Telex Podcast

Róna Dániel: Orbán olyan helyzetben van, amiből én nem látom a kiutat

· PT59M10S

Összefoglaló

A Telex politikai műsorában Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemzi a politikai helyzetet. Megvitatják Sulyok Tamás államfő esetleges lemondását, Magyar Péter követeléseit és a Fidesz lehetséges lépéseit az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Róna Dániel szerint Orbán…

Röviden

Műsor
Telex Podcast
Megjelenés
2026. 07. 13.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Magyar Péter, Sulyok Tamás
Témák
politika, alkotmánymódosítás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ma szavaz a parlament arról az alkotmánymódosításról, amivel végleg megpecsitelődhet az államfő sorsa.

Magyar Péter szerint Súlyok Tamás és a Fidesz arra készül, hogy egy alkotmánybírósági beadvánnyal fúrja meg az alkotmánymódosítást.

Gulyás Gergely frakcióvezető ezt tagadta, de azt egyelőre nem tudni, hogy a Fidesz milyen akcióval készül.

Vendünk Róna Dániel, a 21 kutatóközpont vezetője.

Köszönöm a meghívást! >> Mire számítasz a mai napon?

Szerinted van annak bármi esélye, hogy Sőak Tamás fogja magát és az utolsó pillanatban lemond?

Nem vagyok jós és súlyok Tamással életemben egyetlen percet se beszéltem, szóval ezt nem tudom.

De én úgy érzem, hogy az elején volt benne egy kis bizonytalanság a amikor Magyar Péter rögtön a választási éjszaka ellemondásra szólította fel, akkor én úgy láttam, hogy ő ő nagyon bizonytan, és egyszer nem tudtam megmondani, hogy ő most lemond vagy nem mond le.

És lehet, hogy ha ezt akkor nyújtják be, akkor akkor nagyobb esélyt látnék arra, hogy magától lemond, vagy hogy aláírja.

Most az utóbbi időben mintha egy picit magabiztosabbá vált volna, ami nem dicséret.

Tehát én nem azt akarom mondani, hogy jól csinálja, amit csinál, csak hogy most már határozottan kijelentettő, hogy nem mond le, hogy az a benyomásom, hogy ő ő innen most már küzd ameddig lehet a saját pozíciójáért.

Ö ú Úgyhogy talán azt tartom valószínűnek, hogy hogy nem fog lemondani.

És egyébként amiről Magyar Péter beszélt, hogy az Alkotmánybírósághoz küldi, ugye ez egy érdekes dolog, mert ezt csak formailag teheti meg.

Tehát pont a Fidesz volt az, amelyik elvette azt a lehetőséget, hogy az alkotmánymódosítást tartalmilag is vizsgálhassa az alkotmánybíróság.

És ugye az, hogy kétharmadot kapott a Tisza, az is a Fidesznek köszönhető abban az értelemben, hogy a választási rendszer hatása, mert ugye az emberek a választópolygó kétra nem szavazott a Tiszára.

Tehát itt ha valaki azt mondja, hogy túl gyorsan száguld ez a vonat a szakadék felé, akkor annak azt tudom mondani, hogy a féket azt Orbán Viktor vette ki. ebből a ebből a vonatból kétszeresen is, a választási rendszerrel is, meg az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbításával is.

Szóval szóval ez most egy érdekes helyzet.

Ugye nagyon sokan nagyon sokfélét mondtak arról, hogy SőK Tamást meneszteni fogja.

Hát ez lényegében borítékolni lehet a végeredményt a Tiszak kormány.

Tehát itt itt az egyik leggyakrabban emlegetett kritika az ellenzéki oldalon az volt, hogy ez egy határátlépés, meg a jogállamiságot féltették az egésztől.

Te hogy látod a kialakult helyzetet? >> Igen, értem.

Amit Török Gábor meg Hak Péter meg mások is mondanak, tehát messze nem csak a a Fidesz szájából hangzanak el ezek a kritikák, és abban az értelemben határátlépés, hogy eddig ilyen nem volt, de hogy csak azért nem volt ilyen, mert nem volt rá szüksége a Fidesznek.

Tehát, hogy a Sollyom Lászlónak a mandátuma nagyon hamar lejárt azután, hogy hogy kormányra került Orbán Viktor 2010-ben.

Ugye csak annyit kellett közölnie Orbán Viktornak Solom Lászlóval, hogy nem fogják meghosszabbítani.

Tehát el kellett mennie beszéről és akkor >> persze de hát az nyilvánvaló volt, hogy Sólyon messze túl autonóm szereplő és a Fidesszel is kritikus szereplő volt.

És azt akarom mondani, hogy nem arról van szó, hogy a Fidesz gátlásos lett volna, és ezt nem merte volna megtenni, mert szerintem enné sokkal meredekebb dolgokat tett meg kormányon, hanem arról van szó, hogy pont ilyen helyzet nem állt, és nem volt rá szüksége.

Tehát én én nem érzem ezt a nem mintha számítanál, hogy én erkölcsi értelemben mit érzek, de nem nem érzem ezt.

És még az nagyon fontos látni, hogy ezt eddig is bármikor megtehette volna az aktuális kormány.

Hát ugye 2010 óta, mióta kéthadal, de azért nem tette meg, mert saját emberei ültek ott, de hogy a kétharmaddal végsősoron, hosszú távon, ha nagyon fegyelmezett a frakció, akkor gyakorlatilag bármit meg lehet tenni.

Tehát csak, hogy most egy nagyon bugyuta példát mondjak azt, hogy négy évente vannak a választások, ez a alaptörvénynek egy része.

És persze nyilván az alkotmánybíróság meg nagyon sok mindenki ezt támadná, de azok a szereplők kicserélhetők, leválthatók, az alkotmánybíróság fel is tölthető.

Tehát hogyha az alkotmánybíróság akár a súlyok esetében majd olyan döntéseket hoz, ami nem tetszik Magyar Péternek, akkor azt is megteheti, nem csak az, hogy 70 éves az átlé, hanem hogy beülteti a saját emberét és kibővíti a testületet.

Ezt még alkotmányt se kellene módosítani.

Szóval, hogy végső soron tehát két, na most két kérdésre akarok egyszerre válaszolni.

Az egyik, hogy határátlépésre.

Én úgy látom, hogy itt két határátlépés történt, ami igazi volt.

Az egyik a kéth és az, hogy használják is a kétharmadot.

És az alapító atyái ennek a közszársaságnak erre nem gondoltak.

Ezt Cseke Balázs itt nagyon jól mondta ebben a stúdióban.

Tehát ez, hogy előállt egy ilyen helyzet, és valaki nem fér használni, és ha valaki nem félt használni, az Orbán Viktor volt.

Tehát szerintem az volt a a az igazi határátlépés.

Sólyom László mondta, hogy a kétharmad mögött ők konszenzust feltételeztek.

Azért mondták ezt, mert nem hitték volna, hogy bárkinek kétharmadász, és azt gondolták, hogy így konszenzusra van szükség a szemben álló felek között.

És ez kiveszett a magyar politikából.

Tehát én én ebben látom a határátlépést, hogyha tehát ezt eddig is lehetett tudni, hogy ezt bármelyik intézménnyel megteheti az aktuális hatalom.

És ugye azért azt is, ha már erkölcsikéréseket feszélgetünk, akkor azért tegyük hozzá, hogy ezt Magyar Péter megígérte.

Sőt ennél többet ígért, nem kevesebbet.

Tehát most az előző hasonlattra, hogyha valaki azt gondolja, hogy száguld a vonat a szakadék felé, akkor azt azt is gondolhatná, hogy egyébként Magyar Péter ennél nagyobb sebességet ígért. >> Én egy kicsit arra akartam rákérdezni ilyen provokatív jelleggel, hogy egyáltalán lehet-e provokatív lépése az, amire ő választói felhatalmazást kért és kapott, mert ugye nem arról van szó, mint nem tudom, mondjuk a Kata esetében volt, amikor eltörölték a Katát, mert ugye akkor a Fidesz nem mondott semmit az adóterveiről, aztán eltörölték a Katát.

Itt viszont Magyar Péter a választások előtt világosan megmondta, hogy ő egyébként a NERT azt le akarja bontani és menni fognak ezek az állami vezetők. >> Igen.

Én eleve nagyon óvatos lennék erkölcsi ítéletekkel, mert ebben az én erkölcsi mércém semmiben sem relevánsabb, mint bárki másé.

Tehát az egyik, amit hangsúlyozni akarok, hogy ezt azért nem látom akkora határátépésnek, mert eddig is erre megvolt a lehetőség.

Itt a kétharmad használata és a kéthados többség az igazi határátlépés.

A másik határátlépés, hogy az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja tartalmilag az alkotmánymódosítást.

És ezt megint csak Orbán Viktor tette meg, tehát ezt és a Fidesz, ezt nem győzöm hangsúlyozni.

Ehhez képest az, hogy hogy ezeket a lehetőségeket most már használják, az az szerintem egy sokkal kisebb ugrás, de nem akarom azt mondani, hogy nem határátlépés, mert abban az értelemben persze, hogy eddig nem volt ilyen, most meg lesz.

De az, hogy mikor lesz és hogy lesz, az nem biztos, hogy olyan egyszerű.

És én nem vagyok 100%-ig biztos benne, hogy ez augusztus 20-áig le zongorázható.

Tehát >> mennyire lesz ez könnyű menet? >> A a parlament részéről?

Nyilván megvan a támogatottság, tehát ott nem érzek komplikációt, és a házelnök részéről is azt gondolom, hogy megvan.

Itt azért az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök szerepe a kérdéses.

Tehát ugye az van, hogy formailag küldheti az Alkotmánybírósághoz az alkotmánymódosítást, tartalmilag nem.

És elvileg a formai azt jelenti, hogy nem tudom, megfelelően tárgyalták-e meg, megfelelően van-e aláírva, meg ilen tényleg ilyen formai apróságok, de de hogy gyakorlatban hol húzódik a határ a formai és a tartalmi között.

Én meg nem vagyok alkotmányogász, de akikkel beszéltem az, ez egy szürke zóna.

Tehát nem elvileg súlyok nem küldhetné és az a alkotmánybíróság tartalmi kifogásokat nem emelhet, de mivel nem olyan világos, hogy mi a tartalmi, már ez se olyan könnyű.

Akkor utána jön a megfosztási eljárás. >> De akkor szerinted ezt csak beszéljünk egy kicsit arról, hogy szerinted meg megnék meg nem lepődnék >> inkább arra számít az, hogy meg fogja lépni azt sör Tamás. >> Ezt, hogy mire számítok, majdnem olyan, mintha a foci VB-n kérdezté, hogy ott mire számítok.

Ö abból indulok ki, hogy súlyok eleinte úgy tűnt, minthogyha félne Magyar Pétertől és bizonytalan volt.

Most már én úgy látom, hogy kevésbé fél tőle és kevésbé bizonytalan ebben a kérdésben.

Tehát ez egyik, amiből erre számítok.

A másik, hogy azért az látszik, hogy a köztársaság elnöki intézmény tekintélyét nem tartja annyira szem előtt, mint inkább a saját pozícióját.

Tehát hogyha ez lenne számára a legfontosabb, akkor már rég lemondott volna, mert azért ahhoz nem kell alkotmányugásznak lenni, hogy valaki beássa, hogy itt a vége az én nem tudok elképzelni más kimenetet, mint hogy súlyok el lesz mozdítva, csak nem vagyok benne biztos, hogy augusztus 20-áig meg, hogy ilyen egyszerűen, de bárhogy is ellenkezik az alkotmánybíróság mondom legrosszabb esetben feltöltik a saját embereikkel és akkor már egy kényelmes többségük lesz, hogyha ha nincs, ha nincs jobb ötletük, de biztos van.

Tehát, hogy hogy nem azt mondom kétségbe, hogy a Tisza a nap végén vagy a nem tudom az év végéig vagy hosszú távon ezt képes keresztülvinni, hanem hogy ez rövid távon is olyan jól megy-e.

És mert itt jön az, amit most kezdtem mondani, hogy hogy ez alapján gondolom azt, hogy hogy egyébként valószínűleg vagy nem biztos, de lehet, hogy az alkotmánybírósághoz küldi, nem írja le, hogy akkor indul a megfosztási eljárás, ami megint nem annyira egyszerű, ahogy Magyar Péter leírta szerintem.

Tehát, hogy ott én úgy gondolom, de megint csak az alkotmány jogászok véleménye tán relevánsabb, mint az enyém, hogy erről az országgyűlésnek döntenie kell, hogy akkor a házelnök helyettesítheti-e a köztársaság elnököt, és persze az országgyűlési támogatás felől nincs kétségem, de hogy az alkotmánybíróság ezt is vizsgálhatja az én ismereteim szerint.

A megfosztási eljárás az nem megy olyan egyszerűen az Alkotmánybíróság akarata ellenére.

Na most azért is bonyolult a dolog, mert az Alkotmánybíróságban egyébként van egy blokkoló kisebbség, tehát hogyha nem hajlandóak napirendre venni a kérdést, és ehhez, ha jól emlékszem heten voltak legutóbb, és annyian is elen voltak, akkor akkor talán kevésbé kell tartani tőlük, de hogy azért ez nem olyan egyértelmű, hogy ilyen mivel ilyen még nem történt, ezért ez tehát ez nem nem ilyen 2 + k n és akkor pikpak ez lezarva, hanem ilyen értelmezések kérdése.

Van, aki így értelmezi, van aki úgy.

Nem teljesen világos, hogyha az alkotmánybíróság máshogy értelmezi a értelmezi a saját szerepkörét, mint az országgyűs, akkor mi lesz?

Tehát én nem akarok alkotmányogászi babírokra törni, csak azt akarom mondani, hogy hogy az alkotmányog az nem ennyire egyszerű.

Viszont a miniszterelnök megszólalásaiból úgy tűnik, mintogyha ilyen egyszerű lenne.

Tehát Magyar Péter hozzászólásából úgy tűnik, mint ez egy pikpak megtörténne szerinted nem politik hiba, hogy ő hogy ezt ezt a látszatot keltette, vagy így beszél róla ilyen definitíven. >> Lehet azt nem gondolom.

Szerintem ha valamiben hibázott, akkor az inkább az, hogy ezt a május 31-i határidőt beleengedte, és nem történt utána semmi hetekig.

Szerintem ebben ennek szerepe volt abban, hogy a súlyok felbátorodódott.

Tehát én úgy érzem, hogy a ha a választás után ezt rögtön lerendezik, de ezt nagyon könnyű kívülről belemondani, és és nem tudom, hogy logikusan hangzik, hogy akkor még nagyobb volt a tekintély a Magyar Péter legyőzhetetlenségébe vetett mitosz, és azóta már ugye többször meggondolták magukat, akár miniszterek esetében, akár apró ellenzéki kifogások esetében, és most már úgy látom, hogy egy picit felbátorodtak azok, akik ebben nem érdekeltek, és leginkább súlyok de hogy ez csak így a tervezőasztalról tűnik így, hogy ezt olyan könnyű lett volna egy hét alatt, tehát hogy megint mondom, erre nem volt precedens.

Tehát hogy azért használom a szürke zónak kifejezést, mert hogy hogy egy olyan dologra készülnek, ami még nem történt meg korábban, ezért nem teljesen egyértelmű, hogy ezt hogy kell csinálni.

Talán emlékeznek a nézők, hogy az, hogy a házelnök megvonhatja-e szót a miniszterelnök abban a helyzetben, én arra se láttam azt, hogy ezt most teljesen egyértelműen bárki mondta volna, hogy megvonhatja, nem vonhatja, hanem különböző értelmezések voltak.

Ha valaki csak azzal kapcsolatban fordul ügyvédhez hogy nem tudom, egy új ablakot csinálhat-e a társasház engedélye nélkül a saját házában, akkor az látni fogja, hogy nem olyan egyszerűek a dolgok, mint ahogy az kívülről tűnik.

Tehát tehát szerintem de de egyébként ez érthető, hogy Magyar Pétternek ez érdekel és még egyszer hangz igaza lesz, vagy lehet, hogy tényleg pikpak fog menni, lehet, hogy az alkotmánybíróság nem is akar beleszólni, lehet, hogy néhány tag bele akar, de a többség blokkolja, vagy nem is többség egy blokkoló, kisebbség blokkolja.

Tehát nem akarom kizárni, csak én azt látom, hogy azért itt sok szereplő van, aki még ha nagyon akarja, akkor valahogy beleszólhat, de abban nincs kétségem, hogy a nap végén át fogja vinni a Tiszat.

Csak azér akkor ugye még kellemetlenebb lesz, hogyha itt még egy kört kell futni.

Tehát hogyha alkotmánybíróság keresztbe fekszik, és akkor a valahogy az alkotmánybíróságnak a megváltoztatását is előrehozzák, akkor ugye az még kellemetlenebb.

Szóval kicsit nézzük akkor meg ezeket a dátumokat, hogy legyen egy érzetünk arról, hogy milyen előttünk a következő napokban, mert ugye az van, hogyha elfogadják ma az alkotmánymódosítást, akkor azt alá kell írni az országgyűlés elnökének.

Ezt nyilván megteszi mafágnest és akkor onnantól kezdve kezd…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Róna Dániel: Orbán olyan helyzetben van, amiből én nem látom a kiutat”

Miről szól ez az epizód: „Róna Dániel: Orbán olyan helyzetben van, amiből én nem látom a kiutat”?

A Telex politikai műsorában Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője elemzi a politikai helyzetet. Megvitatják Sulyok Tamás államfő esetleges lemondását, Magyar Péter követeléseit és a Fidesz lehetséges lépéseit az alkotmánymódosítással kapcsolatban. Róna Dániel szerint Orbán… Az epizód a Telex Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 07. 13..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Róna Dániel: Orbán olyan helyzetben van, amiből én nem látom a kiutat”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Magyar Péter, Sulyok Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Róna Dániel: Orbán olyan helyzetben van, amiből én nem látom a kiutat”?

Fő témái: politika, alkotmánymódosítás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Róna Dániel: Orbán olyan helyzetben van, amiből én nem látom a kiutat”?

Megjelenés: 2026. 07. 13.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/telex-podcast/rona-daniel-orban-olyan-helyzetben-van-amibol-en-nem-latom-a-kiutat-22255957

Több epizód a Telex Podcast-ből