Az élet meg minden

Kis-Tóth Ágnes — A csillagkapu túloldalán (Ep. 079)

· PT2H22M47S

Összefoglaló

A műsor Kis-Tóth Ágnes asztrofizikussal beszélget buborékuniverzumokról, a világegyetem kezdetéről és végéről, valamint az időutazás fizikai lehetőségeiről. Az epizódban szó esik a fekete lyukakról, az ősrobbanásról, a sötétanyagról és a párhuzamos világegyetemekről, miközben az…

Röviden

Műsor
Az élet meg minden
Megjelenés
2026. 02. 25.
Hossz
2 óra 23 perc
Szereplők, említett nevek
Kis-Tóth Ágnes, Albert Einstein, Tóth Szabolcs Töhötöm
Témák
asztrofizika, világegyetem, időutazás, fekete lyukak, ősrobbanás, sötétanyag
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Scully ügynök és Samantha Carter mint tudományos példaképek? Hogyan lehettek hatással tévésorozatok arra, hogy nők tudom
  2. — Mikor lesz egy csillagból fekete lyuk? Csillag „életpályák”, fehér törpék , fekete törpék: sci-fi és valós asztrofizikai
  3. — Tervezett rend vagy véletlen? Buborékuniverzumok, párhuzamos valóságok és egyéb meredek felvetések a kvantummechanikában
  4. — Kvantumvilág és valószínűségek: az univerzum, ahol megtörténik a csoda (00:55:24) Miért nem porszívó a fekete lyuk? Miér
  5. — Az idő másképp: idődilatáció és relativitás a hétköznapokban.
  6. — Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – miért ül repülőre az, aki nem hiszi el, amit a tudósok mondanak? Az áltudomán
  7. — Hogyan lesz a fekete lyukból időgép? Miért csak előre tudunk utazni az időben? (01:40:27) Kis-Tóth Ágnes könyve, a Rande
  8. — Kozmológiai ionizált buborékok: Kis-Tóth Ágnes kutatási területe.
  9. — Amikor a kommentszekció elvadul: kellemetlen élmények egy Atomcsill előadás Youtube-premiere után.
  10. — Féreglyukak: kalandozások a sci-fi és fizika határterületén.
  11. — Lehetséges-e a teleportálás? Információ és rekonstrukció: összerakható-e a másik oldalon az ember?

Ebben az epizódban

Az időutazást azt igazából a fizikában úgy engedik meg jelenleg a szabályaink, hogy előrefelé tudsz utazni az időben.

Tehát hogy olyan verziót el tudunk képzelni, ahol számodra lassabban tart idő, és amikor visszatérsz mondjuk az otthonodba, akkor hát már a jövőbe érkezel. >> Fekete lyukak, ősrobbanás, sötétanyag, párhuzamos világegyetemek és időutazás.

Nem science fiction, hanem modern fizika.

Kistót Ágnes mestertanár, asztrofizikus pedig egyike azoknak, akik közel hozzák számunkra nem csak a tudományt, hanem távoli galaxisok, naprendszerek lenyűgöző jelenségeit is. egyre vörösebbnek látom, egyre lassabbnak az egészet.

És végül azt látom, mintogyha így teljesen felmerevedne úgymond az esemény horizontra, így oda oda fagyna, hogy az ember, aki behan, tehát mondjuk egy külső szemlélő soha nem látja ezt a másik embert, hogy átlép az eseményhorizonton. >> Tudomány, de olykor fantasztikumnak tetsző.

Így ebben a világban most mi is a Csillagkapu című sziforozat segítségével fogunk belépni, amelynek hősnője egykor vendégemet is arra sarkalta, hogy a fizika felé vegye az irányt. >> Olyan nő, aki aki ért a tudományhoz, ért ezekhez a nagyon izgalmasan hangzó faramuci kifejezésekhez, és mégis magabiztos a szakmájában.

Tehát, hogy hogy egyszerűen egy egy jó példát mutatott, hogy létezik ilyen.

És és valahogy engem inspirált arra, hogy amúgy egyébként ezek a témák engem is érdekelnek ebb ezekben a témákból én is szeretnék otthonosan mozogni.

Kedves nézők és hallgatók, mielőtt belevágnánk ebbe az epizódba, fontos elmondanom, hogy ez a műsor elsősorban a ti támogatásotoknak köszönhetően működik 2018 óta audio podcast formátumban.

Ám a YouTube-on a videós változat csak nemrég indult el, és a segítségeteken túl az ehhez szükséges stúdió bővítést, így ezt a videós adást is az OTP Bank támogatta.

Ez a partnerség podcastom számára egyben gyorsítósávot jelent a jövőbeli technikai fejlesztésekben is.

Most pedig következzen a beszélgetés videón.

Kedves Ági, nagy szeretettel köszöntelek a műsorban és nagyon örülök, hogy elfogadtad a meghívást.

Én is nagyon köszönöm a meghívást.

Nagyon kíváncsian várom, hogy mi fog kisülni belőle. >> Hát azt én is, mert hogy borzasztó nehéz témánk van, legalábbis a laikusok számára.

A fekete lyukak, féregly lyukak, a idődilatáció, általános és speciális relativitás elmélet.

Csak, hogy rögtön eléesszem a hallgatókat.

Azért találtam ki, hogy talán egy filmen keresztül közelíteném meg ezt a kérdést.

És ami miatt ez eszembe jutott, hogy egy korábbi interjúdban, de a könyvedben is, amiről majd még lesz szó, kitértél arra, hogy és itt idézek egy korábbi interjúdból, hogy számomra például az egyik inspiráció az iránt, hogy asztrofizikus legyek, a Csillagkapu sorozatból Cem Carter karaktere volt.

Na ez egy kicsit engem meglepett, megmondom őszintén, amikor először találkoztam ezzel, >> hogy egyből egy kis kitéréssel válaszoljak rá.

Azért gondolom, hogy nem is annyira meglepő ez, mert nem is Samantha Carternél volt ez kimutatható, de például Scali ügynök az xaktákból kifejezetten kutatások tárgya, és nagyon sok eredmény azt mutatja, hogy hatalmas nagy hatása volt arra, hogy egyébként a nők nagyobb arányban mentek utána ilyen STEM pályákra.

Ugye ez a STEM angolul a Science, Technology, Engineering and Mathematics.

Ugye ezek a területek abszolút olyan területek, amikre úgy hagyományosan azt mondják az emberek, hogy ez ilyen férfias szakmák és hogy kevés lány van.

Pedig egyébként ez a nagyon változik, sőt abszolút folyamatosan változik, hogy haladunk előre.

És például a Scali ügynök karaktere egy olyan karakter, aki aki orvos, kutató, tudós, ilyen tudományos számmel próbálja mindig nézni a világot.

És vele kapcsolatban rengeteg ilyen felmérés volt, hogy maga az a tény, hogy hogy fiatal lányok maguk előtt láttak egy ilyen egy ilyen példaképet, egy ilyen lehetőséget, hogy egyáltalán ilyen van.

Ez hatása volt arra, hogy később milyen pályát választanak. >> Ez tényleg nagyon érdekes.

És aztán Sc ügynökről véklép nem gondoltam volna, mert azt hittem, hogy ez inkább a az ezotériába és a harmadik típusú találkozások felé tolja az embereket, és nem a tudomány felé.

De ezek szerint amit mondtál, hogy hogy maga a tudományos gondolkozás viszont talán jelen volt a karakterünk. >> Igen.

Egyébként bevallom hősiesen, hogy nekem Scali ügynök karaktere abszolút most kezd ismerőssé válni, mert én annó elkezdtem nagy lelkesen nézni az xtaktákat és hát a gumiemberes résznél teljesen beparáztam tőle. >> Hát egy olyan karakter, aki aki így be tud kúszni minden apró résen és kinyírja az embert.

Tehát most röviden nagyjából ez.

De hát fiatal voltam még, és nagyon ijesztő volt számomra.

Én úgy tudom, hogy nagyon sok ember számára ez egy elriasztó rész volt.

A lényeg, hogy én utána az xzaktákat úgy félreram odván, hogy hát nekem ez egy kicsit túl sok.

És és igazából tényleg most jelenleg nézzük ez a az xzaktákat, mert a párom nagyon kedveli, és úgy voltam.

Azért most már így egy évtized táblatából azért más szemmel nézem én is.

És hát abszolút persze benne van egy kicsit ez a földön túli meg ez a téuszál, sőt nagyon is a sorozatban.

De de a Scelli karaktere az pont arra hivatott, hogy ő alapvetően ilyen mindig ilyen próbál ilyen tudományos pragmatikus gondolkodást behozni.

És maga az, hogy egy nő tényleg karakán, magabiztos a szakmájába, jó a szakmájába, FBI ügynök is, de közben orvosi is, közben ért a fizikához vagy egy csomó ilyen tudományhoz.

Ez ez ez egy olyan egységcsomag, ami azt gondolom, hogy egy nagyon jó példát mutatott azok számára, akik ezt a sorozatot nézték. és Carter karaktere is kicsit ugyanez a kategória.

Pedig addigra én már egyébként mikor mikor úgy döntöttem, hogy fizikával kezdek el foglalkozni, addigra nekem már volt egy matekos diplomám és igazából a tudományos terület nem volt idegen számomra.

Ennek ellenére valahogy maga az, hogy hogy láttam, hogy egyrészt láttam, hogy van egy ilyen szakma, hogy asztrofizikus egyébként azért maga az, hogy egy ilyen van, az is egy ilyen példát mutat.

Ez nekem így laikként ijesztőbb, mint egy gumiember. >> Valahogy nekem nem volt annyira ijesztő.

És szerintem pont az volt a jó, hogy hogy azt mutatta meg a karaktere, hogy hogy egyszerűen egy egy nő ugyanúgy lehet asztrofizikus, hogy igazából azt is megmutatta szerintem, ami szintén nagyon gyakori ilyen ilyen sztereotípia tudósokkal szemben, hogy hogy valahogy sokszor azt képzeljük, hogy ilyen nagyon elvont, nagyon zseni, nagyon maguknak való karakterek. és azok a filmbeli karakterek, akik azt mutatják, hogy igazából úgymond átlagos emberek intézőjelesen, tehát hogy persze kell egy érdeklődés meg egy adottság, de akkor is igazából hétköznapi emberek, akik akik ugyanúgy nem tudom, van hobbijuk, vannak érzéseik, van nem tudom kapcsolataik meg mindenféle, tehát ugyanúgy tudnak foglalkozni tudományos területekkel és valahogy nekem is úgy betaláltam a Carter karaktere, hogy hogy egyszerűen egy egy olyan nő, aki aki ért a tudományhoz, ért ezekhez a nagyon izgalmasan hangzó faramuci kifejezésekhez, és mégis magabiztos a szakmájában.

Tehát, hogy hogy egyszerűen egy egy jó példát mutatott, hogy létezik ilyen.

És és valahogy engem inspirált arra, hogy amúgy egyébként ezek a témák engem is érdekelnek ebben a ezekben a témákban, én is szeretnék otthonosan mozogni. >> Egyébként te károsnak tartod ezt a zseni képet a tudósokról?

Egy kicsit igen, mert azt gondolom, hogy nagyon sok fiatalt elijeszt ez a ez a fajta kép, hogy most akkor ők jöhetnek-e tudományos pályára a fizikusnak, matematikusnak, bármilyen ilyen területre, mert hogy esetleg elbizonytalannak, hogy ó de hát én nem vagyok ilyen zseni, akkor akkor ez nem biztos, hogy nekem való.

Pedig ez egyáltalán nem így van.

Vannak zsenik ezeken a területeken, ez tény, de ettől függetlenül ez nem egy alapkövetelmény, sőt nem is kell, hogy az legyen.

Nagyon-nagyon sokszínű ez a közösség is, >> mert én is valahogy úgy képzeltem, hogy hogy biztos, hogy kell valami kattanás az agyban azzal, hogy valaki egy mondjuk egy elméleti matematikus nagyon penge legyen. eszembe jut például Erdős Pál karaktere, akiről az a hír járta, hogy felkereste a legkülönbözőbb időpontokban a a barátait, beköltözött hozzájuk 10-15 napra, és amfetamin fogyasztása mellett azt mondta nekik, hogy akkor ezt a problémát most meg kell oldanunk.

Majd nagyon hálásak voltak ezek az ismerősök, amikor két hét kialvatlanság után végre becsukta magamuktó az ajtót és elment.

És nekem valahogy ez él a matematikusról az agyamban, hogy hát akkor biztos ilyenek, hogy valami nem stimmel, de ugyanakkor meg másik területen nagyon-nagyon jók. >> Vannak ilyenek, tehát vannak nagyon extrém, nagyon egyedi, nagyon sajátságos karakterek a fizika, matematika történetben, mindenhol a tudománytörténetben, de ez nagyon-nagyon csak egy kis szerete az egésznek.

Főleg a mai világban tényleg a kutatói karrierút az igazából egy ugyanolyan karrierút, mint bármelyik másik.

Tehát, hogy most a abszolút nem alapkövetelményezés.

Pont azért nekem egy kicsit szívfájdalmam az, hogy nagyon sok filmbe meg sorozatba kifejezetten a sztereotipikus zseniket mutatják be, ugye azokból érdemes filmet csinálni, akik teljesen őrültek és kattantak, vagy vagy ilyen viccesen maguknak valók, vagy ilyesmi.

Persze értem én, hogy hogy nem olyan szórakoztató feltétlen egy átlagos kutatói karakter, de hiszem, hogy ezért abban is lenne potenciál.

Tehát jó lenne egy kicsit azt mutatni a világnak, hogy azért ez nem egy ilyen egy ilyen egysikú, hogy akkor aki fura, az megy kutatónak meg tudósnak, aki meg nem, az nem.

Most visszakanyarodnék a kicsit Samantha Carterhez, mert egy olyan merénylettel készültem itt, hogy hogy behoznék egy konkrét csillagkapu epizódot, méghozzá azért, mert a könyvben azt írtad, hogy a legtöbb fogalommal a Csillagkapu sorozatban találkoztál először, ami valljuk be egy fantasztikus sorozat, de azért inkább fikció, mint tudomány.

Mégis itt tudományos fogalmakról van szó.

És van egy epizód, amit én itt kinéztem, mert én se vagyok ilyen nagy csillagkapu rajongó.

Bele bele botlottam azért, de eddig nem néztem meg tüzetesebben, de próbáltam egy olyat választani, amiben nagyon sok ilyen fogalom előkerül.

Ez pedig a második évadnak, azt hiszem, a 15-ös vagy 16-os része, aminek nagyon gyorsan ismertetném a történet elejét, hogy a hallgatókat is képbe helyezzük, hogy mi történik.

Azt írtam itt föl erről, hogy a Csillagkapu parancsnokság egyik expedíciója, amelyet a csillagkapuból nyíló féreglyukon átküldenek felfedező útra, csapdába esik egy bolygón.

A bolygó korábban egy kettős csillag körülinget.

Amíg a csapat a bolygón tartózkodott, a kettős csillag egyik csillaga fekete lyukká változott, bagatel.

És a bolygó elpusztításával, így a felfedező csapat megsemmisülésével járhat.

Na, ez az eleje a történetnek, de rögtön itt van egy csomó olyan fogalom, ami ami izgalmasnak tűnik, de nem biztos, hogy a laikus az pontosan tudja, hogy miről van szó.

Kezdjük szerintem azzal, hogy fekete lyuk, mert erről te nem is egy előadást tartottál, úgyhogy azt is mondtadnám, hogy tudományos, népszerű ismeret terjesztésben is a téma szakértőjének hívhatunk. >> Hát ez biztos, hogy szeretek a témával foglalkozni, mert nagyon-nagyon izgalmas.

Tehát pont ezért is szeretek erről beszélni, hogy előadásokat tartani. egyébként mielőtt rátérünk itt a szakmai részére, azt elmondom, hogy tényleg én is nagyon régen nem néztem a csillagkapu sorozatot, ezért sok minden történt már ezta, de én is most utána néztem ennek a résznek, ahogy írtad, hogy ez milyen jó témafelvetés lenne, és hát nagyon jó volt így, vagy érdekes volt így mai szemmel úgy ránézni a történetre, meg úgy meglátni benne a a bakikat, hogy hogy nevezzük.

Csak egyszerűen érdekes volt egy ilyen izgalmas élmény.

És akkor itt itt itt ez ez csúszik el ott az csúszik el.

Tehát ezeknél a tudományos fantasztikumoknál, tehát a science fiction akár irodalom, akár filmeknél azért úgy azt gondolom, hogy nagyon keskeny a határ a science fiction és a fantasy között, mer egyáltalában ezek átvednek.

Helyén kezelve amúgy amúgy ez abszolút egy jó dolog attól még.

Hát a science fictionnek szerintem van helye, és és egyáltalán nem bánom, hogy a csillagkapusorozat megszületett, és akkor is tudtam, meg most is tudom, hogy tele van tényleg ilyen ilyen úgymond nem tudományos, hanem csak ilyen ilyen ilyen összecsapott ilyen kis fogalmakkal, mert hát nem pontosan alapjaiban tudták felvázolni ezeket a a fogalmakat.

Tehát van értelme, de a helyükön kell kezelni.

Tehát nagyon fontos azt mindig tudni, hogy az, amit egy ilyen könyvbe olvasok, vagy egy filmben látok, az az ilyen lehet, hogy tartalmaz részigazságokat, vagy ilyen abszolút valid felvetéseket, de hogy tele van egyébként azon kívül ilyen ilyen fantasztikus fantasztikummal kitalációval, de ha ezt ezt úgymond szem előtt tartjuk, akkor azt gondolom, hogy nincs gond. >> Nyomokban tudományt tartalmaz. >> Igen, nyomokban tudományt is tart.

Ez egy nagyon jó megfogalmazás.

Most, hogy így egyébként megnéztem ennek a résznek a tartalmát, fölírtam néhány checkpointot, amiről esetleg érdemes beszélnénk, hogy mi az, ami ami nem stimmel itt ezekkel a ezekkel a történetekkel.

Úgyhogy mielőtt így a feketőkakra rátérnék, így egyből egyből elkezdeném azzal, hogy ugye úgy kezdődik a történet, hogy van ott egy kettős csillag.

És hát ugye a kettős csillag az amikor ilyen két csillag úgymond egymás körül kering idézelesen ugye a közös tömegközéppontjuk körül keringenek alapvetően egy gravitációsan ilyen zárt rendszerben.

Ilyenek vannak nagyon gyakoriak egyébként.

Tehát igazából az, hogy a napunk egyedül van, az mondhatni ez egy ilyen, nem is az, hogy ritkaság, de igazából az is előfordul, de nem feltétlenül lenne sokkal, hogy mondjam, kirívóbb az, hogyha kettő vagy három napunk lenne igazából.

Tehát, hogy a csillagok háborújában, hogy másik Szifit említsek, milyen szép naplementék voltak, amikor két-három nap bukkantott föl a bolygó égbotján. >> Pontosan.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kis-Tóth Ágnes — A csillagkapu túloldalán (Ep. 079)”

Miről szól ez az epizód: „Kis-Tóth Ágnes — A csillagkapu túloldalán (Ep. 079)”?

A műsor Kis-Tóth Ágnes asztrofizikussal beszélget buborékuniverzumokról, a világegyetem kezdetéről és végéről, valamint az időutazás fizikai lehetőségeiről. Az epizódban szó esik a fekete lyukakról, az ősrobbanásról, a sötétanyagról és a párhuzamos világegyetemekről, miközben az… Az epizód a Az élet meg minden című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kis-Tóth Ágnes — A csillagkapu túloldalán (Ep. 079)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kis-Tóth Ágnes, Albert Einstein, Tóth Szabolcs Töhötöm.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Kis-Tóth Ágnes — A csillagkapu túloldalán (Ep. 079)”?

Fő témái: asztrofizika, világegyetem, időutazás, fekete lyukak, ősrobbanás, sötétanyag.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kis-Tóth Ágnes — A csillagkapu túloldalán (Ep. 079)”?

Megjelenés: 2026. 02. 25.. Hossz: 2 óra 23 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-elet-meg-minden/kis-toth-agnes-a-csillagkapu-tuloldalan-ep-079

Több epizód a Az élet meg minden-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból