Balogh Kálmán – a visszacsapó szekund művészete
· PT1H23M18SÖsszefoglaló
Balogh Kálmán cimbalomművész, akit Magyar Örökség és Prima Primissima díjjal, idén pedig Kossuth-díjjal is kitüntettek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. Beszélgetés a zenész pályafutásáról, a cimbalomról, a népzenéről és a világzenéről.
Ebben az epizódban
Magyar Örökség díjjal és Prima Primissima díjjal elismert, idén pedig Kossuth-díjjal kitüntetett cimbalomművésszel, Balogh Kálmánnal beszélgettünk.
Kálmán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, szerte a világon muzsikált már Lisszabontól New Yorkig, népzenészekkel, szimfonikus és jazz zenekarokkal, kortárs együttesekkel.
Turnézott a brooklyni, illetve a miami Philharmonic Orchestrával, játszott a Carnegie Hallban a Philadelphia Orchestrával.
Filmzenében is játszott, Francis Ford Coppola filmjében.
Saját alapítású zenekara, a Gipsy Cimbalom Band 1993 óta sikerrel zenél a világban.
Száznál is több lemez közreműködője. "… volt egy bokszoló cimbalmos, félelmetes erővel ütötte a cimbalmot.
Akkor szembesültem azzal, hogy a románok úgy használják a cimbalmot, mint rockdobosok. … ha azt mondjuk, hogy a Sebő, Halmos, Muzsikás voltak az első generáció, akkor én utána közvetlenül a következő generáció voltam. 1975 környékén kezdtem ezekkel a zenékkel foglalkozni. … hogy ébredtem rá arra, hogyan is kell díszíteni?
A nagybátyám hozott egy Tony Jordache lemezt.
Én azt ronggyá hallgattam, arra ugráltam és táncoltam otthon.
Van rajta egy hóra, ami annyira megtetszett nekem, hogy lekottáztam.
Lejátszottam, de nem úgy szólt.
Nem értettem, mérges lettem, játszottam így meg úgy… és egyszer csak megszólalt az a huhogó hang, ahogy a Balkánon díszítenek.
Ez a visszacsapó szekund. … akkor még létezett a vasfüggöny, és keletről szinte csak a magyarok tudtak behatolni a vasfüggönyön túlra.
Mi azt a nagy Nyugat-Németországot végigjártuk.
Óriási dolog volt látni, hogyan működik a szabad világ. … a világzenét egy olyan konyhának képzeljük el, ahol a meghatározott elemekből főzöl valami újat.
Nem jó, ha csak összemosni tanulunk meg.
Megkülönböztetni is tudni kell és el kell tudni dönteni, hogy én mit akarok csinálni. … a népzene soha nem volt autentikus folklór.
Képzeljünk el egy falu közösséget, és ott van egy zenekar.
A zenekar játszik a falunak és a környékbelieknek, románoknak, magyaroknak, cigányoknak, zsidóknak.
Beolvasztanak mindent, modernnek kell lenniük, mert hogyha a közönség azt kéri, akkor ők azt kell, hogy játsszák.
A korral kell haladniuk amellett, hogy megőrizték a hagyományt. … az a baj nálunk a világzenével, hogy nekünk nincs közösségünk.
Egy faluhelyen a zenekar tudta, hogy kinek mit muzsikál, hogyan, miért, mennyiért.
És azt is tudta, hogy ez az új dallam kell-e nekik, vagy nem.
Mi, a világzenészek, akik elkezdtük ezt a folklórt átdolgozni a mi szájunk íze szerint, visszaigazoló közeg nélkül maradtunk.
A mi közönségünk egy nagyon tág közösség, akikkel nem élünk együtt.
Annak a közösségnek nincs saját ősi kultúrája, amit ő hozott a saját nagypapájától.
A műsorban hallhatjuk a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band felvételeit.
A podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával készült.
Említett entitások
Témák
Cégek
Hallgasd meg
Több epizód a Jaj, a világ!-ből
- Lantos Zoltán - az egyetlen hang élő megszólaltatása
Lantos Zoltán hegedűművész, zeneszerző indiai zenei tanulmányairól, a jazz, világzene és kortárs zene ötvözéséről, valamint Magyarországra való visszatérése utáni kihívásokról bes…
- Nagy Edi - az út Búcsúszentlászlóból Londonba
Nagy Edi, más néven Nównøis, énekes-dalszerző és producer, aki Búcsúszentlászlóból Londonba költözött. Az epizódban zenei karrierjéről, londoni életéről és az Egyesült Királyságba…
- Harcsa Veronika - emberi válasz a mesterséges intelligencia kihívásaira
Harcsa Veronika énekesnő 20 éves pályafutásáról beszél, kitérve a japán sikereire, zenei kísérleteire, és az IA – InterAction című, mesterséges intelligenciáról szóló projektjére.…
- Prieger Zsolt: „Az első komoly koncertünk külföldön volt”
Prieger Zsolt interjúban mesél gyerekkoráról, a zene iránti szenvedélyéről és az Anima Sound Systemről. Szóba kerülnek a zenei inspirációk, a hit és az identitás kérdései, valamin…
- Itinera - az egészséges borzongás
Az Itinera, Horváth Anett és Nagy Ádám electro-folk duója, az idei európai és New York-i turnéja, valamint első lemezének megjelenése kapcsán beszélt a zenekar történetéről, a zen…
- Fenyvesi Márton - Sokkal dinamikusabban kell alkalmazkodnunk a változó körülményekhez
Fenyvesi Márton hangmérnök és gitárművész beszél arról, hogyan alkalmazkodik a változó körülményekhez Bécsben, mesél a zeneipar kihívásairól, az Alaphang szakszervezeti kezdeménye…
- Vécsi Tibi - A megszállottság fontosabb, mint a tehetség
Vécsi Tibi, a Korai Öröm frontembere pályafutásáról beszél, amely a Krematórium nevű zenekarral kezdődött. Szó esik a VHK-ról, a Dublörzről, a Stukkerről, külföldi turnékról, és a…
- Góbé - "Túl specifikusan játsszuk itt a népzenét"
A Góbé együttes tagjai a népzene specializációról, különböző hangszerekről és a magyar duda és a makedón duda különbségeiről beszélgetnek. Szó esik a külföldi népzenei fesztiválok…
- Dés András - Nincs olyan tárgy, amit ne tudnál ütőhangszerként használni
Dés András, Magyarország egyik elismertebb zenésze, ütőhangszeresként járta be a világot, jelenleg Bécsben él. Az epizódban a jazzről, improvizációról, és arról beszél, hogy nincs…
- El Chúngaro – a szimpatikus magyar bűnöző
Horváth Ambrus, művésznevén El Chúngaro, egy magyar zenész, akinek élete Berlinben és Madridban formálódott. Utcazenészként kezdte, majd profi karriert épített, és saját, balkáni…