Mate Manus Podcast

32. rész - Tihanics Norbi filmrendezővel matéztam

· PT1H13M10S

Összefoglaló

Tihanics Norbert filmrendező, operatőr és dokumentumfilmes volt a Mate Manus Podcast vendége, akivel a műsorvezető egy brazíliai utazás során készített interjút. Norbert elmesélte, hogyan ismerkedett meg barátnőjével Budapesten, és hogyan indultak el Dél-Amerikába. Kitért az…

Röviden

Műsor
Mate Manus Podcast
Megjelenés
2025. 12. 30.
Hossz
1 óra 13 perc
Témák
filmrendezés, dokumentumfilm, argentína, brazília, maté, kultúrsokk
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Tihanics Norbert filmrendezővel Matézunk 00:03:05 - Érkezés Brazíliába 00:03:45 - Buenos Aires és magyar vonatkozása 00:
  2. — Igazi Latin-Amerika 00:06:55 - Buenos Aires vs.
  3. — Jujuy és Salta - Argentína őslakosokkal lakott része 00:10:47 - Melyik tartományban isznak a legtöbb matét? 00:12:20 - M
  4. — Argentína nagyon sokszínű 00:14:05 - Koka levél fogyasztás É-Ny Argentínában? 00:17:45 - Buenos Aires veszélyes? 00:19:4
  5. — A kedvesed, hogyan mutatta meg neked a matét? 00:22:10 - A növény lehűti a vízhőmérsékletet.
  6. — Megszeretted a Matézást? 00:25:56 - Argentin higénia és hús 00:29:01 - Após, Anyós járt már Magyarországon? 00:29:46 - H
  7. — Kolumbia a kedvenced? 00:34:00 - Veszélyes állatok Dél-Amerikában? És oltások 00:38:33 - Misionesi magyarok - avagy Norb
  8. — Argentínában élő magyarok 00:43:35 - Argentin és más dél-amerikai országok távolsági buszai 00:44:10 - Bolíviai emberek
  9. — Az európai ember videózik 00:49:15 - Ősi hagyományok és katolicizmus 00:51:10 - Szent Brochero atya és cordobai zarándék
  10. — Tererézési szokások 01:05:13 - Magyar kaják a maté mellé? 01:06:01 - Melyik argentin kaja hiányzik? 01:07:10 - Argentin

Ebben az epizódban

[zene] Maté Manus podcast podcast [zene] a Zerba Matér. >> Szóval itt vagyunk Óbudán Matémanus bázison.

Tihanics Norbival fog beszélgetni akiről tudok valamennyit, de nem túl sokat.

És röviden dióhében, aztán majd kijavít, egy magyar srác, aki rendező, operatőr, dokumentumfilmes közegben, és Londonban élt, utána hazajött Magyarországra, megismert valakit, akit majd ő elmond, hogy kit, és Dél-Amerikát járja, érdekli a az ilyen őslakos kultúra, csinált dokumentumf filmet Argentínában élő magyar gyökerű emberekről, és most visszajött Magyarországra, nem tudjuk, hogy mennyi időt, majd ő elmondja, és szerettetek volna egy podcastet, én meg vártam érdekes emberekre, most megjött és gondoltam, felvesszük.

Szóval Norbi, mondd el, hogy hogy kit ismertél meg itt Magyarországon, és utána mik volt mik voltak az első lépések, hogy mi mi történt utána. >> Aha.

Tehát 2000 2021-ben covid első hulláma idején megismerkedtem egy argentin lánnyal Budapesten, Tinderen. >> Hoppá! >> Hát a ugye akkor az volt mondjuk a legkézenfekvőbb ismerkedési platform Covidőszakban.

És hát úgy alakult, hogy komolyra fordult a a dolog.

Ő egyébként Máliból vagy véletlenül került ide, mert Portugáliába akart menni. >> Onnan visszautasították egy banki banki dolog miatt visszautasították a a Working Holiday visz kérelmét. >> De közben már az olasz állampolgárságot azt elkezdte intézni. >> Ühüm.

És így hát így alakult, hogy az első fél évünk itt Magyarországon az úgy tehát, hogy igazából nem is Magyarországon voltunk, hanem én még visszamentem Angliába egy kicsit dolgozni.

Ő meg ő meg elment három hónapra Olaszországba befejezni a vízumkérelmet, megkapta az olasz állampolgárságot, és utána mentünk decemberbe Argentínába.

És akkor ott nem tudom, Argentínában nem sokat voltunk amúgy, vagy két-három hónapot.

És akkor >> bát bocsánat csak, mert még adáson kívül elmondtad, hogy Brazíliában ér Brazíliába érkezett meg a repülő, >> és akkor voltak neked az első latinamerikai élményeid, és ezek mik voltak?

Mert ez ez nagyon ér >> hát ez a ez a majdhogy nem félmeztelen emberek az utcán a a trópusi éghajlaton, vagy hát nem tudom Szao Paulóban mennyire trópusa az égkha, de hogy meleg van.

Hát az, amit az ember Brazíliáról elképzel, hogy félmeztelen férfiak, csinos lányok szinte egy 100 semmiben, és akkor kint több százan egy klub előtt ott isznak beszélgetnek mindenhol leszakított kábelek. >> Azért ez egy külvárosi rész, ez nem nem egy biztonságos rész.

Aztán elmentünk vacsorázni egy ilyen nagyon lepukkant helyre. emberek még ott emlékszem dobáltak be pénzt automatába, és így próbáltak a gyerekeiknek ilyen kis plüssmacit halászni ezzel a ezzel a lesüllyedő karral. >> Igen.

Mint a Wliba a május. >> Igen.

És ott láttam, mint ahogy korábban mondtam, ott láttam segíteni, >> ott láttam tíédzsereket például fegyverrel. >> Ühüm. >> Mászkálni az utcán. >> Tehát ez volt az első élmény.

Aztán megérkeztünk Buenosbe két nap múlva.

Az meg ugye megint egy nagyon más világ.

Sokan mondják, hogy ugye európaias. >> Ühüm. >> Igen.

Hát ugye a kálnai füvérek, a magyar kálnai fővérek alakították volna Száresznek a a legprominensebb épületeinek a kinézetét. >> Nem tudtam. >> Igen.

Akkoriban, amikor bíró atól feltaláló kikerült, ők akkor már kint voltak. >> Igen.

És rengeteg, hát a a rendőrségi, az az akkori rendőrős a van az egyik stádium Buenazben, amin van kettő boxoló a tetején, azt lehet láttad is.

Azt például ők azt is ők tervezték >> a Kálnai füvérak reng. >> Melyik kinek a stadionja?

Nem tudod, >> nem tudom, mert nem olyan stadion.

Ez ez ez valamire ez nem foci stadion, valami sportstadion. >> Kettő boxolónak a szilettje van a tetején.

Megné megnézzük majd >> azt is.

Ők te hát meg meg még azért van még vagy nem tudom, biztos van még vagy 10 épület, ami megvan tőlük.

És tehát akkor te magyarként ugye Londonban voltál előtte és és akkor neked volt egy ilyen latinamerikai sokkod.

És mi volt így az első élmény, amit így így realizáltál, hogy na most akkor megjöttünk, és hogy ez nem az, ami >> ami eddig volt, vagy volt-e neked bármi ilyen, hogy hogy ez most valami más lesz?

Én Én sose szerettem Nyugat-Európát.

Csak nekem a Nyugat-Európa mindig túl túl szabályozott, túl tiszta, túl túl jó.

Nem tudom, valahogy sose félt a fejemben, hogy hogy hogy tényleg ennyire jó, miközben meg amúgy nyilván nem mindenhol ez van.

Úgyhogy nekem nem volt egy nagy sok.

Hát azért el kellett mennem Kolombiába először, amikor úgy nekem nekem Latinamerika amúgy nem Argentína, tehát Argentína Dél-Amerika, de nem az az igazi az igazi Latinamerika nekem az az Kolumbia. >> Aha.

Minden évben visszamegyek Kolumbiába, rengeteg filmet forgattam ott.

Nekem az az az ország, ami tudja azt a azt a tipikus idealizált Latinamerikát mutatni, ami Argentína egy nagyon más világ. >> Ühüm. >> Nyilván ott inkább érzelmi kötődések vannak.

Az Andok, amit én a földbolygónak, a gerincoszlopának tartok, és akkor ott van a az amazonasz, mint a tüdő.

Én azt így valahogy így el kell a földet képzelnem, akkor így képzelem el.

Tehát a az andok ugye Argentíában indul, és akkor délről felmentünk teljesen dél dél-amerika déli csücskéből, Dél-Amerika északi csücskébe fel a a mi a neve?

Észak-kolumbiában a >> micsoda? >> Lagvahira.

A Lagvahira félszigetre felmentünk.

Teljesen úgy hát az körülbelül olyan olyan olyan magasan van, mint Panama. >> Kicsit éjszakabban és nagyon mást.

Minél éjszakabra mész, annál mondjuk úgy, hogy latinosabb.

Délen meg ugye hát Andok az is egy nagyon más. >> Igen.

És a te kedves Buenos Airy, ami provincia.

Tehát a tartomány, ami nem egyő magával a a belvárossal, most mondjuk így. >> És nekem például nagy különbség volt, hogy Buenos Aires meg Argentína többi része.

És én azt akartam kérdezni, hogy az egy oké, hogy hogy Argentína nem az a Latinamerika, de mondjuk Buenos Airesen kívül nem volt ilyen latinamerikai érzésed, mondjuk nem tudom argentína északi része, ami nem Buenos Mission. >> Dehogy nem, >> vagy tehát akkor az azért mégis azért ez mégis más. >> Jó >> ja hülyén fejeztem ki.

Nyilván nem az, hogy Argentina nem Latinamerika, hanem nem az a nagyon idealizált Latinamerika, mint amit a az ember a filmből, filmekből Buenos Airesre ugye szokták azt mondani, han Argentinára meg talán Uruguayra még meg ott hát Chile, bár ezzel én amúgy nem nagyon éltek egyet, hogy hogy ezek ilyen nagyon európai országok.

Buenos vagy Argentínának van ez a Buenoses provincia, meg van egy-két más környék, mondjuk Kordoba meg egyebek, ami igen egyébként elég elég európaias.

Ha lemész délre, nagyon más világ az andok, vagy a az andok meg ugye a délpatagónia teljesen más.

Felmész északra, ott már azért rengeteg Indián van.

Én például azt a környéket szeretem jobban.

Az ott, ahogy északon például ha elmész Peruba, vagy elmész Bolíviába, vagy elmész Chilébe, vagy Huhujba, ühüm, >> észak-Argentinába, az emberek nem azt mondják, hogy amikor kérdezem tőlük, hogy mondják-e, hogy hol vagyunk a kamerában, nem azt mondják, hogy Argentínában vagyunk, hanem itt vagyunk Huhujban, ez a Malta közös Malta communitynek a környéke.

Jelenleg Argentinához tartozunk. ezt mond tehát, hogy őket amúgy nem nagyon érdekli, hogy tehát hogy nekik ez nem egy szempont, hogy közigazgatás, ők most argentin tehát ők az andoki nép, ők az andoknak arról a környékéről jöttek. >> Aha. >> Tehát >> igen, meg a maté kultúra is, ahogy egy kicsit belevigyük a matézást, huhujba meg tart >> Huhujba meg Szában sokkal kevesebb matézót láttam.

Ugye ott a kokalevélnek a fogyasztása az ott legális.

Lehet, hogy teában, tehát hogy a a leveleket leöntöd meleg vízzel és kvázi úgy, mint egy teát.

Illetve lehet úgy is, hogy berakod az ínyed alá, és akkor folyamatosan oldódik a koka levélből a az anyag.

És ugye vannak kamionsofőrök, akik mondják, hogy ők matéznak, illetve kokalevéllel együtt próbálnak ébren maradni.

Valaki meg csak kokalevelet használ, és azt mondja, hogy ő nem ér rá a a kamionba matézni. >> Igen.

Tehát meg ugye azért területileg a a Mate ugye az a vörösföldes környék, mission elsző Paragnak az a környéke Dél Délbrazília, tehát ott neki kell az a tipikus vörös föld ugye. >> Itt van egyébként.

Haz hoztam. >> Ja, hoztál belőle. >> Aha. >> Akkor természetsz magadnak egy legalább [nevetés] egy tövet.

Ez nem tudom, hogy mennyire szabályos egyébként. >> Valószínűleg nem.

Igen, ez már itt van. >> Ne, ne engedd szabadjál. >> Igen, de ez jó.

Az is egy nagyon különleges dolog amúgy a ahogy felmész észak, hogy hogy tehát ez a ugye a maté kultúrához ez a Vörös föld hozzátartozik, és hogy amikor ott vagy azon a környéken, mást se látsz.

Csak tehát az autókon le van rakódva ez a vörös réteg.

A >> így van. >> Ha sár van, akkor az vörös sár.

Tehát olyan, mintha vérezne a Föld körülbelül. >> Nagyon megfog mindent. >> Igen. >> És mit akarok mondani, hogy tudod-e, hogy melyik tartományban isznak Argeninában a legtöbb matét a nem tudom, hogy kutatások szerint, de hogy hogy ezt sok helyről visszahallottam. >> Tippelhetsz kettőtő? >> Nem tudom, de mondjuk vagy száltát mondanám, >> a legtöbb a legtöbb matét. >> Aha.

Elektrum száltát mondanám, vagy várjál, várjál, hadd gondolkozz akkor hát közel hát nem tudom, Paragjhoz vagy Uruguayhoz közel azt gondolnám. >> Ühüm. >> Hát nem tudom, akkor mondjuk még mission lesz. >> Ühüm.

Entreiost mondják. >> Entre >> ő nekük ugye a bece nevük a zöld hasúak. >> Ühüm.

De azért kapták azt a nevet, mert volt egy háború, ahol állandóan kúszniuk kellett a földön, és ezért kapták meg.

De ma már a mai kultúra valaki úgy értelmezte ezt, hogy azért, mert olyan sok matétisznak, és ezért kapták a zöld hasúnevet, de ez már csak egy ilyen ferdítés. >> Ezt nem tudtam. >> És Urugvában abban igazad van, hogy ott a legnagyobb az egy főre őső maté fogyasztás.

De ugye az argentinok szoktak viccelődni, hogy Uruguvá is egy tartomány Argentíának.

Átta ez a tipikus poén és és szálta meg huhuj ott nagyon kevés embert láttam matézni az utcán.

Otthon lehet, hogy ott van a matét, de például Csákóba, ahol sok magyar >> Igen.

Meg ahol töltöttünk több időt meg mondjuk milyen volt még Entosban is láttunk sok matét.

Én missionesben is nagyon sok matézót láttam, >> tehát ott ott de be kell írni majd, hogy hogy a tartományokba nem tudom, hogy délen soha nem jártam >> sokan, de tehát délen például Igen. a Nem bocsánat >> nyugodtan. [zene] Tehát ott a igen Argentina, mivel egy nagyon hosszú ország, ugye északról délre haladva, tehát borzasztó hosszú, rengeteg különböző hát mondhatni, hogy még kulturálisan is nagyon különbözik.

Ö délen ugye ott van a Patagónia, rengeteg turista, akkor ott van a sivatag, aztán átmegyünk nem tudom Mendóza, környéke, a borok ugye ott van az Akonkagoa, onnan át lehet menni Chilébe.

A világ legszebb autóútja vagy buszútja például, vagy ugye amit a britek építettek oda vasutat. >> Ühüm. >> Akkor nem tudom, lehet már túloldon lehet menni bálnákat nézni.

Ha felmegy az ember északra misszi, az tiszta dzsungel.

Egy kicsit olyan, mintha mint a brazíliai őserdőben lenne, akkor a másik oldalon egy kicsit kell, vagy nyugatabbra elmegyünk, felmegyünk északra, huhuj.

Az meg egy abszolút andoki, még csak nem is inka, mert ezek jól az inkák előtt ott voltak ezek az emberek.

Tehát a az inkáknak volt valami befolyásuk, de nem gondolom, hogy túl sok.

Ez is nagyon más, mint ahogy mondtad.

Ők nem isznak ők nem isznak Matét.

Amikor ott vagyok, akkor én is azt rákcsálom, mert ugye általában ott minden 2000 men felül van. >> De ez nem szó szerinti rákcsálás, nem?

Ha tehát hogy amit nekem tanítottak, hogy be kell dugni, hogy kicsit be kell nyálazni és be kell dugni az innyed alá.

Hát előbb össze kell rállni, tehát hogy hogy mit tudom, veszel egy veszel öt- hat nyolc levelet, beveszed a szárba, előbb össze kell rágni, akkor összekeveredik a nyála, lesz egy kis csomó, és aztán a nyelveddel előigazítod a szádélbe, és hát attól függ, hogy mennyit akarsz >> abból >> érzed a kókalevélnek a hatását?

Kávé, egy erősebb kávénak felel meg. segít egyébként akkor, amikor mondjuk, hogyha ha úgy az ember mondjuk menetel felfele magas magas hegyi körülmények között, mondjuk mi most ugye Tilkarában felmentünk az umbro punta korához, az 4000 m magasómal. >> Mi hova mentünk?

Auamaka. >> Umauaka. >> Aha. >> Ui umaakára mentünk kocsival.

Hát ott a gondolom a sziv [nevetés] a szivárványos hegyek ott vannak, ugye?

Igen, >> igen. >> Nekünk mennyit kellett sétálnunk?

Az utolsó 200 mt. >> Hát de az durva.

Ott ott mondták nektek is, hogy óvatosan a sétálással, mert hogy >> Igen, mondták, >> mert mert ugye nincs oxigén, és akkor kiszállsz az autóból, akkor lehet, hogy nem érzed el. >> De nem é de nem éreztem azt, hogy hogy valami sokkal nehezebb lenne. >> Hány méter magas az ott? >> 4000.

Nem tudom, >> 4000 valamennyi, de úgy volt, hogy kiszálltunk, és akkor volt egy ilyen nagy emelkedő, >> és akkor elkezdtünk sétálni, és hát nehéz lett volna, de ez úgy tehát valamennyire nehéz volt, de kicsit azt éreztem, hogy ez mindenhol nehéz. >> Aha. >> És kaptunk ilyen valami kis löttyöt, mint egy parfüm, amit rákellett a kezedre, és azt kellett szívni. >> Aha.

A másik, kaptunk gumicukrot, ilyen kokaeles gumicukrot.

Nem tudom, hogy ezekben mennyi marketing meg mennyi hat. >> Van benne koka. >> Aha. >> Tehát ezekbe általában. >> Ja, igen.

Tehát amikor kicsit megálltunk, akkor akkor a cukorkára ráittunk egy-két matét. >> De nem tudom, sokáig ott voltatok ezen a környéken előtte?

Igen. >> Tehát ha hozzászoktatok? >> Nem, előtte nem. >> Előtte?

Előtte nem voltunk ott most hogy h várjál Purmaában voltunk előtte több napot. >> Igen.

Hát azok káb azok ilyen 2400 500 mlen magasan vannak. >> Lehet ez segített >> persze.

Hát a 2500 körül kezdődik ez, hogy az ember élzi, de…

Említett entitások

Témák

Személyek

  • Tihanics Norbert

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „32. rész - Tihanics Norbi filmrendezővel matéztam”

Miről szól ez az epizód: „32. rész - Tihanics Norbi filmrendezővel matéztam”?

Tihanics Norbert filmrendező, operatőr és dokumentumfilmes volt a Mate Manus Podcast vendége, akivel a műsorvezető egy brazíliai utazás során készített interjút. Norbert elmesélte, hogyan ismerkedett meg barátnőjével Budapesten, és hogyan indultak el Dél-Amerikába. Kitért az… Az epizód a Mate Manus Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 30..

Milyen témákat érint ez az epizód: „32. rész - Tihanics Norbi filmrendezővel matéztam”?

Fő témái: filmrendezés, dokumentumfilm, argentína, brazília, maté, kultúrsokk.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „32. rész - Tihanics Norbi filmrendezővel matéztam”?

Megjelenés: 2025. 12. 30.. Hossz: 1 óra 13 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mate-manus-podcast/32-resz-tihanics-norbi-filmrendezovel-mateztam-80fc2340

Több epizód a Mate Manus Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból