Greendex

Nincs varázslat a Homokhátságon | Holnapután

· PT49M59S

Összefoglaló

A Nem víznek való vidék Youtube-csatorna alapítója, Csala Dániel a magyar táj vízhiányáról és a lehetséges megoldásokról beszél a Greendex podcastban. Kiemeli a Homokhátság súlyos helyzetét, ahol tízméteres ásás után érhető csak el a talajvíz, ami a felszíni növényzetre halálos…

Röviden

Műsor
Greendex
Megjelenés
2026. 07. 07.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Csala Dániel
Témák
vízhiány, homokhátság, talajvíz

Ebben az epizódban

A Nem víznek való vidék Youtube-csatorna alapítója, Csala Dániel szerint versenyt futunk az idővel, hogy megmentsük a kiszáradó magyar tájat.

Podcastunk legújabb adásában egy olyan emberrel beszélgetek, aki – bár nem vallja magát szakembernek – nagyon sokat tud a vízválságról, amellyel országunknak szembe kell néznie.

Csala Dániel már évek óta foglalkozott a témával, amikor megalapította a csatornáját, ahova olyan filmeket és podcastokat gyárt operatőrével, amelyek nem csak a problémákat, de a lehetséges megoldási lehetőségeket is bemutatják.

A csatorna címe szándékosan provokatív.

Ahogy Dániel mondja, a magyar táj ma „nem víznek való”, mert a történelmi folyószabályozásokkal, belvízmentesítéssel, a mocsaras területek lecsapolásával olyan rendszert építettünk, amelynek célja nem a víz megtartása, hanem annak minél gyorsabb levezetése.

Ezt a helyzetet kell megváltoztatni, és ahogy vendégem mondja, ha sikerül, még az is lehet, hogy „át lehet brandelni a csatornát víznek való vidékre”.

A beszélgetés egyik fókuszpontját a Homokhátság helyzete adta, ahol talán a legnagyobb a baj.

A terület egyes pontjain tíz méter mélyre kell ásni, mire talajvízhez érünk.

Dániel szerint ez „gyakorlatilag halálos ítélet a felszíni növényeknek”.

De nem csak az Alföld van nehéz helyzetben: a Dunántúlon, ha lassabban és nem is mindenütt, de már elindultak hasonló folyamatok.

A legjobb víztározó a talaj Csala Dániel úgy látja, hogy az elmúlt időszakban, talán nem függetlenül az évek óta egyre pusztítóbb szárazságoktól, felgyorsultak az események társadalmi és szakmai szinten egyaránt.

A vízhiányt testközelből érzékelő helyiek például egyre gyakrabban szerveződnek össze, és válnak vízőrzőkké.

Ilyen csoport a Nem víznek való vidék csatornáján is szereplő Marispusztai Önkéntes Vízőrzőké.

Ők helyi fürdő csurgalékvizét megfogják: nem engedik elfolyni, hanem beszivárogtatják a talajba.

A probléma súlyát és munkájuk fontosságát jól mutatja, hogy az új kormány első kihelyezett ülésén éppen Marispusztára látogattak el.

A vízügyi szakmában is megindultak a változások.

Noha az elmúlt nagyjából 200 évben a fő prioritás az árvíz- és belvízmentesítés volt, a „káros” vizek gyors levezetése, mára a feladat egyre inkább a vízmegtartás.

Ennek egyik első lépéseként indult el 2024-ben a „Vizet a tájba” program, melynek – bár még csak erősen korlátozottan, de – már vannak eredményei.

Az ilyen kezdeményezések azért is létfontosságúak, mert, ahogy vendégem mondja, a talaj a legjobb víztározó.

A lábunk alatt megőrzött víz segíti a kritikus szintre süllyedt talajvíz pótlását, és szemben a víztározókkal, jóval alacsonyabb a párolgási veszteség is. „Azt szokás mondani, hogy a legjobb víztározó a talaj.

Sajnos nem a szemnek kedves víztározók jelentik a megoldást, hanem a talajban tározott víz” – hangzik el az adásban.

Az adásban a fentieken túl szó esik arról, hogy: a vízhiány már nem csak agrárkérdés, hanem mezoklimatikus probléma és élhetőségi kihívás is egyben, az agrártámogatások rendszere, és az aszálykár-kompenzáció sokszor rossz irányba motiválja a gazdákat, így ezek megváltoztatása elkerülhetetlennek tűnik, az Alföld legalább 10–15%-án a tájhasználat átalakítására van szükség, a területek egy részén pedig állandó vagy időszakos vízborítást kell létrehozni, a városi vízmegtartás és szivacsvárosok szerepe felértékelődik, mert képes tompítani a klímaváltozás hatásait a településeken miért optimista mégis Csala Dániel, és mit gondol arról, hol tartunk majd 10–15 év múlva.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Nem víznek való vidék

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nincs varázslat a Homokhátságon | Holnapután”

Miről szól ez az epizód: „Nincs varázslat a Homokhátságon | Holnapután”?

A Nem víznek való vidék Youtube-csatorna alapítója, Csala Dániel a magyar táj vízhiányáról és a lehetséges megoldásokról beszél a Greendex podcastban. Kiemeli a Homokhátság súlyos helyzetét, ahol tízméteres ásás után érhető csak el a talajvíz, ami a felszíni növényzetre halálos… Az epizód a Greendex című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 07..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nincs varázslat a Homokhátságon | Holnapután”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csala Dániel.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nincs varázslat a Homokhátságon | Holnapután”?

Fő témái: vízhiány, homokhátság, talajvíz.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nincs varázslat a Homokhátságon | Holnapután”?

Megjelenés: 2026. 07. 07.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/greendex/nincs-varazslat-a-homokhatsagon-holnaputan-118ab949

Több epizód a Greendex-ből