor van egy boldog Balatonunk, hogy ha egy nyaralás körül kell döntenie egy egy családnak, akkor akkor patikleken fogják nézni, hogy hova menjenek. >> Egyébként még két megjegyzés a Balatonhoz.

Az egyik a gasztronómia. évek óta próbálkozik azzal a a Balatonné vendéglátos közösség, hogy hogy nemzetközi szintre emelje a gasztronómiát.

Nagyon jó irányok vannak, de például odáig még nem jutottak el, hogy hogy Michlencsillagos éttermet találjunk a Balatonnál, maximum ajánlottat, illetve illetve ami viszont egy pozitívum, most egy kicsit tágabbra nyitva a témát az ingatlanfejlesztés szempontjából, hogy a Balaton egy nagyon népszerű célpont lett az ingatlanfejlesztők szemében.

Elképesztő mennyiségű apartmanház épül ez az egyik irány.

Tehát kicsit már azt gondolom, hogy tehát félek attól, hogy átessünk a ló túloldalára, és minden településen, vagy minden jelentősebb településen több 100 lakásos apartmanházak épüljenek, mert ennyit a települések nem bírnak el, meg a helyi infrastruktúra nem bírja el.

Viszont ez azt ez azt mutatja, hogy a a fejlesztők hisznek a Balatonban, meg a Balaton revitalizációjában, különben nem öntenének oda ennyi ennyi ennyi ilyen drága több 10 milliárdos építkezéseket.

Szerintem a second homok piaca is előbb-utóbb beindítja azt, hogy akinek van lakása sűrűbben elkezd lejárni, fogyaszt, költ és gyakorlatilag onnantól kezdve a turizmus a Balaton is egy ilyen összetettebb képpé alakul.

De most ezen ezen dolgozik tulajdonképpen sok résztvevő, hogy ne az a nyolc hét legyen, hanem hanem idejünk, biciklizzünk túrázzunk horgászok nyugdíjasok, konferenciák és a többi. >> És még egy dolog, a telkekről Attila már beszélt a szállodák kapcsán.

A Balatonon elfogytak a jó építési telkek, tehát azért a magánemberek is hisznek a a Balaton fejlődésében, főleg a kiemelt lokációkban, mint mondjuk Tihany, Zamárdi, Siófok, Fenyves satöbbi, alig lehet már építési telket…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • EconomX

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nyertesek és vesztesek 2025 ingatlanpiaca | Hegedűs Attila és Sellyey Tamás”

Miről szól ez az epizód: „Nyertesek és vesztesek 2025 ingatlanpiaca | Hegedűs Attila és Sellyey Tamás”?

Az EconomX Podcast vendégei, Hegedűs Attila és Sellyey Tamás az ingatlanpiac 2025-ös és 2026-os trendjeit vitatják meg. Az év kihívásai közé tartozott a turizmusban a külföldi versenytársak, például Törökország vonzó ajánlatai. A lakóingatlanoknál a kormányzati szabályozás és a… Az epizód a EconomX Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nyertesek és vesztesek 2025 ingatlanpiaca | Hegedűs Attila és Sellyey Tamás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hegedűs Attila.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nyertesek és vesztesek 2025 ingatlanpiaca | Hegedűs Attila és Sellyey Tamás”?

Fő témái: ingatlanpiac, 2025-ös trendek, turizmus, lakóingatlanok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nyertesek és vesztesek 2025 ingatlanpiaca | Hegedűs Attila és Sellyey Tamás”?

Megjelenés: 2025. 12. 27.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/economx-podcast/nyertesek-es-vesztesek-2025-ingatlanpiaca-hegedus-attila-es-sellyey-tamas-7b6aaa92

Több epizód a EconomX Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból