Az elveszített New York Times

Összefoglaló

A New York Times 2020-as döntését vizsgálja a lap egykori szlogenje – „félelem és szívesség nélkül” – tükrében. A lap kirúgta James Bennet szerkesztőt, miután vitát kavart egy véleménycikk megjelenése. A vendégek, Galambos Márton (Forbes főszerkesztő) és Sonneved Júlia (New…

Röviden

Műsor

Hold After Hours

Megjelenés

2024. 09. 30.

Hossz

1 óra 42 perc

Szereplők, említett nevek

Galambos Márton

Témák

médiaetika, újságírás, new york times, véleményszabadság

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] na hát üdvözlök mindenkit sőt aki a videót látja látja hogy többen is vagyunk de a vendégeket később fogom bemutatni mert az kínos hogy bemutatom aztán monologizálok úgyhogy akkor előbb monologizálok ugyan is az történt hogy olvastam az economiston könnyes szemmel egy cikket aminek az a címe hogy when the new york times lost last its way magyarul amikor a new york times elveszítette az utat és egy kicsit leírom hogy hogy miről van szó és akkor meg fogjuk érteni hogy miért vannak itt a prominens vendégeink szóval 2020-ban járunk ugye ez kemény idők volt egyrészt a covid perzselte mindenkinek az idegeit másrészt az egyesült államokban pedig még ott volt george floyd eset is ahol rendőrök fehér rendőrök egy rutin intézkedés során megölték a a egy fekete embert és azal hogy rátérdeltek a hátára és megfulladt ebből aztán óriási felfordult á támadt tüntetések ugye a black lives m azt hiszem ekkor tüntetések ekkor törtek ki és amik aztán idővel elkezdtek fosztogatásokba is eltolódni meg meg meg na szóval elszabadult a pokol mondhatjuk így minden szempontból az egyesült államokban és ugye a new york times újságírói egyesek legábbis a klasszikusok úgy gondolták hogy na most ez az az idő amikor az újságírásnak itt a fő feladata ami micsoda segíteni az olvasóknak megérteni a világot hogy jobban működjön és a times v ényrovata az pont az ezt elősegítendő vitát szolgálta úgyhogy nekik nem volt problémájuk azzal hogy tom cuttent egy arkanzai szenátort nakak a véleményét megjelentessék aki egy armi egy egy hadsereg veterán és azt mondta hogy hát itt bizony be kéne hozni a trupokat magyarul be kéne hozni a hadsereget vagy a nemzeti őrséget azért hogy emberek éretét megvédjék a fosztogatóktól meg ugye az üzleteket és ez a társadalom egyik felét nagyon idegesítette ez hogy de hiszen azok csak a az a a black lives meről van szó a másikat meg nagyon megnyugtatta szóval na óriási perbatar volt de nem csak a világban hanem a new york times-on belül is ugye a new york times megjelentette ezt a vélemény rovatban ennek mondjuk volt két szerkesztő aki ehhez hozzájárult és de a többi újságíró az onnan tud ekkor tudta meg hogy a new york timeson egy ilyen vélemény megjelenhet és először az újságírók beteget jelentettek nem mentek be tiltakoztak aztán a szakszervezeteik elháborodottan tiltakoztak nyilvánosan is tehát mindenki fölment a twitterre és írogatta hogy ez borzastó hogy a new york timeson egy ilyen vélemény megjelenhetett és belül is és akkor belül is volt óriási veszekedés majd a vége az lett hogy egy néhány napon belül james benettet aki a ez a szerkesztő volt aki ezért talán leginkább felős volt ki lett rúgva azaz kancellálva lett és el is ment az eekonomisthoz ahol megírta ezt a sztorit és ahol én olvastam könnyes szemmel és akkor most itt nem is a sztoriról fogunk itt beszélgetni hanem az implikációiról ami számomra egy mondatban hogy hogy mi az előrébb való a new york new york new york times esetén az érzelmi alapú szekértáborhoz tartozás tehát a diszonáns hangok betiltása vagy az objektivitásra törekvés azaz az ellenérvek ismerete és hangoztatása is és akkor így gyakorlatilag négyen fogunk beszélgetni az egyik én leszek az a legkevésbé fontos itt lesz james bennett akit időnként idézek a cikkéből és akkor itt van aki két vendégünk galambos márton azaz marci őt mutatom be először mert őt egyszerűbb ő a forbsnak a főszerkesztője szia marci helló és zonávend júlia aki estzté a kommunikációkutató leginkább a new yorki new social for social research egyetem szociológia tanszékén tanító docens akitől szintén idézek egy mondatot bár itt van ha meg kell magamat határoznom akkor médiakutatót vagy kulturális szociológust szoktam mondani na hát rá lesz szükség mer mit mit értek én ehhez a témához és akkor azt hiszem kezdhetjük azzal hogy szerintem nem megoldani fogjuk a problémát hanem beszélgetni róla nem ebben egyet fogunk érteni és és akkor mielt belemegyünk a részletekbe tehát mondjátok meg hogy így két mondatban amikor ezzel találkoztatok ezzel a jelenséggel h new york times akkor mi mi volt a véleményetek két mondatban erről a konkrét ügyről vagy általában a new york times helyzetről amelyikről szeretnél ugye én egyetemen tanítok és kérdés ami itt fölmerül ugye a hétköznapjaink mi minden nap ezzel küzdünk hogy mennyire lehet más véleményt megmutatni például diákoknak tehát én nekem ez az életem bizonyos értelemben és a sajtóban én ugyanúgy érzem ahogy ezt felvetetted a az elején ez most nem egy mondat hanem hogy alapvetően ezzel küzd az amerikai sajtó nagyon keményen hogy lehet-e a másik oldalt megmutatni és ha megmutatod akkor milyen formában teheted meg anélkül hogy a saját közönséged azt gondolja hogy platformot adtá el színpadot ez most a sajtó problémája is meg az egyetem problémája is igen igen igen nagyon erőteljesen és ugye ugye ez egy baloldali probléma ugye ezt ezt így kimondhatjuk ugye parancsoljuk akkor ezt majd át adom a szerintem ez nem egy palóai probléma és egyébként elképesztő ezt h még még most is elképesztő nekem ezt hallgatni tőled juli hogy hogy amerikában ez egy ügy és tudom hogy ez évek óta ügy és én is évek óta ezt figyelem és hallgatom és elképedve nézem hogy hogy így hogy így hova jutottunk és így mi történik pont amerikában mi az az ez hát amit most a a juli elmondott hogy szabad-e platformot adni a másik oldal véleményének hogy amikor én szintén egy amerikai egyetemen jártam és magyarországról adtam elő és mentem különböző osztályokba beszélgetni diákokkal akkor elképedve figyeltem hogy a professzorok azt mondják a diákoknak mielőtt felszólítják őket hogy going to put you on a spotl most nem tudom hogy jól használom a kifejezést hogy kvázi engedélyt kérnek arra hogy kérdezzenek valamit a diáktól vagy engedélyt kérnek arra hogy megkérdezzék az ő véleményét is és hogy akkor ezzel most nem akarják őt kellemetlen helyzetbe hozni nem akar ilyen van nem van abszolút és és a hétköznapokban nagyon erős kérdés hogy most akkor ezt bemutathatod-e rendben való-e milyen figyelmeztetést adja az előtt hogy azt a tartalmat mutatod és én mindig azt mondom az óráim elején hogy a hogy az egyetem alapvetően arra való hogy az ellenkező véleménnyel találkozzunk erről szól és nem tudom másképp csinálni tehát és mit csinálnak veled és milyen retorziók kérnek emiatt van ilyen és mit mond aki ezzel nem ért egyet tehát arra is kíváncsi vagyok hogy mit mond aki ezzel eg nem ér erdét hogy nem nem nincs igazad gyuli mert n én azt gondolom hogy hogy óvatosan csinálom és úgy tehát rögtön az elején ezt elmondom felkészítem őket és és egyébként az az érdekes hogy én nem kerültem bajba a diákoktól sem tehát én azt gondolom hogy hogy a diákok nagy része erre vágyik alapvetően és mélyen nyilván vannak olyan területek ahol én is óvatosabb vagyok amelyeknél erőteljesebb érzékenység van amerikában de ha ezt így tisztán elmondom az elején és ezt mindig elmondom minden órán szinte hogy nekem például nem feladatom ez a másik dolog professzorként megmondani hogy te mit gondolj és ez egy olyan dolog ami még mindig felháborít ahogy látod felpörgök tőle hogy hogy hogy jó máár amerikai professzor azt gondolja hogy hogy alapvetően a tanterem feladata az az hogy mi bemegyünk és megmondjuk hogy mi van és akkor ez a party line van ez az egy vélemény van ezt elmondjuk mindenki egyetért és ez halál unalmas tehát én én én ebben megőrülnék ha ezt csinálnám az óráimon de van egy témát amikor erre gondolsz tehát hog mi mi a a mi mi az amikor ez így előkerül hát gyakorlatilag bármilyen tehát nem nem is tudom hogy hogy egy konkrét dolgot lehet-e erre mondani de mondjuk fogsz-e egy egy eseményt ami most történt nem tudom a izrael hamasz konfliktus a és akkor megmutatod hogy milyen viták vannak róla tehát ez ez mondjuk szerintem egy egy feladata an az az embernek mint professzornak de de ak azt mondja hogy nem szabadna megmutatni men hogy hogy hogy hogy hogy bizonyos dolgokban vagy vagy mondjuk nyilván a a kortárspitikai helyzet terén hogy mondjuk elmondod-e hogy a republikánus vélemény mi egy adott eseményről ugye pont erről beszélünk az egy kérdés tehát hogy mondjuk hogy behozod-e azt a cikket ami egy radikálisan más véleményt képvisel tehát nem csak én egyre inkább behozom egyre inkább behozom de van bennem valamennyi mennyiségű szorongás amikor ezt megteszem hogy ebből lesz-e hát üdvözlünk üdözlünk el el tudod helyezni a a new schoolt nekünk ugye ez alapvetően egy balos intézmény a mi régi elképzeléseink szerint egy nagyon nyitott intézmény de el tudom képzelni hogy ez a mai világban már máshogy van és ez a nyitottság ez mást jelent igen tehát alapvetően azért ez egy híre alapján is egy ú úgynevezett progresszív egyetem ami azt jelenti helyel közel hogy van egy erőteljes baloldali hagyomány de amikor az idősebb kollégákkal beszélek akkor ők azt mondják hogy sokkal több vita és érdekes izgalmas küzdelem volt korábban mint most tehát hogy ez nem volt mindig így a new schoolon sem ez az elmúlt pár évtizednek mondjuk 15-10 évnek különösen a a hatása ez ez a ez a típusú beszűkülés és ugye hát ha követitek hogy mi zalik az amerikai egyetemeken akkor erről most nagyon nagy vita van például hogy mondjuk mondjunk-e véleményt egy eseményről és az új trend az az hogy egyre inkább szerencsére a semlegesség irányába fogunk elmozdulni mert különben abba a helyzetbe kerültek az amerikai egyetemi vezetők hogy hetenként valami történik ugye nemzetközi egyetem a világon is ánnan történik most akkor mire fogsz kommentálni és azt milyen mi alapján hozod meg gyakorlatilag az történik ami a new york times-nál tehát hogy ugye ott is ott na nagyszerű csak hogy men mondat még hogy kommentálni vagy hogy tehát az is eleve fura hogy egy amerikai egyetemnek a a rektora vagy elnöke miért kell hogy hogy kiadjon nyilatkozatokat az izraeli hamasz konfliktusól tehát hogy ez miért egy ilyen elvárás de ennél valójában szélsőségesebb a helyzet mert ugye az a követelés hogy keressék meg azokat a befektetéseket ah ami izraelhez köthető és azokat teljes mértékben vonják vissza és hogy ez egy nagyon komoly és nagyon mélyreható vita és követelés a diákok részéről tehát nem csak nyilatkozatot kell kiadni hanem még ilyen gazdasági hatások is vannak igen és ugye számtalan más konfliktus zajlik a világon és azzal kapcsolatban meg nincs ez a nyomás tehát hogy ez megint egy nagyon bonyolult kérdés de de például amikor a ugy ugye a trump elnökség volt akkor ment ez fel nagyon ez a ritmus hogy állandóan mindenre kommentál állandóan történt valami amit úgy úgy úgymond reagálni kellett és ez nem csak az egyetemi szinten a az általános iskolai igazgatója a a gyerekemnek mondta hogy ők most már próbálnak egy semlegesebb nézőpontot elfoglalni mert különben mit fog csinálni a fél élete ezzel zajlik hogy bonyolult és ki tud kiadni egy jó statementet egy jó ilyen elemzést mondjuk az izraeli palesztin konfliktusról két bekezdésben tehát tehát őrület mindenkit felhúzon mindenkit felé í mindegyik oldal utánja hát ezt ezt nem lehet jól csinálni alapvetően hát hogy úgy hívják hogy politika igen csináljá a politikus hogy küzdesz egyébként a saját esetedben húy kíváncsi lennék úy hogy hogy most tehát nem akarok cinikus lenni tehát mi egy szabadországban élünk hát most ez akkor ez fest ki kic ilyen szempontból egyébként elképesztő a különbség ühüm valóban és azt hiszem hogy jó hogyha keretezzük ezt az egész beszélgetést abban hogy most itt csomó olyan dologról beszélünk ami teljes őrület amerikában miközben azt hiszem hogy mi valahogy így tehát hogy így szinte szeretnénk ott lenni persze ott nem szeretnénk lenni mert ez ez nagyon rosszul hangzik ami ott történik de közben meg mégiscsak nagyon jó lenne azt a fajta sajtószabadságot gondolati sokszínűséget és még nagyon sok egyetemi világot magyarországon tapasztalni ami amerikában van tehát nálunk itthon ez így nem téma ilyen szempontból egyébként tehát és senki ez a probléma van nagyobb probléma talán ígyí így mondhatnánk tehát ha ha örülnénk hogyha azzal kéne foglalkozni azzal a problémával és igen ezt meg is kapjuk egyébként gyakran hogy hogy hogy most mi miért itt is ez leszt hogy miért a new york timesot fogjuk cseszegetni amikor hát aztán magyarországról hozhatnánk sokkal rosszabb példákat mondjuk úgy magyarország egy kicsit reménytelen tehát úy valahogy nem tehát egy sem mondom és lehet hogy van valami bias itt a a szerkesztői válogatásban hogy itt a new york timesnak a problémáit cincáljuk de nem nem nem hát én is tisztában vagyok azal hogy magyarországon sokkal nagyobb csak hát az azzal most mit fog tehát az érted tehát az annyira reménytelen erről viszont lehet egy intellektuális beszélgetést folytatni hogy miért jó az vagy miért nem jó még egyet mondhatok erre j csak egy egy komment mertogy nyilván elemezzük hogy mi nehéz az egyetemeken meg mi nem de azért azt tegyük hozzá hogy én azt csinálom amit szeretnék ezen az egyetemen egyrészt azt tanítok amit szeretnék másrészt politikai beleszólás abba úgy kívülről nincsen tehát zéró hogy én mondjuk mit csinálok tehát van egy nagyon erős akadémiai szabadság ilyen szempontból amiről beszélgetünk azok kulturális normák amire esetleg mondjuk egy diák rákérdez vagy hogyha ne adj isten egy professzort mondjuk feljelent ilyen velem nem történt egyébként a 10 év tanítás alatt akkor mondjuk beszélget a dékánnal vagy valak akivel tehát mondjuk ilyen következményekről beszélünk de de azért direkt politikai befolyást én például nem tapasztaltam vagy nem érzem én ezt én ezt úgy tudnám összefoglalni hogy azért tehát azt mégis csak elmondhat hogy szorongás van benned és szerintem ami most amerikában történik az az azt jelenti hogy professzorokat ki tudnak ezzel az egyszerű pesti szóval használva ki tudnak pc-zni tehát hogy hogy nyomás alá helyeznek adott esetben tanárokat akivel nem értenek egyet igen és annak a tanárnak bizony vogy professzor nak végig kell gondolnia hogy ő ő bevállalja- ezt a nyilvánosságot bevállalja- ezt a nyilvános nyomásgyakorlást vagy inkább egy kicsit úgy hátrébb vonul és ahogy egyébként öncenzúra vagy kompromisszumot kö…

Említett entitások

Témák

• médiaetika
• újságírás
• new york times
• véleményszabadság

Személyek

• Galambos Márton
• Sonneved Júlia

Szervezetek, cégek

• Forbes

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az elveszített New York Times”

Több epizód a Hold After Hours-ből

• A lánygyerektől nőnek a női fizetések 2026-10-02

  A Hold After Hours legújabb adásában a pénzügyi piacok aktuális mozgásai és a hétköznapi gazdasági kérdések kerülnek terítékre. A beszélgetés során szó esik a hozamok emelkedésérő…

• Senki ne vegye hitelből az alapjainkat! 2026-09-29

  A Hold After Hours legújabb adásában a befektetési alapok, az AI-technológia és a piaci trendek kerülnek terítékre. A beszélgetés során Hadnagy Milán elemzi a mesterséges intellig…

• A benzinársapkánál minden jobb 2026-09-17

  A Hold After Hours podcast e heti adásában a benzinárplafon, az AI-val kapcsolatos pánik, a Tinder, az euró bevezetése, a PISA-eredmények, valamint a lengyelországi befektetési le…

• HOLD After Hours x Forbes DEAL 2036 élő podcastfelvétel 2026-09-14

  A Hold After Hours és a Forbes DEAL 2036 közös élő podcastfelvételén Szabó Balázs, Balásy Zsolt, Pistyur Veronika és Pogátsa Zoltán arról beszélgetnek, milyen Magyarország lehet 2…

• Nem a méret a lényeg! (feat. Zsiday) 2026-09-03

  A Hold After Hours podcast vendége Zsiday István. A beszélgetés az elmúlt 110 nap befektetési trendjeit vizsgálja, kitérve a svájci frank árfolyamának alakulására, az új székház-i…

• Mad Max Hegyalján 2026-08-10

  A Hold Után podcast e heti adásában a műsorvezetők a nem önellátás örömeitől a forint helyzetéig, majd a GTFO-ból FOMO-vá válás jelenségéig merülnek el. Kitérnek az alapokkal kapc…

• Koreában is mivan! 2026-07-20

  A Hold After Hours podcast e heti adásában Dávid és a házigazdák a SpaceX shortolási lehetőségét vitatják meg, és összehasonlítják a put opciókat. Kiemelik, hogy a tőzsdei elemzők…

• Az emberi tudás hiedelmeken alapul - Csányi Vilmos és Szabó László a gazdaságról - 2. rész 2026-07-09

  A Homo erectusz agytérfogata megnövekedett, kialakult a zsákmányrablás és a barátságos közösségek. A húsfogyasztás előnybe juttatta az egyedeket, mivel gyorsabban nőttek és erőseb…

• Borzalom, hogy mindent lehet kapni! – Csányi Vilmos és Szabó László a gazdaságról – 1. rész 2026-06-29

  Ez a podcast epizód Csányi Vilmos biológussal folytatott beszélgetés első része, amely a gazdaságról és a tőzsdéről szól. A vendég 91 éves, és az interjút az otthonában rögzítetté…

• A jó forintom SpaceX-szel elmulatom 2026-06-22

  A Hold After Hours podcast e heti adásában Dávid és a műsorvezető (Balázs nélkül) a való világról és a SpaceX-ről beszélgetnek. A beszélgetés érinti a Hormuzi-szorosban kötendő bé…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Gerényi vs. Szily - A nagy Index-vita — Reaktor Podcast

  Gerényi és Szily az Index körül változásokról, valamint a magyar online médiapiacról, újságírásról beszélget. A beszélgetés az Index átalakítási terveit és Ződi Zsolt vezérigazgat…

• Rágalmazás az újságírásban — Jurádió

  Dr. Borbély Zoltán ügyvéd és Jakus Barnabás beszélgetnek arról, mennyire megbízható a média, hogyan lehet korrigálni a hamis híreket, és mi történik, ha valakiről szándékosan tesz…