Kistotál: Tarr Béla és mi

Összefoglaló

Ez a Filmegyetem podcast harmadik adása, amelyben Tarr Béla művészete és személyes jelentősége kerül terítékre. Tarr Béla halála után a műsor készítői az ő munkásságának személyesebb aspektusait idézik fel. Ezen kívül kitérnek a Warner Bros. felvásárlásával kapcsolatos…

Röviden

Műsor

Filmvilág Podcast

Megjelenés

2026. 01. 14.

Hossz

51 perc

Szereplők, említett nevek

Tarr Béla, Pauló Varga Ákos, Sztepanov Márkó, Baski Sándor, Gyöngyösi Lilla

Témák

filmrendezés, filmkultúra, tarr béla

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

1. 00:55 — Holt tart most a Warner-Netflix-Paramount saga? 07:05 – Tarr Béla és mi 21:25 – Hányan látták a Tarr-filmeket? 30:15 – F
2. 37:05 — Vetítéseket ajánlunk 41:20 – Dénes elmesél egy trailert

Ebben az epizódban

Ez itt a Kis Totál, a Filmeg [zene] podcast hírmagyarázó magazin műsora.

Tartottuk egy hosszabb szünetet, ugye Karácsony és szilveszter miatt, de úgy döntöttünk, hogy egyelőre folytatjuk ezt a Pilot Season, mertogy ugye még nem döntöttük el, hogy lesz-e ebből a műsorból rendszeres visszatérő epizódja a Filmilág podcast franchiseának.

Itt van velem Varga Dénes. >> Sziasztok! >> És Paulo Varga Ákos. >> Sziasztok! >> Pár nappal vagyunk Tarbéla halála után, és hát nyilvánvalóan ez az adás tehát nem lenne méltó, hogyha nem emlékeznénk meg Tarbéláról.

Akár egy ilyen hét órás adást is lehetne szentenni az ő emlékének.

Úgyhogy arra gondoltunk, hogy picit azért szűkebb vesszük a fókuszt, és inkább a a személyességre megyünk rá, tehát elmondjuk, hogy nekünk mit jelentett az ő művészete.

De még mielőtt ebbe a témába belemegyünk, arra gondoltam, hogy egy nagyon rövid időre csatoljunk vissza az első adáshoz, ahol ugye arról volt szó, hogy készülődik Amerikából egy nagyon nagy felvásárlás.

A Warner Brothers piacra dobják, és a két ritáló közül a Netflix tűnik befutónak, a másik a Paramount Skydance.

Erről beszéltünk is a legutóbbi adásban, kielmeztük ennek a várható következményeit.

Viszont ez a történet még messze nem zárult rá, akár hónapokig, vagy vagy akár még évekig is húzódhat, hogy eldől, hogy végül ki veszi meg a warnet, mert hogy a paramount nem akarja föladni.

Újabb és újabb htály takeovert kísér meg.

Nem tudom, erre van-e jó magyar szó.

Ez ugye azt jelenti, hogy a kezdő ajánlatukat azt megemelték.

Most egy 108 milliárd dolláros ajánlatuk volt, ahol a az Orcel társalapítója, Larry Erison vállalt garanciát a személyes vagyonával.

Ő ugye a Paramount CEO-jának, David Edisonnak az apja, de ezt is visszadobta a Warner, de hát nyilván a Paramount nem fogja föladni.

Azért gondoltam, hogy erről érdemes megemlékezni, mert ugye itt a tét számunkra filmrajongók számára, hogy azok a mozifilmek, amelyeket a Warner gyárt, azok a jövőben is elkészülnek-e, etha elkészülnek, azok moziba kerülnek-e, és ha igen, akkor menj időre.

Nyilván a Netflix azt szeretné, hogy minél hamarabb az ő platformjuk nézet nézhetnénk ezeket a filmeket.

Jelenleg arról van szó, hogy a Netflix egy ilyen 17 napos ablakot szeretne, tehát hogy 17 nappal a mozisi bemutató után már lehessen streamelni a Netflix felületén.

Ezzel kapcsolatban az Indie megjelent egy cikk, ahol a 2026-os várható trendeket elemzik, és a szerző szerintem szeretett volna valami nagyot mondani, vagy vagy valami olyasmit írni, amit más még nem írt, és ezért azt a címet adta a cikknek, hogy lehet, hogy ebben még akár még pozitívum is lehet ebbe a dealbe. ugye arra vezette ezt vissza az egészet, hogy a Netflix azért nagyon ügyesen megcsinálta azt, hogy a streaminget forradalmasította, tehát az algoritmusát ahogy átalakította, és az ő marketing zsenieik lehet, hogy a mozival is tudnának valamit kezdeni.

Plusz lehet, hogy azáltal, hogy rövidebb lesz ez az ablak, még inkább felértékelődik az a az az időszak, amit a filmek moziban töltenek.

Tehát, hogy nem tudom, kicsit olyan lenne, mint a mint a bakerit, ahol a ahol mivel kevés bakeritet gyártanak, ezért most már sokkal értékesebb a gyűjtöknek.

Ö nem tudom, nekem ez egy picit ilyen nyakatekerti. >> Hát szerintem nagyon nagyon-nagyon nyakatekert.

Tehát hogy alapvetően ugye amit a forgalmazók sírelmeznek itt a streamig robbanás óta, az pont az, hogy egyszerűen a tartalomnak nem nincs értéke.

Tehát nem az van, hogy neked el kell menned a moziba és meg kell nézned a filmet ahhoz, hogy lásd, hanem mindenki arra appellál.

És egyébként ez nagyon sokban köszönhető például a Warnernek, aki a Covid alatt elkezdte, mivel a mozik nem voltak nyitva, elkezdte földobálni a filmeket.

Tehát, hogy egyszerűen hihetetlen módon inflálódott a tartalom, és ez a 17 napos ablak, hogyha ezt így egy átlagfogyasztó mérlegeli, hogy hogy most megírja-e azt a mozijegyet, ami egyébként majdnem annyiba kerül, mint egy havi Netflix előfizetéset, akkor nyilván nem fogja megnézni moziba, hanem megvárja ezt a bő két hetet, és és akkor majd megnézi otthon.

Szóval szerintem ez ez ez egy elhibázott érvelés ebből a szempontból.

Én azt nem értem, hogy a hogy akkor már a Netflix miért nem gondolkodik abban, hogy hát végül is azért a mozifilmekből is lehet pénzt csinálni, tehát hogy nem tudom, ott van az Avatár, ami most lépte át az 1 milliárd dollárt, és még hol van a vége.

Tehát hogy azért sok olyan film van, ami amit Vászonra találtak ki, és Vásznon az igazi, és adott esetben még mondjuk pénzt is tud termelni.

Tehát nekem ez nekem elég fura. egyébként most moziba küldték a Stranger Thingsnek a záró részét, csak ugye ahogy beszéltük a múltkori adásban, ez a moziba küldés a Netflix részéről a sok esetben Észak-Amerikát jelenti.

Tehát hogy ezzel mi nem megyünk sokra, hogy ott ott bemutatják a legfrissebb, nem tudom, Scorezi filmet, nálunk meg nem.

Hát a másik érv, hogyha már így az ördög ügyvédé akarjuk játszani, hogy a Netflix meg tudja azt csinálni, hogy a mondjuk az HBO-t, mint presztízs márkát, azt beintegrálja a saját platformjába, mármint az HBO maxot.

Viszont a Paramount, hogyha fölvásárolná a Warnert, akkor lehet, hogy egy az egybe beolvasztaná az HBO-t az ő streamünk platformjába, és a redundanciákat meg leépítené.

Tehát, hogy nem tudom, munkavállaló lennék a a Warnernál, akkor akkor lehet, hogy inkább azt szeretném, hogy a Netflix vásároljon föl, mert ugye Paramont is egy másik filmstúdió, nyilván ott több párhuzamosság van, tehát hogy több ember vesztené el a munkáját, hogyha a Paramount venné meg a a Warnert, és nem a Netflix.

Hát csak annyi ilyen vitának a vitához adalék, ha tényleg ez a kicsivel több mint két hetes ablak válik alapvetővé a mozibemuthatók kapcsán, akkor az így az azt ezt teljesen átírná a filmforgalmazást, mert onnantól kezdve az, hogy szájhagyomány az értelmét vesztené, mert akkor t csak az első hétvége meg az első hét számít. magyarul azt fog számítani, hogy hány 10 meg 100 milliót raknak a marketingbe.

A film minősége még kevésbé fog számítani abban, hogy akkor valójában mit is nézünk a moziban.

Csak, hogy most mondjak egy aránylag friss példát.

Ugye ezt beszéltük is az évvégi nagy podcast adásunkba, hogy nagyon sok angolsz kritikusnál, szaklapnál a egyik csata a másik után lett az év legjobb filmje.

Ugye az az például tökéletesen jó példa arra, hogy az nem az első napokban szedte meg magát, hanem ott is nagyon kelte a szájhagyomány, hogy ezek a hogy ezek a cikkek megjelenjenek, hogy ez bizony nagyon jó film.

És ezért tudod hát, hogyha nem is nagyon nyereséges lenni, de mondjuk ilyen nagy veres nagy veszteséget elkerülni, és ezért tud most ott lenni majd a az Oscar Gallán is, mert ugye ez a szájhagyomány ez működött és sokáig a mozi műsoron tartotta.

Akkor ez a része a filmfolgazásnak, ez a fajta filmnézés akkor megsemmisülne.

És hogyha mondjak még egy durvább csak, hogy akkor most menjünk át a teljes hardcore művészfilm kategóriába.

Hogyha ebbe a filmfforgalmazási millióbe érkezett volna meg Tar Béla, ő akkor most nem lenne egy világhíró művész, mert az ő filmjei sose az első két hétben alapozták meg az ő kultuszát, hanem az mindig ugye évekkel lettek, hogy ezek a retrospektívek, a visszatérő vetítések, ez az ablak, ez így számomra egy nagyon nagyon nagyon ez a rövid ablak számomra egy nagyon veszélyes újításnak hangzik.

Hát hogyha már átkötöttél Tarbil, akkor akkor beszéljünk róla, beszéljünk arról, hogy kinek mit jelentett az ő művészete, illetve hogy kinek mi a Tarbéla ősélménye.

Hát én a Werkmester harmóniákkal találkoztam először.

Akkor láttam először Tartfilmet, ráadásul moziban, nem sokkal a az érettségi után.

És hát én nem úgy nőttem föl, hogy művészfilmeket fogyasztottam egész egész állú nap, sőt inkább ilyen commerceb dolgokat, nem tudom, kungfu filmek meg Budspencer filmek.

Szóval nekem ez a koncepciói szerzői film nagyon sokáig idegen volt.

Én az egyetemen kezdtem el foglalkozni komolyabban a filmmel, mint művészettel.

Úgyhogy nem is tudom, hogy én a művész mozziban miért keveredtem be a berkmester harmóniákra.

És hát nyilván értelmezni se nagyon tudtam, amit láttam.

Viszont annyira lenyözött, annyira hatás alá kerültem, hogy egy hétre később újra megnéztem.

Most ezt azért szeretném kiemelni külön, merthogy erről mindig megy a diskurzus, hogy ezeknek a filmeknek a befogadásához mennyi mennyi előzetes ismerete kell ezeknek a szerzői filmeknek, vagy vagy kell-e bármilyen bármilyen érzékenység, vagy bármilyen toleranciája ennek a ezeknek a hosszú beállításoknak és a lassú tempónak.

A mellék tá ábra azt mutatta, hogy nekem nem volt rá szükségem, tehát hogy nekem abszolút idegen volt ez a szerzői filmes világ, és mégis olyan erőben hatott rám a verkmester harmóniák, hogy beültem rá egy héttel később, pedig nem tudom akkoriban azért túl sok spórolt pénzem nem volt, hogy erre költsem a a pénzemet, hogy mozi egyet vegyek.

Abszolút lenyűködött a zenéje, az a fantasztikus kórházját a végén.

A az a rész, amikor a Valuska először látja a bálnát, és így belené a szemébe, a az a végláthatatlan hosszú vonulás a az utakon, szóval, hogy fantasztikus.

Úgyhogy nekem ez volt a belépő.

És aztán nyilván sor került később a sátántangóra.

Az assiszem vártam egy ilyen 10 évet, tehát előbb a könny könnyebben befogadható filmeit pótoltam, úgyhogy ja, úgyhogy nekem ez ez jut róla eszembe, hogy hogy nekem egy ilyen kaput jelentett egy teljesen másik világba, és hogy a filmét nyilván le lehet írni úgy, hogy hogy a szó szíma a része, meg le lehet hozni, lehet ide hozni Tarkovskit meg csumba más nevet, de de számomra ő tényleg összehasonlíthatatlan volt mással, tehát hogy abszolút külön világot jelentenek az ő filmjeim. sokban emlékeztet, amit mondtál.

A Partizán csinált egy ilyen két és fél órás emlékadást hát a halála napján, tehát 6-án, és abban is elég sok szó esett erről, hogy ugye mennyire sokszor érződik ez az életmű ilyen megközelíthetetlennek, hogy hogy fú, hát hét órás a sátántangó meg fú hát ezek fekete-fehér filmek meg hosszús nyitek meg nem tudom. és hogy például a legtöbb megszólal egyébként arról beszélt, hogy hát ezek valójában nem olyan nehéz filmek, mint amilyennek tűnnek.

Nyilván nem, tehát hogy azért kell névli munkát belefektetni, de hogy de hogy nagyon sokszor elhangzott több megszólalótól is, hogy tényleg az a legrosszabb stratégia, hogyha így elkezdjük így így túlmisztifikálni, hogy úristen, hogy ez ezek mennyire fú tehát, hogy tehát hogy így így picit így kiépült egy ilyen félelem ettől az életműtől, és és egy ilyen van egy ilyen, hogy ott ez ilyen darbélás, van egy ilyen bélyeg, amit azok is használnak, akik adott esetben nem láttak régéla filmeb.

És sokan bíztatták, és szerintem ezt ehhez így mi is nyugodt szívvel csatlakozhattunk.

Sokan arra bíztatták a a nézőket, hogy hát neki kell ugrani ennek az életműnek.

És aztán kiderül, hogy például a sátántangó egy alapvetően baromi szórakoztató film a maga módján, és az a 7 és fél óra az valójában hát egy sorozat binds nagyon sokaknál.

Tehát ezt ezt emberek eltöltik a képernyők előtt, csak nem egy filmet néznek meg, hanem mondjuk hét sorozatepizódot, vagy akár több sorozatepizódot is.

Tehát hogy azért ez a befogadás ez nem feltétlenül annyira nehéz, mint amilyennek tűnik.

És például nekem is ez volt egy picit így a így az alapélményem, hogy én a kárhozattal találkoztam először, és egyetemen egyetemi órán volt kötelező film és magyar assiszem magyar filmtörténet, és akkor ott minden a az emberek a havasontól a taxivernyiáig volt, akkor ott minden korból elég sok film.

És akkor külön ki is emelte a tanárunk, hogy ne aggódjatok, a sátántagot nem kell megnézni. és hogy már ott elkezdett fölépülni egy ilyen jó hú de jó akkor nem kell megnézni a sátán tanot és én is sokat vártam vele.

Én azt 19-ben láttam újra vagy láttam először a sátántangót a cirkóban.

De addig addig azért én is lepörgettem így az életménnek a nagy részét és és mindegyik filmjét nagyon jónak tartom.

Különösen nagyon szeretem a dokumentarista korszakát.

A panelkapcsolatról írtam is egy cikket, amit két éve újra bemutattak, és egyébként tök jót ment a cirkóban, tehát hogy ilyen teltházas vetítésekkel ment az új a felújított változat.

Szóval szerintem egy egy rendkívüli életmű, és és így ezek a filmek egymással is nagyon érdekes kölcsönhatásban vannak.

Tehát, hogy akármilyen sorrendben fogadjuk be a az életművet, ez ez tényleg egy hihetetlen nagy tömb, egy ilyen monolitikus tömb, ami így itt van.

És szerintem nagyon szuper, hogy hogy itt van, és tényleg szerintem bármelyikkel el lehet kezdeni.

De egyébként van egy könyve aem Árnyékingő az a címe, Kővári Jasonly írta, és ő például azt csinálta, hogy a Torino Lótól indulva Chronologation rendbe visszafele halad az első filmig, merthogy ugye végül is a Torino Ló a mindennek a vége és a felszámolás, ahol már csak a sötétség van.

És tök érdekes, annak a kötetnek is a struktúrája is baromi jól működik, és igazából egyenként elemzi a az életminek a darabjait.

Szóval szerintem minél többször kerülünk így kapcsolatba a TAR életművel és ezzel a világgal az mindig mindig ad valamit. >> Egyébként belépőpontnak a Werkmeser harmóniák az ideális talán a egyik legkönnyebben megközelhető filmje.

A másik meg a a prológus, ami egy öt perces kisfilm.

Tehát az tényleg ez egy ez egy ilyen fun size star, ami a 2004-ben készült az Európai Uniós csatlakozás apropóján.

Egy ilyen, hogy mondják ezt a sketch >> film? >> Hát antológia. >> Hát hát olyasmi.

Ott is VM zeneszerző és fön van a YouTube-on.

Úgy van fönn a YouTube-on, hogy Bél prológ 2004.

Két dolog, amire rá akarok csatlakozni, hogy >> hogy persze igazából bármelyik tarfilmbe bármikor bele lehet kezdeni, ahogy ezt a elmondták a Partizanba meg elmondtátok most ti is, de azért tényleg a biztos pont a Werkmeister, csak hogy az de viszont azért szerintem azért Tarbileroné azért így kihívás beszélni, mert ahogy a filmjei amúgy szerintem szóval így nem tűri a mellébeszélést.

Említett entitások

Témák

• filmrendezés
• filmkultúra
• tarr béla

Személyek

• Tarr Béla
• Pauló Varga Ákos
• Sztepanov Márkó
• Baski Sándor
• Gyöngyösi Lilla

Szervezetek, cégek

• Warner Bros.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kistotál: Tarr Béla és mi”

Több epizód a Filmvilág Podcast-ből

• Kistotál: Filmreform, Letterboxd, Musk 2026-10-02

  A Filmvilág Podcast Kistotál epizódjában a filmes világ aktuális eseményeit és trendjeit veszik górcső alá. A beszélgetés során szó esik a Letterboxd felületének esetleges eladásá…

• Utólagos élőzés a 2026-os Velencei Filmfesztiválról 2026-09-12

  A Filmvilág Podcast #205. adása egy utólagos beszámoló a 2026-os Velencei Filmfesztiválról. A műsorban Tóth Csaba, Gyöngyösi Lilla, Kiss Dalma, Köves Gábor, Rakita Vivien és Bogná…

• A gyűlölet, Hamu és gyémánt, A pisztolyhős 2026-09-06

  A Filmvilág Podcast #204. adása a Budapest Klasszikus Film Maratont ajánlja, amely szeptember 15-20. között kerül megrendezésre. Az epizód spoiler-felméréssel kezdődik, majd részl…

• Variációk önbíráskodásra - Citizen Vigilante, Kobra, Night of the Juggler 2026-08-25

  A Filmvilág Podcast #203. adásában az önbíráskodás témakörét járják körül, különös tekintettel három filmre: a Citizen Vigilante (2000), a Kobra (1986) és a Night of the Juggler (…

• Odüsszeia, The Return, Iphigenia 2026-07-26

  A Filmvilág Podcast #202. adása három filmet dolgoz fel: az Odüsszeiát, az Iphigeniát (1977) és a The Return (2024) című alkotásokat. Az epizód az Odüsszeia mindenhol témával záru…

• 2026 legjobb filmjei (eddig) 2026-07-16

  A Filmvilág Podcast szokásos félévértékelő epizódjában a 2026-os év eddigi legjobb filmjeit veszik sorra. Az epizód a magyar filmkritikusok és rajongók által kiemelten fontosnak t…

• A leleplezés napja, Harmadik típusú találkozások, Különvélemény 2026-07-02

  Az új Spielberg-film kapcsán a Filmvilág Podcast e heti adásában a rendező három korábbi alkotását veszik górcső alá: a Harmadik típusú találkozásokat, a Különvéleményt és az A le…

• Backrooms, Megszállottság, Kill Bill, Szőkék előnyben 2026-06-14

  A Filmvilág Podcast e heti adásában a Friss Hús legjobb filmjeivel, a filmipar pénzügyeivel és a "Kill Bill – A teljes véres történet" című filmmel foglalkoznak. Ezen kívül górcső…

• Utólagos élőzés Cannes-ból 2026-05-26

  Az Élőzés Cannes-ból című epizódban a Filmvilág Podcast a Croisette eseményeit taglalja, a Halálos iramban vetítésétől az Arany Pálma-díjas Fjordig, értékelve a fesztivál filmjeit…

• Kistotál: Filmreform és unortodox vetítésélmények 2026-05-19

  A Filmvilág Podcast legújabb epizódja filmreformot, Nagy Ervin színészi debütálását, és Park Chan-wook rendező munkásságát tárgyalja. Az adásban említést kap Enyedi Ildikó is, kit…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Film7 #4. - Új múlt box office — Film7

  Ez az epizód a 33. heti box office eredményekről, valamint a 34. heti magyar mozis és streaming premierekről szól. Bemutatja az amerikai és magyar nézettségi adatokat a 33. héten,…