JUHI Podcast

RÓNA DÁNIEL szerint kemény dió a 2/3 🎙️ JUHI Podcast #18

· PT53M26S

Összefoglaló

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója a JUHI Podcast vendége. A beszélgetés a 2026-os kormányváltás esélyeit, a Fidesz mandátumszerzési esélyeit és a választási rendszer sajátosságait vizsgálja. Kiemelik, hogy a jelenlegi választási rendszer a Fideszt jutalmazza, és…

Röviden

Műsor
JUHI Podcast
Megjelenés
2025. 11. 21.
Hossz
53 perc
Szereplők, említett nevek
Juhász Péter
Témák
2026-os választások, kormányváltás, választási rendszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Vendégem Róna Dániel a 21 Kutatóközpont vezetője 00:01:58 Mandátumkalkulátor 00:04:04 Ha egyenlő lenne a szavazatok szám
  2. — A fideszes jelölek ismertsége is torzít 00:12:05 Mennyire kell nyernie a Tiszának? 00:16:27 Vannak olyan tiszások, akik
  3. — Hogyan tudják befolyásolni a választásokat? 00:24:29 Soha ilyen jól nem állt a Tisza? 00:26:34 A Mi Hazánknak van esélye
  4. — Egyéni jelöltek szintjén labdába rúghat valaki? 00:39:13 Zugló mellett lehet valahol ellenzéki rivalizálás? 00:42:59 Nem
  5. — Melyek a billegő körzetek? 00:49:10 Mi garantálja a függetlenséget? ----------- 🎙️ Kérlek, iratkozz fel a csatornára! E

Ebben az epizódban

Mindig valahogy időpont egyeztetés okán átcsúszunk a szerdáról.

Róna Dániel lesz a vendég, amik a 21. kutatók köz, jól mondom, 21 vagy 21 h ezt így máris megérte bejönni már.

Szóval 21 kutatóközpont munkatársa, vezetője, alapítója tudományos, minek kell nevezni Dani, téged igazából >> igazgató, de a többi is igaz, amit mondtál. >> Igazgató.

Szóval nem is nagyon akarom tovább habosítani itt a dolgot.

Szóval vele fogunk beszélgetni arról, ami szerintem sokakat izgat, hogy mi esély van a rendszerváltásra, a kormányváltásra, merthogy hát azt kell tudni a 21 kutatóközpontról, hogy a legjobb, legközelibb, legpontosabb eredményt hozta ki az EP választások kapcsán, amikor ugye sok kutatóközpont vagy sok közé kutató próbálta felmérni a várható eredményt, és nem olyan régen, két hete jött ki az utolsó már >> három hát kiszámolja, úgy rohan idő, szóval választásokig már alig van idő.

És három hét eled a legutóbbi óta, aminek az eredménye most ha jól emlékszem, az volt az 52.

Segíts nekem légyszi, hogy mi volt a >> a pártot választani tudók között 4838 volt a 48 volt a Tisza és 38 a Fidesz.

Én ezt azt javaslom a nézők, hallgatóknak, hogy ebből induljanak ki. >> A biztosban ott valóban nagyobb volt a különbség.

Ott 18% pont volt, ha jól emlékszem.

De de szerintem a azok a fideszesek, akik most azt mondják, hogy valószínűleg elmennének, de nem biztosak, azok mozgósítva lesznek.

Úgyhogy én a 10-et tartom reálisabb különbség.

Majdnem belevágtunk a közepébe, de még nem hagyom, mert először el kell, hogy mond el kell mondanom, hogy kérlek iratkozz föl, kérlek támogasd a csatorna működését, mert ebből készülnek ezek a videók, és a feliratkozás azért fontos, mert attól terjed, és itt most olyanok fognak elhangozni, ami iszonyú fontos, vagy hát szerintem legalábbis fontos.

Szia Dani, mert hogy így legyen már eztés köön a meghívá. >> Szia.

De akkor most tényleg belevágtunk a középébe, de igazából ami engem szíven ütött, vagy ami érdekelt a leginkább itt a közleményetekben megfogalmaztatok azért ilyen állításokat és azt szerintem nagyon sok érdekel, mert vagy másképp mondom, én azt tapasztalom, hogy nagyon sokan már tulajdonképpen tutira veszik, hogy Tisza győzött, mert ilyen különbségeket hallunk, látunk és egyfolytában az jön az ember felé, hogy óriásira vezet a Tisza.

De volt egy olyan megállapítás közleményetekben, hogy bizony a Tiszának valami egész más teljesítménre van szüksége ahhoz, hogy ezt a mandátumtöbbséget megszerezze, mint a Fidesznek.

Tehát valahogy úgy hangzik az első állítás, aziszem, amiről beszélni szeretnék, hogy a a Fidesz mandátum többségéhez több szavazat kell, vagy hogy volt itt a konkrét? >> Fideszéhez kevesebb a tiáj, >> vagy bocsánat.

Az, hogy nem csak a győztest kompenzálja túl a választási rendszer, hanem kifejezetten a Fideszt >> jutalmazza.

Hogy ez mer ez így még nekem is nem mondom, hogy nem tudnék érvelni mellette, de mindenképp meg kéne erőltetni magam.

Igen, egy mandátum kalkulátort készítettünk, ami a amit a Facebook oldalunkon nagy erőkkel posztoltunk.

Tehát hogyha >> ezt be is rakjuk majd a leírásba, ezt csak mondom mindenkinek.

Tehát >> jaj, de jó, köszönöm szépen.

És annyit hadd mondjak el, hogy rengeteg dolgoztunk ezen, és hogyha valakinek tetszik, vagy úgy érzi, hogy ez ez jó, akkor megköszönjük, hogyha támogat.

A mandátum kalkulátor első oldaláról lehet látni, hogy ezt hogy tudja megtenni.

Úgyhogy meg abszolút én is így én szoktunk néha ilyet oda neked beszélünk, hogy tényleg támogasd, mert ez is egy közönsségi finanszírozásból létrejött mandátum kalkulátor, amit ha jól sejtem, akkor folyamatosan változni fog és friss igen. hogyha azt látjuk, hogy megváltozott a helyzet, akkor át fogjuk kalibrálni, de ugye az a lényege, hogy a felhasználó maga tudja frissíteni, tehát beüti az országos szavazatarányt, amit reálisnak gondol, amit a legutóbbi közeleménykutatásban látott, vagy bármit, ami amire kíváncsi, és a modell az kiszámolja a mandátumarányt, hogy ahhoz a szavazatarányhoz milyen mandátumarány társulna.

És hogyha ezt sokáig próbálgatja az ember, akkor láthatja a tendenciákat.

Mi egy ábrán összefoglaltuk, ez a összehasonlító becslés fület fület vagy címet viseli a kalkulátorban.

Tehát hogyha valaki ebbe elmerül, akkor ezt látni fogja.

És ott lehet látni azt, amit most te is mondtál, hogy ha egyenlő a szavazat, tehát mondjuk nem tudom, 44%-ot kap mindkét nagypárt, akkor a Fidesznek lesz több mandátuma.

Ahhoz, hogy a Tiszának többsége legyen, hogyha a mi hazánk is bejut a parlamentbe, akkor 5% ponttal több szavazatot kell szereznie, mint a Fidesznek, hogy meglegyen az abszolút többsége. >> De emögött mi a magyarázat, hogy ez miért van? >> Több okra is visszavezető.

A legfontosabb a választókerületek egyenlőtlensége.

A választókerületekből 160 az egész országban és ugye a mandátumoknak a többségét itt lehet megszerezni, és így dől el a választás. aki ezek közül megnyer mondjuk 55-60-at legalább az fog kormányt alakítani.

És ezek a választókerületek nem egyenlő nagyságúak, viszont mindegyik egy képviselőt választ meg, aki a legtöbb szavazatot kapja, az a körzet képviselője, az nyer.

És átlagosan a kormánypárti választókerületek azok körülbelül 65000 lélekszámot jelentenek, míg az ellenzékiek körülbelül 75000et.

Tehát az ellenzéki választókrületek valamivel nagyobbak, mint a kormánypártiak, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi mandátumot, ugyanannyi képviselőt többen választanak meg.

Az ellenzéki szavazók közül több kell ahhoz, hogy ugyanannyi befolyásoló erejük legyen a választáson, mint a kormánypártiaknál.

Úgy is mondhatnám, hogy az ellenzékiek szavazata kevesebbet ér ebben a választási rendszerben.

A 65000 meg a 75000 nem egy óriási különbség, de pont akkora a különbség, hogy ilyet tud okozni, mint amit az előbb mondtam.

És ez nem véletlen, ez nem így alakult.

Ezt Kubatov és a munkatársai így alakították.

Tehát 2011-ben, amikor elfogadta az új választási törvényt a Fidesz, akkor direkt úgy húzták meg a választókerüveteken, és most módosították is idén.

Budapest kettővel kevesebb képviselőt delegálhat majd a következő parlamentben, ami nyilván ugye az ellenzéket hátrányosan érinti.

Pest megye kettővel többet, és az egyenlőtlenségek tovább nőttek.

Tehát minél kisebb egy választókövet, annál kormánypártibb, minél nagyobb egy választóköret, annál ellenzékibb.

És most a változások miatt az összefüggés erősebb lett, mint korábban.

Igen, mert és aztán mert mert már már így elkalandoztam, hogy még egyébként, mert hogy tehát ezek a trükkök, amikre azt hiszem nagyon sokan nem is gondolnak, hogy mitől aránytalan a választási rendszer, mert majd még a trükkök énekelnek, ide akkor először maradjunk ennél a topik. >> Igen.

Tehát ez a ez egy a másik, hogy úgy számoltunk, hogy egy nemzetiségi nemzetiségi képviselő a Fideszt erősíti.

Tehát Ritter Imre, aki eddig volt, most már nem ő lesz, de eddig ő volt a német nemzetiségi képviselő.

Őnek teljesen bevallótan az volt a szerepfelfogása, hogy mindig a Fidesszel együtt szavaz.

Tehát lényegében olyan, mintha ő is egy fideszes képviselő lett volna.

Aztán ugye vannak a erdélyi vajdasági határon túli magyarok akik az elmúlt választásokon körülbelül 250000 levélszavazatot adtak le.

Ez körülbelül plusz két mandátumot jelent a Fidesznek.

Nem döntő sem, de akkor ez már plusz három mandátum. a nemzetiségi képviselővel együtt.

Aztán a következő, ami nagyon erősen torzítja a választói akaratot, az a nyugati magyaroknak a hátrányos megkülönböztetése.

Tehát ezeknek az embereknek, akik Londonban, Egyesült Államokban, Németországban, Ausztriában dolgoznak, van magyarországi lakcímük.

Körülbelül fél milliónak, vagy talán több is mint fél millió közülük, de nem tartózkodnak Magyarországon az esetek nagy részében, és ők szavazhatnak ugyan, de egyrészt elektronikusan nem, levélben nem szavazhatnak, pedig ugye, hogyha erdélyek lennének, akkor szavazhatnának.

Tehát hogyha Londonban együtt mosogat egy erdélyi magyar meg egy budapesti magyar, akkor abb az erdélyi szavazhat levélben a budapesti meg nem.

Szóval ez egy egyrészt egy hátrányos megkülönböztetés.

Másrészt mondjuk az Egyesült Államokban körülbelül négy helyen szavazhatnak.

San Franciscóban, Chicagóban, New Yorkban, Washingtonban.

Na most ha valaki ismeri az Egyesült Államok földrajzát, akkor mondjuk Floridából ez nem kisutat jelent.

Ö, tehát azért azt kell várni valakitől, hogy több 1000 km-t utazzon azért, hogy leadhassa a szavazatát oda és vissza, de az Egyesült Királyságban is London most talán már Birmingham meg Let'sGO is szavazóhelység, de hát az is nagyon kevés.

Tehát ott is vannak olyanek, onnan nagyon nagyon sokat kellene utazni.

Szóval a Fidesz mindent megtesz, hogy ezek az emberek ne szavazhassanak.

Románia hasonló helyzetben van, sőt még több nyugaton dolgozó román van, mint magyar. ők több 100 szavazóhelységet kaptak csak az Egyesült Királyságon belül.

Tehát ami most három vagy négy a magyaroknál, az a románoknál több 100.

Tehát ott mindent megtettek, hogy a románok szavazhassanak.

Ez min múlik a a román állam, de hogy akkor ott a a nem tudom az angol kormánnyal lebeszélik, hogy nem tudom biztosítanak helységet, vagy kibérel az állam különböző helyégeit különböző tőan bonyolult egy iskolát, egy közintézményt kibérelni.

Vannak olyan országok, ahol elektronikusan is lehet szavazni, például Észtország, ezt is meg lehetne oldani, ha lenne rá akarat.

A levélszavazatot p meg tudja oldani a magyar állam azoknak, akik nagy arányban Fidesz szavazók.

Akik viszont nagy arányban ellenzéki szavazók, azoknak nem.

És az, hogy a nyugati magyarok nagy arányban ellenzéki szavazók, azt mi 2022-ben megkutattuk.

És és első kötőt többségben azok voltak már akkor is, amikor még jóval gyengébb volt az ellenzék, mint most. >> Ez akkor jól emlékszem, ilyen 8020 k >> nagyjából.

És ezek az emberek az átlagnál fiatalabbak, képzettebbek, mobilisabbak és a magyarországi médiaviszonyoknak nincsenek kitéve.

Értelemszerűen a plakátokat sem kell annyiszor nézniük, mint nekünk, akik kalandvággyból ugye itt itt élünk Magyarországon.

Szóval szóval azt gondolom, hogy ez egy ez egy nagyon jelentős szabályozási kérdés, ami a Fidesz nagyon előnyösen a ellenzéki pártokat nagyon hátrányosan érinti.

És akkor van még egy dinyező, ami már nem a választási rendszerből következik.

Mi 1%-ot hozzáadtunk a Fidesznél az egyéni választókervetekben a listához képest.

A Tiszánál már levontunk 1%-ot.

Tehát hogyha valaki azt mondta, hogy a Fidesz 40%-os országosan a tipje szerint, akkor egy olyan választókerületben, ahol az országos átlag a Fidesz támogatottsága, tehát mondjuk ugyanúgy 40%, ott mi a a van nekünk kalkulátor 41-nek becsüli a Fidesz jelölt támogatottságát, és a Tisza esetében meg akkor 39-nek, ha az is 40 lenne. azért, mert a Fidesz jelöltjei ismertebbek, jóval régebb óta vannak a politikai porondon a nagyon nagy részük, hivatalban lévő országgyűlési képviselő.

És azt mutatja, azt mutatja a kutatási tapasztalat, hogy van néhány választópolgár, aki annak ellenére, hogy nem Fideszes, azért, mert személyesen ismeri vagy a képviselőt, vagy valamilyen tevékenysége van a képviselőnek, ami pozitív értelemben hozzáköt, ezért ezért hajlandó.

De azt is mutatja a választás szociológia, hogy azért ez elég kevés.

Tehát azért csak 1% plusz és mínusz, mert mert azért az emberek többsége az nem osztja meg a szavazatát.

Most egyelőre így becsü és erre írtuk, amit te is mondtál, hogy ezt majd korrigáljuk, ha ha mást mutatnak az adatok.

De de azért ez is egy olyan, ami a Fidesznek kedvez.

Ez ez nem azért van, mert a választási rendszer, hanem mert a tiszás képviselők politikában zöld fül ujoncok, ami persze szimpatikus is lehet sokaknak, de azért a választás szociológia azt mutatja, hogy a hivatalban lévő képviselő, az ismert képviselő az az néha egy picikét jobb eredményt tud elérni, mint a pártyalistás támogatottsága. >> Jaha.

És akkor ez összességében mekkora torzítás nagyjából, hogyha százalékot kell mondani, akkor itt hogy feküdjünk le aludni, hogy mennyivel kell többet teljesíteni a Tiszának.

Hát hogyha a mi hazánk bejut, és nem szeretné, hogy a mi hazánk legyen a mérleg nyelve, márpedig gondolom nem szeretné a Tisza, hogy ez legyen, akkor mi úgy becsültünk, hogy nagyjából 5% pont.

Tehát annyival kell többet szereznie, mint a Fidesznek ahhoz, hogy az abszolút többsége meglegyen.

A relatív többséghez három is elég lenne, csak megint akkor ugye a mi hazánk a mérlegelve.

Ha mi hazánk nem jut be, akkor körülbelül 3% pont ez a különbség. >> Nyilván ez csak körülbelül, tehát azért ez nem egy patika mérleg.

Nagyon sok választókerületben a becslés a mandátum kalkulátor szerint is pár száz szavazat dönt.

Tehát ezt nem várhatja el senki, vagy remélem nem várja el senki, hogy hogy ilyen pontos legyen.

Tehát itt a pillanatnyi állapotot be lehet ütni, és akkor a modell kiszámít valamit.

De az, hogy fél év múlva mi fog történni, azt nem fogja megmondani a kalkulátor se, meg én se, meg aki megmondja, annak ne higgyetek.

Szóval ezt így így kell kezdeni, hogy ez egy nagyságrend.

Tehát amikor azt látja valaki, hogy 10% ponttal vezet a a Tisza, mondjuk a mi mérésünkben, hogy az milyen magabiztos, akkor mennyire egyértelmű a helyzet.

Hát hogyha úgy nézzük, hogy ha mondjuk csak 4% pontan nyár, akkor valószínűleg nem lesz meg az abszolút többsége, nem tud kormányt alakítani.

És eleve 3% pont a hibahatár, de az azt jelenti, hogy mindkét szereplőnél három.

Tehát a Tisza lehet, hogy hárommal kevesebb, a Fidesz lehet, hogy hárommal több nyilván fordítva is, de hogy azért itt van egy mérési bizonytalanság és van az, hogy még öt hónap hátra van és ak >> és fő beszéltünk az egyéb torzító…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „RÓNA DÁNIEL szerint kemény dió a 2/3 🎙️ JUHI Podcast #18”

Miről szól ez az epizód: „RÓNA DÁNIEL szerint kemény dió a 2/3 🎙️ JUHI Podcast #18”?

Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója a JUHI Podcast vendége. A beszélgetés a 2026-os kormányváltás esélyeit, a Fidesz mandátumszerzési esélyeit és a választási rendszer sajátosságait vizsgálja. Kiemelik, hogy a jelenlegi választási rendszer a Fideszt jutalmazza, és… Az epizód a JUHI Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 21..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „RÓNA DÁNIEL szerint kemény dió a 2/3 🎙️ JUHI Podcast #18”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Juhász Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „RÓNA DÁNIEL szerint kemény dió a 2/3 🎙️ JUHI Podcast #18”?

Fő témái: 2026-os választások, kormányváltás, választási rendszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „RÓNA DÁNIEL szerint kemény dió a 2/3 🎙️ JUHI Podcast #18”?

Megjelenés: 2025. 11. 21.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/juhi-podcast/rona-daniel-szerint-kemeny-dio-a-2-3-juhi-podcast-18

Több epizód a JUHI Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból