Mindenségit!

Vida Gusztáv: Reklámipar, kommunikáció, kreatív ügynökség, értékválasztás

· PT1H27M24S

Összefoglaló

A fogyasztói társadalom és a reklámipar működését elemzi a beszélgetés, Vida Gusztáv, a Rewind Creative Agency alapítójának tapasztalatai alapján. Korábban kreatív igazgatóként dolgozott olyan márkáknak, mint a MOL, SPAR és UPC, de ma már civil szférában, társadalmilag fontos…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 05. 04.
Hossz
1 óra 27 perc
Szereplők, említett nevek
Vida Gusztáv, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert
Témák
reklámipar, kommunikáció, kreatív ügynökség, fogyasztói társadalom
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Az a helyzet, hogy a fogyasztói társadalom egy totális zsákutca.

Ezt már csak azok nem akarják elfogadni, akik a legfőbb haszon élvezői.

A nagytőkések, a politikusok, mindazok, akiknek a kezében összpontosul az anyagi javak jelentős hányada.

És szomorú ezt belátni, de sajnos az a helyzet, hogy a hatalmukat mi magunk adjuk.

Mi a tömegek, akiket igazából robottá változtattak, és azért vagyunk, hogy kizsákmányolhassanak minket.

Persze ez egy elég erős általánosítás, de azt hiszem, hogy nem állok nagyon messze az igazságtól, hogyha ezt mondom, minél manipulálhatóbbak vagyunk, minél hiszékenyebbek, minél függőbbek, annál jobb azoknak, akik bármit és mindent el akarnak nekünk adni.

Hiszen az a lényeg a mai fogyasztói kultúrában, hogy minél többet vásároljunk olyat, ami kell, minél többet olyat, ami nem kell.

Együnk rengeteg cukrosat, együnk rengeteg sósat, legyünk egyszerűen ennek a eltelíthetetlen vágynak a a rabjává.

És ugye hát a fogyasztásra leginkább a reklámok ösztökélnek.

Mondhatnánk, hogy a reklámipar a fogyasztói társadalom üzemanyaga.

A reklámok mesterséges igényeket teremtenek, ahogy a Gergő fogalmazott.

Elhitetik velünk, hogy anélkül nem tudunk élni, hogy arra mennyire nagy szükségünk van.

Így a reklámipar hatása a fogyasztói magatartás formálásában, a társadalmi normák alakításában is hangsúlyos szerepel bír.

Nem csupán gazdasági, hanem pszichológiai kulcstényérzővé váltak.

Ezt a folyamatot ismerte fel Vida Gusztáv, aki korábban a reklámszakmában kreatív igazgatóként dolgozott bankok, nagy vállalatok, például a MOL, a Spár meg a UPC marketing kommunikációjában vett részt.

A Rebind ügynökség alapítójaként viszont a civil szféra felé fordult, és ma már a profit orientáltság helyett társadalmilag fontos feladatok érdeklik.

A rewind olyan társulásokkal működik együtt, mint a Stumf Bíró Balázs féle Deep Adaptation Mozgalom, vagy a Budapest Bike Maffia, Havasi Zoltán vezetésével.

Ők mindketten jártak nálunk, tehát jól ismerjük őket.

És most megismerkedünk Gusztival, aki az ő munkájá munkájukat ugyancsak segíti.

Képzeld, azért is örülünk, hogy itt vagy, mert úgy hisszük, hogy a Mindenség podcast is társadalmilag fontos kérdésekben próbál utat mutatni, és nekünk semmiféle tudásunk nincs arról, hogy hogyan kellene fönntartani egy ilyen produkciót.

Annyit mondjuk sejtünk, hogy igen, annyi viszont már nekünk is lecsapódott.

Meséljetek srácok, hogy ahogy Robi is elmondta, mert elég nagy az a az a rés, az a gap, az az űr, amit mi igyekszünk betölteni, de tényleg ezzel vagyunk elfogalva, hogy hétről hétre értékes tartalmat tudjunk nektek adni.

Ezért, hogyha ezt szeretnétek ti minél tovább élvezni, és ennek szeretnétek a részese lenni, kvázi producerei, akkor megkérünk titeket, hogy ha tehetitek, akkor jelentkezzetek Patreon csatornánkra, vagy küldjetek zsettát a honlapon egyenesenmindensegi.com, vagy akár ide is hozhattok bőröndökkel, tegyétek le a tütő ellé, és akkor majd jövünk hétfőn és összeszedjük.

Szóval Guszti segítségül is hívunk.

Légy kedves elmondani, hogy mit csinál a rewind.

A rewind gyakorlatilag mindennel szívesen foglalkozik, amiben úgy látja, hogy van valami értelem, és ez ez sokszor kötődik érzelem is.

És úgy szoktuk megfogalmazni, hogy a társadalom, vagy a Földbolygó számára hasznos.

Tehát tulajdonképpen van egy sorompó. ezen a sorompón olyan ügyek jöhetnek be, amiről mi elhisszük, akár szubjektíven, hogy ez a társadalomnak vagy a bolygónak jó.

Ha a ti műsorotokról ezt gondoljuk, akkor gyakorlatilag ti is lehetnétek ügyfelünk, vagy mi is lehetnénk az ügynökségetek.

Reméljük, hogy mire végetér a beszélgetés, addigra kész a marketing kampánynál.

Úgyhogy mi egy kísérlet vagyunk. egy olyan kísérlet vagyunk, ahol sok olyan ember dolgozik, aki aki hisz a kommunikáció erejében, meg hisz a a kreativitásban, de már nem mindegy neki, hogy az energiáit azt hova fókuszálja.

És és lehet beszélni a reklámról úgy, hogy mindennek az az okozója, de valójában a kapitalizmus mint keretrendszer az, ami megköveteli, hogy a reklám létezzen.

És hogyha a reklámba belekötünk, akkor azon nyomban beleköthetünk a filmekbe, a popkultúrába és mindenbe, ahol fiatalok vagy idősek azt látják, hogy a sztárok milyen ruhát vesznek fel, hogy néznek ki, mit isznak, milyen autójuk van.

Tehát tehát ez ez egy nehéz ügy, de nyilvánvalóan a reklám a kirakat.

Te hogyan jutottál el onnan, hogy mondjuk nagy cégek munkáját segíted egészen odáig, hogy voltaképpen nekem úgy tűnik, mintogyha szembennél a forgalommal, legalábbis a korábbi éneddel.

Nekem a gimiben is a társadalmi célú reklámok tetszettek.

Nekem a toszkáni féle benetton kampányok voltak a kedvenceim.

Én akkor még fiatal fotósként azt éreztem, hogy ez a legjobb dolog, amivel lehet foglalkozni.

Jobb hely lesz a világ, pénzt is lehet vele keresni.

Ö gyakorlatilag a kreativitásnak és a társadalmi hasznosságnak egy olyan metszéspontja, amiből meg is lehet élni.

De hát ez nem Magyarország volt, tehát itthon nem tartott sehol.

Ez az egész TCR kategória meg a cégeknek nem volt egy ilyen kialakított társadalmi felelősségvállalási stratégiája, se elvárása, se az Uniónak nem volt egy ilyenfajta elválási rendszere, hogy ezt hogyan kell kommunikálni az emberek felé.

Ezért maradt a cirkusz és maradt a reklámszakma, ahol legalább azt érezhette az ember, hogy van némi köze kreativitáshoz, művészethez, de meg is tudsz belőle élni.

De én fotósként indultam el. fotósként kezdtem el dolgozni, de de azt éreztem, hogyha itthon nincs elég jó kapcsolati tőkérdés és és nem vagy eléggé zsizsgő valaki, akkor nem biztos, hogy az ilyen divatfotózásban elég, nem tudom, ismertétté válhatsz.

Meg nem is hiszem, hogy annyira tehetséges voltam ebben, hogy annyira meg kiemelkedjek belőle.

Viszont a reklám ugye pont azt hozta, hogy rengeteg tehetséges emberrel tulajdonképpen alkothattok, és lehet, hogy a napvégén valamilyen szinten köze van a fogyasztáshoz vagy egy termékhez, de rengeteg szuper projekt is volt.

Tehát a Molnál is a limót azt még mi alakítottuk ki.

Akkor még ugye az volt mindannyiunk hite, hogy ezek a közösségi autómegosztók lesznek az egyik legizgalmasabb innováció.

És amikor egy ilyenen dolgozol, vagy a bubi bevezetésén, akkor nem azt érzed éppen, hogy benzint árulsz.

Tehát ez egy ez egy összetett dolog.

A másik oldalról, mint reklámügynökség is, mindig is részünk volt a a Proó társadalmi célú kampányok készítése.

Tehát én a Budapest Bike maffiával is ott dolgoztam először, csak akkor még ugye egy sokkal felszínesebb módon tehettük ezt meg.

És ez volt az egyik legnagyobb szembemenetel, hogy hogy egy ügynökség, ahol alapvetően profitorientált érdekek mentén alakítanak ki egy munkahelyet, egy egy vállalati kultúrát és az embereknek a munkaidejét, abba soha nem fog beleférni, hogy ténylegesen elmélyüljenek egy társadalmi problémában.

Sőt, hogyha segítesz egy egy civil szervezetnek, akkor nyilvánvalóan azt szeretné valamilyen izgalmas referenciává is alakítani egy ügynökség, hogy akár díjakat is nyerhessen és és lehessen mutatni a kirakatban, hogy milyen csodálatos projektet hoztunk létre.

De egy csomószor nem erre van szüksége a szervezeteknek, nem a kirakatba valami, hanem akár erőforrásteremtés, vagy vagy egy jó stratégia, vagy egy jó email küldőrendszer kialakítása.

És gyakorlatilag én nem szembegyek a reklámszakmával. pusztán egy másik típusú ügyfélkör az, akinek szeretném én ugyanazt a tudást odaadni, valamint így lett meg a lehetőségünk elmélyülni az ő problémáikban.

Ezt én abszolút értem, csak azt nem, az abban segíts nekem, hogy azt értsük meg, hogy hogyan tudsz az újfajta partnerekkel nem profit orientáltan működtetni egy ilyen ügységet.

Vagy ez nem jelenti azt, hogy nem profit orientált, hanem azok a akiknek segít, ők ők nem profit orientáltak.

Igazából nem is biztos, hogy hogy teljesen érthető, hogy nekünk van for profit és nonprofit ügyfélkörünk is.

Az, hogy nem profitorientált a vállalkozás, az nem azt jelenti, hogy nem csinálunk profitot, hanem azt jelenti, hogy nem az a vezérelv.

Tehát egyszer ezt jó, hogy leszögeztük.

A mindenségidből lehet pénzünk.

Jó, figyelj, nem ez a legfontosabb, de azért [ __ ] jó.

Tehát az, hogy hogy nem az a vezérelve, az azt jelenti, hogy egyszerűen nem a számok misztériuma az, ami vezet minket előre, hanem akár egy emberi érték, vagy a közösségünk, de egyszerűen ahhoz, hogy hogy ti is egy ponton túl feltöltődjetek, átadjátok akár a tudást majd másoknak, ez meg kell teremteni egy olyan egzisztenciális keretet is, amitől akár minden fókuszotok ide tud érkezni.

A első dolga az, hog nem csinál sehova semmilyen probón, ami a legdurvább kommunikálni az alapítványok felé, meg bárki felé, ahova minden ügynökség eddig probonó elven ment, és azt mondani, hogy hát mi nem tudunk ebben segíteni, mivel egy olyan üzleti modellt keresünk, ahol megtehetjük azt, hogy bejelentett emberek dolgoznak profi irodai kontextusban és környezetben, és pénzt akarunk keresni.

Sőt, én az embereknek szeretnék karrierutat adni és bónuszt is.

Tehát ez ez attól még, hogy nem profitorientált, mindent úgy próbálok építeni, ahogy egyébként egy profitorientált cég.

A különbség az, hogy mi nem azért növekszünk, mert el szeretnénk adni, vagy mert ez lett letervezve, vagy mert ez diktálja a piac, hogy emelni kell, hanem az alapján növekszünk, ha úgy érezzük, hogy erre szükség van, a partnereinknek szüksége van, vagy pedig mi olyan új ötleteket találtunk ki, amitől még izgalmasabb lesz a reved hatás a társadalom és a környezet számára, a bolygó számára.

Ez azt jelenti, hogy hogy nekünk egyszerűen muszáj a napvégén a partnereinknek olyan sikeres kampányokat csinálnia, csinálnunk, ahol azt érzik, hogy megérte kifizetni ennyi pénzt.

Tehát a legnehezebb az, hogy még a hagyományos reklámnökségnél azért fogsz tudni aludni a napvégén, ha nem vettek elég tejfölt vagy benzint, vagy személykölcsönt.

Nálunk amikor adott esetben bejön egy egy három- négy fős civil szervezet, aki élet beruházását hajtja végre azzal, hogy minket felkér egy márkastratégiára, annak olyan a tétje, hogy hogy hétvégén is azt érezzük, hogy ezen szívesen agyalunk és törpölünk, mert a túloldalnak ez a legfontosabb projektje most, hiszen eldöntötte, hogy a tudatosság útjára lép az ő szervezetével, és minket kért fel erre, és mi ezzel még keresni is akarunk.

Tehát ezek olyan extra filterek, amiben mi a mély motivációnkat lejük.

Tehát, hogy ettől van tétje ennek az egész dolognak.

Fén azt gondolom, hogy ez, amit definiáltál most a saját példátokon keresztül, egy olyan olyan szellemiség, egy olyan hozzáállás, olyan attitűd a munkához, meg a az élethez, meg a egyáltalán ahhoz az időhöz, amivel az ember az életének egy ilyen tök nagy szeretét tölti. hogyha a te munkád olyan, amibe minden reggel gyomorideggel mész be, vagy ne adj isten rettegve, vagy vagy kifejezetten utálod, akkor az azt jelenti, hogy annak egyéb célja nincs, mint hogy megkeresd azt a pénzt, aminek hála éppen nem döglesz meg.

Viszont hogyha olyan a munkád, amit most te leírtál, hogy elmész, megkeresed a tisztességes azt a pénzt, amivel nem kell a létminimum körül így vegetálnod, és még hasznosan is töltöd a az életedet.

Hát és nagyon érdekes, nem, hogy a ti szemléletetek nem a kizsákmányolásról szól, és közben arról szól, hogy hogy tudsz értelmesen tölteni munkával életet.

Nekünk azért, bocs, olyan érdekes, hogy miért nem ez a mainstream hozzáállás, hogyha ez jó.

Szerintem a Revine számunkra éppen ezért igazán izgalmas, hogy hogyan lehetne ebben a fogyasztói társadalomban, ebben a keretrendszerben úgy üzemelni, hogy win-win szituációk alakuljanak ki.

Én azt gondolom, hogy hogy ez ennek nagyon sok összetevője van.

Tehát a a winwin szituáció az ott kezdődik, hogy tényleg jelen pillanatban kinek mi a win.

Egyszerűen ahhoz, hogy hogy multinacionális cégekről beszélhessünk, ott nagyon sokféle win van, mert nyilván van egy profitelvárás, és ugye a legtöbb cégnél bárki bármit mond, növekedés az cél.

A növekedés az cél, de ettől még Magyarországon igenis van nekik akár egy fenntarthatósági divíziójuk, ahol rengeteg hasznos és értelmes projektet finanszíroznak, vagy támogatják kommunikációval akár rajtunk keresztül, ahol a mi civil szervezeteink akár cégekkel úgy tudnak összérni, hogy mi vagyunk a híd, és mediáljuk, hogy jó dolgok lehessenek.

A winwinről tisztán azt gondolom, hogy hogy ha úgy gondolkodna mindenki, ahogy mi most szeretnénk, vagy amire mi azt mondjuk, hogy így kéne a világnak működnie, akkor nem biztos, hogy ilyen problémák lennének, vagy ilyen mértékben lennének ezek a problémák elburján elburjánozva, elbúrjá ezt ma vágjuk.

Tehát tehát a legkeményebb, hogy a naivitást, hogy lehet kihúzni a képletből.

Amég kapitalizmus van, és az a dolgok mozgató ereje, addig szerintem nem tudsz winwin találni.

Addig, amíg az egyik oldalról egy energiaital gyártó cégen vagy cég egy dobozon 500-600%-os profitot csinál, és ez hozza a nem tudom az egyik legkomolyabb céget Európában, vagy ezt ezzel emeli az egyik legkomolyabb cég Európában. azt a wint- sose fogja az hozni, amiről most én beszélek nektek vagy ti nekem.

Tehát a winnek a mértékét kéne eldönteni, hogy szabad-e, hogy egy ember ilyen ember, vagy egy cég ilyen mértékű vagyonért feleljen, vagy profitért feleljen.

Én azt gondolom, hogy a kapitalizmus jegyében jelen pillanatban ennek esélye sincsen.

Ami a vonzó lehet, az az akár a reklámszakmában is, hogy hogy amit mi csinálunk, az az nagyon sokaknak vonzó, de el se tudta eddig képzelni.

Mi nem nagyon foglalkoztunk a PRkkal, de ha valahol tudunk egy kicsit magunkról mesélni, akkor nagyon-nagyon sok önéletrajz jön, hogy ők most azonnal akkor jönnének hozzánk, és hogy hogy nem is…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Vida Gusztáv: Reklámipar, kommunikáció, kreatív ügynökség, értékválasztás”

Miről szól ez az epizód: „Vida Gusztáv: Reklámipar, kommunikáció, kreatív ügynökség, értékválasztás”?

A fogyasztói társadalom és a reklámipar működését elemzi a beszélgetés, Vida Gusztáv, a Rewind Creative Agency alapítójának tapasztalatai alapján. Korábban kreatív igazgatóként dolgozott olyan márkáknak, mint a MOL, SPAR és UPC, de ma már civil szférában, társadalmilag fontos… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Vida Gusztáv: Reklámipar, kommunikáció, kreatív ügynökség, értékválasztás”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vida Gusztáv, Pázmándi Gergely, Varga T. Róbert.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Vida Gusztáv: Reklámipar, kommunikáció, kreatív ügynökség, értékválasztás”?

Fő témái: reklámipar, kommunikáció, kreatív ügynökség, fogyasztói társadalom.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Vida Gusztáv: Reklámipar, kommunikáció, kreatív ügynökség, értékválasztás”?

Megjelenés: 2025. 05. 04.. Hossz: 1 óra 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/131-vida-gusztav-reklamipar-kommunikacio-kreativ-ugynokseg-ertekvalasztas

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból