Igaz történetek

#115 Egy családi ereklye kalandos története – Geréby György

· PT12M6S

Összefoglaló

Geréby György egy családi ereklye, egy örökölt ékszer történetét meséli el, amely felbecsülhetetlen értékű. Emellett otthoni használati tárgyakról is szó esik, amelyek a múltat és a családi történeteket őrzik.

Röviden

Műsor
Igaz történetek
Megjelenés
2025. 05. 27.
Hossz
12 perc
Szereplők, említett nevek
Geréby György
Témák
családi ereklye, örökölt ékszer, használati tárgyak, múlt, családi történetek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

♬ ♬ Ez itt az Igaz Történetek podcast.

Én Heller Gábor vagyok. ♬ ♬ Manapság sokkal több személyes tárgyunk van, mint elődeinknek volt száz, ötven vagy akár csak húsz évvel ezelőtt.

Talán ezért is nagyobb a jelentősége egy öröklött ékszernek, ruhadarabnak vagy rád maradt hétköznapi használati tárgynak, mert őrzi a múltat, a családod történetének egy fejezetét.

Ezért is felbecsülhetetlen, pénzben nem kifejezhető, ha tudod, mi rejlik egy ilyen öröklött tárgy sorsa mögött.

Geréby György története Ez a történet egy órának a története, amely órát a dédapám valamikor a század elején, úgy 1905 körül vásárolt Svájcban.

Debrecenben jómódú polgár volt, ő volt a első népfölkelő huszárezrednek az egyik századparancsnoka, akit 1915-ben áthelyeztek, illetve átvezényeltek a szerb frontról az orosz frontra.

És itt az orosz fronton 1915 késő tavaszán elesett.

Amikor Szerbiából mentek át akkori nevén Lembergnek a környékére, akkor Debrecenben megálltak, és akkor ő magához vette ezt az órát, amit magával vitt, és amikor a holttestét kifosztották az orosz fronton, akkor nem vették észre az úgynevezett huszárzsebben lévő órát, amin nem volt lánc.

A huszárzseb az a huszárnadrágnak a gerinc melletti részénél volt hátul.

Amikor a holttestet átkutatták, akkor ez nem került elő.

Egy Omega zsebóra volt, az akkori időknek megfelelően, és ez egy elég magas presztizsű óra volt, és ez egy aranyóra volt természetesen, hát az a presztízshez hozzátartozott.

Ugyanabban az ezredben szolgált a sógora, Király Tibor, aki eltemettette a dédapámat.

A fronton volt egy szétlőtt templom, aminek a toronysisakjában, fém toronysisakjába, abból eszkábáltak össze egy koporsót, és ebben temették el.

És amikor körülbelül egy félév múlva az oroszokat hátrébb szorították, és egy viszonylag békésebb periódus volt, akkor Király Tibor exhumáltatta az elesett sógorát, és megtalálta nála ezt az órát.

Magához vette, majd néhány héttel később ő maga is súlyosan megsebesült, és egy olyan vonatra, sebesültszállító vonatra került, ami Debrecenbe vitte.

Debrecenben még találkozott a dédapám özvegyével, Geréby Györgyné Király Irénnel, és átadta neki ezt az órát, majd másnap meghalt.

A dédapámnak a testvére ügyvéd volt, Geréby György, ő volt az első ezen a néven, ő magához vette ezt az órát.

Járt egyébként Svájcban, többek között a Varázshegyen is.

A halálos ágyán ezt a nagyapámnak adta, aki második fiú volt, és miután lényegében szinte mindent a legidősebb fiú örökölt, ezt neki adta mint egy családi ereklyét.

Amikor jött a Második világháború, 1945 januárjában vonult be, és akkor már visszafelé vonultak, és ők Felső-Ausztrián keresztül vonultak vissza Németország felé.

Ez az egység megakadályozott egy összecsapást az osztrák népfelkelők és a visszavonuló német csapatok között, ezért a szövetséges hatalmak, tehát az angol, amerikai, francia szövetségesek, ezt az egységet oldalfegyverének megtartása mellett engedték haza.

Itthon azonban ez az oroszok előtt már, a szovjetek előtt sokat nem számított, és akkor bevagonírozták őket, és hadifogságba vitték.

Jánoshalmán volt az első olyan állomás, ahol megmotozták a foglyokat, és nagyapámnál nála volt az aranyóra, az arany zsebóra.

És ahogy mentek be a motozóhelyre, a drótkerítéssel elválasztott kifelé jövő társaságban észrevette Kreszán Istvánt, aki édesanyámnak a keresztfia, neki meg közeli jó barátja volt.

És egy hirtelen elhatározással egyszerűen átdobta neki a kerítés fölött ezt az órát, amit ő elkapott, Kreszán István elkapta, és ő is elrejtette.

Majd egy jó pár hónappal később, Munténiában, már Romániában, egy fogoly gyűjtőtáborban újra találkozott Kreszán Istvánnal, és Kreszán elmesélte neki, hogy sajnos Temesváron egy újabb motozási központ volt, ahol tudta, hogy itt már az órál nem tudja átvinni, úgyhogy a temesvári állomáson egy viszonylag jól öltözött ismeretlen nőnek kiadta ezt az órát, akinek megmondta a tulajdonosnak a nevét és címét, valamint a nő is egy cetlire fölírta az ő nevét és címét, amit beadott neki a vagonba.

Ezt a papírt átadta a nagyapámnak, aki a sapkarózsájába rejtette, és így maradt meg a hadifogság alatt, és amikor ‘47 júniusában hazatért, akkor azonnal írt egy levelet erre a címre, de az ajánlott levél visszajött azzal, hogy a címzett ismeretlen.

Körülbelül 5 évvel később, olyan ‘53 körül vagyunk, nagyapám utazott Pécsről Villányba, ahol is ilyen régi tipusú teremkocsik voltak, fapados teremkocsik, ahol egy barátjának mesélte ezt a történetet.

Említette ennek a nőnek, Tilda Blaseknak a nevét, akinek Kreszán István annak idején a temesvári állomáson átadta ezt az órát, és akitől a címet is kapta, mely egy címről azonban kiderült, hogy az nincs, nem működik már, a címzett ismeretlen.

És ekkor egy egészen váratlan dolog történt: nagyapám háta mögött egy idős nő megszólalt, és azt mondta, hogy én tudok magának segíteni.

És megadta ennek a nőnek az új címét.

Tudni kell hozzá, hogy Baranyában a második világháború után nagyon komoly népességcserék voltak.

És Baranyában sokan telepedtek le, akik Erdélyből illetve román területről, a legkülönfélébb helyekről nemcsak Székelyföldről, hanem esetlek Brassó vagy éppen Temesvár környékéről települtek át.

Ez is egy nagyon szomorú történet, a kitelepített sváb falvakba például.

Több részletet nem tudok arról, hogy ki volt ez a nő, és honnét ismerte a Tilde Blasekot, de postafordultával választ kapott, hogy igen, az óra megvan, ez a cím, és majd, vissza fogja juttatni.

A 50-es években vagyunk, ilyenkor rettenetesen nehéz volt még a úgynevezett baráti, szocialista országokban is útlevelet szerezni, de a hölgynek voltak magyar rokonai.

Most már 10 évvel vagyunk ‘47 után, valamikor ‘57-ben kapott útlevelet, és meglátogathatta a magyarországi rokonait.

Írt nagyapámnak, és itt találkoztak Budapesten.

Nagyapám felutazott a Nyugati pályaudvarhoz.

Ott találkoztak, és a nő minden ellenszolgáltatás nélkül, pusztán egy meleg köszönetnyilvánításért visszaadta az órát.

Ő ‘80-ban meghalt, a végrendeletében apámra hagyta, és akkor, amikor már hát apám is már érezte, hogy gyengyülnek az erői, akkor egyszer behívatott a szobájába, és eszköztelen mozdulattal azt mondta, hogy ugye ezt rád bízhatom.

És akkor így örököltem én ezt meg egy pár évvel ezelőtt.

Ez az óra önmagában is egy gyönyörű darab, de nem az az érdekes igazából, hanem az a történet, ami hozzá kapcsolódik.

Ennek az órának mint hogyha lenne egy védangyala.

És azt én szeretném továbbadni valakinek.

Két lányom van, és annak szeretném továbbadni, aki nemcsak az órát tartja becsben, hanem mindazt a 20. századi történetet, ami nem az órában manifesztálódik, hanem ahogy az órát kézbe vesszük, és ahogy mi erről gondolkodunk.

Azt gondolom, hogy ilyen értelemben van a tárgyaknak története.

A tárgyak azok önmagukban nem szabad, hogy urakodjanak felettünk, de azok a történetek, amelyek hozzájuk kapcsolódnak, azokat nagyon fontos, hogy megőrizzük. ♬ ♬ Ez az arany zsebóra most is itt van az asztalon, az eredeti bőr tartódobozában, International Watch Company felirattal.

És hát, ugye itt az örökség az egyúttal egy bizonyos értelemben terhet is jelent, mert az, ami hozzá kapcsolódik, az adja az igazi jelentőségét, és ezt szeretném valamelyik lányomnak vagy unokámnak, majd meglátjuk, továbbadni, akire rábízhatom, hogy a 21. században is megőrizze ennek az órának a családi ereklye voltát, a történetét, és azt, hogy hasonló szeretettel gondoljon vissza erre az erősen 130 évre. ♬ ♬ Geréby György filozófus, filozófiatörténész, tanszékvezető egyetemi docens, a Közép-Európai Egyetem Középkortudományi tanszékén.

Emellett tanít az ELTE Bölcsészkarán is a Vallástudományi Tanszéken.

Meghívott előadóként tanított már Párizsban, Liverpoolban vagy az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemen.

A wikipédián Geréby György neve alatt rengeteg címet találtam, amik közül jó pár könyve és tanulmánya felkeltette laikusként is az érdeklődésemet. ♬ ♬ Mindenkinek vannak sorsfordító, képtelen, megható vagy mulatságos történetei.

Nem vagy se túl fiatal, se túl öreg ahhoz, hogy te is mesélj egy történetet nekünk.

Küldd el a történetedet az igaz@igaztörténetek.hu e-mail címre, és mi majd keresni fogunk.

Kövess bennünket a Facebookon, és ha tetszik, oszd meg barátaiddal, biztos örülnek majd neki.

Ha nem szeretnél elszalasztani egy epizódot sem, iratkozz fel az Igaz Történetek podcastra kedvenc lejátszódban.

Említett entitások

Témák

  • családi ereklye
  • örökölt ékszer
  • használati tárgyak
  • múlt
  • családi történetek

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Geréby

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „#115 Egy családi ereklye kalandos története – Geréby György”

Miről szól ez az epizód: „#115 Egy családi ereklye kalandos története – Geréby György”?

Geréby György egy családi ereklye, egy örökölt ékszer történetét meséli el, amely felbecsülhetetlen értékű. Emellett otthoni használati tárgyakról is szó esik, amelyek a múltat és a családi történeteket őrzik. Az epizód a Igaz történetek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „#115 Egy családi ereklye kalandos története – Geréby György”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Geréby György.

Milyen témákat érint ez az epizód: „#115 Egy családi ereklye kalandos története – Geréby György”?

Fő témái: családi ereklye, örökölt ékszer, használati tárgyak, múlt, családi történetek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „#115 Egy családi ereklye kalandos története – Geréby György”?

Megjelenés: 2025. 05. 27.. Hossz: 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/igaz-tortenetek/115-egy-csaladi-ereklye-kalandos-tortenete-gereby-gyorgy-erhup988

Több epizód a Igaz történetek-ből

  • #139 Anya csak egy van – Szilágyi László

    Szilágyi László az anya elvesztése utáni gyászról, az élet egy szakaszának lezárulásáról és a veszteségből való tanulásról beszél. Elgondolkodik azon, van-e hozadéka egy pótolhata…

  • #138 Egy nagyon kemény pálya – Király Linda

    Király Linda énekesnő felidézi, hogyan szerződtette le fiatalon egy nagy hanglemezcég, és milyen emlékei fűződnek példaképével, Whitney Houstonnal való rövid találkozásához. A bes…

  • #137 Tanárnő kérem! – Galambos Rita

    Galambos Rita egy fiatal pedagógus, aki szembesül azzal, hogy egy diákja nem akar hazamenni a tanítás után, ami miatt túllép a munkaköri kötelességein.

  • #136 Talált pénz – Janata Kriszta

    Janata Kriszta a felnőttkori személyiségfejlődését meghatározó élményekről és példákról beszél.

  • #135 Rettegés a színpadon – Varga Kata

    Varga Kata színésznő a színpadon való lefagyás élményéről és az ebből szerzett tapasztalatokról beszél az epizódban. Megosztja, hogyan kezelte a helyzetet és hogyan nyert biztonsá…

  • #134 Halálközeli – Dobronay László

    Dobronay László egy súlyos baleset történetét meséli el, és azt, hogyan változtatta meg ez az életszemléletét és az emberekhez fűződő viszonyát.

  • #133 A szeretet marad – Babarczy Eszter

    Babarczy Eszter egy budapesti nő, aki hirdetést adott fel, hogy vidéki gyerekeket fogadna otthonában. A kezdeményezés nem csak a gyerekeknek hozott örömet, hanem Eszter számára is…

  • #132 Minden élet számít – Zimits Andrea

    Zimits Andrea megosztja történetét egy rovarral való különleges kapcsolatáról, rávilágítva arra, hogy az emberek nem csak háziállatokkal alakíthatnak ki mély érzelmi kötelékeket.

  • #131 Édes Zazzi – Dr. Erdős Melinda

    Dr. Erdős Melinda, egy nyugdíjas orvosnő és bölcsész végzettségű barátnője elhatározzák, új vállalkozásba fognak, ami eltér eddigi életútjuktól és végzettségüktől. Vállalkozásuk n…

  • #130 Szabályszegők – Futó Péter

    A stressz és a vizsgadrukk témaköre kerül szóba egy egyetemi vizsga példáján keresztül, ahol Futó Péter esete illusztrálja, mi történik, amikor valaki úgy ugrik neki egy számonkér…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból