Magyar Hang podcastok

Exkluzív interjú – Európai főügyész: Nem okozhatunk csalódást Magyarországon

· PT35M17S

Összefoglaló

Az Európai Főügyészség (EPPO) főügyésze, Laura Codruța Kövesi exkluzív interjút adott a Magyar Hangnak. Elmondta, hogy Magyarország csatlakozása az EPPO-hoz egy levéllel kezdődik az Európai Bizottsághoz, majd a magyar jogba kell beépíteni az EPPO rendeletet. A csatlakozás…

Röviden

Műsor
Magyar Hang podcastok
Megjelenés
2026. 05. 15.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Magyar Péter, Laura Codruța Kövesi, Orbán Viktor, Tompos Ádám, Albert Enikő, Lakner Dávid
Témák
európai főügyészség, eppo, csatlakozás, jogszabályok
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez itt a Magyar Hang csatornája.

Én Lukác Csaba vagyok, és most a magyar sajtóban elsőnek láthatnak egy interjút az Európai Főügyészség főügyészével, Laura Kodruca Kövesivel, akinek udvariasságból az első mondatot románul intézem.

Bună ziua doamna Kveșul acceptat invitația noastră ziua invitație.

Angolul folytatva a besetést, az első kérdésünk a közeljövővel kapcsolatos.

Az áprilisi választásokon győztes párt egyik legfontosabb ígérete volt az, hogy Magyarország azonnal csatlakozik az európai ügyészséghez.

Napokon belül lesz új parlament és várhatóan új kormány is.

Hogyan történik egy ilyen csatlakozás?

És leghamarabb mikortól lehet Magyarország az európai ügyészség 25. csatlakozó állama?Po >> nézze, az eljárás teljesen egyértelmű.

A magyar hatóságoknak levelet kell küldeniük az Európai Bizottságnak, amelyben kinyilvánítják csatlakozási szándékat azóhoz.

Ezt az Európai Bizottság szintjén kell megvitatni.

És miután a felek megegyeztek, valamint a magyar hatóságok beépítették az EPO rendeletet a magyar jogba, azonnal megkezdhetjük a közös munkát.

Szeretném elmondani, hogy hatalmas tapasztalatunk van a bővítéssel kapcsolatban, mert tavaly Lengyelország és Svédország is csatlakozott az Eppohoz.

Két teljesen különböző helyzetről van szó, és ha megengedi, elmagyarázom, hogy miért.

Amikor a magyar hatóságok benyújtják a kérelmet, el kell dönteniük, hogy a hatáskör tekintetében mennyire akarnak visszamenni az időben.

Ez egy politikai döntés Magyarország és az európai hatóságok között.

Van a svéd modell, amikor ők csatlakoztak az európai ügyészséghez.

A hatáskör csak attól az időponttól kezdődött.

Ezzel szemben Lengyelország úgy döntött, hogy visszamenőlegesen csatlakozik az EPóhoz.

A hatáskör náluk 2021-től kezdődött, amikor az európai ügyészség elkezdett működni.

Hogy milyen sebességgel fogják elfogadni a jogszabályokat, mikorra fogják megtenni az összes adminisztratív intézkedést Magyarországon, az kizárólag a magyar hatóságoktól függ.

Az EPO szempontjából készen állunk.

Már van egy listánk azokról a teendőkről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy működőképes irodánk legyen Magyarországon.

Mindenre készen állunk, arra várva, hogy kinevezzék az új kormányt és meghozzák ezeket a döntéseket. >> Ez azt is jelenti, hogy a leköszönő kormányt érintő ügyeket is kivizsgálhatják, ha Magyarország ezt elfogadja.

Nos, ismétlem önöktől függ, milyen messzire akarnak visszamenni az időben.

Ez a magyar hatóságok és az európai hatóságok közötti politikai döntés.

Most nagyon világosan kell fogalmaznom, az EPO bűncselekményeket vizsgál, nem egy kormányzat vizsgálatára hozták létre.

Tehát nem szolgálunk politikai célokat, és nem vagyunk a politikai bosszú eszközei.

Nem vagyunk valamiféle erkölcsi autonómia sem, mi a bűncselekmények után nyomozunk.

Amint Magyarország csatlakozik azóhoz, megnyitjuk az irodánkat és megkezdjük a működésünket az önök országában.

Minden olyan bűncselekményt kivizsgálunk, amely a hatáskörünkbe tartozik.

Ez azt jelenti, hogy az uniós pénzútját vizsgáljuk, de nem minden centját.

Van egy küszöbérték, akkor van feladatunk, ha a kár meghaladja 10000 eurót.

Vagy amennyiben áfacsalásról van szó, amely legalább két tagállamot érint.

Ha a keletkezett kár meghaladja a 10 millió eurót, ez a mi hatáskörünk.

Ezeket a bűncselekményeket azó fogja kivizsgálni.

Ha ezeket a bűncselekményeket például különböző köztisztviselők vagy politikailag exponált személyek követték el, akkor azt is mi fogjuk kivizsgálni.

De szeretném egyértelművé tenni, hogy nem azért hoztak létre minket, hogy politikai csatákat vagy politikai bosszút oldjunk meg.

Ez nyilvánvaló, de meddig tudnak visszamenni az időben? >> Az időtartam szintén egy politikai döntés Magyarország és az európai hatóságok között, de főképp Magyarország fog dönteni.

Ha vissza akarnak menni a hatáskörben, visszamehetnek hosszú évekig.

Az európai ügyészség létrehozására a rendeletet 2017-ben fogadták el, és 2021-ben kezdtük meg működésünket.

Hatáskörünk 2017-ig nyúlik vissza a rendelet szerint.

A magyar hatóságok döntetnek úgy, hogy akkortól indul a hatáskörünk, amikor megkezdtük a működésünket.

De a döntés lehet akár a joghatóság kezdetének dátuma is.

De például soha nem fogunk olyan ügyeket kivizsgálni, amelyek 2010-ben vagy 2015-ben történtek, mert azok kívül esnek az időbeli joghatóságunkon.

Milyen tapasztalatokat szerzett a leköszönő magyar kormánnyal, amikor máss tagországnak volt Magyarországhoz kapcsolódó ügye?

Válaszolt-e a kormány az önök megkeresésére?

Nos, mondjuk úgy, hogy két különböző helyzetet tapasztaltunk.

Amikor az áfacsalással kapcsolatos esetekről volt szó, azt mondanám, hogy az együttműködés nagyon jó volt.

Minden gyorsan ment, és nagyon jól együttműködtünk a magyar kollégáinkkal.

De amikor politikai befolyással rendelkező személyekkel kapcsolatos ügyeink voltak, a magyarok inkább saját nyomozást indítottak nemzeti szinten.

Néhány ilyen ügy eredmény nélkül zárul, és a nonem elv miatt nem folytathattuk a nyomozásunkat.

A valódi kérdés az, hogy mi fog történni ezután.

Kíváncsian várjuk, hogy valójában miről szól a változás Magyarországon.

A lengyel csatlakozás óta milyen tapasztalatokat szereztek?

Jogos volt a korábbi lengyel kormány félelme az európai főügyészségtől?

A mi szempontunkból Lengyelország csatlakozása nagyon hasznos volt, mert kiterjesztettük az európai ügyészség hatáskörét.

Jó tapasztalataink voltak a lengyelhatóságokkal, és meglepően gyorsan sikerült működőképessé válnunk.

De most az a kérdés, hogy milyen tanulságokat tudunk levonni.

El kell mondanom, hogy amikor európai főügyész lettem, azt mondtam, azónak egy olyan erős intézménynek kell lennie, amelyben a polgárok megbíznak.

Fontos, hogy a polgárok bízzanak az igazságszolgáltatásban, és ebben a mi hivatalunknak nagy szerepe van.

Érzékeljük, hogy Magyarországon most nagyon magasak az elvárások irántunk.

Emiatt aztán nincs helye a kudarcnak, nem okozhatunk csalódást.

Ha Magyarország csatlakozik az európai ügyészséghez, akkor annak nagyon jól kell működnie.

De nem csak Magyarországon, és nem csak Magyarországért.

Nem lehet jó ügyészséget létrehozni csak Magyarországon.

Amikor egy új tagállam csatlakozásáról beszélünk, nagyon fontos az is, hogy ők hogy fognak teljesíteni.

A korábbi bővítéssel Lengyelország és Svédország megérkezésével nagyon megnőtt a munkaterhelésünk, és a forrásainkkal is a lehetőségeink határán vagyunk.

Hatékonynak és erősnek kell lennünk az általam említett eredmények elérése érdekében, de megerősítésre van szükségünk. megfelelő erőforrásokra van szükségünk.

Tehát Magyarország EPOhoz való csatlakozásáról szólva várom az új magyar kormány álláspontját olyan kérdésekben, mint a hivatal hatékonyságának növelése és a megfelelő munkához szükséges erőforrásokkal való ellátása.

Például hogyan bővítjük az EPO hatáskörét a szankciók alkalmazása terén az orosz agresszió kontextusában, amit Ukrajnával szemben követnek el satöbbi, satöbbi.

Ezek a kérdések mutatják majd meg, hogy valódi változásról van-e szó Magyarországon vagy sem. tudja, az EPON vannak barátai az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban is, és remélem, hogy az új magyar miniszterelnök az európai ügyészség szószója lesz az európai tanácsban is. >> Már említette, hogy az erőforrásaik határán vannak, de a magyarországi korrupciós helyzetet tekintve bőven lesz tennivalójuk.

Hogyan fognak működni? vesznek fel új ügyészeket, munkatársakat.

Mi történik az önök irodáiban, amikor egy új ország csatlakozik? >> Elsősorban jogszabályi változásokra van szükség, mert a belső jogi keretet Magyarországon is hozzá kell igazítania az európai ügyészség rendeletéhez.

Nemcsak új ügyészekről van szó, hanem a magyar ügyészek mellett lesz egy európai ügyész, aki Magyarországot fogja képviselni, és ezt a személyt az EPOban nevezik ki.

Miután kinevezték európai ügyészé, ez a személy teljesen független lesz a nemzeti hatóságoktól, független az európai hatóságoktól.

Ő nem azért lesz itt, hogy Magyarországot képviselje, hanem azért, hogy az európai ügyészséget képviselje és felügyelje az összes Magyarországon lefolytatandó nyomozást.

Emellett európai megbízott ügyészeket is ki kell nevezni Magyarországon.

Ők azok, akik ténylegesen végzik a nyomozásokat az EPOban résztvevő tagállamokban.

Őket a Nemzeti hatóságok javasolják.

Az európai főügyész javasolja kinevezésüket az EPO kollégiuma előtt.

Ezt a kollégiumot egy-egy európai ügyész alkotja minden tagállamból, és ők döntik el, hogy kvezik-e ezeket az embereket.

Két fontos kritérium van az ügyészi kinevezéshez.

Először is minden kétséget kizárólag független személynek kell lenniük.

Másodszor pedig tapasztalattal kell rendelkezniük a pénzügyi bűnözés kivizsgálásának területén, és kell gyakorlatuk legyen a nemzetközi együttműködésben is.

Ezeket a kritériumokat nagyon komolyan vesszük, de emellett aktív ügyészeknek kell lenniük Magyarországon, mivel továbbra is a nemzeti rendszerbe lesznek beágyazva.

Kinevezésük után, amint a nyomozást indítjuk, a magyar eljárás keretében a magyar büntetőtörvénykönyvet és a magyar eljárás jogi szabályokat alkalmazzuk, és ügyeinket a magyar bíróságok elé terjesztjük.

Tehát nem vagyunk külföldi intézmény, mert mint mondtam, ügyészeink továbbra is a rendszerbe ágyazottak, és a magyar jogszabályoknak megfelelően járnak el.

Együttműködünk a magyar rendőrséggel. az adóhatóságokkal, és bármely magyar állampolgár tehet majd bejelentést nálunk, akár magyarul, akár bármely más nyelven.

Megkeresheti-e akár a leendő magyarországi irodánkat, vagy fordulhat a luxemburgi hivatalunkhoz is. >> Az új magyar kormány egy másik fontos választási ígérete volt a vagyonvaszerzés.

Ha kiderül, hogy a magyar oligarchák vagyonszerzésében európai pénzek is érintettek, azpo-nak van jogosultsága zárolni és akár elkobozni a jogtalanul szerzett vagyonokat?

Vizgálataink során természetesen segítünk a tagállamoknak a károk megtérítésében.

Ügyészeink azonosíthatják a lefoglalható vagyontárgyakat és intézkedéseket hozhatnak azok lefoglalására.

Ezek nagyon széles skálán mozognak.

Zárolhatunk bankszámlákat, lefoglalhatunk ingatlanokat vagy bármilyen értékes vagyontárgyat.

És amikor megvan az ítélet, tehát a bíróság végleges ítélete, és a bíró az elkobzás mellett döntött, akkor ezek a vagyontárgyak nem kerülnek vissza a tulajdonoshoz.

Mi így járulunk hozzá a károk megtérítéséhez.

A mi lehetőségeink nagyobbak, mint a nemzetközi hivataloké.

Ez az európai ügyészség hozzáadott értéke, és nemcsak a határokon átnyúló bűnözés kivizsgálásakor, hanem a vagyon visszaszerzésénél is.

Nemzeti szinteken korlátozottak a lehetőségek, mert minden nagyon széttagolt.

Képzeljék el, hogy nekünk már 24 tagállamban vannak ügyészeink, így bárhol az európai ügyészség hatáskörén belül, ha valamilyen információra van szükségünk, vagy éppen bizonyítékokat keresünk, azonnal felhívhatunk egy kollégát, aki aztán nagyon gyorsan tud cselekedni.

Ez akkor is érvényes, ha a vagyon visszaszerzéséről van szó, mert ebben a tevékenységben aztán tényleg számít a sebesség és az idő.

Az IPPO az Európai Unió költségvetésével szembeni csalások és az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében járhat el.

Nyomozhatnak-e például a Magyarországon letelepedett kínai akkumulátorgyáraknak adott óriási költségvetési támogatás és adómentesség ügyében?

Ez ugyanis sértheti az EU érdekeit, hiszen az adókedvezmények és egyéb támogatások miatt ezek olcsóbb.

Immár magyar árukkal választhatják el az EU piacát. >> Ismétlem a hatáskörünk az elkövetett bűncselekményen alapul.

Ha áfacsalásról, vámsalásról vagy állami támogatásokkal, uniós pénzekkel kapcsolatos csalásról van szó, akkor igen, van hatáskörünk, és kivizsgáljuk ezeket a bűncselekményeket.

A mi hatáskörünket a bűncselekmény határozza meg.

Ha van egy vállalat, amelyik ilyenbe keveredett, akkor és csak akkor léphetünk.

Egyébként vannak már olyan ügyeink, amelyekben harmadik országokból származó szervezet bűnözői csoportok kerültek a látókörünkbe, és indítottunk ellenük nyomozást.

Vannak olyan nyomozásaink is, amelyek pénzmosással kapcsolatosak, és esetenként kínai vállalatok vagy kínai állampolgárok is érintettek.

Tehát igen, ha a bűncselekménye a hatáskörünkbe tartozik, akkor nyomozhatunk.

De nem szeretnék feltételezett eseteket kommentálni.

Mi konkrét ügyekkel foglalkozunk. >> Több nagy kínai elkereskedelmi cégnek Magyarországon van a kelet-európai bázisa.

Az IPPO feladata a vám és Áfa csalások felderítése is.

Mennyire problémásak ezek a nagy e-kereskedelmi óriások? >> Ha megengedi, visszatérek a bűncselekményekre.

Tavaly az általam vezetett európai ügyészség több mint 3600 ügyet vizsgált.

A becsült kár több mint 67 milliárd euró volt.

Ezekből az esetekből több mint 900 áfacsaláshoz vagy vámcsaláshoz kapcsolódott, és a becsült kár 45 milliárd euró volt.

Világosan látszik, hogy ez a terület mennyire fertőzött.

Úgy is fogalmazhatok, hogy felfedeztünk egy ipari mértékű csalást, egy egész kontinensnyi bűnszervezetet, ahol a maffia és más szervezetbűnözői csoportok jelentős szerepet játszanak.

Kimondhatom azt is, hogy nincs olyan ország, amely mentes lenne az áfacsalásoktól.

Egyetlen tagállam se védett az ilyen típusú bűnözés ellen.

Tehát biztos vagyok benne, hogy ezen a területen bőven lesz dolgunk.

És ezt már korábban is elmondtam, hogy ezekben az ügyekben jó együttműködésünk volt az önök országával.

Biztos vagyok benne, hogy az ilyen típusú ügyek száma növekedni fog, mert csak, hogy egy konkrét példát említsek, mielőtt Lengyelország csatlakozott azóhoz, sok olyan ügyünk volt, amelyben az általános forgalmi adós csalások elvezettek Lengyelországhoz, de persze más tagállamokhoz is.

Egyáltalán nem meglepő módon a bűnszervezet tagjai egymással megbeszélték.

Nézzétek, ennek az EPONak nincs irodája Lengyelországban. talán át kellene odahelyezni az üzleti tevékenységünket, és ezt meg is tették.

Amint irodákat nyitottunk Lengyelországban, ez gyorsan megszűnt, mert a bűnözők…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Európai Főügyészség

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Exkluzív interjú – Európai főügyész: Nem okozhatunk csalódást Magyarországon”

Miről szól ez az epizód: „Exkluzív interjú – Európai főügyész: Nem okozhatunk csalódást Magyarországon”?

Az Európai Főügyészség (EPPO) főügyésze, Laura Codruța Kövesi exkluzív interjút adott a Magyar Hangnak. Elmondta, hogy Magyarország csatlakozása az EPPO-hoz egy levéllel kezdődik az Európai Bizottsághoz, majd a magyar jogba kell beépíteni az EPPO rendeletet. A csatlakozás… Az epizód a Magyar Hang podcastok című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Exkluzív interjú – Európai főügyész: Nem okozhatunk csalódást Magyarországon”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Magyar Péter, Laura Codruța Kövesi, Orbán Viktor, Tompos Ádám, Albert Enikő, Lakner Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Exkluzív interjú – Európai főügyész: Nem okozhatunk csalódást Magyarországon”?

Fő témái: európai főügyészség, eppo, csatlakozás, jogszabályok.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Exkluzív interjú – Európai főügyész: Nem okozhatunk csalódást Magyarországon”?

Megjelenés: 2026. 05. 15.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/magyar-hang-podcastok/exkluziv-interju-europai-fougyesz-nem-okozhatunk-csalodast-magyarorszagon-ec82a24d

Több epizód a Magyar Hang podcastok-ből