Mindenségit!

Szabó-Műhelyi Viktória: Az állandó hazugság megmérgezi a személyiséget

· PT1H1M31S

Összefoglaló

A hazugság pszichológiáját járja körül ez az epizód, különös tekintettel arra, hogy az emberi természet részét képezi, evolúciós előnyökkel. Szabó-Műhelyi Viktória klinikai szakpszichológus és PhD hallgató a tudatos megtévesztés szándékát, a tévedés és a szándékos hazugság…

Röviden

Műsor
Mindenségit!
Megjelenés
2026. 03. 08.
Hossz
1 óra 2 perc
Szereplők, említett nevek
Szabó-Műhelyi Viktória, Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely
Témák
hazugság pszichológiája, emberi természet, megtévesztés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Miért? >> Miért hazudunk? >> Ühüm. >> Hát tudunk-e nem hazudni?

Ugye itt bejön ez a kérdés. [zene] >> Hát szervusztok kedveskink.

A legnagyobb szeretettel köszöntünk mindenkit. >> Ez itt a Mindenség podcast.

Egészen biztosan őszintén mondtad ezt? >> Nem, tényleg.

Lehet, hogy nem a legnagyobb szeretettel mindenkit, de téged igen. >> Az a helyzet, hogy egy olyan rohadt világban élünk, pláne Magyarországon, pláne azokban az országokban, ahol a propaganda el akarja hitetni veled a legnagyobb kamukat is, hogy [ __ ] meg, minden egyes információ, amithez te hozzájutsz, az most már két helyekkel terhelt.

Egyszerűen nem tudjuk, hogy mi az igazság, mi a hazugság, úgyhogy megpróbálunk ma igazságot tenni ebben a kérdésben, hogy ez hogy is van. >> Kemény vállalás.

Hát szerintem lehet, hogy ez a jelen pillanatban a jelenünkben egy lehetetlen küldetés.

Viszont én szeretném nektek megköszönni, hogy néztek minket, hogy velünk vagytok, és hogyha értékesnek ítélitek azt, amit mi csinálunk, akkor tudtok minket úgy támogatni, hogy feliratkoztok, vagy megosztjátok a szeretteitekkel az adásainkat, és hogyha megengedhetitek magatoknak, akkor még Patreonnalon is tudtok minket támogatni, ahol olyan új sorozatokkal is találkozhattok, mint a Mental Fröch vagy az újraindult backstage.

Ezeket máshol nem lehet látni, csak a Patreonon és hát nélkületek nem menne.

Úgyhogy köszönjük szépen a támogatást.

Különben én abszolút ezt gondolom, amit elmondtál, csak lehet, hogy én még pesszimistább vagyok, mint te.

Te mindig kiemeled a mi országunkat, én pedig úgy vagyok vele, hogy súlyosak a problémák, de attól tartok, hogy ez gyakorlatilag egy globális szintű. >> Jó, meglátjuk.

Tulajdonképpen most már át kéne adjuk a szót Szabó műhelyi Viktóriának.

A mai vendégünk klinikai szaksichológus kognitív viselkedésterápiás konzultáns.

Kutatott a hazugság pszichológiájában, tanulmányában a hazugság érzelmi és kognitív hátterét vizsgálta.

Ebbő is következik az, hogy hát azért olyan őrületes nagy igazságot tenni ma nem fogunk, de azért mégis megpróbáljuk körüljárni, hogy mi az, hogy hazugság.

A világunkat tényleg körülöli ma abszolút a hazugság, de légy kedves nekünk összegezni, hogy mi az a hazugság, mikortól beszélünk hazugságról?

Üüm, >> a legtöbb elméletalkotó egyetért abban, hogy az számít hazugságnak, ami egy tudatos szándékos megtévesztésen alapuló kommunikáció két fél között. >> Ühüm.

Itt ugye árnyalhatjuk a képet, hogy ez a két fél egy ember vagy több ember vagy azt, hogy milyen mértékű ez a dolog.

Tehát, hogy mondjuk el is ferdítem, torzítom a valóságot, vagy csak visszatartok információkat, hogy átverjem a másikat.

Szóval a tehát a megtévesztési szándék az, amit egy ilyen kulcskritériumnak fogalmaznak meg így a szakirodalomban, de ennek rengeteg egyéb aspektusa van, amit gondolom majd még érinteni fogunk. biztos szerintem kezdjük ott, hogy abban az esetben, hogyha én szentül hiszek valamit, >> Ühüm. >> És azt az álláspontomat információként átadom neked, de valahogyan mégsem vagyok igazán tisztában azzal, hogy az most igaz-e vagy hamis, az gyakorlatilag ez egy olyasféle dolog, mintogyha mintogyha ez nem hazugság lenne, hanem csak tévedés, vagy vagy véletlen megtévesztés, nem?

Szóval, hogy itt a hazugságot azt azért nehéz megfogni, mert hogy itt nagyon sok árnyalata lehetséges. >> Igen, igen, igen.

Hát a tudatosság, amit most mondasz, hogy mennyire tudatos >> Ühüm. >> Az, amit csinálsz, >> nem arra gondolsz, hogy mi a különbség a mizinformáció és a dezinformáció között?

Az egyik olyan, ami félreinformálás, tehát hogy én mondjuk úgy mondok valamit, hogy én azt hiszem, hogy az valid információ, de aztán nem.

Tehát, hogy én nem abból a szándékból mondom neked azt, hogy kint most 20 fok van, mert át akarlak verni, hanem már úgy tudom.

A másik pedig a szándék volt, vagy >> Igen. >> Igen. >> Tehát amit most mondasz, az a szándék, hogy egy ártatlan tévedés, vagy egy tudatos félrevezetése a másiknak.

Valahogy a itt ezek szinte szinonák, kicsit mást jelentenek, de a a megtévesztés, a befolyásolás, >> manipulá, >> másik manipulálása, azok mindenhez a fogalomhoz kapcsolódnak. >> Összességében szerintem a probléma az az, hogy az ember egyszerre tudja és nem tudja az igazságot.

És Freud ezt úgy írja le, hogy a tudattalan hazudlik a tudatnak.

És ebben az esetben már sokkal másodabban kell értékelni mindazt, amit mi ú azt mondjuk, hogy na ez hazugság vagy nem hazugság. >> Ühüm.

Tehát, hogy amit te most mondasz, az az, hogy van Freudnak egy elképzelése arról, hogy hogy működik a psziché, meg hogyan gondolkodunk valakiről.

És a egyébként rajdonkívül más elmélet alkotók is vannak a pszichológiában, akiknek szintén megvan az elképzelése arra vonatkozóan, hogy hogyan gondolkozunk, hogyan vélekedünk a világról magunkról másokról.

És ez itt már szinte egy ilyen filozófiai kérdés, hogy ez a tudatük >> a tudattalan önbecsapás itt öncsalás vagy önbecsapásnak írják a szakirodalomban azt a jelenséget, amiről te is most beszélsz, hogy ez nem az a hazugság, mint amikor mondjuk valaki valamilyen haszonért, vagy valami anyagi juttatásért veri át a másikat. >> Ühüm.

Szerintem ide majd el fogunk jutni, csak először menjünk végig azokon a alap meghatározásokon, hogy mit gondolsz arról, vagy mi a tudománynak vagy a a szakértőknek az álláspontja azzal kapcsolatosan, hogy gyakorlatilag a hazugság az miért van, hogyan alakult ki miért >> miért hazudunk? >> Ühüm. >> Hát tudunk-e nem hazudni?

Ugye itt bejön ez a kérdés. >> Te tudsz >> Ühüm.

Igen, te tudsz, >> mert ez egy evolúciós öv vagy örökség, vagy nem is tudom, mi a jó szó erre.

Tehát, hogy [torokköszörülés] az, hogy ez miért alakult ki, annak annak ilyen evolúciós gyökerei vannak szerintem.

Például, hogyha ha megnézzük az állatvilágot, vagy a növényvilágot, ott egy csomó olyan példa van, amikor a most azok a kecskék jutottak eszembe, akik tetszottnak tettetik magukat, amikor megijednek, és akkor ennek az a célja, hogy megtéze ugye a >> ühüm >> a ragadozót, és amint biztonságban érzi magát, utána éli vígan tovább az életét.

Bocs, én nekem eszembe jutnak azok a bogarak, amelyik úgy néznek ki, tudod, hogy botsáska, amik teljességgel fölv most összességében ez egy megtéztés.

A megtévesztés az hazugság. >> Megévesztés >> vagy mondjuk az állatvilágban tekinthetjük-e a az ilyesféle megtévesztést a hazugság egy az evolúcióban egy kezdeti stációjának?

Igen, igen. >> De akkor nem lehet, hogy olyan módon is ketté vagy el lehet választani hazugságtípusokat, hogy mondjuk az ő hazugságuk az, hogy én most halott vagyok és nem élek, úgyhogy engem már nincs értelme megölnöd még egyszer.

Ez egy önvédelem, ez egy túlélési ösztön.

Igen. álunk az a gyökér probléma, amit Robi a felvezetőben elmondott, hogy az egész világunk a hazugság ingányos talaj így himbálózik, az viszont nem feltétlen egy túlélési, tehát nem egy önvédelem, hanem egy megfontolt mások hátrányba juttatása által saját előnykovácsolás szándékú hazugság komplexum.

És itt itt azért ennek a funkciójába gyökeres különbség van, nem? >> Ühüm.

Hogy ilyen offenzív vagy defenzív?

Ilyen ilyen értelemben ugye akkor az az állatvilágos, ez lehet ilyen defenzív, de ott is vannak olyanok, akik a túlélésért teszik azt, hogy mondjuk olyan mint amit te is mondtál a botsáska, hogy olyan növény, amelyik úgy néz ki, mint egy bogár, és akkor csak azért még a feromonokat is kibocsátja, hogy hogy így beporozza, és ez a túlélését szolgálja.

Ha már így mondogatjuk, akkor olyan aspektusa is lehet, hogy amik egy kicsit gördülékenyebbé teszik a társas kommunikációt, mint például az a hogy vagy, jól vagyok, hogy nézek ki, de jól nézek ki, és miközben teljesen mást gondolunk belül.

Szóval, hogy hogy ilyen aspektusa is van ennek a tehát, hogy nem csak offenzív vagy defenzív, hanem hogy mondjuk van olyan helyzet, hogy az egyszerűségre törekszünk és az egyszerű kényelmes megoldást választjuk, és nem megyünk bele magyarázkodásba, hogy szerintem miért kéne máshogy. >> Mit gondoltok, hogy az ilyen szociálisan előforduló hazugságoknak mi az előnye?

Tehát hogyha én azt mondom neked, mint az ajtóban, ahogy beléptél, hogy mennyire csinos vagy, meg a Gergőnek is ezt mondom, és az egyik ütök esetében csak azért, hogy jó színben tüntessem föl a szemedben önmagamat.

Am szóval, hogy ennek mi lehet az oka, és mi előnye van abból, hogy ilyen szociális hazugságokat csinálunk?

Szerintetek mi lehet ennek az oka?

Az egyik fő oka, amiért nem szerettem Hollandiában élni, az az, amit az előbb te elmondtál, hogy van ez a ez a smalltól jellegű, hogy vagy nem tudom.

És akkor ráadásul igen nagyon.

És hogyha ez ez egy ilyen tehát ez egy protokolláris dolog, nem tudom miért, de hogy ez egy ilyen normálá válik, és én azt vettem észre, hogy ott még családon belül is valahogy nem is tudom kicsit, hogy érzéstíti ez ez az embereket, és annyira normális lesz ez a ez a felületes őszintétlen protokollszerű >> interakció.

A fú, az engem nagyon nagyon megviselt mindig is.

Szóval szerintem kifejezetten negatív hatás vol.

De Viki, te volt már olyan, hogy az anyósodnak azt mondtad, hogy nagyon finomat főzött és [ __ ] nem üzlett? [nevetés] Enné >> kérdés ne tegyetek föl. >> Látod, te nem hazudsz.

De aranyos vagy. >> De figyelj, de összességében érted, vannak, amikor bókolsz a másiknak, de nem azért, hogy őt megbántsd, hanem hogy megvéd önmagadat. >> Kicsit úgy érzem, hogy most egyéremnek a két oldalát tetszgetjük.

Igen, >> mert az előbbi gondolatmenet meg az volt, hogy pont, hogy nem önvédelem, hanem hogy annál valami több.

És most viszont >> éppen erre akarom, hogy van egy ilyen változata is. >> Hát most az, hogy önvédelemnek nevezzük, vagy [torokköszörülés] vagyha frajhoz visszatérünk, akkor elhárító mechanizmusnak vagy udvariasságnak, esetleg túlzásbavit udvariasságnak, az valahol ugyanaz lehet.

Figyak, akkor volt már olyan, hogy önvédelmi, önérdeki, mások védelme, és szerintem az egyik legfontosabb, amiről nagyon keveset szoktak az emberek beszélni és meg gondolkodni, hogy mennyire marha sokat hazudunk önmagunknak is.

Tehát az önáltatás is egy ilyen, vagy egy az önbecsapás, nem? >> Igen.

De amit az elején mondtál a tudattalanról, az kicsit >> ide kapcsolódik. >> Igen, igen. >> Aha.

Ahogy így így olvastam a szakirodalmat, nekem ez úgy állt össze, hogy egy spektrumon, ha elképzeljük azt, hogy van egy ilyen pozitív, optimista hozzáállás így mondjuk a saját magamhoz, vagy a munkámhoz, hogy milyen klassz vagyok, vagy ez de jó, vagy ez milyen jól fog sikerülni, vagy satöbbi.

És a másik véglete az, amikor mondjuk ez átmegy egy ilyen önálmításba, meg egy ilyen nagyon hát kóros dologban, amikor így az ember elhiszi akár szélsőségesen is a >> tehát, hogy például megérdemli a Nobel díjat, a Nobel béke díjat, az is egy ilyen nem? >> Hát szerintem Ja, >> hát mondjuk nárcisztikus személyiségzavarban ez előfordul, hogy ilyen diplomatikusan fejezzem ki magam.

Figyeljetek, hogyha már filozófiai szintnél tartunk, Kant szerint a hazugság mindig rossz kivétel nélkül.

Mások szerint viszont kontextusfüggő.

Tehát hogyha a náciknak hazudni az üldözöttek hollétéről, az nem bűn. >> Mit gondolunk erről? >> Én ezzel egyetéltek. >> Mármint, hogy a nácikat érdemes átverni. >> Igen. [nevetés] >> Hát, hogy ez egy morális kérdés. >> Igen, de összességében a hazugság az nagyon morális kérdés, nem?

Mi lenne, hogyha egy kicsit úgy is megközelítenénk fordítva az egészet, hogy vajon jobb lenne-e az, hogyha egyáltalán nem létezne hazugsága?

Most itt lenne egy gomb, amit hogyha megnyomok, akkor annak az lenne a következménye, hogy mint tudjátok, van a a Jim Carrynek az a filmje, nem is tudom mi volt a címe. >> Igen, ember. >> Oké.

Na, hogyha ez megtörtén nem mondani képtelen. >> Igen, akkor a Hanta Boy >> az egy másik film.

Igen, az lehet, >> az volt az, hogy szerintetek jobb lenne az, vagy mi lenne annak a hátránya, ha képtelenek lennék mindenki a másikat? [nevetés] >> De el tudjátok ezt képzelni, hogy hogy ez így >> Nem, de ez egy filozófia játék.

Ez egy gondolatkísérlet. >> Hát én gond, de még gondolatkísérletben se tudom azt elképzelni, hogy mindenki mindig igazat mondjon. >> Te mindig akarod hallani az igazságot? >> Hát ez egy jó kérdés.

Nem tudom. >> Te akarod? hogy származik-e abból, tehát mindig előnyöt van, hogy fogalmaznék.

Szóval, hogy hogy hosszú távon egyértelműen előnyöt származik abból, hogyha nem mindig hallod az igazságot.

Tehát, hogy miből származna hosszú távon nagyobb előnyöd, hogyha mindig az igazságot hallanád, vagy nem mindig?

Mert nem tudom miért, de nekem az intuícióm azt súgja, hogy hosszú távon az lenne minden egyénnek a a nem tudom az előnyösebb, hogyha nem vezetnék félre, nem manipulálnák.

Még akkor is, hogyha akut szituációban szar nekem azt hallani, hogy nem tudom, nagyon büdös vagy. [nevetés] >> Tehát, hogy az a fájdalom, amit érzel, amikor az igazságot hallod, hogy az megéri-e, de hogy ez meg akkor ilyen mérlegolja, ami tök egyéni, hogy kinek mi.

Figyel, hogyha most belegondolunk abba, hogy már csak így a legszűkebb viszonyrendszerünkben tesszük, tegyem a teszem azt például így négyünk között a podcast működtetése tekintetében.

Nagyon sok esetben az ember nem mond ki dolgokat a másiknak a meg nem bántása érdekében.

De hogyha én nekem kényszeresen el kellene mondanom mindent, ahogy gondolok, az hát nem biztos, hogy hosszútvon előny eredményezne. >> Lehet, de úgy is tekinthetnénk rá, hogy amennyiben ennek dacára is tudunk együttműködni, akkor viszont az az organizmus igazán adaptív.

Én kíváncsi vagyok a te véleményedre, Viki, hogy ez a privát véleményed, hogy szerinted szükséges-e az emberi civilizációnak a hazugság?

Tehát most így de facto >> Hát erre nagyon nehéz így válaszolni. >> Nem tudom. >> Nem tudom. [torokköszörülés] >> Hát de mit gondolsz? >> Mi a megérzésed? >> Igen. >> Annyira nem tudom elképzelni azt a világot, ahol nincsen hazugság.

Miért kezdtél el a hazugsággal foglalkozni?

Igazat mondj. [nevetés] A egyetemista voltam és érdekelt a kriminálpszichológia. >>…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szabó-Műhelyi Viktória: Az állandó hazugság megmérgezi a személyiséget”

Miről szól ez az epizód: „Szabó-Műhelyi Viktória: Az állandó hazugság megmérgezi a személyiséget”?

A hazugság pszichológiáját járja körül ez az epizód, különös tekintettel arra, hogy az emberi természet részét képezi, evolúciós előnyökkel. Szabó-Műhelyi Viktória klinikai szakpszichológus és PhD hallgató a tudatos megtévesztés szándékát, a tévedés és a szándékos hazugság… Az epizód a Mindenségit! című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 08..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Szabó-Műhelyi Viktória: Az állandó hazugság megmérgezi a személyiséget”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szabó-Műhelyi Viktória, Varga T. Róbert, Pázmándi Gergely.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Szabó-Műhelyi Viktória: Az állandó hazugság megmérgezi a személyiséget”?

Fő témái: hazugság pszichológiája, emberi természet, megtévesztés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szabó-Műhelyi Viktória: Az állandó hazugság megmérgezi a személyiséget”?

Megjelenés: 2026. 03. 08.. Hossz: 1 óra 2 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mindensegit-2/168-szabo-muhelyi-viktoria-az-allando-hazugsag-megmergezi-a-szemelyiseget

Több epizód a Mindenségit!-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból