Mindenségit!

Takács Gábor: Hogyan áll össze a kvantumvilágból az univerzum?

· PT2H10M52S

Összefoglaló

Takács Gábor elméleti fizikus vendége a Mindenségit! podcastnak, ahol a kvantumvilágról és az univerzum felépítéséről beszélgetnek. Gábor eloszlat tévhiteket a kvantumvilággal kapcsolatban, és kifejti, miért tartja fontosnak a jelenségek leegyszerűsítését a fizikai megértésben…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2025. 10. 12.
Hossz
2 óra 11 perc
Szereplők, említett nevek
Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely
Témák
kvantumfizika, elméleti fizika, univerzum
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Nyitókérdés: Sean Carroll és a fizika nehézségei 07:07 - Atomoktól a mezőkig: a modern fizika fejlődése 11:30 - Kvantume
  2. — Kvantummezők elképzelhetősége és klasszikus mezők példái 24:20 - Sokvilág elmélet 35:55 - Schrödinger macskája paradoxon
  3. — Telepátia és kvantumfizika kapcsolatának kritikája 1:10:25 - Idő fogalma a modern fizikában és kvantumgravitáció 1:22:00
  4. — Húrelmélet 1:43:00 - Erősen korrelált kvantumrendszerek és kutatási irányok 1:51:22 - A fizika csodái és felfedezések ör
  5. — Záróidézet 🌟 Kövess minket, oszd meg műsorunkat, ha tetszik, és iratkozz fel csatornáinkra! 🙏🏻 Támogass bennünket, ho

Ebben az epizódban

Azt nem tudom, hogy kocsmáztak-e, de hogy Nobel díjat kaptak, azt tudni.

Biztos >> mindenféle csoportelmélet meg mindenféle haladó matematika benne van meg minden.

És akkor utána ebből ez a jelenség kijön.

Ez valami nagyon olyan dolog, amit sose láttunk korábban.

És a felfedezése egy óriási ilyen, hogy mondjam ilyen >> nem tudom, ilyen paradigmaváltó, úgy szokták mondani.

Tehát, hogy hoppá, ilyen is van.

Úristen, ha én fizikusként ilyet felfedeznék, utána akkorát kocsmáznék, mint azt, [Zene] ez a mindenségi podcast. >> Köszöntünk mindenkit.

Ö azzal szeretném kezdeni, hogy elképesztően szerencsésnek érzem magam. ugyanis jócskán, mielőtt mi a Gergőbe a mindenségi podcastot létrehoztuk volna, én már vagy jó 10 évvel korábban, lehet, hogy van annak már 15 éve is, baráti társaságban azon gondolkodtam, hogy mennyire jó lenne, hogyha olyan kérdésekben, amiben nem vagyunk kellőképpen fölkészültek, nem voltunk az iskolában túl figyelmesek, ezeket a kérdéseket különféle tudósokkal, kutatókkal meg tudnánk vitatni, le tudnánk ülni.

Gondoltunk arra, hogy majd meghívjuk őket egy baráti társaságba, és gyakorlatilag a Mindenségit podcast ezeket a vágyaimat nekem megvalósítja.

Ma aztán meg pláne tekintettel arra, hogy Takács Gábor elméleti fizikus a vendégünk, akit itt köszönhettünk a stúdióban.

Szia Gábor! >> Sziasztok! ö a egyetemi tanár, az MTA doktora, a BME Fizikai Intézet igazgatója.

És az a helyzet, hogy hát nem tudom, hogy jó néhány videója fönn van a YouTube csatornákon, vagy a csatornán, és hát én mindig elképesztő odafigyeléssel, elánnal, gyönyörrel hallgatom az ő előit, és most voltaképpen face to face itt lehetünk egymással szemben.

Köszönöm szépen, hogy itt vagy. >> Gergő.

A mielőtt így nagyon belemerülnénk, van neked egy nyitókérdésed?

Az első gondolat, ami most itt felmerül ennek a könyvnek a a láttán számomra, ez egy Shol könyv, a mélyen elrejtett valóság kvantumvilágok és a téridő megjelenése címmel, aminek az ismertetőjét te csináltad, Gábor és hát Sonol, annak aki nem ismeri, elmondjuk, hogy ő egy elméleti fizikus, a Jones Hopkins egyetem munkatársa és ő szerinte a fizika azért nehéz, mert túl egyszerű.

Valóban a gömbölyű tehén idealizáció a fizika nagy ereje. >> Jó, tehát a fizika több minden miatt nehéz, de valóban az egyik összetevője az ez.

Ugye ez az a sztori, hogyha elmegy a fizikus a tehenészetbe, és akkor a gazdának mondja, hogy hát ő most szeretne segíteni, és aztán a gazda, hogy felvázolja a problémákat, a fizikus elmegy és visszajön egy vázlattal, hogy akkor mi van?

És az első dolog, hogy akkor most először egyszerűbben fogalmaz a problémát.

Tegyük fel, hogy a tehén gömbölyű.

Na most ugye mi mit akar ez mondani?

Tehát azt, hogy a fizikában van egy nehézség, amit minden mindenkinek, aki műveli és aki meg akar é meg kell ugrania, hogy először is le kell egyszeríteni a jelenségeket.

Tehát ami az első nehéz dolog, hogy amikor ránézünk a világra, akkor sok bonyolul dolog van benne.

De hát igazából meg akarjuk ezeket érteni.

Most ha mindent azonnal egyben akarunk megérteni, az nem fog sehova se vezetni.

Tehát a első dolog, hogy valahogy a lényeget meg kell ragadni, ez nem olyan könnyű.

Ezt nagyon sokáig kell tanulni.

Ezt nem is úgy tanítják, hogy lényeg megragadó szeminárium vagy bármi ilyesmi, hanem ahogy az ember csinálja a fizikus képzést, úgy folyamatosan kap egy képet arról az előadóitól, meg a oktatóitól, meg aztán a témavezetőitől, meg aztán neki is csinálnia kell, hogy hogyan is megy ez, tehát hogyan történik az, hogy valamiben így így megragadjuk ezt a ezt a lényeget.

Tehát hogyha valaki mondjuk laikusként a készfizika úgymond megközelítésével szembesül, akkor az első dolog, amit gondol, hogy ez nem ez most miköz ennek a konkrétan a valósághoz, aminél sokkal bonyolultabb, hogy amikor azt mondjuk, hogy várjunk, >> tehát természetesen utána szépen felépítjük ezt a valóságot.

Tehát tehát az a lényeg, hogy először a lényeget kell megragadni jelenségben, és aztán azt így fokozatosan közelíteni úgymond a valósághoz, esetleg úgy, hogy többféleképpen is megragadjuk több szempontból a lényeget, aztán ezeket összerakjuk.

Ühüm. >> Tehát nagyon komplex jelenség az így nehezen áll össze.

Szóval az első dolog, ami a fizikában nehéz, az az, hogy ez egyfajta absztrakció.

Tehát mondjuk azt mondani, hogy mozog egy tömegpont a térben, és akkor ez leír egy bolygót, ami kering a napk körül, ami tudjuk, hogy nagyon bonyolult, mert a földön óceánok vannak, meg hegyek vannak, meg nem tudom én, de az első menet az az, hogy van egy nagyon nehéz tömegpont, körülött egy másik tömegpont elipszispályán, Keplerpályán satöbbi, és akkor ezt leírjuk egy jeg egyenlettel.

Tehát ez valóban nehéz a fizikában.

Van más is, ami nehéz, de szerintem el fogunk odajutni, úgyhogy előt nem bocsátom előre.

Nem is véletlen talán, hogy például Sean Carrol nem csak elméleti fizikus, hanem a tudományfilozófiát is műveli igazából bármilyen tézisén keresztül.

Tehát, hogy a fizikának az így a velejárója, hogy aki szeretné érteni, illetve kutatni és művelni, nekik akkor tudományfilozófusnak is kell lennie valamelyest. >> Hát ez egy kicsit komplikáltabb.

A tudományfilozófia az egy külön diszciplína.

Tehát például én ha tudományfilozófiát nézünk akkor bizonyos amatőr vagyok mert nem estem át azon a képzettség ugye nyilván a fizikához értek de ez nem elég mert tudományfilozófus ugye a történetét ismeri az egész jelenségnek ismeri a például a mellékvágányokat feltérképezi, mert abból megérti, hogy hogy rakjuk össze a jelenségeket.

Ezt mi nem mindig tesszük meg, ugye mit például ma már egy átlagfizikus nem megy oda vissza, hogy Newton idején pontosan hogy jöttek rá arra, milyen egyéb mellékvágányok voltak.

De tudományfilozófus ezt végignézi, mert ebből megérti azt a gondolkozást, ahogy oda eljutottak. >> Például ez egy dolog, amit amit egy fizikus nem tud.

Az viszont biztos, hogy a filozófai hozzáállás az ilyen magától jön.

Tehát amikor hallgatók voltunk, akkor most ugye beszéltünk arról, hogy ez a podcast beülünk egy kocsmába, mi is azt csináltuk, beültünk a sörözőbe és akkor az égvilágon minden megtárgyaltunk és egyfolytában ezen filozofálgattunk, hogy akkor most mi lesz annak a jelentése így nagyban, hogy oké, akkor értjük a fizikai törvényeket vagy azt, amit éppen sorra vettünk belőlük, és akkor az végülis most mit mondott nekünk a világról?

Persze, tehát ezt mindenképpen fölteszem magának ezt a kérdést. >> Fizikusnak kellett volna mennünk.

Tehát én mindig azt szoktam mondani, hogy én n nagyon-nagyon hadilában állok a számokkal, viszont hogyha én újra születettem volna, vagy születhetnék, akkor én elméleti fizikus lennék.

Nekem annyira tetszik az, ahogy a világról gondolkodnak, ahogy gondolkodtok, hogy egyáltalán tényleg ez egyfajta filozófiát jelent a az én olvasatomban.

És akkor ehhez még persze számokat is tudni, meg használni, meg egyenleteket, szóval az valami csodálatos dolognak tartom.

De kezdjünk is, menjünk a legmélyére.

Tudnilik minket nagyon foglalkoztott az a kérdéskör, hogy akkor amikor mi gyerekek voltunk, akkor talán még az volt a az alapvetés, hogy a világunk az valami apró alkotóelemekből áll össze.

Elkezdtünk ugye vizsgálni, hogy mi miből áll egy ilyen asztal.

Lementünk az atomokig és most eljutunk odáig.

Nem tudom, hogy 20 20. szállodban, hogy ez mikorról mikortól datálódik, de hogy gyakorlatilag most már nem arról van szó, hogy atomokról beszélgetünk, meg azoknak az alap ö részecskeiről, hanem gyakorlatilag mezőkről. >> Igen. >> Hogyan jutottunk el idáig?

És miért mondjuk azt, hogy immár mezőkről kell beszélgetnünk, és nem ilyen alap összetevőkről, építő kockákról, elemekről? >> Hát sokáig vissza lehet menni.

Az első dolog, amit mondanék, hogy Newton, amikor megalotta a gravitáció elméletét, akkor volt egy pont.

El lehet olvasni, most elolvastam, mert mechanikát tartok.

Második féléves fizikus mérők hallgatóknak.

És akkor mindenként visszaolvasom, hogy van egy pont, amikor Newton elégedetlenkedett.

Hát amikor felírta a gravitáció törvényét, ő felírta azt, ami leírja a bolygómozgást, és ez rendben is volt, de aztán megállt és elgondolkozott azon, hogy ez egy távolhatás.

Tehát, hogy azonnal megjelenik az erő a másik testnél.

És ez igazából ezt leírja, hogy ő nem gondolja, hogy ez teljesen oké, vagy teljesen végleges, de hát ez most működik.

Amúgy ezzel nagyon vigyázni kell.

Tehát sokszor azt gondoljuk, hogy valami fizikusként meg emberként azt gondoljuk, hogy valami nem annyira plauzibilis, de időnként az van, hogy ha ilyen a világegyetem, akkor ezt ez van.

Szóval azért Newton is ilyen értelemben tudós volt, tehát oké, akkor ez működik.

Tehát a probléma az az, hogy akkor végtelen sebességgel teredd a hatás.

Persze Newton idejében nem volt ismert, hogy ezt bárminek ellent mondana, azért ő neki ez valahogy nem egészen tetszett.

És akkor a 19. század második felében jött Feredély, aki megalkotta az elektromos mágisek mező fogalmát.

Ugye a középiskolában mindenki látta ezt a vasteszeléket, rudmágnes satöbbi.

Tehát hogy van valami ott a térben, ami igazából ez a mágnesség az egy mező, és tulajdonképpen ebből alakult ki, ebből az ötletből alakult ki a Maxvel féle elektromágnességelmélet, ami ugye a fényt megmagyarázta. meg egy csomó minden.

Na és ebben a pillanatban történt valami nagyon fontos, mert kiderült, hogy ez egy konkrét ponton ellentpont a newtoni mechanikának, mégpedig a koordinátarendszertől való függetlenség pontján.

És hogy Maxwell győzött, ebből lett a speciálisatás elmélet.

Tehát, hogy az azok a >> úgymond az, ahogyan a koordináták, hogy át kell térni különböző vonatkozási rendszerek között a mexvel elméletben, az különbözik attól, ahogy a newtoniban kellett.

Ez galilei meg az Laorence transzformáció, kétféle transzformáció. és a Lorence transzformációk bizonyultak helyesnek, kísérletileg is.

Tehát Michael Morley egy híres kísérlet, elvégezték és tényleg kísérletileg megállapították, hogy ez a helyes.

És akkor ebből lett a speciálisatás elmélet.

Most ebben a pillanatban az történik, hogy a hatások nem teretnek végtelen sebességgel.

Viszont a fizikában van egy csomó olyan dolog, olyan törvény, mint például a lendületmegmaradás.

Tehát tegyük fel, hogy egy test megváltoztatja a lendületét, akkor ugye oké, de a másik, amikor a másiknak a kölcső alatt veled megváltozik a lendület, az csak valamikor valami időeltódással történhet.

Ezt már tudta, mert ő kiszámolta, hogy ennek a mezőnek van lendülete, tehát azt tud benne terjedni, az viszi át, tehát a lendületmfelemadás helyben volt, de ugye ez azt jelenti, hogy a hatások effektíva a térben terjednek.

Tehát ebben a pillanatban a fizika iszonyan elbonyolódott.

Ezt nem szereti átman a fizikus ugye gömbölyi teén, mert hogy az történt, hogy hogy akkor most voltak testek meg részecskék, ez oké, ezek voltak a dolgok, amik így vannak, de ezekkén voltak ezek a mezők, amik ahhoz kellettek, hogy a kölcsőhatások megtörténjenek, mert nem történhetek végtelen sebességgel, tehát valaminek át kellett vinni a hatást a téren keresztül.

Akkor jött a kvantumelmélet, ugye az egy ideig nem volt ezzel összekötve direktben, tehát ez nem azonnal történt meg ez a nagy felfedezés. majd mondom, hogy mikor történt.

Ha nem az történt, hogy akkor kiderült, hogy az atomok leírásához, molekulás szerkezethez, feketetes sugárzáshoz, minden egyébhez, sok minden egyébhez kellett egy újfajta kvantumemet, amit kidolgoztak pont 100 éve.

Ez így most van a 100 éves évfordulója annak, amikor Heizenberg Helgoland szigetén így beütött a szikra, hogy hoppá, hogy hogy is van ez valójában.

És ugye az a az a helyzet, hogy ekkor született egy másik elmélet, ami nem klasszikus fizika, viszont a téridőre továbbra is nagyon nagy pontossággal tudtuk, hogy az relativisztikus.

És akkor a következő dolog történt, hogy ezt össze kellett hozni.

Tehát az eredeti kvantum elmélet az newtoni mechanika lényegében csak úgymond kvantum verziója.

Volt a reativitás elmélet, ami ugye ez független akkor össze kell hozni.

Ugye itt például a dirak, amikor megakotta az elektronak az egyenletét, a dirak egyenlet példá ezek ilyen nagy lépések voltak, amikor emberek így elkezdték összerakosgatni és akkor egy ponton így így kialakult, hogy hoppá, hát itt valami fundamentális dolgot kell csinálni, hogy ez a kettő csak úgy kompatibilis, ha minden mező. >> Ühüm. >> Tehát magyarul az alapvető létezőknek mindennek, minden megfigyelhető dolognak megfigyelnek a világban valami mező jellegű mennyiségnek kell lennie, mert mi a probléma?

Az a probléma, hogy Heisenberg reláció, határozosan reláció lényegében ez a probléma.

Ugye az egyszerűség kedvére az valami olyas, hogy mennyiségek inkompatibilisek egymással.

Ezt úgy szokták mondani a fizikán, hogy fölcserélnek vagy nem cserélnek föl.

Tehát ha nem cserélnek föl, akkor inkompatiblisek, akkor nem lehet őket egyszerre határozottan megmérni.

Sőt igazából nem is egyszerűen megmérni, hanem egyszerűen nem lehetnek határozottak egy állapotban.

Tehát nem méréstől függ a dolog.

Akármit csinálnék, akkor sem határozottak.

És akkor az történik, hogy de hogyha két dolog olyan úgy van egy két esemény úgy történik egymással, hogy köztük hatást nem mehet át olyan messze vannak és olyan rövid az idő, hogy fénysebességnél nagyobb sebességek kell átmenni, akkor az ott mérhető mennyiségek nem állhatnak ilyen viszonyban, hiszen nem lehet köztük semmiféle korreláció fizikailag, mert hogy az ki van csukva, akkor viszont meg kell mindent címkézni, hogy hol és mikor történt, de az, hogy valami hol és mikor, egy adott helyen adott ponton, az egy mező, adott helyen adott idő pillanatban, az egy mező mennyiség.

És ebben a pillanatban be kell vezetni ezeket a kvantummezőket.

És akkor nagyon nagyon záró idő alatt kiderül, hogyha ezt bevezetjük és elkezdjük kiszámolni, akkor részecskék így visszajönnek.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Takács Gábor: Hogyan áll össze a kvantumvilágból az univerzum?”

Miről szól ez az epizód: „Takács Gábor: Hogyan áll össze a kvantumvilágból az univerzum?”?

Takács Gábor elméleti fizikus vendége a Mindenségit! podcastnak, ahol a kvantumvilágról és az univerzum felépítéséről beszélgetnek. Gábor eloszlat tévhiteket a kvantumvilággal kapcsolatban, és kifejti, miért tartja fontosnak a jelenségek leegyszerűsítését a fizikai megértésben… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Takács Gábor: Hogyan áll össze a kvantumvilágból az univerzum?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Takács Gábor: Hogyan áll össze a kvantumvilágból az univerzum?”?

Fő témái: kvantumfizika, elméleti fizika, univerzum.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Takács Gábor: Hogyan áll össze a kvantumvilágból az univerzum?”?

Megjelenés: 2025. 10. 12.. Hossz: 2 óra 11 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/150-takacs-gabor-hogyan-all-ossze-a-kvantumvilagbol-az-univerzum

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból