Mindenségit!

Czabán Samu: Nézz szembe az emberi gyarlósággal!

· PT1H48M24S

Összefoglaló

Czabán Samu jogász és viselkedéselemző az irracionalitás forradalmáról és a jog, pszichológia, társadalom kapcsolatáról beszél a Mindenségit! podcast vendégeként. Az elhangzottak szerint az emberi gyarlóság, az elfogultság és a részrehajlás hogyan befolyásolja az…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2026. 01. 18.
Hossz
1 óra 48 perc
Szereplők, említett nevek
Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely
Témák
jog, pszichológia, társadalom, irracionalitás, emberi gyarlóság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Neked folyamatosan kockázat azt, ha megiszol egy sört, ha cigizel, ha nem mozogsz eleget.

Ráadásul egy olyan világban, ahol a civilizáció, az életmódunk egy csomó betegséget kitermelt, ilyen 60-70%-a a nyugati társadalomnak mindenféle krónikus betegségekkel küzd.

Ráadásul egy olyan ilyen individualizáló világban élünk, ahol ezek ezeket nekünk kell egyenileg megoldani. [zene] [zene] >> Szervusztok kedveskink. >> Helló mindenki. >> Ez itt a Mindensít podcast.

Én már fogalmam sincs, hogy hanadik adása, de azt egészen konkrétan tudom, hogy amikor kábé bő négy évvel ezelőtt elkezdtük ezt a egész mindenségít műsorfolyamat negyedik vendégként, itt volt nálunk Cabán Samu, aki jogász és viselkedés elemző, és akkoriban elkezdett írni egy könyvet, amit én a Facebookról tudtam meg, hogy elkészült.

És most itt tartjuk a kezünkben. jog pszichológia társadalom rejtett kölcsönhatások címet viseli.

És hát nagyjából erről a könyvről fogunk ma beszélgetni, illetőleg, hogy mi történt veled az elmúlt négy évben, hogy érzed magad 2025 és 26 fordulóján, meg egyébként is mi mit gondolsz azokról a folyamatokról, ami mind Magyarországon, mind a világban körülvesz bennünket, >> Gergely, >> de mielőtt beleugranánk, szeretnénk megköszönni a támogatóinknak, hogy támogatnak minket Patreonon. elsősorban.

És akkor itt invitálnék mindenkit, akit érdekel a mindenségit, hogy nézzen rá új fent a Patreon csatornára, mert egy csomó újdonság van, és jó dolgok történtek, úgyhogy csekkoljátok és gyertek, iratkozzatok föl. >> Samu, lényeg kedves elmondani, miről szóltak hogy >> nagyon nehéz.

Azért is adtam ilyen átfogó címet, bár az volt, hogy nem találtam azt a címet, ami tökéletesen összefoglalja az egész könyvet.

Végül ezt a rejtett kölcsönhatások alcímet adtam, és amint megláttam nyomtatásban rájöttem, hogy minek kellett volna lennie a címnek, és az a irracionalitás forradalma az ilyen >> jó clickbait cím lett volna, jó pszichológ társadalom zárójel az iracionalitás forradalma, mert talán ami összeköti az összes fejezetet, az az, hogy a pszichológia által újra tematizált irracionalitás, de beszélünk arról, hogy ez pontosan mit jelent az iracionalitás, az hogyan írja át tulajdonképpen a jogi intézményeit, például az igazságszolgáltatást, hogyan tekint ünk a jogra, a jog alkalmazásra, hogyha a bírók tulajdonképpen befolyásoltak egy csomó olyan pszichológiai tényező által, amit korábban nem is gondoltunk, hogyan írja át a jognak ilyen átfogóbb intézményeit, például, hogy a demokrácia elméletet, mert nyilván azért a demokrácia elmélet is nagyban támaszkodik arra, hogy a választópolgárok nagyrészt tudják, hogy nekik mi a jó.

Viszont a pszichológia azt mondja, hogy nem biztos, hogy így van. ami ugye egy új keret, mert ugye sokáig azt gondoltuk, hogy a demokrácia azért nem működik jól, mert nem az történik, ami az emberek akarnak.

De mi van, ha a demokrácia azért működik rosszul, mert pont az történik, amit az emberek akarnak.

És úgy általában mondjuk a moralitás, ahogy felelősség kérdése is ugye nagyon sok determináció, ilyen előreendeltség van a amit ma már látunk a biológiában, az ember környezetében satöbbi, ami megkérdezi azt, hogy amikor embereket okolunk, mondjuk hibáztatunk, hogy bűnelkövető akkor mennyire hibás valójában.

Ugye most a elmúlt évben azért sok ilyen pont van, ami nekem kifejezetten fáj.

Ugye elindult egy ilyen drogháború Magyarországon is, amit ugye Amerikából a republikánusoktól most átvett kormányunk, ami ami azért nagyban azon múlik, hogy ezek az emberek valahogy gyenge jelleműek, rossz döntéseket hoznak, nem arról, hogy mondjuk milyen tényezők determinálják őket arra, hogy mondjuk drogot fogyasztanak, vagy miért kell használniuk drogot, hogy túléljék azt a nyomort, amiben élnek.

Vagy ugye most a fiatalkorú bűnelkövetők, hogy akkor azt hangsúlyozzuk, hogy ők bűnelkövetők, vagy inkább áldozatok.

Ugye ebben is azért benne van az, hogy ki mennyire >> és akkor te igazságot teszel ezekben a kérdésekben.

Ne en nem csak próbálom rákapcsolni aktualitásokra.

Azért ennyire aktualitásokkal nem foglalkoz. >> Oké.

Meg az azokban a folyamatokban, amiket most példákkal fölhozol, tudsz-e, vagy tud-e az ember egy ilyen változó környezetben, amikor ezekre a kérdésekre rádöbben az ember, akkor bármiféle iránymutatást adni? >> Aha.

Ez ez tipikusan ezeknek a könyveknek a hibája, hogy diagnosztizálnak, megmondják, hogy mi a baj a világgal, és aztán nem mondják meg, hogy mi a teendő.

Ezt tiszta vagyok vele, ezért a valamennyire próbáltam mi a teendőt is mondani.

Az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban elég konkrét ötleteim vannak, hogy bizonyos kognitív torzítások mentén mondjuk meg lehet mondani, hogy mi az, ami befolyásolja a bírókat, ilyen triviális dolgokat, akár nem tudom, az időjárástól kezdve arra, hogy random nem tudom láttak valami számot, vagy kikapott a focicsapatuk, hogy ezeket hogyan lehetne valahogy moderálni, hogy ne haslanak az ítélre vagy kevésbé.

Arra egészen konkrét ötleteim vannak.

Ö van, >> lenne, hogy ebbe belemennénk, és akkor szépen utána majd a spektrumot szélesítjük, és akkor egyéb példákat is fölhozunk. >> Ugye a könyv egyik fontos megállapítása az a, hogy ül egy bíró, aki hát meghallgatja a feleket, a vádat, az védőbeszédet, mi egymást, és akkor őnek egy objektív ítéletet kellene hoznia. csak a elmondásod alapján, illetőleg ami a könyvben, ha mind jól tudom, akkor az szerepel, hogy nagyon nehéz egy egy bírónak ilyen helyzetben is objektív döntést hozni, mert rengeteg olyan tényező befolyásolja az ő döntéshozatalát, amire lehetséges, hogy ő nem is gondol.

Jól fogalom úgy nagyjából össze. >> Jól, jól [nevetés] >> jó.

Vagy egyáltalán van olyan, hogy ebben konkrét példa, hogy mondjuk szerinted egy-egy esetet ilyenkor hozzol a könyvben? >> Igen, igen, igen, igen.

Hát különböző kognitív torzítások mentén tárgyalom a egyes ilyen tehát, hogy egyes kognitív torzítások, hogyan torzítják a bírósági eljárások melyik részét.

Szóval ez ez elég ilyen részletesen CCFU szín van.

Ennyire nem biztos, hogy bele akarok itt menni, de egy-két példát azért hozzunk.

Ugye az van, hogy ott nagyon tradicionális nézet szerint végül is úgy működik az igazságszát is, hogy vannak vannak tények kint, valami történik mondjuk te valaki állok egy telefont és vannak jogszabályok, mondjuk mit tudom a lopásnak a lopásra vonatkozó jogi szabályok és akkor ha a bíró megtalálja a tényeket, megvannak a jogszabályok, akkor azokat beletöltjük a fejébe, és akkor kijön ugyanaz az ítélet, akárhány bíróba, beletöltjük ugyanezeket a tényeket és ugyanezeket a jogszabályokat.

Itt most leleplezem magam, tehát hogy nagyon sok tudományos ismerető terjesztő könyv úgy működik, hogy kicsit ilyen szalma, ezt ilyen szalmabála érvelésnek csinálják, hogy a tesz egy pozíciót, azt mondja, hogy mindenki így gondolkozik itt, mindenki így racionalitásban hisz, és azt mondja, hogy én egy forradalmár vagyok.

Ó, én foradon vagyok, én kitaláltam az iracionalitást nyilván.

Nem, azért nem az van, hogy nem tematizálták korábban azt szociológusok, pszichológusok már 100 éve is, hogy azért vannak ilyen-olyan determinánsok, ami hatnak a bírói döntéshozatalra.

Nagyon sok dolgot azért már így tudjuk, de ennek ellenére is maga az intézmény, ahogy a bíróságok beszélnek önmagukról, az még mindig ez a erre épül, akárhogy is nézzük.

És szerintem az az új a modern ilyen főleg ilyen kognitív pszichológiában, amit behoz ebbe, hogy itt nem arról van szó, hogy mondjuk vannak bírók, akik mondjuk előítéletesek.

Mondjuk az ilyen klasszikus dolog, azt már 100 éve tudjuk, hogy nem tudom én, sokkal súlyosabb ítéleteket kapnak, nem tudom, kisebbségi rasszhoz tartozó emberek.

Tehát ez egy értjük, hogy mi az előítetesség, de mondjuk azt nagyon sokszor úgy beszéltek róla, mint valami, ami nem tudom, egy ilyen személyiséghiba, az előítél ember, az autorit ember satöbbi, amit mondjuk ki lehet javítani azzal, hogy edukáljuk őket, és akkor nem lesznek, nem tudom, előítetesek meg autoriterek.

De amit a kognitív torzítások diskurzus behoz, az az, hogy az emberi gondolkodás például alapvetően előítéletes.

Tehát nem az van, hogy vannak rossz emberek, akik előítéletesek, hanem az van, hogy rengeteg mennyiségű információt kell feldolgoznunk nagyon rövid idő alatt.

És ezt úgy tudjuk, hogyha ilyen ezt ilyen kognitív gazdaságosságnak hívják.

Ezt úgy tudjuk, hogyha ilyen kategóriába rendezzük az információt, akkor felismerünk egy dolgot a a egy részelemet, és akkor rögtön le tudjuk hívni a egész kategóriára vonatkozó minden információt.

Meglátok egy szemszerű dolgot, akkor rögtön azt gondolom, hogy egy arc.

És ez általában jól működik, de lehet, hogy egyszer nem egy szemet látok, hanem valami mást, mondjuk nem tudom, egy kocsinak a lámpáit.

Nyilván egyébként ezért is hasonlít sok dolog, ilyen szem meg arcszerű dolgokkal próbálnak például sokszor a marketingesek minket valamilyen tárgyakat itt tesznek mondjuk vonzóvá nekünk, merthogy automatikusan ezt a sémát hívja elő bennünk.

És akkor ha ez így van, akkor nem az van, hogy vannak előítetes meg nem előítetes emberek, hanem mindenkiben vannak előítéletességek, és bárhogy csűrjük, csavarjuk, az előítetesség kikapcsolhatatlan a gondolkodásunk része.

Megtanulhatunk persze reflektálni rá, de az mindig erőfeszítés lesz.

Ugye ez olyan olyanok ez olyan ez, mint a vizuális illúziók mindig ezt szokták példának felhozni.

Van egy ilyen csomó, nem tudom, láttatok csodák palotájába, van egy csomó, hogy két asztal, és akkor nem hiszed el, hogy a kettő ugyanakkora, mert valahogy úgy vannak a vonalak, hogy a szemed automatikusan különböző méretűnek látja.

Beleméred, és pontosan ugyanakkora a kettő.

És aztán tudod, hogy reflexíved, ott van a tudásod, hogy a kettő asztal különböző méretű, de ha ránézel, akkor a vizuális illúziót nem tudod kikapcsolni. kognitívókal, hogy bizonyos ténybeli mintázatoknak minket újra meg újra.

És akkor így csak azt tudjuk csinálni, hogy megpróbáljuk megnézni ezeket, és vagy a jogi szabályozással próbáljuk kikerülni őket, vagy >> az hogyan? >> Hát mondjuk azzal, hogy például véletlenszerű számok lehgonyozzák a bíróknak a gondolkodását.

Az ilyen legismertebb kísérlet az, hogy mondjuk büntetőbíróknak amikor hoznak ilyen fiktív büntetőítéletekben döntést, úgy kell döntést hozniuk, hogy előtte az ügyész igényeket dobókockával kidobják.

Azért dobókockával, hogy lássák, hogy teljesen véletlenszerű a szám.

Tehát, hogy biztos, hogy semmilyen >> alapja nincs annak a számnak.

Kidobják, és akkor van akinek a kocka, nem tudom, hármat mutat, a másiknak kilencet, és akkor annak, akinek magas horgonyt kapnak kilencet, azok mondjuk átlag.

Most nem tudom a konkrét számokat, de mondjuk átlagan hat hónapra ítélik el.

Aki alacsony hallgat hármat, az átlag mit tudom, négy hónapra.

Tehát, hogy az ítélet véletlenszerű kockadobott szám alapján is mozog, miközben nem kéne hatni arra, hogy ki hány hónapot ül egy lopásért, az hogy kockával milyen számot dobsz ki.

Ugyanígy a ez például a kártilítési pereknél egy ilyen tök nagy paradoxont hoz létre, hogy neked nagyon durván megéri irracionális nagy számot bedobni. minél gyorsabban, mert megragad a bíró fejébe.

Ez erről is ez rettenetesen sok kisebb bemutatja, hogy ha ugyanabb pontosan ugyanabban a perben ítélkeznek, de az egyikben azt dobja be valaki 100 dollárt dob be, hogy neki 100 dollár az igénye, a másik meg az, hogy 100zret, akkor ilyen hihetetlen eltérések vannak, miközben nem kéne, mert akárnak ilyen szempontból objektívnak kéne lenni lennie. >> Értem.

Samu, akkor ezek szerint az, hogy >> de nem mondtam, hogy mit lehet csinálni vele, de hogy például azt lehet csinálni, hogy akkor ezekben az esetekben, amikor mondjuk kérési perek vannak, akkor valahogy azt tudjuk, hogy a számok így is befolyásolják a bírót.

Meg megvédeni a bírót, mondjuk attól, hogy ezeket a számszerű horgonyokat lássa.

Mondjuk más bíró ítélkezik a a az ügy részében, tényszerű részében, és mondjuk más a számszerű részébe, és attól elzárjuk azt, hogy horgonyokat kapjon, számszerű horgonyokat.

Tehát strukturálisan mátalakítjuk a a jogieljárást úgy, hogy valahogy megpróbáljuk kikerülni a torzítást.

De ez nehéz, tehát ez nem ké >> érted?

Most tulajdonképpen azt akartam közbzúrni, hogy akkor ezek szerint az az elnevezés, hogy igazságszolgáltatás, akkor az nem helyénval, mert itt akkor nem igazán szolgáltatnak igazságot. >> Hát egyrészt az van, hogy a jogi egyetemen az első az egyik első órámon az első mondás, amit egy tanártól hallottam, az az, hogy uraim, itt jogszolgáltatás van.

Az igazságszolgáltatás szót felejtsük el.

Igazság fent van az égben, itt lent a jog van.

Tehát azért a jogászok nem árulnak zsákamacskát, legalábbis a jogegyetemen nem.

Ö nyilván ezek ezek nagyon sokszor egyébként kisorzítások, tehát mit tudom én, például a inkább tehát nem nem feltétlenül nagyon markánsak, csak olyan meglepően kis dolgok tudnak hatni.

Liziana államba büntető bírók, amikor az egyetemi csapatuk ahova jártak kikap, akkor megjelenik plusz 1000 nap kiszabott büntetés valahogy. [nevetés] Mert van egy érzelmi feszültségük, ami miatt ilyen >> és ez mindeközben a bíróban nem is tudatosul.

Szóval nem is tudatosul, vagy mondjuk a menekült ügyek, ez konkrét bírósági határozatok vizsgálata, menekült ügyek.

És akkor a a bírók ugye van egy ilyen szerencsejátékos torzítás, hogy mondjuk ha két esetet nek tehát két pozitív ítélet után nagyobb valóság hoznak egy negatívat, ahogy a ruletnél is két piros után számítasz egy egy feketét.

Tehát van egy ilyen mintázat, aminek megint nem ezek függetlenek egymástól.

Lehet, hogy pont öt nagyon jó ítélet van, hogy a vizsgáztat egyetlen is emlékszem a vizsgáztató mindig a harmadikra negyed negyedikre mentem és előtte két ötöst adott, akkor utána valahogy benne volt, hogy nem tudom a több pszichológiai mechanizmus is magyarázat, hogy túl jó szívűek tartja magát és ez egy negatív ítéletet akar hozni vagy nem tudom kontraszhatás, hogyha valott egy nagyon jó izé nagyon jó felelet volt előtte, akkor utána a te feledeted kevésbé tűnik jónak,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Czabán Samu: Nézz szembe az emberi gyarlósággal!”

Miről szól ez az epizód: „Czabán Samu: Nézz szembe az emberi gyarlósággal!”?

Czabán Samu jogász és viselkedéselemző az irracionalitás forradalmáról és a jog, pszichológia, társadalom kapcsolatáról beszél a Mindenségit! podcast vendégeként. Az elhangzottak szerint az emberi gyarlóság, az elfogultság és a részrehajlás hogyan befolyásolja az… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Czabán Samu: Nézz szembe az emberi gyarlósággal!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Czabán Samu: Nézz szembe az emberi gyarlósággal!”?

Fő témái: jog, pszichológia, társadalom, irracionalitás, emberi gyarlóság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Czabán Samu: Nézz szembe az emberi gyarlósággal!”?

Megjelenés: 2026. 01. 18.. Hossz: 1 óra 48 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/161-czaban-samu-nezz-szembe-az-emberi-gyarlosaggal

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból