Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
A tudomány láthatatlan kapui – beszélgetés arról, ki (vagy mi) dönti el, a tudomány területén mi válik láthatóvá, és mi marad (esetenként örökre) láthatatlan
· PT1H17SÖsszefoglaló
A Nyílt Hozzáférés Nemzetközi Hete alkalmából a tudományos könyvkiadás kihívásait és a nyílt tudomány (open access) jövőjét vizsgálja a Nyílt forrás podcast legújabb epizódja. A beszélgetés résztvevői – Monok István, Gyenes Ádám, Maróthy Szilvia és Fábri György – a tudományos…
Röviden
- Műsor
- Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
- Megjelenés
- 2026. 10. 19.
- Hossz
- 1 óra 0 perc
- Szereplők, említett nevek
- Fábri György
- Témák
- open access, tudományos könyvkiadás, nyílt tudomány, tudományos publikálás, digitalizálás
Ebben az epizódban
A Nyílt Hozzáférés Nemzetközi Hete ( International Open Access Week - 2026. október 19–25., ld. https://www.openaccessweek.org/) jegyében feszegetjük a kérdést: mi történik egy tudományos könyvvel, ha szabadon elérhető – de senki nem találja meg?
És mit ér a nyitott tudomány, ha továbbra is néhány globális kiadó, adatbázis és rangsor dönti el, mely gondolatok válnak láthatóvá? A Nyílt forrás új epizódjában a tudományos könyvkiadás átalakulásáról beszélgetünk: pénzről és rangsorokról, magyar és angol nyelvű tudományról, könyvtárakról és kiadókról, mesterséges intelligenciáról és arról a láthatatlan infrastruktúráról, amely a tudományos tartalmat nemzetközileg megtalálható tudományos publikációvá tudja átalakítani.
Vajon az open access csak annyi, hogy felteszünk egy PDF-et az internetre? Vagy egy egészen új publikációs világ épül körülöttünk, amelyhez van lehetőségünk kapcsolódni? Monok István , az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója, Gyenes Ádám , a L’Harmattan Könyvkiadó vezetője, Maróthy Szilvia , a L’Harmattan Open Access szakmai vezetője, és Fábri György felsőoktatás-kutató arról vitáznak, kié a tudományos publikálás rendszere – és beléphetünk-e úgy a globális tudományba, hogy közben ne kelljen kilépni a saját nyelvünkből.
Vendégek: Monok István Széchenyi-díjas művelődéstörténész, könyvtáros és bibliográfus, az MTA doktora, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója. Kutatásainak középpontjában a kora újkori könyv- és olvasmánytörténet, valamint a 16–17. századi magyar művelődéstörténet áll.
Könyvtárvezetőként a könyvtárakat nem egyszerűen gyűjteményként, hanem a kutatás infrastruktúrájának aktív szereplőiként értelmezi, és hangsúlyosan foglalkozik a nyílt hozzáféréssel, a digitalizálással és a magyar nyelvű tudomány megőrzésével.
Gyenes Ádám a L’Harmattan Könyvkiadó ügyvezető igazgatója, a kiadó tudományos és szakmai profiljának egyik meghatározó alakja. Filozófiai háttérrel érkezett a könyvkiadásba; Fehér M. István tanítványaként különösen fontos szerepet vállalt a kortárs magyar filozófiai művek ésfordítások megjelentetésében.
Az utóbbi években a L’Harmattan Open Access fejlesztésének egyik kezdeményezője és irányítója, amely a tudományoskönyvkiadás, a digitális infrastruktúra és a többnyelvű nemzetközi láthatóság összekapcsolását célozza.
Maróthy Szilvia irodalomtörténész és digitális bölcsész, a L’Harmattan Open Access főszerkesztője és projektvezetője. Kutatói pályája a régi magyar irodalomtól és a számítógépes filológiától vezetett a digitális bölcsészetig.
A L’Harmattannál az open access könyvkiadás az openaccess.pub nemzetközi open access publikációs platform fejlesztésével, szakmai és technológiai kérdéseivel, a metaadat-infrastruktúrával, a kutatásértékeléssel és a tudományos eredmények nemzetközi láthatóságával foglalkozik.
A beszélgetést Fábri György tudománykommunikátor, filozófus és felsőoktatás-kutató, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának habilitált egyetemi docense és Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának vezetője vezeti.
Kutatásainak fontos területe a felsőoktatás- és tudományszociológia, a tudománykommunikáció, valamint az egyetemi rangsorok és a tudományos intézményrendszer társadalmi működése. A beszélgetés moderátoraként ezért egyszerre belülről ismeri a tudományértékelés világát, ésképes kívülről rákérdezni arra, hogyan alakítják a rangsorok, a pénz és az intézményi érdekek azt, amit tudományos teljesítménynek nevezünk.
Említett entitások
Témák
- open access
- tudományos könyvkiadás
- nyílt tudomány
- tudományos publikálás
- digitalizálás
Személyek
- Monok István
- Gyenes Ádám
- Maróthy Szilvia
- Fábri György
Szervezetek, cégek
- Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
- L’Harmattan Könyvkiadó
- L’Harmattan Open Access
- Magyar Tudományos Akadémia
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „A tudomány láthatatlan kapui – beszélgetés arról, ki (vagy mi) dönti el, a tudomány területén mi válik láthatóvá, és mi marad (esetenként örökre) láthatatlan”
Miről szól ez az epizód: „A tudomány láthatatlan kapui – beszélgetés arról, ki (vagy mi) dönti el, a tudomány területén mi válik láthatóvá, és mi marad (esetenként örökre) láthatatlan”?
A Nyílt Hozzáférés Nemzetközi Hete alkalmából a tudományos könyvkiadás kihívásait és a nyílt tudomány (open access) jövőjét vizsgálja a Nyílt forrás podcast legújabb epizódja. A beszélgetés résztvevői – Monok István, Gyenes Ádám, Maróthy Szilvia és Fábri György – a tudományos… Az epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 10. 19..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A tudomány láthatatlan kapui – beszélgetés arról, ki (vagy mi) dönti el, a tudomány területén mi válik láthatóvá, és mi marad (esetenként örökre) láthatatlan”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Fábri György.
Milyen témákat érint ez az epizód: „A tudomány láthatatlan kapui – beszélgetés arról, ki (vagy mi) dönti el, a tudomány területén mi válik láthatóvá, és mi marad (esetenként örökre) láthatatlan”?
Fő témái: open access, tudományos könyvkiadás, nyílt tudomány, tudományos publikálás, digitalizálás.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A tudomány láthatatlan kapui – beszélgetés arról, ki (vagy mi) dönti el, a tudomány területén mi válik láthatóvá, és mi marad (esetenként örökre) láthatatlan”?
Megjelenés: 2026. 10. 19.. Hossz: 1 óra 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyilt-forras-egy-podcast-a-tudas-szabadsagarol-konyvekrol-es-azokrol-akik-gondol/a-tudomany-lathatatlan-kapui-beszelgetes-arrol-ki-vagy-mi-donti-el-a-tudomany-te-2553cab7
Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből
- Veszteség után – ugyanaz az élet, másik történet. Beszélgetés Nagy Zsolttal a gyász történeteiről
A Nyílt forrás podcast ezen epizódjában Nagy Zsolt pszichológus a gyász természetéről és a veszteség feldolgozásáról beszélget. A beszélgetés kiindulópontja a vendég Gyásztörténet…
- Kié a múlt? – Turai Hedviggel művészet és történelmi emlékezet határvidékén, a holokausztról és a művészeti reprezentációról
A Nyílt forrás podcast ezen epizódjában Turai Hedvig művészettörténésszel beszélgetnek a történelmi emlékezet, a holokauszt-reprezentáció és a művészet kapcsolatáról. A beszélgeté…
- A láthatatlan hallgatók - Sztáray Kézdy Éva és Drjenovszky Zsófia a kisgyermekes egyetemisták dilemmáiról
A Nyílt forrás podcast ezen epizódjában Sztáray Kézdy Éva és Drjenovszky Zsófia kisgyermekes egyetemisták dilemmáit mutatják be. A „Diploma és bölcső között” című kötetüket alapul…
- Amikor az otthonról hozott nyelv az iskolában "nem elég jó" - Séta Kresztyankó Annamáriával nyelvek és világok határjain
Kresztyankó Annamária tíz évig kutatta magyarországi cigány közösségek gyermekei és családjai nyelvhasználatát. Vizsgálta, hogyan függ a kommunikáció attól, hogy otthon, az osztál…
- A hit térképének változása Európában - Beszéletés Bognár Bulcsuval a vallásosság térszerkezetének átalakulásáról
Bognár Bulcsu vallássziológus vendége a Nyílt forrás podcastnak, ahol az európai vallásosság átalakulását vizsgálja a társadalmi terek, mint a templom, család, munkahely és online…
- Amerika 250: civil vallás, Trump és a nemzeti hit válsága – Beszélgetés Pintér Károly kutatóval az Egyesült Államok múltjáról és jövőjéről
Pintér Károly kutatóval beszélgetünk Amerika civil vallásáról és nemzeti hitéről, különös tekintettel Donald Trump hatására és az Egyesült Államok jövőjére. Megvizsgáljuk, hogyan…
- Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
Tomay Kyra szociológus vendége a Nyílt forrás podcastnak, ahol a városból vidékre költözés társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatairól beszélgetnek. Az adás kitér arra, hogy…
- Nem minden szenvedés pszichológiai probléma - Beszélgetés Sárkány Péterrel a segítő szakmákról
Sárkány Péter, egyetemi tanár, a segítő szakmákról és az oktatás kihívásairól beszélget. Kiemeli, hogy az intézményrendszer és a társadalom gyakran a forintosítható produktivitást…
- A világ végén túl. Középkori zsidó utazók a valóság és a képzelet határán – beszélgetés Benke László hebraistával
Benke László hebraista vendégével a műsorban a középkori zsidó utazók, Tudelai Benjámin és Regensburgi Petahja útleírásait vizsgálják. Az utazás náluk nem pusztán helyváltoztatás…
- Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
Simon Balázs rendezővel a színház és a hipnózis összefüggéseiről, a színpadi hatás architektúrájáról és arról, hogy hogyan válik mérhetővé az emberi figyelem, a légzés és az idegr…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- A publikálás aranyszabályai, avagy hol jelenjen meg a tudományos munkád? — AudMax - A tudomány is lehet szórakoztató és izgalmas
Hová érdemes beadni egy kéziratot, és hogyan igazodjunk el a tudományos folyóiratok egyre bonyolultabb rendszerében? Az AudMax mai epizódjában lezárul a DEENK publikálásról szóló…
- A szétvert tudományos világot újra kell szervezni // NEKÜNK FONTOS — Kontroll - Eljött az ideje
Magyarországon az elmúlt években a GDP mindössze 1,3-1,4%-át költötték kutatás-fejlesztésre, ami elmarad az uniós átlagtól. Az Orbán-kormány idején a Magyar Tudományos Akadémia sz…
- A „keresztény Magyarország” számokban – A vallásosság társadalmi meghatározottságáról és jövőképéről Fábri Györggyel — CEU Határtalan Tudás
A CEU Határtalan Tudás podcast vendége ezúttal Fábri György, akivel a „keresztény Magyarország” helyzetéről és jövőjéről beszélgetnek. Az ELTE oktatója, a CEU tudományos vezetője…
- Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke — A tudás (és a) hatalom [Tilos Rádió podcast]
Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mágneses baktériumokról, a Balatonról, valamint az Akadémia és a kutatóhálózat jövőjéről osztja meg gondolatait.
- A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai — Arcok és sorsok
Klement Judit szerkesztésében tanulmánykötet jelent meg a Magyar Tudományos Akadémiai Könyvtár alapításának 200. évfordulójára. Az Akadémia egyházi mecénásairól Bárány Zsófia tört…
- Felső-Magyarország szerepe a magyar tudományosságban és az MTA 200 éves történetében — Bagoly mondja
Mészáros Andrással, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjával az MTA 200 éves történetéről, valamint a Felvidék és az onnan származó tudósok magyar tudományosságban játszott sze…
- Világszerte a túlélésért küzd a tudományos könyvkiadás — Buksó - 24.hu
A tudomány iránti bizalom csökkenése és az áltudományok térnyerése miatt is kiemelten fontosak a hiteles tudományos könyvek. A Buksó vendégei a hazai tudományos könyvkiadás kihívá…
- VESZÉLYBEN A MAGYAR TÖRTÉNÉSZ-SZAKMA | RENDKÍVÜLI MINDEN LISTÁJA a HUN-REN szétdarabolásáról — Szélsőközép
A Szélsőközép rendkívüli adásában Rédai Gábor és Varga Etele a HUN-REN intézetek átszervezésének tervét járja körül, amely nemzetstratégiai támadásként értékelhető a magyar tudomá…