Az élet vize: megbecsüljük eléggé?
· PT37M55SÖsszefoglaló
Az epizód Magyarország vízellátottságával, a vízhiány globális problémájával és a vízvisszatartás fontosságával foglalkozik. Megbeszélik, mit tehetnek az átlagemberek és a döntéshozók az aszály elleni védekezés érdekében, különös tekintettel a gazdaság és a mezőgazdaság…
Ebben az epizódban
Magyarország írott történelmének egyik legaszályosabb évében szinte mindannyiunkhoz elérhetett az üzenet, hogy a vizeink védelme létfenntartásunk egyik legfontosabb feltétele kellene legyen.
De mégis mit tehet érte egy átlagember?
És mit kellene tenniük a döntéshozóknak?
A kék bolygó felületét 70 százalékban víz borítja, viszont ennek a víznek közel 97 százaléka sós víz.
Valójában a növekvő emberi populációt az összes víz 7 ezreléke (!) kellene, hogy életben tartsa, ami egyre nagyobb kihívást jelent.
Probléma az, amikor túl sok van; amikor túl kevés; és persze, amikor elszennyeztük őket.
A kor hívószavát azonban nehezen halljuk meg akkor, amikor ökológusok azt mondják, hogy az igényeink megváltoztatásával, a gazdaságunk – és főként a mezőgazdaságunk – átalakításával, és az épített környezet formálásával mindent meg kellene tennünk a vízvisszatartás érdekében.
Ebben az epizódban Köves Alexandra Kajner Péter közgazdásszal, humánökológussal, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével beszélget.
Egészen talán az idei évig egy átlag magyar ember fejében a globális környezeti problémák egyik legjelentősebb jelensége a vízhiány vagy a vízminőség problémája nem is igazán jelent meg.
Valami távoli dolognak tűnhetett, amely vagy messzi országokat érint vagy tőlünk távoli generációknak kell majd foglalkozni vele.
Természetesen ők viszont technológiailag olyan fejlettek lesznek, hogy bármiből vizet tudnak majd fakasztani.
Azt feltételeztük, hogy vízzel jól ellátott ország vagyunk, akiknek történelmi hősei a modernizáció kezdetekor inkább a túl sok víztől védtek meg bennünket, mint a túl kevéstől.
Ahogyan az adásból kiderül világviszonylatban az egy főre eső 12 ezer köbméter vizünkkel ugyan nem vagyunk olyan jól ellátva, mint Kanada (120ezer köbméter/fő), de annyira rosszul sem, mint például Jordánia (120 köbméter/fő).
Az ökológusok viszont régóta figyelmeztetnek rá, hogy a közvélekedéssel ellentétben mi inkább száraz országnak számítunk, így nem engedhetjük meg a jelennek azt a luxusát, hogy ma három Balatonnak megfelelő vízzel több hagyja el az országunkat, mint amennyi beérkezik.
Mit kellene azonban ehhez másként csinálni?
Mit tanulhatunk a természettől a vízháztartás dinamikus egyensúlyára vonatkozóan, és mit tehetnénk annak érdekében, hogy ezt az egyensúlyt mi inkább helyre billentsük, mint teljesen felborítsuk.
A rengeteg érdekes statisztikával tarkított epizódban Köves Alexandra Kajner Péter közgazdásszal, humánökológussal, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértőjével beszélget.
Említett entitások
Témák
Hallgasd meg
Több epizód a Zöld Egyenlőség-ből
- Búcsú a Zöld Egyenlőségtől: korkép és kórkép
A Zöld Egyenlőség podcast utolsó adásában a szerkesztők, Köves Alexandra és Gébert Judit, az ökológiai közgazdaságtan gondolatait járják körül az elmúlt öt év tükrében, beszélgetv…
- Az őshonos és hagyományos tudás jelentősége környezeti értékeink megőrzésében
Ebben az epizódban Köves Alexandra Lenti Attila politológussal, nemzetközi kapcsolatok szakértővel beszélget az őshonos tudás jelentőségéről a környezeti értékek megőrzésében, kül…
- Nem állunk nyerésre. Jöhet-e valahonnan változás?
Négy zöld podcaster, Gébert Judit, Köves Alexandra, Nagy Réka és Tomaj Zsófi beszélget arról, hogyan élik meg a környezeti témákban tapasztalható visszafejlődést, és honnan jöhet…
- A biodiverzitás-védelem piaci megoldásai: lehet a felelőtlenséggel kereskedni?
Az Európai Bizottság a karbonkereskedelem mintájára pénzügyi megoldásokat dolgoz ki a biodiverzitás védelmére. Köves Alexandra Pataki György ökológiai közgazdásszal beszélget arró…
- Merre tovább globális környezeti politika?
Az epizódban Glied Viktor és Gébert Judit a globális környezeti politika aktuális helyzetét és a klímacélokra gyakorolt hatásokat tárgyalja, különös figyelmet fordítva Donald Trum…
- Hol vannak a technológiai fejlődés korlátai?
Gébert Judit és Köves Alexandra Nick Bostrom Mély utópia című könyvéről beszélget, mely a technológiai fejlődés korlátait és az emberi élet értelmét vizsgálja egy utópisztikus, te…
- Beszélnünk kell az erdőkről!
Gálhidy László ökológus és Gébert Judit beszélgetnek az erdők állapotáról, a természetközeli erdőgazdálkodás jelentőségéről, a klímaváltozás hatásairól és arról, hogy mit tehetünk…
- Utazni vagy turistának lenni: van különbség?
Az epizódban Szűcs Péter íróval beszélgetnek az utazás fogalmának átértelmezéséről. Szó esik arról, hogyan lehetne a turizmust fenntarthatóbbá tenni, megőrizve az utazás élményeit…
- Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan? – Könyvbemutató
Gébert Judit könyvéről, a "Hogyan lehetséges ökológiai közgazdaságtan?" című kötetről beszélgetnek, összevetve a konvencionális és az ökológiai közgazdaságtan eltérő megoldásait a…
- Amikor az innováció nem a haszonról, hanem a társadalmi jóllétről szól
Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TinLab) projektvezetője beszél a társadalmi innovációkról, azok céljairól és…