Reggeli Műszak – Munkajogi Podcast

#6 Mit kell és mit érdemes egy munkaszerződésben szabályozni?

· PT40M29S

Összefoglaló

A Reggeli Műszak podcast #6. adásában a munkaszerződés kötelező és javasolt tartalmi elemeit vitatják meg. Szó esik a munkaviszony létesítésének formájáról, az írásbeli megállapodás szükségességéről, valamint a jogszabályi és hatósági akadályokról, mint például…

Röviden

Műsor
Reggeli Műszak – Munkajogi Podcast
Megjelenés
2024. 11. 19.
Hossz
40 perc
Szereplők, említett nevek
Balogh Esperes Ákos, Goda Márk
Témák
munkaszerződés, munkajog
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

reggeli műszak munkajogi podcast goda márkaal szia márka a munkaszerződés kötelező és javasolt tartalmi elemeiről valamit ugye a gyakran helytelenül szabályzott szerződéses rendelkezésekről is fogunk ma beszélgetni ugye korábbi epizódjainkban már széles körben beszéltünk arról hogy milyen formában és milyen feltételekkel lehet egy munkaviszonyt megszüntetni nem esett azonban eddig még szó arról hogy mi a teendő a munkaviszony létesítésekor tehát ahhoz hogy megszüntet essük ahhoz innét kellett volna indulnunk de nem baj megérkeztünk megérkeztünk ehhez a pillanathoz is és hogy kell-e írásba munkaszerződés vagy elegendő szóban megállapodni a lényeges kérdésekről márk ma arról fogunk beszélgetni hogy milyen formában kell a feleknek megállapodniuk melyek azok a kérdések amelyekről kötelező megállapodni mert mondjuk a törvény előírja valamint szót ejtünk szerintem arról is hogy a kötelező tartalmi elemeken túl mit érdemes rendezni egy munkaszerződésben illetve melyek azok a rendelkezések amelyeket gyakran helytelenül tüntetnek fel a munkaszerződésben szóval én ismét örülök hogy godamárk itt van a fedélzeten mert szerintem ha belevágunk abba hogy mondjuk egy cég munkaviszonyt szeretne létesíteni egy munkavállalóval akkor mire figyeljen a leendő dolgozó meg kell-e írásban állapodni valamiről a munkaadóval vagy elegendő hogyha a felek egymás szemébe néznek tudod egymás kezébe csapnak minden rendben les lesz úgy ahogy van mint a régi szép időkben amikor egy kézfogás sokszor többet jelentett mint manapság egy aláírt szerződés szóval márk mi a helyzet jó reggelt ákas az írásbeliség kérdését megelőzi mindenekelőtt az a kérdés hogy van-e például jogszabályi akadálya annak hogy a felek egymással munkaviszonyt létesítsenek gondolok itt például foglalkozás egészségügyi szempontokra értelemszerűen ha egészségi szempontok vagy egészségi okokból eredően a munkavállaló nem alkalmas a munkakör betöltésére akkor munkáltat ként nincs lehetőségem arra hogy vele erre az adott munkakörre tudsz erre mondani egy példát hogy egészségügyileg mi lehet az ami akadályoz most engem így hirtenelen nekem nem is jut eszembe semmi tehát valaki mondjuk mozgásában korlátozott és mondjuk nem tudom most csak hülyeséged nem tudom hogy elmegy postás példá vagy papírja van arról hogy olyan gerincprémákkal küzd hogy mondjuk kettő vagy 5 kilónál többet nem emelhet most nyilván egy egy raktárban ahol 20-25 kgós csomagokat kell emelni vagy europalettákat nem fogok tudni alkalmazni egy olyan munkavállalót aki ö k ál többet nem emelhet á mi mindenre kell akkor odafigyelni ennél a az indulásnál még hát az elsődleges az hogy van-e jogszabályi akadály megbeszéltük a foglalkozásegészségügyi szempontokat de előfordulhat az is hogy a munkaviszony létesítése az hatósági engedélyhez kötött nyilván ez harmadik országbeli állampolgárok esetében állhat fönt tehát hogyha én magyarországon harmadik országbeli tehát nem eu tagországból illetve svájcból származó állampolgárt szeretnék alkalmazni akkor először hatósági engedéllyel kell rendelkezzen a munkavállaló ahhoz hogy őt itt magyarországon alkalmazni lehessen de nyilván előfordulhat az is hogy jogszabály meghatározott munkakörökre bizonyos végzettséget vagy képesítést ír elő tanárok esetében tehát a köznevelési törvényszerinti pedagógusok esetében azért előírt hogy neked milyen végzettséggel kell rendelkezned ahhoz hogy tanárként tanítóként egy iskolában dolgozhat talán egyetemen is van olyan amikor már talán ott is bizonyos szinten meg bizonyos tanítási feltétel mellett ott kell lenni mondjuk hogy egy phd-je legyen valakinek különben nem futhat neki ennek a kihívásnak í í van a másik ilyen tipikus terület az egészségügyi dolgozók jól van azt tudom én azt hiába nézed 152 éve a grce klinikát attól ugye még é a vészelyzeten nőttem fel had hadd segítsek igen tehát ott is jogszabály előírja hogy melyek azok a végzettségek vagy képesítések amelyekkel rendelkezned kell ahhoz hogy mondjuk növérként orvosként dolgozhass az hogy szóban megállapodjunk ez az európai ország a köz mindenhol úgy van hogy írásban kell lenni vagy valahol tényleg működik az hogy szóban állapodunk meg egymással amit itt említettem működik tehát ezt a kérdést nem egységesen kezelik a az unió tagországai németországban elegendő szóban megállapodni tehát hogyha kint van egy vállalkozásod és azt mondod valakinek hogy figyelj jövő hónap elsejétől lenne-e kedved nálam dolgozni ilyen összegű fizetésért és ő rávágja hogy igen vagyis kint az hogy ja ja akkor értelemszerűen a zerg a megállapodás az létrejött magyarországon ez nem ilyen egyszerű szigorúbbak a a szabályok a magyar munkajog írásbeliséget ír elő ami azt jelenti hogy igenis a munkaszerződést írásba kell foglalni nem egy esetben egyébként hallottam már olyanról hogy a munkavállaló úgy állt munkába hogy munkaszerződés nem volt itt most ugye magyarországról beszélünk sőt annak tervezetét sem látta még a munkavállaló miközben a munkáltató pedig csak hitegette és közben teltek a napok telt a hónapok hetek és nem volt semmi konkrétum a munkavállaló kezében ami akár az ő érdekeit védte volna nem ritka eset tehát függetlenül attól hogy a magyar munkajog előírja a munkaszerződés írásba foglalását előfordul hogy a felek már úgy kezdenek el egymással dolgozni hogy ezt megelőzően munkaszerződés aláírására nem került sor na most ez az azért érdekes helyzet mertogy alapvetően itt a az érvénytelen megállapodásra a törvény szerint csak és kizárólag a munka vállaló hivatkozhat és azt is csak a munkába állástól számított 30 napon belül tehát ez azt jelenti hogyha a munkavállaló nem kap munkaszerződést elkezd dolgozni és a munkába állástól számított 30 napon belül nem fordul bírósághoz annak érdekében hogy a bíróság állapítsa meg hogy a felek között gyakorlatilag az írásbeliség elmulasztása miatt egy érvénytelen megállapodás jött létre akkor 30 nap elteltével ezt úgy kell tekinteni hogy lényegében a felek között a munkaviszony ráutaló magatartással létrejött ettől függetlenül az írásbeliség hiányát azt pótolni kell tehát hatóság adott esetben vizsgálhatja az írásba foglalt munkaszerződések hiányát illetve meglétét és hogyha továbbra sincs írásba foglalt munkaszerződés és ez egy hatósági vizsgálat során kibukik akkor ezért a hatóság bíságolhat ilyenkor van az amikor építkezéseken hogyha jön egy munkaügyi ellenőrzés például akkor szaladnak a vállalkozók vagy az ott dolgozók ilyen van hogy nehogy megáll á hogy ők most ott éppen feketén dolgoznak hát ilyen volt igen a a vad 90-es évek tehát ugye meg főleg a németországi építkezéseken de magyarországon is hallottunk erről így van amikor a bolgár illetve a román munkaváló szerintem voltak ott közöttük szegények magyarok is tehát hogy ott nem kellett csak külföldiekre de hogy egy csomó mindenkivel hogy reggel mondjuk budapesten a moszkva téren fölszedték a vállalkozni dolgozni szándékozó embereket és mindenkit talán napi díjért feketén vitték a-ból b-be fuvar és és dolgozni nyilván ilyen van a mai napig is de én azt gondolom hogy összességebben a a a tendencia az az hogy ezt a kérdést sokkal komolyabban kezelik már a cégek azóta én mint munkavállaló szeretnék dolgozni valahhol és te is ahogy mondtad hogy szóban egy darabig mondjuk ott dolgozhatunk mi van akkor ha mondjuk három hetet már ledolgoztam valahol szóban még nem jutottunk el a 30 napig és egyszer csak azt mondjá hogy figyé holnap már nem kell hogy gyere de ez még ugye nem a ráutaló magatartásra ahogy mondtad mert ez 30 nap után tartozik én hogyan tudom bizonyítani azt hogy szóban két ember között egy zárt szobában elhangzott valami és azt mondom hogy ez végül is ez egy munkaviszonynak indult vagy lett volna és én kaptam igenis mondjuk egy ajánlatot valakitől hogy dolgozzam itt nyilván ez a körülményektől függ tehát ha van adott esetben tanú aki alá tudja támasztani hogy az elmúlt három hétben én itt dolgoztam kollégák vagy akit láttak bejönni reggel végül is pontosan vagy akár a munkáltatómnak az üzleti partnerei akiket három héten keresztül kiszolgáltam de nyilván az sem kizárt hogy olyan munkaköröm volt ahol emaileket kellett küldözgetni tehát hogyha emailekkel alá tudom támasztani adott esetben hogy ebben a három hétben ezt a munkakört én töltöttem be én küldtem ki az emaileket akkor nyilván ezzel a bíróság előtt alá fogom tudni támasztani azt hogy dolgoztam a munkáltatónak ha nincs tárgybizonyíték nincs tanú akkor ez nyilván nehéz lesz ugye az elhangzottak tükrében hogyan kezeli a munkaö például a köztudatban próbanapként elhíresült foglalkoztatási formát ugye tudomásom szerint a pr banapért sem munkaszerződést sem pedig bért nem kapnak a munkavállalók amit hát nem érzek én olyan kedves fair dolognak bár lehet hogyha több munkát adnék vagy cég lennék és tényleg gondom lenne hr-rel akkor lehet hogy én is megtapasztalnám azt hogy igenis nagyon széles szórásban van a vállalkozók munkakedve munkahozzáállása és szakértelme bizonyos pozíciókban és akkor én is egy próbanapot kikötnék tehát nem tudom hogy ingázom én ebben a ebben a kérdéskörben de mit mond a jog erre merát a munkajog sehogy nem kezeli a próbanapot mert nincs alapvetően nyilván a munkatörvénykönyve ismeri az egyszerű foglalkoztatás mint foglalkoztatási formát illetve az úgynevezett alkalmi munkavégzést ahol munkaszerződést nem kötelesek kötni egymással a felek nyilván az alkalmi munkavégzése illetve az egyszerűsített foglalkoztatása speciális szabályok vonatkoznak ebbe most így nem mennék bele ettől függetlenül egyszerűsített foglalkoztatás esetén is úgy tudom munkába állítani a munkavállalót hogy őt ezt meg előzően bejelentem a hatóságokhoz tehát az ami ami miatt elhíresült a próbanap hogy behívom a munkavállalót nem adok neki munkaszerződést nem fizetek neki munkabért nem jelentem be a hatóságokhoz ez abszolút nem szabályos és nyilván akkor ennek következményei is vannak tehát hogy általában ez úgy van hogy mondjuk egy munka vagy egy ellenőrzés során derül vagy bukik egy ilyen k vagy mondjuk ha megromlik a két fél között a viszony és akkor egyszer csak hát gondolom a munkaadó nem jelenti felönmát de mondjuk a munkavállaló akár szakemberre hizvatalos is tehát ez kibukhat úgy is hogy a munkáltató kap egy spontán ellenőrzést a hatóságtól de nyilván úgy is hogy a munkavállaló utólag a hatóságokhoz fordul és feljelentést tesz és ilyenkor általában egyébként mi a tapasztalat hogyha nincsen egy munkaszerződés nincsen egy kézfogáson vagy az egymás szemébe nézésen túl semmi akkor és a 30 nap is eltelik akkor a ráutaló magatartás az azzal párhuzamosan mi minden lép életbe ami mondjuk egy munkavállalót véd vagy akár a munka adót védi egy probléma esetén hát hogyha eltelik a 30 nap ugye akkor a munkaviszony mondom ráutal a magatartással létrejött az egy másik kérdés hogy írásba fogl csak ninc szabályozva egy csomó kérdés gondolom hát nincs meg ugye írásba foglalt munkaszerződés hiányában majd az lesz a nagy kérdés hogy ki mire emlékszik miről állapodtunk meg mennyi is volt az alapbér amiben megállapodtunk az alapbéren túli juttatások tekintetében volt megállapodás ha igen akkor miben állapodtunk meg és hát nyilván az előfordulhat hogy a munkáltató másként fog erre emlékezni mint a munkavállaló bizon és akkor utána nehéz behajtani a pénzt amivel mondjuk esetleg tartozná vagy mondjuk felelősségre vonni például ha hibázik vagy nem gondosan jár el a munkakörében a munkavállalóí nézd a a felelősségi szabályokat ugye a munkatörvénykönyve átfogóan rendezi az nyilván ilyenkor egy vitás kérdés lehet hogyha a munkavállaló mondjuk kötelezettséget szeg vagy nem úgy végzi a munkáját ahogy azt a munkát ó tőle elvárja nyilván itt a nagy kérdés az az lesz hogy ebben a munkakörben állapodtak-e meg egyáltalán vagy egy másik munkakörben és hogyha abban a munkakörben állapodtak-e meg amellyel kapcsolatosan kifogásokat emel a munkáltató akkor megkapta-e a megfelelő információkat gondolok itt munkaköri leírásra gondolok itt a betanításra egyébként mennyire gyakori az még márk hogy vagy manapság hogy valóban munkaszerződés nélkül foglalkoztatnak embereket én azt gondolnám hogy hogy egy bizonyos munkaszint felett és egy bizonyos felelősségkör felett és egy bizonyos fajta képzettséget szakértelmet igénylő munkakör felett ez elképzelhetetlen az én számomra de aztán lehet hogy a gyakorlat teljesen mást mutat tehát én nem gondolnám hogy mondjuk olyan állásokban egyáltalán szerződés nélkül alkalmaznak bárkit ami nem azért ez rendkívül ritka tehát tapasztalat az az hogy az esetek jelentős részében igenis sor kerül a munkaszerződés aláírására né ha látunk olyat hogy munkavállaló amikor ugye eljön hozzánk mondjuk egy konzultációra megkérdezem tőle hogy a munkaszerződést be tudja-e mutatni mert szívesen megnéznék bizonyos rendelkezéseket és akkor az a válasz jön hogy hát aláírtunk annó munkaszerződést de nincs saját példányom én nem kaptam és ilyenkor ki lehet kérni akkor azt a cégtől azt ki és akkor az nál ki nyilván az a legszerencsésebb hogyha az aláírás pillanatában szól a munkavállaló hogy hát nekem is jár egy és azt most kérem de nyilván ha valamilyen rejtélyes oknál fogva ez elmaradt és utólag a munkavállaló a hr-től kéri akkor a munkáltató köteles kiadni egyze hát ez egyértelműnek tartom én is hogy egyáltalán már az is kedves a feltételezés hogy egy olyan munkahely amelyik nem ad a munkavállalójának saját példát hr-t üzemeltet de ennél nem akarok leragadni ennél a kérdésnél mert az milyen fura hr az amelyik valóban nem azzal indít hogy akkor mindenki kap egy eredeti példányt egy ilyen szerződésben igen de azt mondom tegyük hozzá hogy ez ez tényleg nagyon rik ah ja hogy r m oké értem egyébként na akkor menjünk egy picit jobban bele ebbe a szerződés mi mindent kell tartalmaznia tehát ugye mi az ami kötelezően szerepelnie kell egy ilyen munkaszerződésben és mi az amit mondjuk érdemes szabályozni rendezni akár a munkaadó akár a munkavállaló oldaláról ugye ahogy a kérdésed már sugalta vannak ezek az úgynevezett kötelező tartalmi elemek tehát azok a tartalmi elemek amelyeknek kötelező jelleggel szerepelniük kell a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#6 Mit kell és mit érdemes egy munkaszerződésben szabályozni?”

Miről szól ez az epizód: „#6 Mit kell és mit érdemes egy munkaszerződésben szabályozni?”?

A Reggeli Műszak podcast #6. adásában a munkaszerződés kötelező és javasolt tartalmi elemeit vitatják meg. Szó esik a munkaviszony létesítésének formájáról, az írásbeli megállapodás szükségességéről, valamint a jogszabályi és hatósági akadályokról, mint például… Az epizód a Reggeli Műszak – Munkajogi Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#6 Mit kell és mit érdemes egy munkaszerződésben szabályozni?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Balogh Esperes Ákos, Goda Márk.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#6 Mit kell és mit érdemes egy munkaszerződésben szabályozni?”?

Fő témái: munkaszerződés, munkajog.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#6 Mit kell és mit érdemes egy munkaszerződésben szabályozni?”?

Megjelenés: 2024. 11. 19.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/reggeli-muszak-munkajogi-podcast/6-mit-kell-es-mit-erdemes-egy-munkaszerzodesben-szabalyozni

Több epizód a Reggeli Műszak – Munkajogi Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból