Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
Kié a múlt? – Turai Hedviggel művészet és történelmi emlékezet határvidékén, a holokausztról és a művészeti reprezentációról
· PT59M13SÖsszefoglaló
A Nyílt forrás podcast ezen epizódjában Turai Hedvig művészettörténésszel beszélgetnek a történelmi emlékezet, a holokauszt-reprezentáció és a művészet kapcsolatáról. A beszélgetés során áttekintik, miként formálják a műalkotások és az emlékművek a közösségi emlékezetet, illetve…
Röviden
- Műsor
- Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak
- Megjelenés
- 2026. 10. 07.
- Hossz
- 59 perc
- Szereplők, említett nevek
- Anna Margit, Váradi Péter, Bán Zsófia
- Témák
- művészettörténet, történelmi emlékezet, holokauszt reprezentációja, műalkotások, emlékművek
Ebben az epizódban
A Cipők a Duna-parton emlékmű és a Terror Háza Múzeum is ugyanarra a kérdésre törekszik válaszolni: hogyan tudjuk megőrizni történelmi emlékezetünkben a legfontosabb eseményeket, amelyek akkor sem merülhetnek feledésbe, amikor szemtanúk már nem lesznek velünk.
Ugyanarra a kérdésre két gyökeresen eltérő válasz, amelyeket világok választanak el.
Egy művészetileg átgondolt világban mindkettő megtalálhatja a maga helyét, ha megfelelő kontextusba helyezzük?
Hiszen – hívja fel a figyelmünket rá Turai Hedvig – minden műalkotás egyúttal saját létrejöttének tanúja és emlékműve is, ezért mindegyiknek megvan a jelentősége.
James Young egyszer azt írta: egy igazán jó emlékmű nem leveszi rólunk az emlékezés terhét, hanem visszaadja nekünk.
Talán ezért maradnak velünk pontosan azok a helyek, ahol nincs végleges válasz – és válnak akár megszületésük pillanatában idejétmúlttá azok, amelyek át akarják venni tőlünk ezt a terhet.
Ahol viszont egy szobor nem lezárja, hanem elindítja a vitát, ahol a történelem nem kőbe vésett kijelentés, hanem állandó kérdés, ott az emlékezés közös üggyé tud válni.
Ha a holokauszt emlékezetének van ma tétje, akkor talán nem az, hogy képesek vagyunk-e felidézni a múltat.
Hanem az, hogy felismerjük-e saját korunkban azokat a nyelveket, képeket és gesztusokat, amelyek egyszer már lehetővé tették az emberek kizárását a közös emberi világból.
Ezekről és sok más kérdésről beszélgetünk Turai Hedviggel,aki művészettörténész és műkritikus, és kutatói pályája különös következetességgel járja körül azt a kérdést, hogy mit tesz a történelem a képekkel – és mit tesznek a képek a történelemmel.
A kortárs művészet és az államszocializmus vizuális kultúrájának kutatásától jutott el a holokauszt reprezentációjához, a kulturális és családi emlékezethez, a gender és a marginalizált csoportok láthatóságának problémájához; PhD-fokozatát az ELTE-n szerezte, dolgozott a Ludwig Múzeum kutatójaként és muzeológusaként, tanított a University of California budapesti programjában és az International Business Schoolban.
Anna Margitról írt monográfiát, a holokauszt és a kortárs művészet kapcsolatáról két nagy elméleti Enigma -számot szerkesztett, Bán Zsófiával pedig az Exponált emlék című kötetben a családi fényképektől indult el a magán- és közösségi emlékezet felé.
Legújabb könyvében, A jelentés terei- ben több mint két évtized kutatásait rendezi össze: műalkotásokon, kiállításokon és emlékműveken keresztül azt vizsgálja, hogyan lesz az egyéni emlékezetből közös múlt – és hogyan lesz a közös múltból újra és újra politikai kérdés.
Említett entitások
Témák
- művészettörténet
- történelmi emlékezet
- holokauszt reprezentációja
- műalkotások
- emlékművek
Személyek
- Turai Hedvig
- Anna Margit
- Váradi Péter
- Bán Zsófia
Szervezetek, cégek
- ELTE
- Ludwig Múzeum
- University of California
- International Business School
- Enigma
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Kié a múlt? – Turai Hedviggel művészet és történelmi emlékezet határvidékén, a holokausztról és a művészeti reprezentációról”
Miről szól ez az epizód: „Kié a múlt? – Turai Hedviggel művészet és történelmi emlékezet határvidékén, a holokausztról és a művészeti reprezentációról”?
A Nyílt forrás podcast ezen epizódjában Turai Hedvig művészettörténésszel beszélgetnek a történelmi emlékezet, a holokauszt-reprezentáció és a művészet kapcsolatáról. A beszélgetés során áttekintik, miként formálják a műalkotások és az emlékművek a közösségi emlékezetet, illetve… Az epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 10. 07..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Kié a múlt? – Turai Hedviggel művészet és történelmi emlékezet határvidékén, a holokausztról és a művészeti reprezentációról”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Anna Margit, Váradi Péter, Bán Zsófia.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Kié a múlt? – Turai Hedviggel művészet és történelmi emlékezet határvidékén, a holokausztról és a művészeti reprezentációról”?
Fő témái: művészettörténet, történelmi emlékezet, holokauszt reprezentációja, műalkotások, emlékművek.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Kié a múlt? – Turai Hedviggel művészet és történelmi emlékezet határvidékén, a holokausztról és a művészeti reprezentációról”?
Megjelenés: 2026. 10. 07.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyilt-forras-egy-podcast-a-tudas-szabadsagarol-konyvekrol-es-azokrol-akik-gondol/kie-a-mult-turai-hedviggel-muveszet-es-tortenelmi-emlekezet-hatarvideken-a-holok-fe69d7ca
Több epizód a Nyílt forrás - Egy podcast a tudás szabadságáról, könyvekről és azokról, akik gondolkodnak-ből
- A láthatatlan hallgatók - Sztáray Kézdy Éva és Drjenovszky Zsófia a kisgyermekes egyetemisták dilemmáiról
A Nyílt forrás podcast ezen epizódjában Sztáray Kézdy Éva és Drjenovszky Zsófia kisgyermekes egyetemisták dilemmáit mutatják be. A „Diploma és bölcső között” című kötetüket alapul…
- Amikor az otthonról hozott nyelv az iskolában "nem elég jó" - Séta Kresztyankó Annamáriával nyelvek és világok határjain
Kresztyankó Annamária tíz évig kutatta magyarországi cigány közösségek gyermekei és családjai nyelvhasználatát. Vizsgálta, hogyan függ a kommunikáció attól, hogy otthon, az osztál…
- A hit térképének változása Európában - Beszéletés Bognár Bulcsuval a vallásosság térszerkezetének átalakulásáról
Bognár Bulcsu vallássziológus vendége a Nyílt forrás podcastnak, ahol az európai vallásosság átalakulását vizsgálja a társadalmi terek, mint a templom, család, munkahely és online…
- Amerika 250: civil vallás, Trump és a nemzeti hit válsága – Beszélgetés Pintér Károly kutatóval az Egyesült Államok múltjáról és jövőjéről
Pintér Károly kutatóval beszélgetünk Amerika civil vallásáról és nemzeti hitéről, különös tekintettel Donald Trump hatására és az Egyesült Államok jövőjére. Megvizsgáljuk, hogyan…
- Bebírók és gyüttmentek - Beszélgetés Tomay Kyrával a városból vidékre költözők motivációiról, percepcióiról és a költözésük következményeiről
Tomay Kyra szociológus vendége a Nyílt forrás podcastnak, ahol a városból vidékre költözés társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatairól beszélgetnek. Az adás kitér arra, hogy…
- Nem minden szenvedés pszichológiai probléma - Beszélgetés Sárkány Péterrel a segítő szakmákról
Sárkány Péter, egyetemi tanár, a segítő szakmákról és az oktatás kihívásairól beszélget. Kiemeli, hogy az intézményrendszer és a társadalom gyakran a forintosítható produktivitást…
- A világ végén túl. Középkori zsidó utazók a valóság és a képzelet határán – beszélgetés Benke László hebraistával
Benke László hebraista vendégével a műsorban a középkori zsidó utazók, Tudelai Benjámin és Regensburgi Petahja útleírásait vizsgálják. Az utazás náluk nem pusztán helyváltoztatás…
- Színház és hipnózis összefüggése és a mérhető színház - Beszélgetés Simon Balázs rendezővel a színpadi hatás architektúrájáról
Simon Balázs rendezővel a színház és a hipnózis összefüggéseiről, a színpadi hatás architektúrájáról és arról, hogy hogyan válik mérhetővé az emberi figyelem, a légzés és az idegr…
- Szakrális kommunikáció és népi ének - Beszélgetés Lovász Irénnel éneklésről, közösségről és tudományról
Lovász Irén népdalénekes, antropológus és valláskutató a hang testi, lelki és közösségi dimenzióiról, a népdalokról, a szakrális kommunikációról és a hang gyógyító szerepéről besz…
- Első világháború, 1914: Az augusztusi láz és az értelmiség szerepe – Beszélgetés Molnár Eszter Edinával az első világháború érzelemtörténetéről
Molnár Eszter Edina, a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatója, az első világháború érzelemtörténetéről beszél, különös tekintettel az értelmiség háborúhoz való viszonyára és az "augusztu…