Mindenségit!

Dávid-Barrett Tamás: Felboruló világrend, fajunk jövője, véleménybuborékok, MI

· PT1H4M28S

Összefoglaló

A Mindenségit! podcast vendége Dávid-Barrett Tamás viselkedéskutató, az Oxfordi Egyetem oktatója. A beszélgetés a világrend megváltozásáról, a populizmus térnyeréséről, az emberiség életcéljáról és önreflexió hiányáról szól. Dávid-Barrett Tamás a patriarchátus természetrajza…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 03. 23.
Hossz
1 óra 4 perc
Szereplők, említett nevek
Dávid-Barrett Tamás, Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely
Témák
világrend, populizmus, emberiség jövője, mesterséges intelligencia, viselkedéskutatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Úgy hisszük, hogy vízválasztóhoz érkeztünk. ugyanis a mindenségit podcastot annak igényében hoztuk létre úgy három évvel ezelőtt, hogy válaszokat kapjunk.

Válaszokat kapjunk arra, hogy abban a világban, amit nyugati civilizációként ismerten alkottunk meg magunknak, mi értelme van az életnek?

Azért élünk, hogy napi 8 10 12 órát gürcjünk.

Olyasmivel töltsük a drága időnket, ami sok esetben ki nem állhatunk, csak azért, hogy még szebb, még nagyobb autóval mehessünk munkába, hogy még többet gürcessünk egy újabb telefonért.

Normális azért robbantolnunk, hogy évente két héten át valami tuti helyen henyelhessünk.

Szerettük volna megtudni, hogy normális dolog-e naponta órákat pörgetni a TikTokot, hogy miért káros állandóan pornóra recskázni, miért működünk robotként, és egyáltalán miért nincs bennünk több önreflexió.

A Világegyetem egyetlen öntudadára ébredt fajaként próbáljuk kitalálni, kik vagyunk, mi dolgunk itt, hogyan az igazodjunk el a létezés útvesztőjében, hogyan szervezzük meg önmagunkat, és hogyan éljük túl egyáltalán ezt a folyamatot.

Három évvel azt érzékeltük, hogy valami változás zajlik az életben körülöttünk.

Az emberiség kollektíven mintogyha útvesztőbe került volna.

És talán most jutottunk el odáig, hogy a világ tényleg kifordul önmagából. 2025-ben ezt éljük.

Vendégünk Dávid Barett Tamás, nem először viselkedéskutató az Oxfordi Egyetemről.

Köszönöm szépen, hogy megint itt lehetek.

Mielőtt belevágnánk, hogy szükséges elmondanunk, hogy iratkozzatok fel Patreon csatornánkra, kövessetek minket a YouTube-on, feltétlenül kommenteljetek, támogassatok minket, véleményt, lájkot, mindent nagyon-nagyon nagy örömmel fogadunk.

Részben azért vagyok, mert jön a könyv, készen van a magyar fordítása, és akkor azt én most végigolvasom, hogy És ez jó itt olvasni végig, ha magyarul kijön az én könyvem.

Nagyon De bocs, te ezt angolul írtad meg, ugye?

Angolul írtam, és nagyon fura magyarul olvasni.

Mert én nem tudok, csinálok tudományt magyarul.

Tehát én én amikor én magyarul írok, néha szoktam magyarul írni.

Ö ha magyarul írok, akkor így az egy ilyen sokkal kötetlenebb, trágá, kicsit drágább néha szöveg, ahogy beszélek, tudod, ahogy most beszélek.

És akkor egyszer csak van egy ilyen tudományos szöveg egy, és a szavakat nem tudom, egy csomó szót nem tudom, tehát a ezeket nem tudom magyarul, és akkor meglepődök és túl hosszok a mondatok és akkor mindenki azt mondja, nem, nem, az úgy jó.

Tehát így az egész így nagyon fura így így ezt így olvasni.

És akkor ezt ezért ezt ez az egyik dolog.

A Patri hátulus természetrajza.

Milyen volt a fogadtatása külföldön?

Vegyes, mert nagyon sokan megtámadták a könyvet, akik nem olvasták.

A akik meg olvasták, azok meg mindegyiknek tetszett.

Amennyire én tudom, aki mondta, azoknak tetszik.

A patriarcházus természetrajzáról van ebben szó, ugye.

Ugye az volt a cél, hogy ha belegondolsz a a nők és férfiak közötti különbségek ezek nagyon különbözőek, és a nők és férfiak közötti egyenlőtlenség nagyon különbözik a másfajta társadalmi egyenlőtlenségektől.

Szóval héte van egy etnikai alapú megkülönböztetés, akkor azok a csoportok általában elkülönnek egymástól.

Ha osztálytársadalom, vagy egy kaszt társadalom, akkor abban is az osztályok meg a kasztok elkülönnek el egymástól.

Tehát ha megnézed a hálót, akkor ott van egy szakadás a hálóban.

És de hát mi egy egy párkapcsol zömében, párkapcsolatban élő zömében heteroszexuális faj vagyunk, akik csoportot alkotnak, és ebben nincsen, tehát hogyha ha nők és a férfiak között van egy egyenlőtlenség, akkor az nem tud elszakadni csoportként.

Tehát annak a megélése mindennapi élmény.

És ez egy nagyon érdekes, tudományos kérdés.

Ugye minden kultúrában vannak a nőkre vonatkozó viselkedési szabályok, amik mások, mint a férfiakra vonatkozó viselkedési szabályok, és ezek a kultúrák között változnak, és a kultúrák és és az időben is változnak.

De mondok egy példát értem, amikor én 70-ben születtem, mamám nekem tehát talán nyolc éves lehettem, mondta, hogy amikor odaérek egy ajtóhoz, és egy nő is odaér az ajtóhoz, akkor én engedjem őt előre, mert én egy férfi vagyok.

És aztán két évvel később hozzátette, hogy kivéve, hogyha valamiféle olyan térbe megyünk be, ahol egy ilyen közös tér vagy nyitott tér, mert akkor én menjek előre, hogy megvédjem.

Szóval, szóval ez egy ez egy nyilván teljesen meg voltam lepődve, de hogy így ez egy ez egy nemekre szóló szabály, ez a férfiakra szóló szabály, igazából a nőkre is, hogy akkor ők viszont menjenek előre. vagy ételem.

És akkor ugyanez mondjuk Svédországban körülbelül akkor ez ott is megvolt, de a második része nem volt meg.

És mondjuk Új Gineában teljesen értelmetlen volt, lett volna.

Tehát ugye a kultúrák között van egy egy kultúrák között van egy variabilitás, van egy változás, mások a kultúrák ezekben a szabályokban.

És érted, merné Magyarországon, akkor szerintem így is lehet, meg úgy is lehet, hogy előre engeded, vagy nem engeded előre, vagy előre megy, nem megy előre.

Oxfordban, ahol ahol én élek, egy egy talán most már kérés volt egy periódus, hogyha én előenged előreengedtem egy nőt a az a a bejáratnál, akkor az a végső bizonyítége volt, hogy én egy patriarhá vagyok.

Ö és ugyanakkor megjiniában meg ez már talán a régi svéd verzió van most.

Tehát, hogy így tehát tehát a a ezek a viselkedési sz a nőkre és a férfiakra vonatkozó viselkedési szabályok időben is változnak.

És ez egy tök érdekes tudományos kérdés.

Ugye az a k van egy jelenséged, am jól van definiálva és a jelenség a térben és időben változik vagy változó.

És akkor erről erről szól a könyv.

Tehát ez egy tudományos könyv.

A az én tudományaimnak a az egyelege mit lát, amikor ezt a kérdést megnézi.

Még annyit mondjál el légyszíves, hogy akkor megjelenik ez a könyv májusban.

Lesz-e olyan, hogy talán beszélgettünk arról, hogy elképzelhetőnek tartod, hogy csinálsz egy kampányt Magyarország szerte?

Ön nagyon szeretném, hogyha ha csinál ez lenne, ez most derült ki, hogy május 15-én van, tehát most lett végleges, hogy május 15-én jön ki a könyv.

Én ott félretettem 13 napot, tehát május 15-én reggel érkezem, és 28-án reggel megyek tovább.

És akkor azalatt én nagyon szeretném ezt a könyvet elvinni mindenhova Magyarországon.

Mondd el légyő kedves, hogy mi volt a másik ok, amiért Budapest érkeztél.

Azt mondtad, hogy van valami újfajta projekted?

A nem is jövők kutatással, mert a jövőkutatás más dolog.

Neked a pályafutásod kezdetén volt egy hasonló céged?

Egy régen volt egy cég, amelyik avval foglalkozott, hogy hogy előrejelezze azoknak a gazdaságoknak a jövőjét, amelyik ilyen gyors szerkezeti átmeneten mennek át.

Tehát mondjuk Közép-Európa ilyen volt, mert a az állam alapú gazdaságból állment egy piacgazdaságba.

És ezeket ezeket nagyon nehéz előrejelezni, mert egyrészt az adatok használhatatlanok, de még ha használhatók is lennének, a szerkezet olyan gyorsan változik, hogy nem tudod igazából megmondani.

Teljesen más olyan, mint egy amőba, olyan más lesz az más lesz a viselkedéssel.

És és ugye a a makroökonómia az igazából a rendszerek önmozgását csinál nézi.

Tehát makroekonómiai előrezzések, az amikor mondják, hogy akkor jövőre mennyi lesz az infláció, az ilyen az egy ilyen önmozgást, hogyha az egy fizikai egység lenne, az önmozgása lenne a rendszernek.

És nyilván egy el egy idő egy idő után egyre kisebb az előre előreláthatósága ennek.

És az a határ, ami elő lehet nézni.

És most átmegy egy ország, mondjuk nem tudom én, egy közép-európa ilyen ilyen átmeneti ország, vagy vagy Dél-Afrika az Aparted után, vagy egy válság után Törökország, vagy Indonézia, mit tudom én, akkor ezeknek a a szerkezete, a szerkezeti dinamikája teljesen megváltozik.

És lehet azt mondani, hogy gözünk nincs.

Meg lehet azt mondani, hogy hogy itt vannak bizonyos belelátások, hogy hogyan szokott ilyes fajta szerkezeti átmenet.

Volt nekem régen egy cikkem, az volt a címe, hogy jövő lego.

És igazából az történik, hogy amikor elmentem egy új országba, összelegóztam azt az új országot más országokból.

Még elmentem Marokot, megpróbáltam megérteni, és akkor valaki megkért, hogy értsem meg Marokot, és legyen hosszútávú nézet rajta, és akkor összelegóztam egy kis egy kis ilyen, kis olyan, kis olyan, és akkor így egyszer csak van egy értelmes, legalábbis értelmesnek hangzó szárió.

És akkor ez az egyik része, az egyik eleme, hogy így ilyen szerkezeti átmenet alapon nézzük a társadalmakat, a gazdaságokat.

Úgyhogy most azért ami most történik a világban, az nagyon hasonló ezekhez az országokhoz.

Mert mert egy gyökeres átmeneten megyünk át.

Erről akarunk veled beszélgetni.

P tehát a a hát tök jó, akkor lehet ezért aktuális ez az új cég is.

Ugye az a gyökres átmenet, hogy a hogy az a mesterséges intelligencia újra gombol mindent.

És igazából most a világgazdaság úgy működik, mint egy ilyen posztkommunista átmeneten átmenő gazdaság.

Rettensen gyorsan változik a szerkezete, és senki se tud semmit, hogy itt mi lesz.

És akkor ez az egyik komponens.

A másik komponens az, hogy hogy azért én én azért hagytam ott ezt az egészet, assiszem ezt mondtam nektek, hogy azért hagytam ott ezt az egészet, hogy mert így a közgaldaság alkalmatlan arra, hogy ilyen hosszútávú dolgokat tudjuk mondani.

És elmentem végig azok hát ilyen nagyon k én legyek az egyik ember, aki végiggondol, hogy hogyan kéne ezt újra újra gombolni az a társadalmokról, társadalmunkról való gondolkodást, társadalmalinkról való gondolkozást.

És így lett ez az evolúciós viselkedésudomány.

És a harmadik komponens az, hogy hogy azért az a fajta megközelítés, amit én csinálok, az ez megengedett egy újfajta egy újfajta belelátást, rálátást arra, hogy hogy a mi fajunk hogyan teremt tudást, mert miük az egyetlen faj, amelyik így közösségben teremt tudást.

És akkor ennek az egyik része az, hogy a mesterséges intelligenciábe hogyan megy bele a mi közösségi tudásterítésünkbe.

És ez a három rész, tehát a a gyors szerkezeti átmenet, az új tudomány arról, hogy hogyan működik az emberi társadalom.

És és ez a ez a ez a közös tudásba való a mesterséges intelligenciának a közös tudásba való belemenése.

Nézd, és ez ez a cég, hogyha különféle megfejtésekre jut, akkor hogyan fogja ezeket az információkat hasznosítani?

Eladjátok kormányoknak, mi lesz ennek az tudásnak a a jövője?

Nagyon nagyon szaladsz előre, mintha ezt már tudnánk a választ elől.

Igazából nem nagyon különbözik attól, amikor én tudományt csinálok.

Ö, tehát modelleket építünk, építkezünk, beszélgetek le lehetséges kimeneteleket, szenáriókat vázoltok föl?

Nézd, tényleg azt érezzük, hogy a világban bármerre nézel a világot, úgy értem, hogy leginkább a fejlett észak.

Ühüm. hogy akárkivel beszélgetek, mindenki azt mondja, hogy nem tudja, hogy mi a franc történik 2025-ben van egy kb 80 éve stagnáló világrend, ami úgy fest, hogy fölborul.

Ö nem tudjuk, hogy az erőviszonyok hogyan változnak meg, mi lesz Európának a sorsa, mi lesz Egyesült Államoknak a szerepe ebben a új világrendben, mi lesz Kínával, és az egész egyébként is furcsa létbizonytalanságukat ez katalizálja.

Még még inkább azt érezeti az ember, hogy totál bizonytalanná válik minden és nincsen kapaszkodónk.

Úgyhogy azért gondoltuk, hogy veled beszélgetünk, hogy hátha neked vannak arra válaszaid, hogy te miként értelmezed ezeket a jelenségeket, ezt a változást, ami most 2025-ben zajlik geopolitikailag, gazdaságilag.

Hát választ nem tudok adni, de kérdést tudok még kérdezni.

Az egyik megfelelés az ilyen teljesen triviális megfigyelés, de egészen lehet, hogy nektek ez megvan.

Egészen addig, amíg így szó nem mondtam ki, addig addig nem tudtam, hogy milyen triviális.

Szóval az a triás megfigyelés, hogy most a ahogy átmegy az emberi tudás, a átmegy egy egy szilikon futó tudásba, tehát hogy hogy megjelenik ez a mesterséges intelligencia, meg az általános mesterséges általános intelligencia.

Így egyszer csak egy olyan világba megyünk bele, amiben a legerősebb intelligencia nem biológiai lesz.

És ezáltal bárki magához ragadhatja.

De várj, várj, mi még előtte mióta bárki magá Igen, ez a ez a másik része a hogy mi történik a geopolitikában.

De de hogy ott álljunk meg egy pillanatra.

Tehát ugye az ember történetében, az emberiség történetében, az a mi fajunk történetében mindig biológiai volt a domináns intelligencia.

Még amikor ilyen abakusszal játszottunk, akkor is.

És a földön levő életörténetében mindig biológiai volt az intelligencia.

És amennyire tudjuk az univerzum történetében, de persze részben azért már nem tudjuk, biológiai volt az intelligencia, és most egyszer csak átmegyünk valami egészen másba.

És ilyenkor van egy egy ilyen változás, az egy ilyen olyan alapvető, azt gondolnánk, hogy olyan alapvető rendszerváltozás lesz, amitől persze, hogy hogy bizonytalanság van, mert nem tudhatjuk, tehát nem csak az, hogy nem lehetnek mintáink, aminek alapján tudhatjuk, mert teljesen másik rendszer lesz.

Ö az teljesen világos, hogy hogy itt attól függetlenül most éppen most a trampék rángatják a világgazdaságot, így meg úgy, az teljesen világos, hogy egy óriási átalakulás lesz.

Tehát amikor a rángatásnak vége lesz, a hatékonysági gyorsulása a világgazdaságnak a az a történelemben, az és a bármiféle definíció szójának a a történelemnek, a történelemben ilyen még nem volt, ami lesz.

Ez is egyfajta bizonytalansági tényező, egy bizonytalansági faktor, ami szerintem az embereket úgy általában Igen.

Hát ilyen rossz érzéssel tölti el, és hogy egyáltalán, hogy a Trumpék rángatják…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Dávid-Barrett Tamás: Felboruló világrend, fajunk jövője, véleménybuborékok, MI”

Miről szól ez az epizód: „Dávid-Barrett Tamás: Felboruló világrend, fajunk jövője, véleménybuborékok, MI”?

A Mindenségit! podcast vendége Dávid-Barrett Tamás viselkedéskutató, az Oxfordi Egyetem oktatója. A beszélgetés a világrend megváltozásáról, a populizmus térnyeréséről, az emberiség életcéljáról és önreflexió hiányáról szól. Dávid-Barrett Tamás a patriarchátus természetrajza… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 23..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Dávid-Barrett Tamás: Felboruló világrend, fajunk jövője, véleménybuborékok, MI”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dávid-Barrett Tamás, Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Dávid-Barrett Tamás: Felboruló világrend, fajunk jövője, véleménybuborékok, MI”?

Fő témái: világrend, populizmus, emberiség jövője, mesterséges intelligencia, viselkedéskutatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Dávid-Barrett Tamás: Felboruló világrend, fajunk jövője, véleménybuborékok, MI”?

Megjelenés: 2025. 03. 23.. Hossz: 1 óra 4 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/126-david-barrett-tamas-felborulo-vilagrend-fajunk-jovoje-velemenybuborekok-mi

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból