HWSW podcast!

Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez (kraftie #54)

· PT1H26M32S

Összefoglaló

Az 54. kraftie adásban Kozma Anna munkajogi ügyvéd a munkavállalók jogait és a munkahelyi szituációkat vitatja meg. Az adásban szó esik a munkaszerződésről, a kirúgás feltételeiről, a bizonyítékok szerepéről, a munkajogi perek hosszáról, a közös megegyezésről, a versenytilalmi…

Röviden

Műsor
HWSW podcast!
Megjelenés
2025. 04. 11.
Hossz
1 óra 27 perc
Témák
munkajog, munkavállalói jogok, munkaszerződés, felmondás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Crafti adás a Highfi Labs állandó támogatásával.

Én Böle Gyuri vagyok, az műsor egyik házigazdája.

Szokás szerint itt van velem Zero és eztal egy hölgyvendégünk van, Kozma Anna ügyvéd, aki kifejezetten munkajoggal foglalkozik.

Én már 25 éven, és én most abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nincs előttem segép, nincs rajtam szemüveg, ugyanis ez a Zero témája, ezért Zero fogja vinni a stafétát a műsor alatt, és én itt csak itt kibiccelek a a túlvégem.

A témáról annyit mondanék, hogy hogyan indult ezel, meg miért igazából erre a választás. leginkább annak köszönhető, hogy nagyon sokan találtatok meg olyan típusú kérdésekkel, amiben én részben tudtam segíteni, részben pedig már munkaogászt kellett ajánlani vagy javasolni, mert már túlmutatott az én kompetenciámon, de igazából itt voltak olyan összefüggések, meg szerintem voltak olyan észrevételek, aki amik mindenki számára hasznosak lehetnek.

Meg is így visszagondolva az utóbbi 10-12 évre ahány olyan esettel találkoztam, ahol az emberek hát mondjuk úgy, hogy lefagytak, vagy leskolódtak, vagy nem feltétlenül olyan dologgal találkoztak, amire fel voltak készülve, az abból abból viszonylag így egyébként visszanézve elég sok volt, és akkor itt merült fel az ötlet, hogy mi lenne, hogyha beszélgetnénk a jogi aspektusairól, annak, hogy valaki alkalmazásba kerül, munkáltatóval szemben, milyen jogi környezeted van, hogyan tudsz segítséget kérni, hogy működik ez az egész világ, mert így nagyon őszintén belegondolva erra senki sem készít fel szerintem.

Legalább így nem nagyon tudok róla.

Pláne mondjuk adott esetben informatikus vagy, végigmész egy BM-n, egy LT-n vagy más felsoptatás intézményen, de arra szerintem senki nem készít, hogy mi történik, ha kapsz egy versenytilalmi szerződést, egy munkaszerződést.

Mi történik, ha valaki téged el akar küldeni, hova tudsz fordulni, milyen lehetőségeid vannak.

És akkor itt itt igazából valamennyire át is adnám a a az oldalt annának, hogy egy kicsit tudsz nekünk ebbe segíteni, hogy hogy működik ez Magyarországon, mondjuk a Nyugat-Európához képest, vannak nekem is példáim, de valószínűleg te sokkal többet tudsz ebbel nekünk segíteni.

Kiinduló helyzetünk az, hogy munkaszerződéssel létesül az a bizonyos munkaviszony, amibe hát a a kollégákat bármi inzultus érheti.

Nyilván a a munkaviszony ideje alatt egy sor olyan helyzetbe kerülhet, sőt már a munkaszerződés megkötésekor kerülhet egy sor olyan helyzetbe a a munkavállalónk, aki ami kérdőjeleket gyújt a fejében, jó esetben tud tájékozódni ismerősöknél, alapvetően laikusoknál, böngészetheti az internetet, de azért vannak ennek hivatalos fórumai is, vannak jogi segítségnyújtó szolgálat egyébként Magyarországon állam által működtet szolgálatoda, bárki fordulhat ügyes bajos dolgaival, akár peres, akár peren kívüli kérdésekkel.

Tehát ha én megkeresem ezt a bizonyos szolgálatot azzal, hogy kaptam egy munkaszerződési ajánlatot, és lássanak el engem tanáccsal, hogy ez most jó, nem jó, aláírjam, ne írjam alá, akkor én ott segítséget fogok kapni.

Hát természetesen, tehát azért itt szakemberek ülnek, mármint így most nyilván k mennyi az átfutás ideje.

Most így nyilván kiindulok abból, hogy a kórházból is elvileg segítenek, csak lehet, hogy két év múlva.

Tehát, hogy Igen, lehet, lehet, hogy sorállás van, tehát nem, de bár nem a legnagyobb ügyfélforgalmú állami szerv ez a segé szolgálat, tehát nyilván nem éveket kell várni, de könnyen lehet, hogy addigra már régességen alá kéne írni a mukaszerződés, mire innen választ kap.

Sok esetben ez generálja tulajdonképpen, hogy a professzionális piacon lévő, tehát pénzért vehető szolgáltatás, mondjuk egy munkajoggal foglalkozó ügyvédet vagy egy tanácsodót megkeres az ember, a munkaviszony ideje alatt is óhatatlanul fölmerülhetnek olyan kérdések, amivel nem tud a munkaválló mit kezdeni?

Elrendelhetnek-e nekem rendkívüli munkát, hogy kell engem kifizessenek?

Nem adták ide az éves bónuszomat a teljesítményértékelésem vacakra sikerült hova menjek vitatkozni.

Ne akarják szüntetni a munkaviszonyomat, egyáltalán mire készüljek.

Van egy versenytil megállapodásom, de le akarok menni a konkurenciához dolgozni.

Kötni akarnak velem egy tanulmányi szerződést, vagy be akarnak rendelni.

Eddig otthon dolgoztam és most már nem ott akarok dolgozni, legalábbis a főnököm elképzelése szerint.

Tehát ezek mind olyan problémák, amik generálják, hogy a munkaválló nem tud mindenre választ találni saját maga. óhatatlanul megkeres egy hozzáértőt.

Ugye a piaci legkézenfelekvő szolgáltatást nyújtó ügyvéd az, aki az, aki megtalálható ebben a ebben a körben.

Az, hogy fordulnak-e az emberek munkajogászhoz, persze, hogy fordulnak. önmagában nyilván erről statisztika nincsen, mert azt senki nem jelenti be egy ügyvédirodába, hogy hány tanácsot nyújtott a praxisa során havi évi vagy nem tudom milyen lebontásban. az, hogy hogy ezek a ezek a munkavállaló kérdései jelentenek-e olyan szituációt, ami ami éles konfrontációt fog eredményezni a munkáltatóval?

Tehát azt meg tudjuk mondani, hogy munkaügyi tárgyú olyan vita, mennyi van a felek között, ami bíróságra ér el.

Akkor tehát csak arról van statisztika, ami effektív már bíróságot.

Vannak bíróságot megelőző fórumok is, mediáció vagy közvetítői eljárás, nevezzük bárhogy.

Nagyon csekés számú, tehát létezik ilyen fórum.

Bíróságok mellett is van sz bíróságunk mellett szervezett fórum, de elenyésző szám.

Én ezt csak a saját hétköznapjaimban látom, hogy hogy amikor egy pár évvel ezelőtt bementünk a bíróságra, akkor még ki volt írva egy szobára, hogy az ott a mediációs szoba.

Tehát aki keresni biztos megtalálja, de de valószínűleg nem keresték annyian, hogy ott kellett volna egy szobát fönntartani.

Én nem láttam erről statisztikát.

Perekről egyértelműen látok statisztikákat.

És az látszik, hogy a az elmúlt akár mondjuk 15 év alatt töredékére csökkent a munkaiperek száma.

Az egyik legkézenfekvőbb, hogy hogy m 15 éves távlatot ha nézünk, akkor korábban a mindenféle, akit munkavállalónak neveztünk, lett lény az állami vagy önkormányzati alkalmazott.

Ezeknek egy jelentős része ma már közigazgatási bírósághoz tartozik.

Tehát ha van egy állami alkalmazó, csak nevezzük ilyen összefoglaló fogalommal, akkor ők nem a munkaügyi bíróságon kötnek ki, ha vitatkozhatnék támad a munkáltatójukkal, hanem közigazgatási bíróságon.

Nyilván ez is egy jelentős számú. 2010-ben 26745 darab munkaügyi per indult Magyarországon az összes bíróságon.

Ez alatt értsünk 20 darab bíróságot.

Minden megyében van egy és van még egy a fővárosban.

És 2021-re ez a szám 4481-re csökkent.

És hoztam még egy adatot. 2024 első félévben az ekkor indult perek száma az kérem szépen 2275.

Tehát hogyha ezt megszorozzuk kettővel és az az ideálállapotból indulunk ki, hogy a 24 második félévben is ugyanannyan fognak pereskedni, akkor is jó eséllyel 4500 perről beszélünk.

Hát akkor ez beuhant nagyjából.

Ennek ennek sok sok oka tud lenni. ö nem tudják igazándiból lehet olvasni mindenféle nálamnál sokkal okosabb és tudós kutató embereknek a az írásait, hogy minek köszönhető ez.

Igazándiból nincsen jó válasz egy része, amit az előbb említettem, tehát az állami alkalmazottak másik ügyszakba kerültek.

Ez nyilván egy nagy tömeget jelent.

Egy elég nagy tömeget jelent tett az, hogy 2012-ben lett egy új munkatörvénykönyve, ami átszapta a tereskedéssel elérhető haszon összegét.

Majd fogunk erről beszélni, hogy ez kinek lett jobb, vagy kinek lett rosszabb.

Nyilván ez is kevésbé tette csábítóvá a pereskedést nyilván munkavállalói oldalon és egy most már azért mondhatni jó pár évvel ezelőtt elfogadtak egy új peres eljárási jogszabályt aminek az volt a hát kimondott dedikált célja ez majd egyszerűsíti és meggyorsítja a peres eljárásokat.

Én azt látom szem a saját bőrömön, hogy nem gyorsított ez meg semmit, legalábbis a munkaügyi ügyszakban, sőt sokkal időigényesebb lett.

És ez azt is jelenti, egy-egy pernek az előkészítése sokkal többet kell írni, sokkal többet kell előkészíteni, mielőtt odamegyünk a tárgyalásra a bíró elé.

És ez azt is jelenti, hogy ugye az ügyvédnek a munkája az pénzbe kerül, és tehát lényegesen költségesebb lett emiatt, és talán ez is visszatartja a a munkavállalókat a pereskedéstől.

Nem vagyunk ezzel egyedül, mert elolvastam néhány külföldi példát is.

Ez is hála a kutatóknak megtalálható Magyarországon ilyen adat.

Mondok ilyet nektek. az angol száz területen, tehát Nagy-Britanniában azt mondja, hogy 2010-11 évben a ez úgy hívja azt, hogy employment tribunal, tehát akik munkagyyi bíróság, nevezzük munkagyi bíróság előtti eljárások szám az 218096 volt. 2020-21-re ez 117926 lett, tehát több mint 100000-rel csökkent a száma.

Amíg a magyar az még így is sokkal drasztikusabb, tehát hogy százalék-os arányban a magyar az még így is sokkal keményebb.

De ez úgy néz ki, mint ez egy globális trend lenne, hogy az emberek kevesebbet pereskednek.

A Friedrich Ébert Alapítványnak van Magyarországon egy ilyen kutatóbázisa, és onnan nagyon érdekes tanulmányokat tanulmányokat bocsátanak ki. többek között ezt az értekezést is. is valami okos embert idéznek néme pont Németországból, aki azt mondja, hogy amikor konjunktúra van, akkor nagyon kevés, tehát visszaesik a perek száma, mondván, hogy lehet, hogy téged elbocsátanak a munkahelyedről, de nem szaladsz a bíróságra, hanem inkább gyorsan elvállalsz egy másik munkát, és nem tudod azzal tölteni az idődet, mert az mégis csak egy időtöltés, hogy te a régi sérelmekkel bibelődj, mégogyha Hogyha kevésbé jól megy a gazdaság, akkor mondhatné, hogy ráértő idődben tudod a jó.

Igen, de jó, hogy ezt mondod, mert én nem engedtelek volna el anélkül, hogy ne mondj ne mondjuk el egy magyarázatot, mert hogy erre tényleg azért egy valamifajta magyarázatot kellett volni, hogy hát azt én nem tudom, hogy ez-e a kizárólagos oka, mert nyilván meg kell meg kellene kérdezni mind a 300000 embert mondjuk Németországban, hogy mi tetszett távol maradni a bírósági eljárástól. valszág 300000 különböző választ kapnánk, de ez is egyfajta magyarázat rá, mint ahogy Magyarországon is az okos emberek nagyjából ezzel a három tendenciával, amit mondtam, tehát más lett a munkatörvénykönyve, más ügyszakba került egy nagy csomó munkavállaló és költségesebb lett, hosszabb, macerásabb a perese járás.

És még egy dolgot ha megengedtek, azért szerintem a magyarországi cégeknek, amenny azért elég sok cégnek dolgoztam már életemben, azért van egy olyan tendenciájuk, hogy jól ismerik már a bírósági eljárásokat.

Tehát van egy ügy, ami generálódik, akár egy felmondás, a munkaválló túlóra pénzt kér, nem fizették ki a prémiumát, azt szeretné, eltörte a lábát munkabalesetbe és kártérítést kér és más hasonló ügyek.

Tehát ezeknek a kimenetele viszonylag jól lemodellezhető.

És ha ha a munkáltatók azt mondják, hogy kérem szépen, itt van ez az ügy, ezzel nem tudunk mit kezdeni, mert az ügy már adott.

Miért is kellene nekünk a bíróságra járnunk hosszan, költségesen?

Még akkor is nagyon sok pénzbe kerül az eljárás, ha a végén mi nyerünk, vagy egy kicsit nem nyerünk, de nem tudunk annyit faragni az elérhető, tehát nem lesz annyi az elérhető haszon, mint amennyi költséget ráfordítunk.

Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy a cégeknek nagyon-nagyon nagy részénél ez a ez a jól ismerem, hogy mi lesz a vége típusú dolog odáig vezet, hogy minél könnyebben és minél gyorsabban megegyezzenek a munkavállalókkal.

Igen, nekem is ez a tapasztalatomba majd belemegyünk egy kicsit mélyebben.

Ez az elválás meg abban a megegyezés részben, amit még akartam kérdezni praktikus oldalról, hogy hogy néz ki egy pereskedési folyamat.

Ez szerintem valószínűleg nagyon sok mindenkit érdekel, hogy így időben, energiában.

Például a kedvencem az, hogy mi az, hogy te bizonyítasz valamit.

És tényleg ez a nagyon praktikus dolog, hogy van egy slack üzenet, az mit jelent?

Vagy az, hogy van egy emailem, vagy ha valami szóban elhangzott, hogy ezen egy tudsz nekünk kicsit segíteni, az eligazodni, hogy ez hogy működik?

Tehát ugye alapvetően attól függ egy nem a peres eljárásnak a menete ugye keresett levéllel valaki akar egy másik féltől valamit, vagy a munkáltató akar a munkavállaló, vagy fordítva.

Ugye az a felperes, aki akar valamit, bírósághoz fordul, keresettlevéllel fordul a bírósághoz.

Ezt a keresettleet a bíróság kezébe veszi, megnézi, odaadja a másik félnek, annak is nyilatkoznia kell rá, elmondja az is a magáét.

A bíró azt is elolvassa, azt is megnézi, megint kiadhatja a másik félnek, és egy darabig leveleznek egymással, mindenki mondja a magáét, nyilván a bíró instrukciói szerint, akkor eljön a tárgyalás napja.

A tárgyaláson a bíró fellajstromozza, hogy ki mit mond, mit akarnak a felek egymástól, mire hivatkozik az egyik. el dönti a bíró azt, hogy melyik félnek mit kell bizonyítania ahhoz, hogy ő ebben a perben, érdemben valahogy előre jusson.

Tehát ezt úgy hívják, hogy kiosztja a bizonyítási kötelezettségeket.

Mindenkinek annak van, amit akar állítani, az bizonyságot nyerje.

Lefolyik a bizonyítási eljárás, akkor a bíró, az első fokú bíró, az hoz egy döntést, ítéletet hoz jó eséllyel, és azt az ítéletet az egyik fél, vagy a másik fél vagy elfogadja, vagy nem fogadja.

Fellebbezni lehet, akkor van egy másodfok.

Ugye a munkaügyi perk azok törvényszéki szinten zajlanak.

Ezek a törvényszékek, minden megyében egy darab van, és még a fővárosban is van még egy 20.

Mindenki ott pereskedik alaphelyzetben, munkavállalóként három opciója van.

Terelheti azon a törvényszéken a munkáltatóját, ahol a munkáltatónak a székhelye van.

Perelheti a munkaválló a munkáltatót ott, ahol dolgozott, és ott, ahol az ő lakóhelye van.

Ez a három, ami számára legkomfortosabb.

Van ennek egyébként jelentősége, hogy te hol perelsz?…

Említett entitások

Témák

  • munkajog
  • munkavállalói jogok
  • munkaszerződés
  • felmondás

Személyek

  • Kozma Anna

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez (kraftie #54)”

Miről szól ez az epizód: „Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez (kraftie #54)”?

Az 54. kraftie adásban Kozma Anna munkajogi ügyvéd a munkavállalók jogait és a munkahelyi szituációkat vitatja meg. Az adásban szó esik a munkaszerződésről, a kirúgás feltételeiről, a bizonyítékok szerepéről, a munkajogi perek hosszáról, a közös megegyezésről, a versenytilalmi… Az epizód a HWSW podcast! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 11..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez (kraftie #54)”?

Fő témái: munkajog, munkavállalói jogok, munkaszerződés, felmondás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez (kraftie #54)”?

Megjelenés: 2025. 04. 11.. Hossz: 1 óra 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hwsw-podcast/jogod-van-tudni-manko-kirugashoz-munkahelyi-szkanderezeshez-kraftie-54

Több epizód a HWSW podcast!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból