Kék Bolygó - Áder János podcastja

Kiszáradó tavak és talaj – okok és megoldások #138

· PT38M32S

Összefoglaló

Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója szerint Magyarországon 2017 óta folyamatos a vízhiány, az aszályos időszakok váltakoznak. Elmondja, hogy a probléma globális, Nyugat- és Észak-Európát is érinti, és a…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2025. 10. 20.
Hossz
39 perc
Szereplők, említett nevek
Bíró Tibor, Áder János
Témák
vízhiány, aszály, fenntarthatóság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] [Taps] [Zene] [Taps] Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket.

Mai vendégem és beszélgetőtársam Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, a Közszolgálati Egyetem Környezeti fenntarthatósági intézetének igazgatója és a hidrológiai a Magyar Hidrológiai Társaságnak az alelnöke.

Az egyéb tisztségeket nem mondom, mert leköti a podcast időnket.

Úgyhogy tisztelettel köszöntöm.

Köszönöm szépen a meghívást, elnök úr. >> A mai témánk aszály és vízgazdálkodás.

Aktuálisabb nem is lehetne, hiszen túl vagyunk egy újabb aszályos esztendőn.

Ez most már a sokadik, hatodik, hetedik aszályos év egymás után.

Nem egy formán volt súlyos az aszály, de azért most már elég régóta küzködünk, küzködnek a gazdák, és küzködik mindenki, aki vízzel, földdel foglalkozik azzal a azzal a problémával, hogy nincs elegendő. mennyiségi csapadék se télen, se nyáron. >> Igen, körülbelül 2017 óta folyamatos mínuszban vagyunk, leülésben vagyunk.

Kisebb, nagyobb, aszályos időszakok váltották egymást, és hát különösen aggasztó, ugye, hogy a téli félév is többször csapadék szegény volt, így aztán a tavasszal sem lehetett megfelelő starttal indulni egy vegetációs időszakra. az egyik interjújában azt mondta, hogy ez nem magyar jelenség, és nem kárpátpredencia jelenség.

És Európának az a része például Nyugat-Európa, és én a saját személyes tapasztalatom alapján hozzátem hozzátehetem Észak-Európát.

Néhány évvel ezelőtt Svédországban voltam, és május végén, június elején nem zöld volt a fű, hanem sárga Svédországban.

Tehát jellemző, hogy Hollandia vagy Észak-Netország vagy Skandinávia déli részén is nem csak az átlaghőmérséklet emelkedik, illetve, hogy a hőségnapok száma emelkedik, ami teljesen szokatlan, hogy mondjuk Svédország déli részén 30 fok fölötti hőmérsékletek legyenek.

Ez azért korábban nem volt jellemző, de ugye a csapadékhiány is ugyanúgy megjelent.

Az, hogy Hollandiába ilyen hosszú időszakon keresztül, mint a az idei évben is csapadékmentes időszak volt, tehát ez magukat a hollandokat is meglepi, hiszen mégis csak egy óceáni méghajlatról van ott szó. >> Ugye a hallgatók joggal tennék föl a kérdést, hogyha itt lennének az én helyemben, hogy mi ennek az oka? >> Nem könnyű a kérdés, plán plán nem egy podcast keretében röviden válaszolni rá, úgyhogy >> bízom a rutinjában.

Alapvetően, hogyha a nyugat-európai vagy az észkurópai országokat nézzük, a tengerhőmérsékletnek alapvető szerepe van, óceánok és tengerhőmérsékletnek alapvető szerepe van, hiszen ez meghatározza a globális cirkulációs modelleket.

És amikor a ciklonokat megbolondítják, mondjuk a ciklonok más irányt vesznek, vagy éppenséggel a ciklonok nem szállítanak csapadékot, mert mondjuk nincs elég párolgás a az óceánok fölött, vagy a tengerek fölött, akkor ezek nem szállítanak megfelelő légnedvességtömeget.

Aztán van egy ilyen hemiszférikus nedvességárlás, az is kimaradhat, hogyha nem hoz nedvességet.

És akkor még ehhez tevődik hozzá, ami főleg például Magyarországra jellemző, hogy amikor egy egy aszályos periódust követően jön újabb csapadékhiány, akkor pedig nagyon kicsi a területi párogás, tehát még helyben sem képződik csapadék.

Ezek szoktak összeadódni. ugye egy másik cikkében beszélt arról, hogy az az igazi baj, hogy nemcsak meteorológiai aszály van, hanem hidrológiai aszály is.

Most az elsővel talán még csak találkoztak a kedves hallgatók, mármint az első fogalommal, a másodikkal talán kevésbé.

Úgyhogy magyarázz el nekünk, hogy mit is jelent ez a két dolog.

Különösen a hidrológiai aszály. hogy hidrogiazája vízgyűjtőn lehullott csapadék, amely összegyülekezik a vízfolyáshálózatokban.

És hát a felszíni vizekben, víztestekben található víztömeg, amely egyébként hasznosítható lenne vízpótlásra egy meteorgiaszáj idején.

Metolgia száj, mikor kevés a csapadék és magas a hőmérséklet, tehát ott keletkezik egy deficit, amit napról napra tudunk kumulálni.

Ezt jelenti a meteorológiaszáj.

De hogyha a vízfolyásokban sincs elegendő vízkészlet, mert a vízgyűjtőkön nem hullott csapadék, kis vízállások, kis vízhozamok, azaz a visszapótlás lehetősége is lecsökken.

Tehát a hidrogélyaszáj az tulajdonképpen a vízkészleteknek a leűrülését jelenti.

Ugye ez, amit aztán látványosan a sajtóban úgy mutatnak be, hogy no ismét előkerült a Dunánál a Gellértér környékén az éhségszikla, illetőleg a Tisza olyan alcsony vízállású, hogy különböző régi roncsok, leletek, hídmaradványok, amiket eddig nem tudtak föltárni, tudták, hogy ott van, azok kerültek elő és láthatóvá váltak. >> Így van.

Ezek az rekord alacsony vízállások, amelyek a az idei évben is Szolnoknál többször rekordot döntöttek negatív értelemben. >> Ugye erről majd beszélni fogunk, hogy ennek meglehetősen súlyos következménye van.

Bár laikusként is ugye beláthatjuk, hogyha nagyon alacsony a Dunának a vizálása, nagyon alacsony a Tiszának a vizálása, a többi folyónk is ráadásul egy része a folyóknak kiszárad, eltűnik belőle a víz, a kisebb-nagyobb víztestink kiszáradnak.

Ezekben a műsorokban már beszéltünk a száról és de azért újra meg újra el szoktam mondani, hogy azért egy teljesen új helyzet Magyarországon, hogy meg kell barátkoznunk az idő és meg kell ismernünk az időszakos víztest fogalmát, ami korábban csak a déli országokban, Olaszország déli részén, Görögországban volt ismert.

Mai ismereteink szerint 37 olyan vízfolyásunk van, nem a Duna, nem a Tisza, kisebb folyók, ahol nyáron hosszabb vagy rövidebb időre eltűnik a víz.

Új jelenség. >> Hát új jelenség, illetve nyilván a világtörténelemben volt erre példa, hiszen a Európa éghajlata is komoly ciklikusságokat mutatott, de valóban ehhez nem vagyunk hozzászokva, mondjuk az elmúlt 150 évben, hogy olyan vízfolyások, amelyeket állandónak hittünk, az utóbbi években időszakossá váltak.

Tehát egy bizonyos időre teljesen eltűnik belőlük a vízkészlet.

Ugye ez alapvetően annak köszönhető, hogy az ándó vízfolyások az aszályos időszakban is kapnak utánpótlódást a felszín alól, de amikor a felszín aluli hozzáfolyás is megszűnik, akkor ezek a vízfolyások kiszáradnak. >> Ugye nézzük a a következményeket.

Lehet, hogy majd ez bővíteni fogja, és mindegyikről érdemes szerintem néhány szót váltani.

Ugye, hogyha bekövetkezik a meteorológiai és a hidrológiai aszály, akkor ugye elindul a talaj kiszáradása.

Ugye kaptunk különböző híradásokat arról, hogy az ország egyes pontjain a talaj felső 60-80 cméből, ez nyilván inkább az Alföld homokosabb részeire volt igaz, eltűnt a csapadék teljes egészében.

Tehát a talaj kiszáradása, értelemszerű, a talajvízszint csökkenése, tehát a talaj alsóbb rétegeiből is tűnik el a víz.

És a harmadik, amire utalt az imént, a helyi csapadékképződésnek az elmaradása, hiszen nincs, nincsen helyi, kiszáradtak a tavak, helyi vízfolyások, nincsen helyi párolgás, nincsen helyi csapadékképződés.

Ez így külön-külön is azt gondolom, hogy elég súlyos problémákat vett föl, de együtt pedig a következmények szempontjából és az ott élő emberek vízellátása, az ott élő gazdák öntözési lehetőségeinek biztosítása, a növények túlélése szempontjából bizonyúlyos következményekről beszélhetünk. >> Igen, ez a három ügy, ez abszolút összefügg, hiszen a területi párolgás mértéke növekedett, és a csapadékmennyiség az nagyjából állandónak mondható országos átlagban.

Ugye sokszor elhangzik, hogy ennek a térés időbjöloszlása változik, mint egy most ezt a szeptemberi hónapban is láttuk hogy hogy vannak még most is rendkívül aszályos területek, közben pedig az ország nagy részén megszűnt az aszály, de ugye a a csapadéknak ez a fajta hektikus eloszlása az egy az egy kellemetlen tünet ilyen értelemben, hiszen bizonyos időszakonként nagy intenzitású csapadékok hullanak.

Ennek nagy része például lefolyik, hiszen nincs anny ideje, hogy beszivárogjon, de önmagában tartós aszályos periódusokban ugye a talaj fölső rétege teljesen kiszár, nincs utánpótlódás, de ugye hát emiatt nyilvánvalóan a talajvek is megérzik ezt.

Ugye a talajvíz is tud párologni, főleg homoktalajon, de hát vannak olyan területek az országnak, ahol már olyan mélyre került a talajvíz, hogy már zavartalan, tehát 10-12 m alatt például semmi köze a meteorológiához a talajvíznek.

És hát a nagymélységű normál talál talajvizek is nagyon nehezen kapnak vagy tudnak létesíteni kapcsolatot a felszínnel.

Tehát, hogy ez a helyzet, ez tulajdonképpen önmagát is gerjeszte egy kicsit. >> Gondolom arra vannak méréseik, hogy mondjuk az elmúlt 10 esztendőben milyen mértékű volt a talajviszintnek a csökkenése. >> Ez az országosan nagy variabilitást mutat.

Ugye homokhátságon lehetett a legnagyobb csökkenést tapasztalni, de hát az már elkezdődött tulajdonképpen a 70-es évek végén, 80-as90-es években ez fölgyorsult.

Talán ott a legszélsőségesebb 10-12 mt is esett a talajvízszint.

Tehát erre mondtam, hogy ez már egy zavar. >> De az ez a csökkenés, vagy olyan mé vagy olyan mélyre ment le, tehát ennyit csökkent, vagy ilyen mélyre ment le?

Tehát képes ennyit k mrel lejjebb van, mint mondjuk 30-40 évvel ezelőtt az egészen riasztó. hiszen nyilván aki mondjuk élt vidéken és mondjuk még volt kút, ásott kút a kertjében, az pontosan tudja, hogy ott megásták a kutat, kibérelték és abban volt két-3 mes vízoszlop, erre törekedtek.

Aztán az nyilván a csap csapadékvíztől is függően, meg a vízhasználattól függően változott, de nem nagyon szokott kiürülni.

Na de hát hogyha ennyit csökken, annak a kútnak az aljában biztos, hogy már semmi semmiféle víz nincsen. >> Hát a legtöbb ásott kúttal ez a helyzet.

Tehát ezt országosan meg lehet tapasztalni még a Tisza völgyében és a Tiszához egész közeli pontokon is, hogy az ásott kutakból eltűnik a víz.

Természetesen ez egy szélsőséges példa, amit mondtam, hiszen a homokhátság területén is ez az átlagos süllyedés ez olyan 2-3 m között van.

Ez alapvetően a a domborzattól függ, hiszen a hátasabb, magasabb területeken természetesen a talajvíz is mélyebben van, illetve hát az ottan azalatt lévő elfolyás lehet nagyobb mértékű ugye a a talajvíztükör domborzatával egyetemben, >> hogy hát hogyha már két-3 m a csak ott most idé idézőjelbe tenném, az akkor is tulajdonképpen nem csak a a gabonát, mondjuk búzát, kukoricát, napraforgót veszélyezteti, hanem az ott élő fáknak is a gyökere sokkal nehezebben éri el a vizet, amikor már 3 mrel alacsonyabban van a talajvíviszint.

Tehát ennek elég súlyos következményei vannak, hogy a a homokhátságot kétszer is szóba hozta.

Ez nekem jó végszó, mert mert rá akartam kérdezni, és erről egy kicsit részletesebben akartam beszélni.

Egy cikkében egy nagyon-nagyon plasztikus adatot találtam, ami a következőt tartalmazza.

És most két dolgot szeretnék mondani, és aztán utána nyilván egy részletesebb kifejtést várnak majd a hallgatóköntől.

A a c az egyik cikkben a következő állítás szerepelt.

A hazai vízkészletnek a 75%-a a Duna völgyében van.

Értelemszerűen akkor 25%-a Tiszán túl és a Dunatisza köze.

De a vízigény éppen fordított.

Na, ez önmagában is egy olyan komoly probléma.

A másik, ami szintén vagy ebben, vagy egy másik cikkben volt, hogy a Tisza alacsony vízállása, ha jól feltételezem, akkor ez a hidrológia szájjal ugye összefügg, vagy annak a következménye.

Az kiszívja a vizet a talajból, tehát az egyébként is alacsony talajvízszint tovább csökken.

És ez az a szám az nekem sokkoló volt, hogy 250 millió köbm víz kerül a Tiszába.

És ha Tiszán keresztül egyébként nyilván kifolyik az országból, az egyébként is egyre csökkenő, egyre alacsonyabb a vízrétegekből.

Most ezt ezt az egész jelenséget meg, hogy ezzel majd mit kell mit tudunk kezdeni, ezt azért járjuk körbe.

Én azt gondolom egy kicsit alaposabban.

Ugye a vízkészlet igényeknek az eltérése az annak is köszönhető, hogy a Tisza völgyében van a legnagyobb öntözési igény.

Egyébként ez korábban nem így volt.

Tehát a második világháború előtt az öntözött területeknek a csak a negyede esett a az Alföld területére, vagy a Tisza völgyének a területére, de a 50-es, 60-as, 70-es évek vízzétosztó hálózatának a fejlesztése eredményeképpen ugye ma már a nagy része az öntözött területeknek és a vízigényeknek az a az a Tisza völgyére esik, tehát ezért is nőtt meg.

Nem beszélve arról, hogy a Tisza völgyében az ipari vízigények is nőttek, úgyhogy a Tiszának pedig tudjuk, hogy jóval kisebb a vízhozam, az átlagos vízhozama, a kis vizek pedig még kisebbek.

És a probléma az ugye onnan adódik, hogy ezek a csökkenő vízhozamok, amely többek között a klímaváltozásnak köszönhető, illetve a felvízi országoknak a tározási gyakorlatának, hiszen ők is próbálják visszatartani a vizet, hogy saját szükségeteiket pótolják.

Nos, erre a csökkenő, kisebb vízhozamokra rakódik az rá, hogy a Tiszának a medre süllyedt, de ez egészen a folyamszabályozáshoz vezethető vissza. >> Tehát mondjuk nagyjából 200 évet kell visszamenni az időbe, amikor mondjuk az ős bűnt, ha úgy tetszik elkövettük. >> Hát ez tulajdonképpen a Tisza szabályzás, tehát 1800-as évek második feléig kell visszamennünk.

Tehát ahhoz az állapotához közelítjük a Tiszának az eredeti mederszelvényét.

Illetve hát ugye a kiskörei tározó vagy a duzasztásnak a az 1973-as átadását követően, ugye ez még fokozódott is ez a helyzet kis köre alatt, hiszen a hordalékot visszatartja a duzzasztómű, és ugye ez a hordalékhiány miatt tovább erodálódik a kisköre alatti szakasz.

És hát bizony itt másfél-2 mes süllyedéseket lehet kimutatni, de az átlagos süllyedés az egész Tisza mentén is jóval 1 m fölött van. >> Ugye még az adás előtt beszélgettünk erről, hogy azok mihez lehetne hasonlítani ezt a 250 millió köbmé vizet, ami azért biztos, hogy hiányzik a talajból, hogyha onnan a talajvízből eljön elfolyik.

Tehát hogy a egy kicsit plasztikusabbá tegyük a hallgatók és a nézők számára.

Minek a vízkészletével közel azonos mennyiség ez?

Hát mivel Tiszán vagyunk, a Tiszatónak a vízkészletéhez célszerű hasonlítani, hiszen annak is olyan 300 millió köbméter fölött van a tározási kapacitása.

Tehát mondjuk a Tisztatónak a hasznosítható vízkészletével egészen jól össze…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kiszáradó tavak és talaj – okok és megoldások #138”

Miről szól ez az epizód: „Kiszáradó tavak és talaj – okok és megoldások #138”?

Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója szerint Magyarországon 2017 óta folyamatos a vízhiány, az aszályos időszakok váltakoznak. Elmondja, hogy a probléma globális, Nyugat- és Észak-Európát is érinti, és a… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 20..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kiszáradó tavak és talaj – okok és megoldások #138”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Bíró Tibor, Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kiszáradó tavak és talaj – okok és megoldások #138”?

Fő témái: vízhiány, aszály, fenntarthatóság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kiszáradó tavak és talaj – okok és megoldások #138”?

Megjelenés: 2025. 10. 20.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/kiszarado-tavak-es-talaj-okok-es-megoldasok-138-94231047

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból