Mate Manus Podcast

33. rész - Miklóssal és Gyuszival az utolsó magyarul beszélő argentinokkal matéztam (Coronel du Graty, Chaco)

· PT22M53S

Összefoglaló

Miklós, 74 éves, a Coronel du Graty-ban (Chaco) élő utolsó magyarul beszélő férfiak egyike, mesél az életéről és a maté fogyasztásának szokásairól. Elmondja, hogy nagyszülei, illetve apja érkeztek Magyarországról, és hogy ő maga itt született. Gyerekkorában, háromévesen itta…

Röviden

Műsor
Mate Manus Podcast
Megjelenés
2026. 02. 23.
Hossz
23 perc
Témák
maté, argentína, magyar diaszpóra, szokások, gasztronómia
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Maté Manus podcast podcast a zsbaó. >> Oké, szóval akkor Miklóssal. >> Miklós >> Miklóssal beszélgetek.

Hány éves Miklós? >> 74 éves betöltve. >> 74 éves betöltve.

Itt vagyunk Dugratiban. >> Csákó.

A Csákói kismagyarország. >> Csákói kismagyarország.

Úgy, úgy mondták, mondták elég mit. >> És az első kérdésem az, hogy hogy jött ide?

Itt született. >> Itt itt születem ebbe a faluba. >> Magyarország melyik részéről? >> Igen. >> Jöttek a nagyszülők. >> Sz én mondtam, én apám dicsi falvábtt.

Itt volt a hát a határon a német iskola, mert ő volt ahhoz ő lakott.

Az meg tanult beszélni németül is, meg magyarus, írni is meg olvas olv olvasni is. >> Ühüm.

Mikor itt élet első matéját, Miklós? >> Tessék. >> Mikor itt élete első matéját?

Hát három éves gyerek voltam. >> Ki csinálta ezt a matét? >> Japá így reggel az volt a sokás korán fölkellni tüzet rakni, mert azelőtt nem volt gáz, hanem tüzet között rakni, vizet között hozni a kútról. 100 m volt a kút.

Aztán az megmelegíteni egyé nagy pávát, >> egy nagypávába a vizet.

Aztán ottan >> mindig volt szokásoszakoltam mindig mikor már egy kicsit lengyes volt a a víz, akkor már kínált >> Aha. >> Így >> és édesen itte akkor még a matét, vagy keserűen?

Szokták édesenni. >> Ühüm. >> És mai napig is édesen issza a matét. >> Mind a két formán.

Ha valaki gyümbelmes akar keseremátét akkor keserétünk.

De nem teszek bele cukrot, hanem azt a edulkarant. >> Aha.

Cukorhelyettesítő a stívia meg a sző. >> Igen. >> Ami nem tartalmaz >> igazi cukrot. >> Igen. >> Kivel szokott matézni általában?

Kon kien? >> Kivel? >> Kon kien? magyarul magyarul >> magyarul amikor feleségemmel voltam akkor mindig vele.

Ja sose reggel hanem délután mer reggel nem szokott üt már >> tényleg? >> Igen.

Na na nem nem a teljes kávétüm >> olyasmé.

Délután szívénz. >> És figyelni kell arra, hogy ne igjon túl késő Matét, hogy tudjon aludni, vagy bármikor tud Matét inni.

Tehát nem, tehát nem nem befolyásolja az alvást.

Tehát ha mondjuk este 10-kor iszik Maté, tud aludni utána? >> Na nem, nem, nem.

Ha Mátézok délután korá Mátézok, >> mert ha nem, akkor nem alszok.

Mi az utolsó óra, időpont, amikor még lehet maténi, hogy tudjon aludni körülbelül? >> Hat óra tájba. >> Ühüm.

És argentin zsbát iszik, gondolom. >> Sé szé innen missionbó. >> Száras vagy szármentes? >> Szára.

Szár. >> Melyik márkát szereti?

Melyik? >> Vaj a mostan akitő szokni.

Plázsító. >> Aha. >> Azelőtt volt Kosca. >> Aha. >> Koszcsa. >> Kosz. >> Akkor m már nagyon régi van. >> Az egy nagyon régi lehet, mert a koszcsa azt jelenti, hogy szüret. >> Tényleg >> az azt jelenti, hogy szütt hiszem, hogy még gyű meg az, hogy ne? >> Na nem. >> Nem itt nem bűn erre. >> Az volt arra az első volt >> az egy régi márka lehet. >> Régi márka. >> Volt pár márka.

Mostan aki jobban van a plazsarítóm >> van az a másik Clariando. >> Klariando >> az keser mint amet. >> És járt missionbe vagy korientesbe?

Missiones voltam egy hetet. >> Ühüm. voltam ottan a ott lakik az unokám lány.

Azt akkor elmentem oda meg a lányommal meglátogat és Korien Korinesba át átmentünk >> és látott zerbaföldeket >> tessék? >> Zservaföldeket zer Zservateres. >> Zervatar ott mi?

Mission Bazzi >> és nyáron pererézni is szokott, vagy mindig csak matézni?

Én mindig csak matét. >> Csak maté >> tererét nem. >> Miért nem iszik tererét? >> Hát mert magam nem iszom. >> Ühüm.

A másik az jó, hogyha választhatna két embert, bárkit az egész világon, lehet meghalt, lehet élő, akivel matézna.

Ki lenne az a két ember, aki most itt ülne ennél az asztalnál, és mondjuk két órán keresztül lehetne vele matézni, beszélgetni?

Nem baj, hogyha ha más nyelv ellen.

Tehát ez egy fikció, ez a kérdés, ez egy fantázia kérdés. >> Ki lenne az a két ember, aki itt ülne, aki ha bárkit választhatna?

Szé o egy kicsit furcsa megválatolni, de egy a apósommal az nem német volt, hanem olaj. >> Ühüm.

Ola. >> Szép >> román. >> H >> hát azér az román.

Nem az olá az az román. >> Er vagy nem tudom, hogy hogy melyik kom italiano. >> Ó, >> italián >> italián. >> Taljá.

Olasz Gyuszi és hogy is mondják a szé barátod a Máté látod és akkor nagyon nyálos akkor az a baj mikor szokják a szokás azt mondja megtörölőni a bumbicsát akármilyen rongyja vagy szörét hogy is mondják magyar >> igen >> az a baj amikor a barátom nagyon nem tud jó Ó színi valamikor nézed a bumizsáz és akkor mén le a víz a nyál és >> juj >> akkor már elm a >> a kedb >> a kedben már.

Igen. >> Az a baj kivel matézna e ennél az asztalnál bárkit választhat az egész világon.

Lehet halott, lehet élő lehet történelmi személy.

Na de én nem vagyok olyan, hogy is mondják, hogy is mondják, distinton distionm, >> hogy mondják akárkivel, >> bárkivel. >> Pé >> jó, >> de de azt mindig nézem, hogy hogy év évvel is szoktunk mátézni mindig. >> Aha.

Nem volt báis nem vagy ott akármilyen billeni német nekem van sógor hogy mjék ukranjánul a másik meg német há mindig nem dean kicsit elment az a meséltem mám neked ot az erés betegségben nem volt mind a világon >> pandémia >> pandémiás Akkor nem volt, mert >> akkor nem volt.

Az a baj volt, mikor mondtam neked már van, hogy mindig vitték mindig egy vitték az ők másik >> a saját matét. >> Saját bombizs.

Igen. >> Mikor szoktak önök együtt matézni?

Hú, már nagyon sok éven már ismerünk magunkat már.

Hú, megvan egy ilyen éven >> megvan egy ilyen szokás, hogy hogy szombat reggel akkor együtt matézunk, vagy tudod mit?

Megmondom neked, hogy ne már mindig reggel nem gyűhök és már mikor este gyűhög meglát őtet már hozok már egy bort akkor már nyitunk és már egy pár nótát magyar nóótát tanulnunk egy meccs.

Szé akkor szoktam már ez ott gycizial ott az ő házá. >> Ühüm.

Az mindig ott ott volt a felesége is, ő is a fia.

Pár percbe gyütt a fia, mert dolgozik, pihent.

Azt akkor mátunk ott >> szé most már nem bír már ő menni a odáig már megsíti a baját, mert nem bír járni. >> Járt a motorbicikli.

Ü >> volt neki motorbiciklije, de a fia elvitte a kamprom.

Már mind fét, hogy hogy el el elesik és majd nagy baj büllenni vele és akkor inkább elvitte a kampra motorbiciklit.

Magyar kolbász vagy argentin csorizó?

Magyar kolbász vagy argentin csoriz? >> Magyar kolbász. >> Én >> hát neked már meséltem már ma.

Hát igen, mindig az >> magyar vörösbor vagy argentin vörösbor?

A magyar vörös borz nem ismerem ő nagyon, de argentinó borci >> fehérbor vörösbor esik a mind jó ez >> jó h úgy látszik hogy is mondják mikor hogy konzedim hogy is mondják ezt >> együtt gondolok minden ami Ja igen. >> Hát >> együtt >> igen, már mondtam neked, hogy én se nem ismertem meg nem még a magyar bort a pálinkát.

Igen, de annak nekem nem olyan erős.

Nem bírom meginni olyan gyorsan mindegy, hogy itten amikor haták a magyar fiúk a >> erős pálinkát >> kell megszokni azt meginni. >> Miklósön szereti a pálinkát?

Szép apám mindig csinált pálinkát ott a kampon.

Aztán akkor mindig adott egy nyeletet, mikor már kicsike voltam is a három- négy éves korában. >> Igen. >> De azt mondja nyeletetünk meg nehogy kiugran a a szemet. >> Egy másik kérdés.

A matét tejjel matékosziló tejjel olyat szoktak inni vagy?

A matikosidót tejel tudom mikor reggel kü régelő >> régen reggel kis kis kiskorá >> székora >> a akartam már neked mondani mik az hogy ez a régi szog szokás de már mostaná majdnem elveszett nem de mikor volt úgy volt hogy mátéztak karán és aztán mikor el fordultak egy kicsit ide-oda már készítették már az asztalt és akkor már gyütt a füstö kolbász meg a szalona töpörgű és újra ott itták a matekos ami mondatt telj >> igen >> a már bor nem volt akkor olyan olyan órakú >> utolsó kérdés mi a legjobb sós vagy édes sütemény a matého mi az amit a legjobb enni a matého itt Argentínában nekem A az édes de ne túl édes mer >> faktúra >> c faktúra az >> dúszereletcsével vagy vagy membrizsóval vagy dúzer lecsé membrizsó ott a kampon tudtunk termelni úgy hívják azt a a plantát groszillia >> ó ezt nem ismerem >> az >> magyarul úgy megnézjük a megnéz volt, mi a neve? >> Grosia >> groszéria. >> És szokták a vat sorba szokták azt vetni >> és mi hogy mondj virágot a virágot úgy mint a vata. >> Aha. >> Azt akkor mikor már megért akkor a vörös volt a izé.

Azt akkor le kell kopasszani, azt adok be még mosni, beletezni egy egy nagy kaszrolba, aztán leönteni sok cukorral meg vízzel, azt ott hagyni az ellők azt lágyulni azt akkor megszútta a hőzni anyám.

Azt akkor onnan kigyüt a lekvár, rossz lekvár, aztán a leve az még a az volt mint a refreskó húgó. >> Aha. >> Az üdítő üdítő üdítő hideg üdítő. >> És szoktuk az uborkát is.

Anyám savanyította >> sokszóak szarmával szó sóva tött rá.

Ezt a levelet a >> kapor kaport vagy babérle kaport babérlevelet is megt főllőlevelet is sző >> föllőlevet >> én kaporitet szoktam csinálni mindig de ilyen mostan nyárban nem van mindve akkor vannak akkor de most már nem lehet már megszárom mindjárt nagyon olyan télen És plá, hogy mondják?

Plantedma. >> Ühüm. >> Aha. >> És akkor Gyula, milyen édességgel vagy sósággal a legjobb matézni?

A maté nekem nem nekünk nem sok a szokás otthon. >> Ühüm. >> De mindig van feleségem mindig csinál az édős kenyér, hogy is van gyümölcse >> és akkor arra van, de nem sokat.

Keves >> már nekünk már füstölni, hogy is mondják, azt már nem csináljuk már. >> Na már elment a szokásot már mindig kicsitben megvagyunk már, hogy is mondjam, butog és akkor már mindig vigyázzuk.

Nem lehet lemni annyit már, >> de mindig mondom neked, hogy régen új volt a szakás. >> El első mó mikor elvégezték a mát és azt már gyűtt már újra a a tejes kávét is volt már még a még a szalon a tüpörkű meg ez mind a és akkor >> jó.

Hát >> köszönöm szépen a >> nem >> igen >> azt akarom mondani érte Magyarországon ismerik az empanádát amit csinálnak itt >> ismerik egyre többen.

Bár még nagyon sokan nem ismerik de mi például a a barátnőmmel szoktunk csinálni >> és és volt egy argentin üzlet Budapesten, akik empanádát árultak. >> Hurra.

És emiatt több magyar megismerte.

Ö szóval tudják azt, hogy van marhás empanádá, >> spenótos, csirkés, hamonikesó, tehát sajtos sonkás itt is csinál >> és és ismerik, de nem sokan, mondjuk úgy. >> Igen.

Köszönöm szépen a beszélgetést >> és és akkor további jómat bocsánakat kedveztele és mikor mennek a fiatalak a önné valamit úgy várol hogy is mondják a >> étterembe. >> Igen.

És mit mi az a szokása, amit kérnek a tipikusan Igen. >> Nagyon sok a nemzetközi konyha Budapesten, tehát nagyon sok a görög, giroszos vannak.

Kínai táj kaják sokan járnak olasz pizzériába.

Tehát pizzéria >> és sok a hamburgeres. >> De hát vannak ez ilyen amerikai típusú hamburgerek meg vannak azt mondja, hogy vannak amik ilyen csirkeburgerek, tehát sok az ilyen csirkéző roti rotiszeren.

És van bocsánat akaron is, hogy inni szeretik a sört.

Ö pálinka szerintem nem annyira.

Tehát tehát megjelenik a pálinka de >> de sok az ilyen koktél gin tonicot isznak. >> Ühüm >> például, >> de vannak helyek, ahol mondjuk a sör mellé kérnek unikumot.

Nem >> van mindenki mindenkinek egy kicsit más a szokása, de a fröccsözés például nyáron az még megmarad.

Igen. >> És és ennyi. >> Persze.

Dinny termelik a dinnyét ott Magyarország van.

Nyáron nagyon sok dinnyét eszünk.

Meg a sárga dinnyeje is. >> Sárga dinnje is van, de szerintem a görög dinnyeje az sokkal népszerűbb.

Sokkal többen esznek görög dinnyét. >> Miért mondják neki görög dinnyét? >> Azt nem tudom. >> Magyarul mondják, de itt is úgy mondta apám, minden görög din.

Igen, az görög dinnyel. >> Így. >> Na, jól van.

Köszönöm szépen, hogyha nincs több kérdés. >> Nektek, neked, hogy együttetek van, nincsen szó rá erre nincsen szó.

És akarom mondani neked, hogy mondjad meg azt, amikor visszamész Magyarországra, hogy taná tanáltál még magyarokat, de nehezen beszélek, de még van.

Hát igen. >> Ezzel a ezzel az adással is fogom >> terjeszteni a a hírt, hogy itt még azért >> hiába vagyunk itt Buenos Airestől nagyon messze >> egy egy olyan tartományba, ami nem híres, tehát ez a tartomány ez nem híres, és ennek a tartománynak egy településén egy falvában >> még hallunk magyar szót.

Azért mondom nektem izé, hogy nem, hogy nagyon örömben megtan tanálom magam, mikor gyüttöktük, nem tudom miért már az használom mindjárt azt a magyar szót. >> Igen. >> Hát itt nagyon nehéz neked. mondtam már elmeséltem neked, mikor már tanálkozunk egy barátommal, hogy tud magyarul, de de mondom mondtam úgy, hogy én a legkönnyebb nekik mindjárt elfordítsuk, fordítsuk és már spanyol az van neki könnyebb beszélni, az a baj.

Igen, >> köszönjük a vagyis én köszönöm szépen a beszélgetést is neked is a legjobbat kívánok. >> Köszönöm.

Az összes Magyarországnak meg a kismagyarok, mert itt a apám mindig azt mondta, a csákói kis Magyarország koronugráti.

Nagyon nagy köszönöst küldök a is mondjam a magyar álló álló govárnunk >> gobiern >> állam >> állam magyar állomnak hogy nagyon sokat csinált ide a csákóba ide dugrátira az nincsen az szórám ott nagyon sokat segített itten a a magyar gyületésb nem >> az az is jó vol nagyszerű megmondani hogy mondom hogy Anyagrenta nincsen rá. >> Ühüm. >> Szórá az igaz. >> Nagy hála. >> Igen.

Jó. >> Ez egy szép ez egy szép végszó.

És azzal, hogy hogy sokat nagyon szépet láttak ottan tudták, hogy mely hogy honnan gyöttek a hun a gyökéri?

Hogy is mondják? >> Gyökerek. >> Gyökerek.

És akkor mondják, bírják mondani mostan, hogy melyik az a az a szép Magyarország, aki amott ott hagyták a nagyapák még.

Hát miért mindig mondom, hogy miért gyüttek el önnön onnent.

Itt a legmeleg van, odagy most 37 fok van, amikor most beszélünk.

És a kinti kinti hőmérsékletnek a az érzékelése pedig 39 fok.

És még csak most kezdődött a nyár, ugye? >> Igen.

Köszönjük szépen a a figyelmet. เฮ

Említett entitások

Témák

  • maté
  • argentína
  • magyar diaszpóra
  • szokások
  • gasztronómia

Személyek

  • Miklós

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „33. rész - Miklóssal és Gyuszival az utolsó magyarul beszélő argentinokkal matéztam (Coronel du Graty, Chaco)”

Miről szól ez az epizód: „33. rész - Miklóssal és Gyuszival az utolsó magyarul beszélő argentinokkal matéztam (Coronel du Graty, Chaco)”?

Miklós, 74 éves, a Coronel du Graty-ban (Chaco) élő utolsó magyarul beszélő férfiak egyike, mesél az életéről és a maté fogyasztásának szokásairól. Elmondja, hogy nagyszülei, illetve apja érkeztek Magyarországról, és hogy ő maga itt született. Gyerekkorában, háromévesen itta… Az epizód a Mate Manus Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 23..

Milyen témákat érint ez az epizód: „33. rész - Miklóssal és Gyuszival az utolsó magyarul beszélő argentinokkal matéztam (Coronel du Graty, Chaco)”?

Fő témái: maté, argentína, magyar diaszpóra, szokások, gasztronómia.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „33. rész - Miklóssal és Gyuszival az utolsó magyarul beszélő argentinokkal matéztam (Coronel du Graty, Chaco)”?

Megjelenés: 2026. 02. 23.. Hossz: 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mate-manus-podcast/33-resz-miklossal-es-gyuszival-az-utolso-magyarul-beszelo-argentinokkal-mateztam-7a36ef05

Több epizód a Mate Manus Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból