Fintech Világa

Pénzhamisítás a digitális korban: az AI is beszáll a „játékba”

· PT15M2S

Összefoglaló

Érczfalvi András és Siklós Bence a modern pénzhamisításról és a mesterséges intelligencia ebben betöltött szerepéről beszélgetnek. Elemezik, hogyan változnak a hamisítási módszerek, és milyen technológiai verseny zajlik a hamisítók és a jegybankok között.

Ebben az epizódban

A pénzhamisítás egyidős magával a pénzzel - ez a mondat már-már közhelynek tűnhet, mégis tökéletesen leírja azt a jelenséget, amely évszázadok óta kíséri a gazdaság működését.

Ami azonban az elmúlt években változott, az nem más, mint az eszköztár.

A Fintech Világa legutóbbi adásában Érczfalvi András és Siklós Bence, a Peak tanácsadója arról beszélgettek, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia és a modern technológia a pénzhamisítás világát.

Fegyverkezési verseny a háttérben A modern pénzhamisítás leginkább egy klasszikus „rabló-pandúr” játszmára hasonlít.

A hamisítók és a jegybankok között folyamatos technológiai verseny zajlik: miközben az egyik oldal egyre kifinomultabb módszereket fejleszt, a másik folyamatosan erősíti a védelmet.

A különbség a múlt és a jelen között nem feltétlenül az alapelvekben rejlik, hanem az eszközökben.

Ma a hamisítók ugyanazokat a technológiákat használják, mint a legális ipar: nagy felbontású szkennereket, professzionális grafikai szoftvereket, sőt mesterséges intelligenciát is.

Az AI már képes részletgazdag bankjegy-elemek (például portrék, mikrofeliratok) újragenerálására, ami korábban csak speciális nyomdai technológiával volt lehetséges.

Ennek egyik fontos következménye, hogy a belépési küszöb jelentősen csökkent.

Már nem szükséges évtizedes szakmai tapasztalat ahhoz, hogy valaki meggyőző hamisítványt készítsen.

Gyorsabb, olcsóbb, skálázhatóbb A technológiai fejlődés nemcsak egyszerűbbé, hanem gyorsabbá és olcsóbbá is tette a hamisítást.

A 3D nyomtatás és a fejlett gravírozási technikák lehetővé teszik, hogy a bankjegyek fizikai tulajdonságait - például a biztonsági szálakat vagy bizonyos textúrákat - is utánozzák.

Sőt, a terjesztés is új szintre lépett: ma már gyakorlatilag egy illegális “e-kereskedelmi modell” működik.

A hamis bankjegyeket titkosított üzenetküldő platformokon lehet megrendelni, kriptóval fizetni, majd postai úton kiszállítani.

Egy 2025-ös Europol-akció például egy olasz hálózatot számolt fel, amely több európai országba küldött hamis pénzt online rendelés alapján.

Mégsem árasztják el a piacot Mindezek ellenére a számok meglepően alacsonyak.

Az Európai Központi Bank adatai szerint 2024-ben mindössze 18 hamis bankjegy jutott egymillió valódi euróra.

Ez rendkívül alacsony arány, bár abszolút értékben még így is több százezer hamis bankjegyről beszélhetünk évente.

Érdekes módon a hamisítványok többsége kisebb címletű (10, 20, 50 eurós), hiszen ezek kevésbé kerülnek alapos ellenőrzés alá.

A védelem több szinten működik A jegybankok célja kettős: egyrészt megnehezíteni a hamisítást, másrészt minél korábban kiszűrni a hamis bankjegyeket a pénzügyi rendszerből.

Ennek érdekében a modern bankjegyek számos biztonsági elemet tartalmaznak: vízjel biztonsági szál hologramok</

Említett entitások

Témák

  • ai
  • pénzhamisítás
  • digitális korban

Szervezetek, cégek

  • jegybankok

Hallgasd meg

Több epizód a Fintech Világa-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból