Képtelen Krónika

KK #58 – Yoshie Shiratori

· PT1H55M26S

Összefoglaló

A Képtelen Krónika 58. adásában Mazur egy kevésbé ismert bűnügyi legendáról, Yoshie Shiratoriról mesél. Az epizód a második világháború előtti japán börtönrendszer embertelen körülményeit mutatja be, beleértve a fizikai bántalmazást, a magánzárkát, a rabok folyamatos…

Röviden

Műsor
Képtelen Krónika
Megjelenés
2025. 10. 14.
Hossz
1 óra 55 perc
Szereplők, említett nevek
Yoshie Shiratori
Témák
bűnügyi legenda, japán börtönrendszer, második világháború
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] Nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit.

Ez a képtelektrónika 58. adása, melyben én és vidám kompániám azzal fogjuk tölteni a következő egy órácskát, hogy egy hát a történelemnek egy talán kevésbé ismert szeletkéjét kis ezüstálcán felkínáljuk nektek, hogy én hoztam most egy történetet, amit talán a másik két cimbora sem ismer és hát meglátjuk talán szórakoztató lesz.

Talán még tanulságos is minden >> ha Igen.

Azt most most megyek fejben végig fejben a listám, hogy mit kell.

Köszöntjük a kedves hallgatókat, külön köszöntjük a kedves patronusokat és külön köszöntel titeket Stöki és Gret.

Gret és Töki. >> Helló sziasztok.

Helló hallgatók, helló patreóták. >> Szevasztok. >> Nytek is kellett mondjatok listát, hogy kinek hellóztok. >> A helló stó nemzeti parknak.

Pillan például oda akarunk-e még még még húzni időt ilyen ilyen disclaimerekkel, elnézés kéréssel, pontosítással, vagy vagy nem tudom, csak ilyen öncél egy egy érkezett a sasflórás adásomra, ami egy érdekes dolog. 1911-ben volt Angliában ilyen összeírás, népszámlálás és Sasflóra is ott beirkálta, hogy hányan laknak ott egy háztartásban. fiókát, >> és Pest Pestet jelölte meg születési helyének akkor, ahol ott elvileg ő ugye Erdélyben született.

Ez ezt tehát, hogy ez, hogy Pesten született, ezt ezt nem nagyon erősíti meg mást, de úgy érdekes volt, hogy egy ilyen eredeti dokumentumot befotózva elküldött egy hallgató. >> Ühüm. >> De ő is úgy küldte el, hogy hát ez a a rejtély csak így izé még rejtélyesebb lesz, hogy ő hol született. >> Ühüm. >> Ennyi. >> Jó.

Nekem még ilyenem sincs. >> Jó, hát köszönjük a kis kiegészítést és akkor ha senkit tőt harmadszor, akkor belevágnék a a mai kis mesébe.

Hát mondjám, hogy hol is kezdem, de tudom, hogy hol kezdenem.

Csak azon gondolkodom, mennyire fessem élk színekkel ezt a korszakot, vagy mennyire csak ragaszkodjunk a tényekhez, mert nem akarok túlságosan lehúzós, komor hangulatot elteni, de hát nem lesz nem lesz azért ez egyszerű.

Úgyhogy, úgyhogy szorítsátok össze a fogatokat, mert hát a a második világháboröltti japán börtön világába fogunk >> betekinteni.

Tehát a második világháborölt Japánban járunk, ami nagyon sok szempontból egészen más volt, mint mint ami eztán amilyen irány irányt vett Japán és a és a társadalom.

Az egész közhangulat a világháború után nem voltak a börtönök sosem túl jó helyek Japánban, de második világháborút.

Aztán aztán végképp nem >> bez máshol. >> Máshol sem, máshol sem.

De ez ez most nem egy nem egy japán shaming, tehát itt most nem nem róluk akarom lehozni a vizes lepedőt.

Csak nekem ennek is utána lenne érdes után mi ez a vizes lepedőt lehúzni.

Na mindegy. >> Ne, ne minden minden nyúlökben nem újoradsz bele az úr menet közben ráadás közben.

A szóval csak egy ilyen gyors csinálom gyors checklistát, hogy mégis úgy képben legyetek.

Nyilván kell nem annyira nem nem japán exkluzív, de mondom nem is az a versenyt tárgya.

Hát rendszeres fizikai bántalmazás, ugye kínzásszerű fegyelmezés és a legkisebb paraszokra is megtorlás, ez ez általános volt.

Nagyon gyakran használták, tehát nem nem egy kivé nem kivétel volt a magánzárka és a teljes izoláció, hanem sokkal általánosabb gyakorlat volt.

Nem csak így egy ilyen magasabb szintű büntetés már a a magán a büntetés végrehajtáson belül általános gyakorol több börtön folyamatosan bilincsel voltak a rabok kézen, lábon még alvás közben is.

És ez ez mondjuk ez itt már azért érződik, hogy meredeken zuhan a komfortérzet.

A szándékos hidegnek, húzatnak kitettség, téli fagyban is vékony rabruha.

Hát ez egy különösen sunys, alattomos dolog volt, mert mert tisztában voltak azzal, hogy hát ez hogy mondjam szépen, váltóan lerövidíti a rabok élettartamát, de aki meghal, meghal.

Szintén egy belgyakorlat volt, hogy padlón volt az alvás.

Nem volt, nem hogy ágynemű, de de még egy még egy matrac sem, vagy vagy valami preach.

És őszintén nem volt ritka a kényszermunka is.

Hát ugye nyilván a háborús időszakban aztán végképp extra terhelést lótak a az ingyen munkánakintett rabokra.

Azt már nem is mondom, hogy hogy szegényes egyhangú koszt végigéne és orvosiáltás csinál.

Ezek ugye ez még sejthető, de valahogy így a a levegő telefont se tudtak bevinni.

Ugye ez az volt még az a kzak >> az a következő oldalon lett volna igen.

A a listámban és egy nem létező dolog volt a a jogorvosl.

Tehát ha már börtönben voltál, akkor nem volt semmi olyan, hogy perújrafelvétel, vagy nem kérvényezhettél bármit, hogy de hát kérem én az nem is úgy volt.

Az ilyen ilyen ilyenre már nem volt nagyon precedens, hogy valakit felmentettek volna már, és és k így került volna ki a börtönbe, hogy hogy mégis rehabilitálták.

Szóval egy elég egy elég kilátástalan élet volt a börtönélet.

És hát kitaláljátok, hogy hogy hát hősünk, mint oly oly sok más képtelen krónika történet hőse, hát ő is ő is járt börtönben.

Nekem volt egyébként egy ilyen prekoncepcióm, vagy valamiért egy ilyen hát aztán kider hamis tévképzetem, hogy ez valahogy ezzel a busidó nem is tudom esztétikával vagy ezzel a szellemiséggel függ össze ez a iszonyatos börtönszigor.

De valóban volt ennek valamilyen történ beágyazottsága, mert ennek is egy kicsit utánamentem, hogy hogy de mégis miért volt ez így ennyire belekódolva a rendszerbe, de hogy nem.

Tehát azért ez azért ez egészen más volt.

Amiket találtam, az az a hogy mik mik voltak a hátter, mikonozták be ezt a ezt, hogy hogy mennyire pokoli helyek voltak a japán börtönök.

Az egyik, amit itt találtam, ez a ez a Takugava Edokor 1600-as évektől 1800-as évek végéig. nagyon vallomáscentrikus volt kultúra, és ez egyértelműen hozta magával az, hogy hát akkor a az elsődleges prioritás az az ugye megszerezni a vallomást, kicsikarni a vallomást a az emberekből.

És ez hát így ahogy így több 100 éven át így bele volt kódolva a rendszerbe, egyre inkább nőtt így a hát így a öntudatlanul is ezzel kapcsolat, hogy így a tolerancia szint magyarán teljesen hétközi napi lett ez, hogy na akkor minél gyorsabban kihízással akár, de megszerezzük a vallomást, mert mert nem jövünk haza az esti meccsre, és utána meg gondolom, ha hát hiszen bevallotta, akkor miért miért ölelgetnénk? >> Igen, így van.

Ez igazából ez a ez a ez a ez a ez a lehetősítsített változat.

De >> hát ez a ezzel csak a középkpori hagyományokat folytatták, ahol ugye a Peter nem tudom kinek a perébe a vérfarkasperbe is ott ott is ugye kínzással.

Ja, nyilván, de ugye Japán Na jó, de hát azért Japán egészen izolált, nem egészen, de de azért jelentősen izolált volt ebben a korszakban, de hogy ott a ott a hát ez a saját jogrendjükből is ebből a 1600-től kezdődő időszakban az Adokorban ez ugye abból fakadt ez a minden áron minél gyorsabban megszerezni a balomást a raboktól.

Hát aztán ez a ez a Magic korban a az 1800-as évek vége, 900-es évek legeleje végement egy ilyen nyugati börtön import, vagy nem is ez nyugati börtönkultúrának a a mármint nem a legb kulturáltlanságnak a a az átvétele ez a ez a német francia mintájú fegyelmi munka.

Ugye ez volt, ami így ó ez így megtetszett, akkor őt az öö, hogy na de hát hát itt itt majd ők farmolnak ilyen felvilágosult ötletek jönnek így >> nyugatról.

Tehát ez nyugat akkor az akkor akkor ez előrelépés ez biztosan.

Tehát ugye a és aztán nyilván aztán eltolták a falig, mert nem vagyunk messze már a háborútról.

Ott pedig aztán a kényszer meg még inkább ebbe a zirányba erősített.

Szóval a háború előtti rendőrállami logikának is megvoltak így a maga maradtv bányai.

Ez ez példá volt meg nekem, de mondjuk isatos lukak táltonganak így Japánnal kapcsolan bármiféle történelmi ismereteimmen, de hogy egészen más közegben fogant, de hogy de hogy azért nem állt messze a totalitáus rendszereknek a végtőnyomasztó norbelli elemeit.

Ez ez a gondolatrendőrség például ez a annyira levegőben volt ez a lelki terror, ez a kényszere kén a a pszichés nyomásnak a kikényszerítése.

Tehát nagyon-nagyon sokban emlékeztetett a világháború alatti utáni hát valamit kerülgetné kásett, de tudjátok, hogy mire gondolok, hogy minden minden oldal Magyarország is aztán bőven kapott ebből.

Aztán csúcsra járatta tényleg ezt a a horrort, amit amit fogva tartott emberekkel. művelni lehetett.

Na de hogy ebben a ebben a korszakban vagyunk és csak így mint a végén egy fényt fény fénysugarat így így fölvillantanám, hogy hogy azért a háború tejel nagyon gyorsan történtek nagyon fontos változások, de hát majd majd reméljük el el is jutunk odáig.

No, itt itt ebben a hát elég zord innen szép nyerni maz úr innen tűnik föl hősünk. >> Igen, akartam mondani, hogy most már valami szórakoztatót is mondjam.

Hogy hogy így így szórjuk a poénokat mi is. >> Jó, akkor akkor >> akkor magas labdákat adsz ezekkel a kínásokkal meg >> Rendben, rendben, rendben.

Akkor azt mondod, akkor legyen egy kicsit lazább a hangvétel.

Hallottatok-e már Josiról? >> A videójáték karakterről?

A >> kis dinoszaurusz. >> Nem >> Mario barátja. >> Nem, nem, nem, nem, nem.

Mário barátjáról és hű hátasáról, arról a Yosiról lesz szó.

Ö csupán névrokonról, de egy másik egy másik Josiról.

Josi egyébként egy én nem tudtam, hogy ennyire bevetni annyira nekem is annyira a a má izé az a Nintendo karakterrel olvadt egyben, hogy így nem is volt meg bennem, hogy Josi ez egy az egy az egy az egy bevett név Japánban és ez egy nagyon szép név, egy nagyon >> akár ha magyar lenne, akkor Bélának hívnánk, hogy megjelent a Béla a az Állomutazás című játék.

Lehet, bár bár bár a a Béla mögött a a Joshi a Joshiban a Joshi Josiban több átgondol lehet, hogy van.

Bocsánat, nem akarok megbántani Véláimat az úrban, de a Yosi azér név azért szép, azért különleges, mert ugye két karakter kombinációja, a jó és a s mondjuk lehet, hogy a B és a la az ugyanígy, de de a japán mondog ez a két karakter a jóet nyugodtan félbeszekít hiszen te ezeket még ráadásul tudod is, de hogy elvileg a jó jelentése az a nagy nagyszerű, kiváló a a sí pedig tisztelet, becsület, tehát egy a japán kultában tényleg nagyra becsült tulajdonságok.

Ödvözet a jó és a sí. >> Hát meg a hegyekben szokott lenni jó sí. >> Igen, >> igen, az is.

Igen. >> De jó, hogy végre szórakoztató adás lett ez. >> Na, meg kellett küzdenem még valamit valamit. >> Figyelj, de de hát olyan >> ezt a magas labdát tudtad csak lecsapni.

De semmi semmit nem adom az Úr eddig. >> Mi adok minden lesz?

Meghaltak, letépték a körbüket.

Most elépek tudtam volam mondani, de azt hiszem, hogy ez a legrosszabb illusztráció lett volna a két krónika szellemiségének.

Szóval inkább csak tekerek tovább.

Tehát jó és tiszteletre méltó, becsendő ez egyébként tényleg egy egy olyan kép áll össze ebből, ami hát nem tudom, hogy a zöld dinoszauruszra mennyire igaz, de de a mi Hősünkre, Jósi Siratorira is olyan furcsán visszaássam, mert hát mi van benne valami és érzed benne a a párhuzamot.

Hát arra biztos, hogy volt szüksége a mi hősünknek, de hogy de hogy hogy mennyire jó, mint erényes, meg mennyire mennyire becsületes, az az már azért az már azért az azért nem annyira egyértelmű.

De az pedig, hogy hogy tiszteletet érdemlő, az az meg azért szerintem valahogy kiviláglik a végére, de ennyit ennyit csak így így előjáróban a nem akarom itt lelőni a poént, hiszen ki tudja, mit fog történni Josival.

No, >> nagyon nagyon jó élete lesz itten.

Én már ezt most látom. >> Szerintem börtönbe kerül.

Ji >> nagyon látszik, hogy öreg rókák vagytok.

Még egy még egy mondat és most már tényleg rátérek csak, hogy hogy Josi azért kilóg a a ugye az előbb így nagyon egy kalap alá vettem a többi börtönviselt KK főssel, de azért azért ő ő ő ő kilog a többiek közül.

Nem volt ő egy egy gonosztevő.

Jó, mondjuk nyilván a börtönő emberek jó része ezt mondja, de hát ugye szóba kerül többszörös más a törvény, meg más az igazság.

Hát az ő története szerintem szerintem több szempontból is rávilágít erre, mármint ennek a viszonylagosságára, hogy a a törvény sem mindig igazságos, az igazság meg nem feltétlenül törvényszerű, hogy tudja ütni egymást a kettő.

Van itt egy szürke zóna. >> Nekem nekem így így most esik le, hogy ez egy hagyományos japán börtönről beszélsz tulajdonképpen. >> Mi gondoltál?

Én nekem az összes ilyen japán börtönös, nem túl sok műveltségem az a világháborús izé >> nem, hanem a világháborús ilyen hadifogóly börtönök vagy táborok, tudod. >> Igen.

Hát a világháború alatt aztán James James Club Patkány. >> Találtunk egy még szórakoztatóbb sztorit.

És az tényleg az tényleg ilyen brutál durva volt.

És ott ott nem tudom a patkánykirályból emlékszem ugye ugyanaz írta ki a sógunt, >> és ő ő is megjárt ilyen ilyen hadifogolólytábort, hogy ott ott már azért büntetés járt, ha kértél valamit, tehát hogy ott ott egyáltalán, hogy foglalkozni kell a foglyokkal, az már egy ilyen egy ilyen úgy >> Igen.

Tehát az az embertelen az nagyon sok szinten volt igaz ezekre, és az az >> és és valamiért én rögtön azzal asszociáltam, de akkor ezek szerint hagyományos Japánban levő japán börtönről van szó. >> Nem, nem, nem. a háború alatt ez elment a falig és és azon és túl, mármint, hogy ezt nagyon nagyon túltolták, de de hogy ez ez ilyenek voltak a japán börtönö, tehát a háború alatti állapotok már nem nem azok lökték ezt az extrémitás sokig.

Tehát ez ez azért nagyon brutális ami ott bele volt így kódolva a rendszerbe.

Te mond kezdve azzal, hogy teljesen teljesen alap volt, hogy hogy akkor minél hamarabb akkor akkor gyerünk, gyerünk vallomást.

És akkor senkinek szeme sem rebben attól, hogy most megle az a nem kell nem kell szemet hunyni, mert ez így nem egy szemet hunyivaló dolog, mert egyszerűen ja hát most most jön az a rész, amikor akinek rossz nem bírja a gyomra, az az inkább menjen ki szívon a cigét.

Rettenetes, de hogy de hogy ez bizony a rendszer része volt.

Nem nem volt olyan nagy különbség aztán a háború alatt.

Úgyhogy ezek a az ami ott a fejedben így megfordult, ezek a horror, ez ez >> ez nem nem ez volt a kivétel.

Az az lett a új a new normal. >> Igen, igen.

Na de most akkor tárjunk kagyis, hogy térjünk is…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „KK #58 – Yoshie Shiratori”

Miről szól ez az epizód: „KK #58 – Yoshie Shiratori”?

A Képtelen Krónika 58. adásában Mazur egy kevésbé ismert bűnügyi legendáról, Yoshie Shiratoriról mesél. Az epizód a második világháború előtti japán börtönrendszer embertelen körülményeit mutatja be, beleértve a fizikai bántalmazást, a magánzárkát, a rabok folyamatos… Az epizód a Képtelen Krónika című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „KK #58 – Yoshie Shiratori”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Yoshie Shiratori.

Milyen témákat érint ez az epizód: „KK #58 – Yoshie Shiratori”?

Fő témái: bűnügyi legenda, japán börtönrendszer, második világháború.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „KK #58 – Yoshie Shiratori”?

Megjelenés: 2025. 10. 14.. Hossz: 1 óra 55 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/keptelen-kronika/kk-58-yoshie-shiratori

Több epizód a Képtelen Krónika-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból