Friderikusz Podcast

HARC A TÚLÉLÉSÉRT, MI VÁR EURÓPÁRA? Hegedűs Dániel, politológus /// Friderikusz Podcast 138.

· PT4M24S

Összefoglaló

Hegedűs Dániel politológus a Friderikusz Podcast 138. adásában Európa jelenlegi helyzetét elemzi. Kiemeli, hogy az EU 2027-ig tartó időszak egzisztenciális kihívásokkal néz szembe, beleértve Oroszország agresszióját, Amerika geopolitikai szerepét és a szélsőjobboldal erősödését.…

Röviden

Műsor
Friderikusz Podcast
Megjelenés
2026. 02. 26.
Hossz
4 perc
Szereplők, említett nevek
Hegedűs Dániel, Friderikusz Sándor
Témák
európa jövője, geopolitika, európai unió
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

- Elöljáróban mai témánkkal kapcsolatban is arra biztatom önöket, hogy kommenteljenek, mert az értelmes hozzászólások mindig tágítják a beszélgetések horizontját.

Ez a mostani és a korábbi 137 podcastünk is nemcsak nézhető, hanem hallgatható is minden fontos audio felületen, akár útközben, például vezetés közben is.

És ha még nem tették, kérem iratkozzanak fel a YouTube csatornánkra, már 640 ezernél is többen vagyunk itt, és a feliratkozás, ami önöknek ingyen van és csak egyetlen gombnyomás, segít nekünk abban, hogy még több és változatosabb tartalmat készíthessünk.

Ha pedig a mai beszélgetésünk végére érve úgy érzik, hogy ismét hasznos volt, amit hallottak, kérem, lájkolják és osszák meg ezt a podcastet is családtagjaik, barátaik, munkatársaik között. - Reális veszélynek látja-e Európa szétesését? - Ez egy olyan forgatókönyv, ami se nem szükségszerű és kizárni sem tudjuk sajnos. - Az előttünk álló, 2027 áprilisáig tartó 16 hónap az európai történelem egzisztenciális szempontból legjelentősebb időszaka lesz 1945 óta.

Írta nemrégiben a Magyar Narancs című hetilapban Hegedűs Dániel, a berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese.

El fog dőlni ugyanis, hogy az Európai Unió tagállamai képesek lesznek-e ellenállni a fizikai biztonságukat, szuverenitásukat és társadalmaik demokratikus berendezkedését fenyegető erőknek, vagy az integráció széthullik. - Európa számára az a tét, hogy önálló játékos tud-e maradni a nagy globális versenyben, és az, hogy képes-e megőrizni az európai integrációnak a vívmányait, vagy pedig nemzetállamoknak a sokszínű szőnyegére esik szét, ahol ezeket a nemzetállamokat aztán az Egyesült Államok, Oroszország és Kína majd a kedvére befolyásolhatja. "Amit Brüsszel csinál, nemcsak katonai, hadászati és geopolitikai tekintetben, de gazdasági értelemben is óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés.

Brüsszel és a nagy európai országok háborúra készülnek Oroszországgal.

Ma azért van háború még mindig, mert az európai vezetők azt akarják, hogy a háború folytatódjék.

Hogyha a nemzeti rendszerről áttérünk a brüsszeli rendszerre, onnan még egyszer visszajönni a nemzeti rendszerrenem fog sikerülni, vagy ha igen, akkor vért fogunk izzadni majd egyszer.

Tehát nem szabad lejönni szerintem erről, nem szabad elfogadni a brüsszeli ajánlatot, nem szabad lemásolni azt, ami ott van, nem szabad idehozni, nem szabad átvenni, és akik ezzel házalnak, azokat nem szabad odaengedni a kormányrúdhoz.

Ez az én állításom." - Magyarországon az Európáról és az Európai Unióról szóló beszédet régóta fertőzi a kormánypolitika, amely folyamatosan és egyre erőteljesebben haldokló Európáról beszél, az Európai Unióról meg azt sulykolja, hogy az EU veszélyt, fenyegetést jelent és minden rossz forrása. - A 16 éve regnáló Orbán-rezsim nem a magyar nemzeti érdeket követi a külpolitikai mozgásaiban. - Ezt ilyen határozottan kijelenti? - Ezt én teljes egészében ilyen határozottan évek óta kijelentem. - Valószínűleg Donald Trump amerikai elnök zűrzavaros politikája és Oroszország egyre brutálisabb támadásai kellettek, nemcsak ahhoz, hogy Európa felébredjen, hanem ahhoz is, hogy a magyar polgárok mielőbb elgondolkozzanak azon, milyen sors vár rájuk, ha ezt a sorsot nem az európai kultúra, biztonság és béke határozza meg. - Vannak arra vonatkozó titkosszolgálati előrejelzések, hogy mondjuk Oroszország az ukrajnai háború lezárása esetén egy nagyon pesszimista forgatókönyv szerint 2028-ra egy realistább forgatókönyv szerint 2030-ra kerülhet olyan helyzetbe, hogy mondjuk effektíve fenyegetni tudja a Baltikumot, adott esetben NATO tagállamokat is.

Amíg a háború zajlik, addig gyakorlatilag az ukránok a saját vérükkel veszik meg nekünk a békét. - Ma mindezek összefüggéseiről beszélgetünk Hegedűs Dániellel, a berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettesével, a hivatkozott cikk szerzőjével. - Ön 13-14 éve Berlinben él, de figyelme fókuszában - nyilván más országok mellett - Magyarország áll.

Távolról, nagyobb perspektívából jobban rálátni a magyar tájra és helyzetre? - Mélységében semmiféleképpen, bár Magyarország egy teljesen különleges helyet foglalt el az elmúlt 16 évben az európai politikában, annak az illiberális autoriter irányba tartó folyamatnak volt gyakorlatilag a kísérleti lombikja, ami azóta szinte az európai mainstream részévé vált és minden országban felütötte a fejét. - Mintegy előlegképpen kérem, de nem több, mint csak két-három mondatos összegzésre, hiszen a továbbiakban igen részletesen úgyis erről fogunk beszélgetni, tehát hogy ön reális veszélynek látja-e Európa szétesését? - Ez egy olyan forgatókönyv, ami se nem szükségszerű és kizárni sem tudjuk sajnos.

Ugyanis a politikában semmi nem előre elrendelt, az európai politikai eliteken fog múlni az, hogy mi lesz az Európai Uniónak a jövője. - Az ön esetében is rövid életrajzi kivonattal kezdjük.

Hegedűs Dániel 1982-ben született Budapesten, 44 éves.

Apja faipari mérnök, anyja vállalkozó.

Hegedűs Dániel az Apáczai Csere János Gimnáziumban érettségizett 2000-ben, majd 2000 és 2005 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult történelem és politológia szakon, végzettsége szerint tehát történész és politológus. 2004-ben ösztöndíjjal a Bayreuthi Egyetemen folytatott európai tanulmányokat, 2006-ban európai jogot hallgatott a berlini Humboldt Egyetemen, 2021-ben pedig kutatói ösztöndíjjal a firenzei European University Institute-ban dolgozott. 2006 és 2012 között az ELTE Társadalomtudományi Karán tanársegéd és kisebbségkutató volt, 2012-ben Berlinbe költözött.

Valamilyen hívásra költözött Berlinbe? - Én kerestem magamnak lehetőséget, hogy elmehessek a világba szerencsét próbálni. - Az okát már nem kérdezem meg. 2013 és 2018 között különböző német kül- és biztonságpolitikai intézeteknél volt kutató. 2018 és napjaink között a German Marshall Fund munkatársa volt, 2024-től regionális igazgatóként. 2015 és 2018 között két német egyetemen is oktatott, év eleje óta a berlini Európai Politikai Intézet igazgatóhelyettese.

Angolul és németül beszél, felesége jogász, egy hatéves kisfiú édesapja.

Minden részletében stimmelt az ismertetés? - Tökéletes volt. - Akkor már csak tíz másodpercben beköszönnek támogatóink, aztán belekezdünk mára kijelölt témánk taglalásába. - A mostani alkalommal arról beszélgetek Hegedűs Dániel politológussal és történésszel, hogy hogyan sodródott Európa egyszerre külső és belső válságok közé, miként próbálják a nagyhatalmak és a szélsőjobboldali erők meggyengíteni a kontinenst, és mindez milyen következményekkel járhat az Európai Unió és Magyarország jövőjére nézve.

Nemzeti sokszínűségei ellenére mitől más ön szerint Európa, mint a világ többi része? - Európa attól más, mint a világ többi része, hogy egyrészt van egy több száz évre visszanyúló, azt is mondhatnánk, hogy intellektuális hagyomány, ami mondjuk a XIX. század eleje, közepe óta az egész világnak az arculatát meghatározta, ez a nyugati fejlődésnek a modellje.

Ráadásul Európa az egyik leggazdagabb része a világnak, ugyanakkor azt is látjuk, hogy az öregedő társadalommal és jóléti társadalommal összefüggő válságok is itt ütötték fel először a fejüket a nyugati világban. - Ugye a mai nyugati demokráciák valójában liberális demokráciák, vagyis nemcsak a többség dönt, hanem olyan alapelvek is védik az embereket, mint az egyéni szabadságjogok, a kisebbségi jogok, a hatalmi ágak szétválasztása, például a kormány nem utasíthatja a bíróságokat, ahogy két-három hete a magyar kormány mégis tette az önkormányzatoktól elvont pénzek ügyében, és a liberális demokráciákat a jog uralma jellemzi, azaz a korrupt milliárdokat eltulajdonító szereplőkre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint egy bolti tolvajra.

Ezek az elvek azért vannak, hogy megakadályozzák a hatalommal való visszaélést és az állampolgárok kiszolgáltatottságát. - Ezek az elvek azért vannak, mert a hatalom csak hatalom által korlátozható.

Ezáltal olyan szabályokat kell alkotni egy politikai rendszerben, ami alatt az ördögök is angyalként fognak viselkedni.

A liberális demokrácia egy olyan politikai rendszer, ami stabil, ellentétben mindenfajta más jelzős demokráciákkal, amik borzasztóan divatosak lettek az elmúlt 10-15 évben, de ezek nem stabil formák.

Egészen egyszerűen azért, mert a hatalmi ágak elválasztása nélkül a többségi hatalmat birtokló szereplőket semmi nem tudja visszatartani attól, hogy ezt a rendszert autoriter irányba átalakítsák. - Ön szerint miért szorongatja Európát a három nagyhatalom, Trump Amerikája, Putyin Oroszországa és Hszi Csin-ping Kínája?

Miért veszi semmibe Európát Trump?

Miért támadja kontinensünket Oroszország drónokkal, szabotázsakciókkal, kiberműveletekkel és dezinformációval, és miért próbálja Kína gazdasági eszközökkel behálózni Európát?

Mit látnak fenyegetőnek benne, és miért tartják veszélyesnek saját rendszerükre nézve? - Legegyszerűbb talán Oroszországgal kezdeni, és itt a válasz is meglehetősen egyszerű: mert Európa vonzó és népszerű.

Tehát látjuk azt, hogy az európai uniós csatlakozásnak az ígérete is milyen demokratikus reformokat tudott elindítani egyébként olyan országokban, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Dél-Kaukázusban, amit Oroszország teljes egészében a saját befolyási övezetének, a részének tekint.

A putyini rendszer ugyanúgy terjeszkedik geopolitikailag és próbálja kitolni a saját határait, mint ahogy egyébként a cári orosz birodalom tette ezt gyakorlatilag a XVIII. század elejétől kezdve, és egy ugyanolyan teljesen diktatórikus módon igyekszik kontrollálni a belpolitikai hatalmat, mint ahogy ezt a cári birodalomtól kezdve a Szovjetunión át igazából az orosz politikának a logikája mindig is diktálta.

Ezzel szemben egy borzasztóan veszélyes alternatíva az, hogyha megjelenik a liberális demokrácia.

Ugyanis ez motiválhatja egyébként az Oroszországon belüli társadalmi erőket is egyfajta demokratizációs folyamatra, és ez egy olyan veszélyforrás, amit egyébként a putyini elit igyekszik, ha kell, katonai eszközökkel is kiiktatni.

Az Egyesült Államok esetében a trumpi adminisztráció teljesen egyértelműen a novemberi nemzeti biztonságpolitikai stratégia óta tudjuk, hogy egyrészt arra törekszik, hogy saját ideológiai szélsőjobboldali szövetségesei jussanak hatalomra minél több európai országban, és ezért hajlandó egyébként beavatkozni is a belpolitikai folyamataiba ezeknek az országoknak, és ezt lefordíthatjuk úgy, hogy az Egyesült Államoknak a célja egy teljes egészében megosztott és kiszolgáltatott Európa. - Egyébként miért? - Két okot említhetnénk.

Az egyik az, hogy nagyon sokszor elhangzik ez a vád az Egyesült Államok részéről, hogy Európában egyfajta civilizációs meg morális válság van.

Ha ezt úgy fordítjuk le, hogy civilizációs vagy morális válság, amikor egy civilizáció szembefordul saját magával, saját hagyományaival, saját kulturális DNS-ével, akkor szerintem azt mondhatjuk, hogy az Egyesült Államokban van civilizációs válság, 250 évnyi majdnem töretlen demokratikus fejlődés után azt látjuk, hogy az Egyesült Államok olyan sebességgel autokratizálódik, és megy el egy illiberális, a demokráciát leépítő politikai irányba, ami az amerikaiak számára is elképzelhetetlen volt.

Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, ahhoz részben arra van szükségük, hogy ne legyen olyan alternatíva, ami demonstrálja, hogy egyébként a liberális demokrácia továbbra is életképes.

Tehát egy hasonló logika mentén, mint a Kreml, ők is abban érdekeltek, hogy Európában is minél több országban legyenek hozzájuk hasonló politikai erők hatalomban.

A másik pedig, hogy azt is tisztán látják, hogy Európa még a jelenlegi növekedési válságában is egy nagyon komoly, nagyon meghatározó szereplő a világgazdaságban, gyakorlatilag az elmúlt évekig bezárólag Európa volt a legaktívabb világkereskedelmet lefolytató gazdasági régió, és ahhoz, hogy egyébként át tudják vinni a saját gazdasági törekvéseiket, például az, hogy az ipari termelés nagy részét hazahozzák az Egyesült Államokba, ahhoz arra van szükség, hogy Európa, mint egy egységes kereskedelempolitikai és egy gazdasági szereplő ne legyen jelen a világkereskedelemnek a színpadán, és ezt a célt szolgálja Európának a megosztása.

Kínával kapcsolatban én nem gondolom, hogy Kína Európa ellenes lenne.

Az igaz, hogy Kínának van egy saját önkényuralmi modellje, amit igyekszik terjeszteni, de számára az európai piacnak a megléte az alapvetően létfontosságú a saját növekedési modelljének a fenntartásához, és ő abban érdekelt, hogy a Nyugat megosztott legyen.

Tehát Kínának a célja az, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió közé éket tudjon verni.

Ebből a szempontból Donald Trump a kínai kommunista pártnak az egyik leghatékonyabb szövetségese, de Kína nem az Európai Uniónak a bukásában érdekelt.

Ők abban érdekeltek, hogy ez egy kiegyensúlyozatlan viszony legyen, ahol Európa egy fizetőképes felvevőpiac marad, és ők meg tudják őrizni azokat a túlkapacitásaikat a meghatározó gazdasági szektorokban, amit egyébként csúcsra pörgettek az elmúlt években. - Ugye Putyin arra hivatkozik, hogy a NATO az ő biztonságát fenyegeti, ezért rohanta le Ukrajnát, és ezért követeli vissza az 1989 előtti befolyási övezetét, beleértve Magyarországot is.

A NATO kinyilvánítottan védelmi szervezet, és ez nem csak lózung, ekként is működik, hiszen kizárólag tagállamai védelmét szolgálja, nem indít támadó háborúkat, és a kollektív védelem elve alapján csak akkor lép fel, ha valamelyik tagját éri külső agresszió.

Miért állít mégis mást Putyin?

Tényleg a NATO-tól tart, vagy attól, hogy amit az előbb is elmondott, ezek a bizonyos európai demokráciák esetleg kívánatos mintát jelenthetnek az ő diktatórikus berendezkedésével szemben? - Oroszország számára alapvetően nem katonai fenyegetést jelent a NATO, hanem az Európai Unió bővítésével kapcsolatos politikai félelmek azok, amik meghatározták a reakciót.

Szerintem fontos arra rámutatni, hogy például a NATO keleti bővítésével kapcsolatban azért az orosz érzékenységeket az európai és az amerikai szereplők, de főleg az európai szereplők messzemenően figyelembe vették.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „HARC A TÚLÉLÉSÉRT, MI VÁR EURÓPÁRA? Hegedűs Dániel, politológus /// Friderikusz Podcast 138.”

Miről szól ez az epizód: „HARC A TÚLÉLÉSÉRT, MI VÁR EURÓPÁRA? Hegedűs Dániel, politológus /// Friderikusz Podcast 138.”?

Hegedűs Dániel politológus a Friderikusz Podcast 138. adásában Európa jelenlegi helyzetét elemzi. Kiemeli, hogy az EU 2027-ig tartó időszak egzisztenciális kihívásokkal néz szembe, beleértve Oroszország agresszióját, Amerika geopolitikai szerepét és a szélsőjobboldal erősödését.… Az epizód a Friderikusz Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „HARC A TÚLÉLÉSÉRT, MI VÁR EURÓPÁRA? Hegedűs Dániel, politológus /// Friderikusz Podcast 138.”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hegedűs Dániel, Friderikusz Sándor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „HARC A TÚLÉLÉSÉRT, MI VÁR EURÓPÁRA? Hegedűs Dániel, politológus /// Friderikusz Podcast 138.”?

Fő témái: európa jövője, geopolitika, európai unió.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „HARC A TÚLÉLÉSÉRT, MI VÁR EURÓPÁRA? Hegedűs Dániel, politológus /// Friderikusz Podcast 138.”?

Megjelenés: 2026. 02. 26.. Hossz: 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/friderikusz-podcast/harc-a-tulelesert-mi-var-europara-hegedus-daniel-politologus-friderikusz-podcast

Több epizód a Friderikusz Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból