Pertu

Mihez nyúl a lélek, ha fáj? / Pertu Health 4. epizód

· PT35M20S

Összefoglaló

A kábítószerek a lélek fájdalomcsillapítói lehetnek, különösen, ha a kapcsolódás hiányzik. Kalóz János klinikai szakpszichológus, aki maga is megjárta az ópiátfüggőség útját, az alkalmi és a tervezett használat különbségeiről, valamint a drogok és az alkohol veszélyeiről beszél.…

Röviden

Műsor
Pertu
Megjelenés
2026. 02. 10.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Kalóz János
Témák
függőség, pszichológia, kábítószer, mentális egészség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A kábítószerek azok a lélek fájdalomcsillapítói.

Én ugye ezt az utat megjártam és komoly ópiát fogyasztó voltam, tehát minden ami belefért.

A szóralkozó fiataloknak a nagy többsége azért kipróbál valamilyen pszichoaktív szert a szórakozások alatt.

Alapvető sajátosság ugye az a kíváncsiság.

Ha én azt mondom, hogy 100 ember kipróbál és abból négy lesz függő.

Akkor az a 100 ember, amikor kipróbálja, ő nem tudja, hogy ő a ő lesz-e a négy közű valamelyik.

Egy kicsit azért beszélgethetünk alkalmi használatról a marihuánál, ugye én azért nagyon sok esetben az alkoholt veszélyesebbnek tartom, mint a kábítószer.

Van, aki azt mondja, hogy hát úgy annyira nem szereti az ízét az alkoholnak, >> és akkor megkérdezem, de miért iszod meg azért, hogy üsső? [nevetés] Hát az szó szerint lehetetlen, hogy minden tantárgyat szeressünk. viszont ha színes vagyok, az azt jelenti, hogy oda nagyon sokat be kell áldozzak, és ott meg lehetnek különböző szorongásfajták, főleg a társaság is van, akkor ott különböző területeknek akar mondjuk megfelelni.

Ha preventív szempontból közelítjük meg, akkor a valós és épkézlábbi információk a legjobbak.

A lányommal majd elkezdi mesélni az első történeteit, de kettőt nyelk, és akkor az fog ugyanúgy menni tovább, mint eddig minden másról.

De az sem jó, ha félünk, mert ha félünk, az kicsit arra visz, hogy kezdünk tiltani.

Az is prevenciója szülő részéről, amit úgy hívjunk, hogy minőségi idő.

A droga az olyan lúdas matyis, tehát hogy kapsz te innen valahonnan, de aztán háromszó követéli vissza, tehát nincs ingyen.

Szóval kihívod a sorsot magad ellen.

Ez itt a Pertu Health Erdély egészségmagazinja.

Közérthetően szakértőkkel, tabuk nélkül.

A házigazda Kozma. >> Vannak témák, amikről nehéz beszélni, és vannak emberek, akik segítenek kimondani azt, amit sokan csak éreznek.

Függőség, szorongás, pánik vagy túlterheltség.

Pont azok a terhek, amelyeket ma egyre több fiatal és felnőtt cipel magával.

Ez itt a Pertu Health Erdély sokszínű egészségmagazinja.

Mai vendégem Kalóz János, pszichológus, aki a szorongásos megbetegedésektől a személyiségfejlődésen át a függőségekig kíséri az embereket.

És nagyon fontos, hogy mindezt nem helyettük, hanem mellettük teszi.

Köszönöm, hogy itt vagy velünk és elfogadtad a meghívást. >> Köszönöm meghívást!

A veled való felkészülés során olvastam egy nagyon érdekes, vagyis számomra nagyon megdöbbentő cikket, miszerint 2025-ben a 15 és 34 év közötti korosztály közel 17%-a próbált már valamilyen illegális szert.

És számomra ez azért volt nagyon megdöbbentő, mert én nem emlékszem rá, hogy az én ezelőtti fiatalkoromban ugyanez igaz lett volna.

És hogy ez így volt régebb is, vagy mi az, ami változott? azért ez egy hosszabb folyamat, csak ez olyan alattomosan növekedett szépen felfele.

Tehát a nagy boom az hát egy olyan 10-12 évnyi, amikor elkezdtek ugye berobbanni a a piacra meg a köztudatba ezek a sufni drogok, desigjner dizignjner drogok.

Én én szerettem ilyen sufni drogoknak nevezni, mert hát ahhoz túl nagy tudományt nem kell sufni laborokban simán össze lehet vakargatni az összetevőkből.

Na és akkor ugye megjelentek akkor ilyen spice shopok is így nevezték, ahol hát ilyen mindenféle huncut neve fürdősó meg ilyen mindenféle spice meg ilyen kucifántos neveket adtak.

És akkor azt úgy hát szó szerint legálisan lehetett.

Persze aztán rájöttek rövid idő után, hogy azért itt ezek tudnak komoly problémákat okozni és bekerült illegalitásba.

Mármint azok kerültek be illegalitásba, amelyek akkora piacon voltak.

Csak, hogy ezekkel a ugye deszigner drogok benne van a nevükben, hogy folyton változnak az összetevők.

És akkor az van, hogy hogy nem lehet berakni egy valamit, mert hogyha azt mondom, hogy extazi, az egy valami, azt úgy, ahogy van, be lehet tenni illegalitásba.

Ezeket nem lehet, mert összetevőben egyet, kettőt kicserélnek, és akkor mindig az van, hogy összetevőnként kell betiltogatni, amit nem lehet utolérni.

Ugye, hogy ez nagyon olcsó és hát jó nagyokat tud ütni, ezért nagyon hamar beterjedt a szórakozóhelyekre meg mindenhova, mert nagyon sok esetben fiatalok így mondják, hát mi?

Hát bemegyek egy klubba, és mond valamennyi eljé veszek egy koktélt, hát akkor abb összedobjuk a pénzt, veszünk néhány csíkra valót és akkor reggelig parti, és aztán utána folytatjuk még dél még dél 1 óráig az after partint.

És akkor jelen pillanatban az van, hogy én számokat nem tudok, ugye, mert nem kutatok, de én én azt mondom, hogy a szóralkozó fiataloknak a nagy többsége azért kipróbál valamilyen pszichoaktív szert a szórakozások alatt, főleg ezek a dizignerek meg ezek a sufni drogokkal.

Na most persze ez így ebbe a formában ijesztő, de hogy ha függőség szempontjából nézzük, azért ezeknek azért úgy nagy többsége úgy mikor kibulizta magát, akkor úgy abba is marad.

Tehát nem válnak függővé, csak egy bizonyos része.

Amúgy itt a legnagyobb probléma az az, amit én kizoktam hangsúlyozni, hogy ha én azt mondom, hogy 100 ember kipróbálja, most mond random számot, és abból négy lesz függő, akkor az a 100 ember, amikor kipróbálja, ő nem tudja, hogy ő a ő lesz-e a négy közű valamelyik.

Itt ezzel van a nagy bibi, hogy nem lehet tudni, hogy hogy én leszek az, aki úgymond kinövöm.

Ezek a számok egy kicsit kucifántosak.

Megmondom őszintén, nem igazán szeretem, mert ugye ezek kérdésekre épülnek és hát ugye ezek nagyon tudnak ilyen tév irányba elvinni, mert van aki tagad, és van aki meg azért mondja, hogy kipróbált valamit, hogy vagánykodjon.

Tehát, hogy ez azért is nem teljesen pontosak ezek a számok. viszont a szórakozóhelyeken azért úgy rendesen jelen van. >> Most egyből megválaszoltad legalább három kérdésemet, [nevetés] úgyhogy egy amúgy nagyon jó irányvonalat futunk.

Az egyik az egyértelműen az volt, és akkor választ is kaptam rá, hogy miért jobb egyébként, vagy miért vannak most előtérben a designer drogok jobban, mint az alkohol, és hát persze, hogy a pénz, ez egyértelmű. viszont nekem sem a számok egyébként, amik ilyen nagyon elsődlegesek, vagy úgy igazából szerintem sem mondanak túl sokat.

Viszont szerintem azért volt megdöbbentő, vagy legalábbis nekem, mert én úgy gondolom, hogyha most a saját fiatalkoromat nézem, én én kipróbáltam a cigit, én kipróbáltam az alkoholt, én ezt el tudtam otthon mondani, nem volt semmi probléma belőle, de igazából én éreztem, hogy én, hogy én ezt nem szeretem.

Amúgy nagyon rossz íze van a ciginek egyébként.

Az alkohol hatását sem szeretem.

Tehát kipróbáltam, de nem kellett.

És hogy vajon ezt hogy lehet elérni, vagy vagy miért van az, hogy jelen pillanatban nincs olyan, hogy alkalmi droghasználó, mint régebb a partigisek például?

Hát ezt az alkalmi droghasználók ezt megmosolyognák azért, mert azt tartják magukról, hogy de van ilyen.

Egy kicsit azért beszélgethetünk alkalmi használatról a mariuanánál, csak ugye én személy szerint a tapasztalataim szerint azért nem hiszek benne, mert hol hol írja, hogy meddig tart az alkalmi?

Tehát ez egy nagyon-nagyon érdekes dolog, mert úgy úgy ahogy az alkoholista azt mondja, hogy hogy ő csak két decit iszik meg, akkor ő nem alkoholista.

És amikor átbeszéljük, és aztán végül oda kics kukadunk oda, hogy de igen, ott problémás alkoholfogyasztás van, az egyenlő az alkoholizmus, akkor akkor nagyon meg van lepődve, mert hogy ő ő azt gondolta, hogy akkor van, hogyha ő sokat iszik, és akkor mindig részeg meg ilyenek, hát messze nem.

Tehát akkor ugye tehát valahogy úgy amúgy zárójában elmondom, hogy én azért nagyon sok esetben az alkoholt veszélyesebbnek tartom, mint a kábítószert zárójelbe zárva már azért, mert hogy már csak a kultúrája miatt is. >> Igen.

Hát egyértelműen a magyar meg a székely ember az nem iszik.

Tehát hogy [nevetés] ezt tudni kell, hogy ők soha nem isznak.

Azok csak ilyen ebéd előtti és ebéd utáni nyitás és zárások jellemzően.

Tehát igen, ezt ezt egyébként én is abszolút így gondolom.

Meg hát nem igazán szoktak süvel kínálni, amikor venni, inkább mit iszol.

Na, szóval az van, hogy na most ugye azt mondtad, hogy neked ez úgy volt, hogy nem szeretted a cigarettának az ízét és az alkoholnak a hatását.

Van, aki azt mondja, hogy hát úgy annyira nem szereti az ízét az alkoholnak, >> és akkor megkérdezem, de miért iszod meg azért, hogy üsső? [nevetés] Tehát legtöbb esetben ez van.

Tehát azért egyezzünk meg, hogyha elmegyünk egy szórakozóá és azért megnézzük a bulizó fiatalokat, akkor nem kortyolgatnak sot.

Jó, mindig van kivétel egyértelmű, de hogy azért nagyjából az van, hogy hát ugye azért Kolozsvári Ettemi város azért aki ott egyem árt azért ismeri azt a kifejezést, hogy melegítsünk be. >> Ezt itt is ismerjük meg meg egyébként ott is, ahol én jártam egyetemre.

Szerintem ez egy ilyen nagyon általános. >> Szóval ez azt jelenti, hogy felkészülünk a bulira, mi úgy, hogy előtte azért megiszunk valamit.

Maximum ez annyit is jelenthet, hogy azért kevesebbet kell költsünk a klubba.

Tehát vannak azért ennek ilyen melléktermékei, de hogyha be akarunk melegíteni, az már ott benne van, hogy nem kortyolgatunk egy kis egy mit tudom én, egy egy pohár borocskát, nem tudom mennyi ideig, hanem hagytunk fel azért néhány sattot, hogy jöjjön meg a kerv, jöjjön meg a buli, jöjjön meg a beszélgethetnék.

És mondjuk jöjjön meg ahhoz is a bátorság, hogy Bözsinek elkérjük a telefonszámát.

Nagyon sokszor akkor ezek szerint, ha jól értem, azt is mondod, hogy nem igazából a kíváncsiság hajtja őket, hanem valamilyen szintű szorongás, valamilyen szintű úgymond kapu.

Nem, hát azért ne nem tehát nem úgy indul el, hogy tudatosodik, hogy na jó, akkor nekem vannak különböző szorongásos problémáink, és akkor erre igyunk, vagy vagy fogyasszunk valamilyen más pszichoaktív szeértkábítószereknek bármelyikét, kivéve ugye a hallucinogéneket, az egy kicsit másik kategória, hanem hogy néz ki ennek a folyamata, engedelmed, de gyorsan úgy átfutok egy ilyenen, tehát mit tudom én, ödönkel ha elmegy a szórakozóhelyre, és ott szórakozik, bulizik, jól ézi magát, és a a szórakozóhely valamelyik sarkában meglátja a büzsikét, aki neki nagyon tetszik, és akkor a fejében megszületik az a az a gondolat, illetve hát egy célszerűség, hogy hű de jó lenne elkérni a telefonszámát, mert nagyon szimpatikus nekem az a hölgy.

És akkor elindul, megteszi az első lépést, és akkor mondjuk a második lépésnél megjelenék ezt úgy hívjuk, hogy automatikus gondolat, tehát berobban a fejébe az, hogy mi van, ha elutasít.

És akkor itt a hát a lábát vagy előre teszi ezt, vagy ezt ide vissza, de az lehet, hogy megtorpan.

Tehát abban a pillanatban megtorpan.

És akkor általában az van, hogy az emberek, ha feltesznek egy negatív, beugrik egy negatív automatikus gondolat, és hogyha azt nem állítjuk meg tudatosan, akkor az meg lesz válaszolva, csak az negatív lesz.

És akkor elkezd gurigázni, és a gurigázás az nagyjából úgy nézhet ki, mondjuk, hogy mi van, ha ha elutasít Büzsike, akkor az nagyon rosszul fog esni, meg a haverok ki fognak röhögni, tiszta szégyen leszek.

És ugye ez ha már megütötte a szégyent, az már ugye alapból egy nagyon erős félelmünk a megszégyenüléstől.

Ugye régen büntetésnek is használták, lásdakoda.

Tehát onnan, amikor ez elkezd gurigázni, akkor a lépéseket visszafele teszi.

Igen, mert az azok azért veszélyesek, megszégyenülni, meg ehhez hasonló.

És akkor ilyenkor megjelenik egy olyan viselkedési forma, amit úgy nevezünk, hogy elkerülés.

Elkerülöm ezeket a lehetséges veszélyeket.

És akkor az van, hogy folytatja a bulizást, tovább megy hazafele, és akkor hazafele kezd, hú vagyok ilyen szerencsétlen, vagy nem mertem odamenni meg demon, mert legközelebb legközelebb sem teszi meg.

Viszont haán csak egy ilyen egyszerű ülnek a bárpultnál és akkor a barátok megkérdezik, ő ödiksz-e egy sattot és ő elfogadja, mert megkínálták egy sattos azt megissza.

Na még egy jöhet bulivan gyere még egyet, igyál meg.

És akkor mondjuk megiszik hármat.

Ez eddig így úgymond klasszikusnak tűnik.

Viszont ha lemegy a táncparketre és el kell bulizni és újra meglátja a Bsikét, akkor itt kiesik egy történet, amit az előbb elmondtam.

Odamegy Bőzsikihez, meg elmondja, hogy mennyire tetszik neki, és elkéri a telefonszámot ráadásul, meg is kapja.

És akkor ő itt nyel egy ezt én úgy szoktam nevezni, hogy ez ez a tapasztalat tehát nem tudatosodik, mert nem az tehát az emberek fejében nem jelenik meg, ő fejében se jelenik, mert hogy ön legközelebb akkor nekem innom kell ahhoz, hogy Büzsikét megismerjem.

Tehát nem így működik ez, hanem ez ilyen tapasztalatszinten fog megtörténni, és akkor ezért alattomos, ugye, mert úgy bújik be probléma megoldóként, hogy az ember ezt nem veszi észre.

Nic viccből szoktam mondani, hogy amúgy a kábítószerek azok a lélek fájdalomcsillapítói, mert hát egyezzünk meg, hogy a a jelző érzéseink szerint, amit úgy az emberek negatív érzéseknek neveznek, de én ezt nem szerettem, mert azért annak annak vannak funkciói.

Jó, egy kilences szintorongásból az már nem jó.

Olyan mint a tudod, tehát hogyha az ember neek fáj a foga és beveszi egy águkálmint, akkor úgy éli meg, hogy nincs baj.

Elfelejti, hogy tovább szúvasodik attól még a fog. >> Igen, egyébként olyan, mintogyha most már mindentől tudnánk függni, tehát hogy igen, ez is egy másik téma.

De de innen eszembe jutott egyébként valamin mondtad, a fájdalmat.

Szerinted mi a fiataloknál vagy gyerekeknél, vagy teljesen mindegy egyébként, hogy ilyen szempontból akár felnőttekről is beszélhetünk, mi lehet az első jel mondat, ami ami úgy jelzi azt, hogy ott igenis van valamilyen fájdalom?

Ú, hát ez e ezért több van, tehát nincs egy ilyen a >> a a veszem példaként, mert ugye ha megkérdezik, hogy jó, de akkor ki a legveszélyeztetettebb mondjuk kábítószerek kipróbálása és fogyasztása szempontjából, akkor szoktam mondani, hogy a tínédzserek a legveszélyeztetettebbek, de nem azt jelenti, hogy akkor senki más nem csak ők, merthogy van ugye alapvető sajátosság, ugye az a kíváncsiság. >> Ühüm.

És akkor elég, hogyha néhány olyan kucifántos információ még elenik bizonyos szerekről, arra nagyon…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mihez nyúl a lélek, ha fáj? / Pertu Health 4. epizód”

Miről szól ez az epizód: „Mihez nyúl a lélek, ha fáj? / Pertu Health 4. epizód”?

A kábítószerek a lélek fájdalomcsillapítói lehetnek, különösen, ha a kapcsolódás hiányzik. Kalóz János klinikai szakpszichológus, aki maga is megjárta az ópiátfüggőség útját, az alkalmi és a tervezett használat különbségeiről, valamint a drogok és az alkohol veszélyeiről beszél.… Az epizód a Pertu című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mihez nyúl a lélek, ha fáj? / Pertu Health 4. epizód”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kalóz János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mihez nyúl a lélek, ha fáj? / Pertu Health 4. epizód”?

Fő témái: függőség, pszichológia, kábítószer, mentális egészség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mihez nyúl a lélek, ha fáj? / Pertu Health 4. epizód”?

Megjelenés: 2026. 02. 10.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/pertu/mihez-nyul-a-lelek-ha-faj-pertu-health-4-epizod

Több epizód a Pertu-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból